alapítvány

Az 2012-es cikk, tehát a régi Ptk. alapján íródott, viszont szerintem el lehet térni az új Ptk. rendelkezéseitől, és így érdemben most is helyes ez a cikk.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a hozzászólást. Igen a diszpozitivitásra tekintettel egy alkalmazottat valószínűleg valamilyen szintű képviseleti joggal még fel lehet ruházni. Kérdés hogy egy harmadik személyt(aki nem is alkalmazott és nem is kuratóriumi tag)felruházhat-e az alapító képviseleti jogosultsággal?

Nekem csak annyi jutotott az eszembe hogy, lehet hogy amiatt nem, mert a bíróság azt mondaná hogy ez a kuratóriumi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megkerüléséhez vezetne, tehát ha képviseleti joggal akarom felruházni akkor nevezzem ki kuratóriumi tagnak is.

Elég extrém ötlet szerintem, még ha egyértelmű tiltó szabályról nem is tudok.

Szerintem nincs akadálya, szimplán életszerűlen.

A kuratórium dolga, hogy vigye az alapítvány ügyeit. Ha erre nem képesek, vagy nem akarják akkor általában leváltják olyanokra akik el tudják végezni.

Ha ideiglenes jelleggel adnak meghatalmazást, azzal megint nincs gond.

Tisztelt ObudaFan és Fórumtársak!

Alapítványt szeretnénk létrehozni az otthoni sörfőzés népszerűsítésére, melynek keretében ismeretanyagot gyűjtenénk, terjesztetnénk, programokat szerveznénk a téma köré, kiadványt szerkesztenénk, stb.
Kérdésem az lenne, hogy az alapítvány mellékesen (tehát abszolút nem fő tevékenységként) végezhet-e sör kiskereskedelmi tevékenységet vállalkozási tevékenységként, illetve webshop-ot üzemeltethet-e?
Nem ez lenne a fő cél, de a téma miatt adná magát, hogy vásárolni is lehessen az alapítványnál ilyen jellegű kézműves termékeket.

A válaszokat előre is köszönöm!

Véleményem szerint nem.

T. ObudaFan és Hozzáértők!

Alapítvány alapító okiratát változtatjuk meg. A régi, 10 éve készült alapító okiratban van egy pont:

"Az alapítvány a meghatározott célok elérése érdekében:"
Itt következik rengeteg konkrét tevékenység, melyek jó részét az alapítvány sohasem végezte.

Elhagyhatók-e ezek a pontok a módosított alapítóban?

köszönöm.

Szerintem igen.

T. ObudaFan és Hozzáértők!

Alapítvány közhasznúsági kívánalmaknak megfelelően szeretné átírni alapító okiratát.

Az alapító okirat ezt tartalmazza:

V. Az Alapítvány célja:
Itt 3 rövid pont következik.

VI.Az Alapítvány a meghatározott célok elérése érdekében:
Itt következik 12 pont, melyből 3 fontos, ezek takarják az alapítvány tényleges tevékenységét. A többi 8-at soha nem végezte (nem is fogja).

1.Azt, hogy közhasznú tevékenységeink mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végezzük, az 1. pontra vagy a 2. pontra vonatkozik? (hiszen mindkét pontban közhasznú tevékenységek szerepelnek).Tehát az 1. ponthoz vagy a 2. ponthoz kell jogszabályhelyet keresni?

2. Ha a másodikhoz, ahol fel van sorolva egy csomó felesleges, nem végzett tevékenység, megtehetem-e azt, hogy a módosított alapítóban ezeket már nem tüntetem fel, így jogszabályhelyet sem kell keresnem hozzájuk.(Azért gondolom, hogy elhagyhatom ezeket a tevékenységi pontokat, mert a törvény szerint az alapítvány céljait nem változtathatom meg, de azokat az 1. pont tartalmazza).

2. Ha a 2. pontra vonatkozik a jogszabályhely keresés, megtehetem-e azt, hogy a nem végzett tevékenységekhez egész egyszerűen nem keresek jogszabályhelyet, csak ahhoz a néhányhoz, melyet valóban végzünk?

köszönöm

Szerintem a másodikhoz és szerintem el kell hagyni a nem végzett tevékenységeket.

Köszönöm, ObudaFan.

kérdésem:

az alapítvány újraigényeli (mert tavaly elvesztette) a közhasznúsági státuszt. Ez már az idén kizárólag elektronikusan küldhető be a bírósághoz.

1. Mivel ügyfélkapun küldhető be, és az alapítvány nem nyitott ügyfélkaput, saját ügyfélkapumon keresztül elküldhetem?

2.Az elektronikus adatlapon szrepel a "csatolt mellékletek" rovat.

• vezető tisztségviselők nyilatkozata, hogy nem esnek Ectv-ben meghatározott kizáró ok alá
• az előző 2 lezárt év beszámolója
• képviseleti jog igazolása
• létesítő okirat módosított változat
• szervezet belső szabályzata

Mindegyik kötelezendően csatolandó, akkor is, ha közhasznúak voltunk, s ezt tavaly vesztettük el?

köszönöm.

1. Az alapítónak kell beküldeni a saját ügyfélkapuján, vagy az alapító olyan képviselőjének, aki a Pp. szerint képviseletre jogosult.
2. Igen, a szükséghez képest, mert az pl. elképzelhető, hogy nem kell az alapító okiratot módosítani.

Köszönöm ObudaFan!

Alapítvány alapítója vagyok.

Az 1. kuratórium kiválóan végezte munkáját.
Egyéb okokra hivatkozva lemondtak.
Nem akartam, hogy megszűnjön az alapítvány, ezért új kuratóriumot jelöltem ki, melynek tagjait nem ismertem jól.
Mint kiderült, nem értenek alapítványi dolgokhoz, a határidőkről lemaradnak, a törvényi szabályozásokat nem igazán tartják be, erős a gyanúm, hogy "megélhetési" alapítványt működtetnek.
Az éves bevételük 15 millió forint, ennek kb. 15 %-át költötték alapítványi célokra (szegények segítése), a többi elment irodabérletre, telefonra, egyéb kiadásokra.
Ez nem normális dolog.

Most szeretném újra aktívnak látni az alapítványt. Vannak is jelöltjeim az új kuratóriumi tagokat illetően, akik komoly, elhivatott emberek.

Tudom hogy alapítói jogaim korlátozottak, csak akkor nevezhetek ki új kuratóriumot, ha a régi veszélyezteti az alapítvány működését.

Hivatkozhatok-e arra, hogy az új kuratóriummal komoly projekteket bonyolíthatnánk, melyhez kellenek jogi, közgazdasági ismeretek, valamint nyelvtudás.
Mert a régi kuratórium ennek hiányában van, pályázatokon nem indulnak, stb.

Mit tehetek?
Az esztelen költekezést és a minimális munkát nem szeretném tehetetlenül nézni.

Köszönöm, ha valaki válaszol.

Valaki tudna segíteni egy válasszal? Nagy segítség lenne.

Hát próbáld meg erre hivatkozva, veszítenivalód nincs vele szerintem.

Az rendben van ezek szerint, hogy a támogatások 15%-át fordítják a ráászorulókra?
Ez nem a támogatók megtévesztése?

Szerintem csak az 1%-ból származó összeg vonatkozásában van előírás arra, hogy mennyit lehet a szervezet saját adminisztrációjára fordítani belőle. Ettől függetlenül a kuratóriummal szembeni érvként nyilván szóba jöhet.

Köszönöm szépen a választ Obudafan.

Az átnézett 2014-es mérleg érdekes dolgokat mutatott:

• felvetődik a gyanúm, hogy a befolyt támogatások egy része zsebre ment. Ez bűncselekmény gyanúját veti fel.

Emellett:

• törvényi kötelezettség elmulasztása miatt elvesztették a közhasznúsági minősítést
• ennek ellenére adóigazolások mentek ki folyamatosan, a cégek pedig idén leírták a támogatások 20%-át, nem lettek értesítve az alapítvány részéről, hogy visszamenőleg elvették a minősítést, tehát úgy kaptak adóigazolást, hogy nem is voltak közhasznúak.
• mulasztás miatt idén nem gyűjthetnek adó 1%-ot.
• egyszeres könyvelést vezettek, addig is, amíg közhasznúak voltak

Elegendő érvek-e ezek a kuratórium lecserélésére, illetve a bűncselekmény gyanúját hol jelenthetem be?

A nyilvántartást vezető törvényszéken.

Sziasztok!

Új alapítvány alapításán töröm a fejem, és felmerült bennem egy-két érdekes gondolat, szeretném kikérni a véleményeteket.

Szeretnék egy alapítványt alapítani, amely kutatás-fejlesztéssel, tehetséges kutatások támogatásával, a kutatók jogi- és érdekvédelmével, rászoruló feltalálók menedzselésével, és még sok minden között szabadalmak, egyéb szellemi termékek gondozásával foglalatoskodna. Magam is hányattatott sorsú feltaláló vagyok, lassan talán elérve valamit, és szeretnék segíteni a hozzám hasonló, a pénzhiány miatt esélytelen sorstársaimon.

Pontosan még nem jártam utána, de érzésem szerint több olyan dolog is lenne az alapítvány célja, ami közhasznú minősítést szerezhetne később, és sok előny miatt ezt a jogi státuszt szeretném megszerezni majd az alapítvánnyal.

Annak már utána jártam, hogy én, mint alapító, lehetek az alapítvány kezdeményezettje, ha az alapítványnak célja az én tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Ugyanígy van ezzel a csatlakozó is.

KÉRDÉS1: Jól értelmezem-e én azt, hogy az alapítványnak lehet célja az alapító, csatlakozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, de ez nem zárja ki azt, hogy közhasznú céljai is legyenek, és emiatt akár később közhasznú minősítést is kaphasson?

KÉRDÉS2: Elképzelhető az, hogy tudományos alkotások gondozása önmagában is lehet akár közhasznú cél (pl. esélyegyenlőségi program keretei közt)?

Minden választ és véleményt előre is nagyon köszönök:
Gábor

1. Szerintem igen.
2. Szerintem elképzelhető.

Megkésve is köszönöm a választ ObudaFan.

1. Alapító Okiratot módosítunk, új kuratóriumi tagok ügyében. Jól tudom, hogy ha erre vonatkozólag adjuk be a változásbejegyzés iránti kérelmet, akkor a szövegen is módosítani kell, hogy megfeleljen a hatályos törvényeknek?
2. Nem közhasznú alapítvány a támogatási összegről kiállíthat bevételi pénztárbizonylatot?
3. Ha kiállíthat, a támogató költségként írhatja le a támogatást?

köszönöm

Köszi ObudaFan a választ, látom, megint egy rugóra jár az agyunk. :)

klau22

1. igen