alapítvány

Igen. Bíróságok honlapjáról letölthető.

Kedves Felhasználók!

Azt szeretném megkérdezni, hogy

1.) lehetnek-e egy közhasznú alapítvány kuratóriumának tagjai rokonok, közeli hozzátartozók. Ez nem ellenkezik-e az össeférhetetlenséggel?
Az 1997. évi CLVI. törvény 8. § (1)ezt írja: "A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás."

Tehát: Ha az a) és b) pontok nem állnak fenn, akkor a vezető szerv (kuratórium) döntéshozatalában részt vehetnek közeli hozzátartozók, vagyis kuratórium tagjai lehetnek rokonok?

2.) kérdésem: Mit jelent a törvény a) pontja?

3.) kérdésem: Ha egy alapítvány alapítója egyben a kuratórium tagja is, lehet-e szavazati joga az alapítónak is?
Hiszen a Ptk 74/C§ (3) írja, hogy: "Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat."

4.)kérdés: Ha egy közhasznú alapítványt egy jogi személy szervezet alapít, lehet-e a jogi személy szervezet vezetőjének közeli hozzátartozója az alapítvány képviselője?

Köszönöm!

1. Mármint kinek a rokonai? Az alapítónak? Vagy a kedvezményezettnek? Vagy kinek?
2. Mit nem értesz ezen, vagy milyen konkrét esetről nem tudod eldönteni, hogy ide tartozik-e?
3. Van szavazati joga. Többségben nem lehetnek az alapító és rokonai.
4. Lehet. Többségben nem lehetnek a függő kuratóriumi tagok.

Tisztelt Óbudafan!

Köszönöm gyors válaszát! Elnézést, hogy ismét kérdezek.

Az előző hozzászólásom 1.) kérdésében arra lettem volna kíváncsi, hogy a kuratóriumi tagok egymással állhatnak-e közeli hozzátartozói viszonyban?
Az internet egy oldalán ugyanis ezt találtam a Ptk. magyarázatánál, és összezavart, hogy most ki lehet a kuratórium tagja, képviselője...:
"A kuratóriumi tagoknak feladatvállaló nyilatkozatot kell adni, amiben egyrészt arra vonatkozóan kell nyilatkozniuk, hogy a tisztséget vállalják, másrészt pedig azt kell kijelenteniük, hogy a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek, nem állnak közeli hozzátartozói viszonyban az alapítókkal, a kuratóriumi tagok egymással, és jogi személy alapító esetében nincsenek alkalmazotti és egyéb érdekeltségi viszonyban az alapítóval. "

2. Ha a kuratórium 2 tagból áll, lehet-e az egyik tag az alapítványt alapító jogi személy vezetője, míg a másik tag (képviselő) ennek közeli hozzátartozója, mivel az alapító jogi személy, és az alapítvány képviselője (elnöke) nem állnak alkalmazotti és érdekeltségi jogviszonyban.(A fenti idézet ugyanis azt írja, hogy "a kuratóriumi tagoknak (...) kell nyilatkozniuk (...) jogi személy alapító esetében nincsenek alkalmazotti és egyéb érdekeltségi viszonyban az alapítóval.) Vagy jogi személy alapító esetén is figyelembe kell venni a közeli hozzátartozói viszonyt pl. az alapító jogi személy vezetője és a kuratórium tagjai között?
3. Abban az esetben, ha a kuratórium 2 tagból áll - egy elnökből, és az alapító jogi személy vezetőjéből, a döntéshozatalhoz pedig a kuratórium egyöntetű döntése szükséges, akkor az alapító (akit az alapító jogi személy vezetője képvisel) nem rendelkezik-e meghatározó befolyással, vagy vétójoggal az alapítvány működésére? (Mivel ha nem egyöntetűen állnak helyt a kuratóriumi tagok egy kérdésben, pl. az alapító jogi személyt képviselő tag nem támogatja a kérdést, akkor nem határozatképes a kuratórium.)

4)Ha egy alapítvány alapítója egy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, akkor a jogi személyiséggel rendelkező szervezet vezetője (vagy egy tagja) lehet-e az alapítvány egyszemélyes kezelő szerve, vagy az alapítvány kuratóriumának elnöke? (Amennyiben a jogi személy vezetője nem áll sem alkalmazotti, sem érdekeltségi viszonyban azzal a szervezettel, amelynek vezetője.)

Elnézést hogy ismét ilyen sokat írtam. Szeretném, ha az alapítvány irányítása valóban jó kezekben lenne és a kitűzött célt a lehető legjobban szolgálná.
Hálás köszönt a segítségért!

1. Állhatnak.
2. Nem lehet.
3. Nem lehet.
4. Nem lehet.

Tisztelt ObudaFan!

Szeretném a következőben a segítségét kérni.

Élettársam kuratóriumi elnök és most szeretne kilépni, de nem szeretné az alapító segítségét kérni. Ebben az esetben kinek és mit kell írni, amennyiben van rá lehetőség?

A második problémám hogy az alapítvány gépjárművével szabálysértés történt melynek során bírságot szabtak ki és az erről szóló tájékoztatást egy csekkel együtt a párom kapta meg. Ilyen esetben ezt nem az alapítónak kellene kifizetni?

Kit terhel a felelősség?

Előre is köszönöm a segítséget!

1. Élettársad egyszerűen mondjon le a kuratóriumi elnöki/tagi tisztségről az alapító/alapítóknak címzett levélben.
2. Nem az alapítónak, hanem az alapítványnak kell fizetnie, a saját vagyonból.

Kedves Fórumozók!

Korábban is kérdeztem már egy alapítvánnyal kapcsolatban. A válaszok segítségével arra jutottunk, hogy ha az alapítvány kuratóriumának elnöke lemond (a lemondó nyilatkozatot az alapító átvette) el kell járnia az új elnök megválasztásáig és bejegyzéséig.
A gyakorlatban azonban úgy tűnik, az alapító vissza akar élni a helyzettel, és szándékosan húzza az időt (eltelt fél év, de még mindig nem jegyeztek be új elnököt, a régitől pedig elvárják, hogy továbbra is aláírjon az alapítvány nevében) Mit lehet ilyenkor tenni? Az alapítvány működése törvényességének helyreállítását hogyan-hol-kitől lehet kérni? És legfőképpen: amíg ez az eljárás tart, addig is el kell járnia a lemondott elnöknek?? (A helyzet méltánytalan, hisz közel egy év fog eltelni közben..)
Valami egyéb ötlet?
Köszönöm előre is a válaszokat.
Üdv, fnitta

Az ügyészséghez lehet fordulni.

Kedves Fórumozók!

Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy az alapításon kívül, milyen módon lehet egy alapítványhoz 'hozzájutni'.

Szeretnék egy alapítványt létrehozni, de nem tudom, hogy mennyire bonyolult és időigényes ez a folyamat, ezért gondolkozok egy talán már meglévő, de nem sikeresen működő alapítvány 'átvételében' illetve átalakításában.

Kérdéseim a következők:
1.) Lehetséges-e meglévő alapítvány átvétele?
2.) Ha igen, Hogyan?
3.) Hol találok ilyen alapítványt?

Előre is köszönöm a válaszokat!
Üdv.: AKGW

T. Hozzáértők!

Alapítványunk telephelyet létesít, mely más címen van , mint a székhely.
Ezért módosítani kell-e az alapító okiratot, tehát ez az alapítvány adataiban történt változásnak minősül-e?

Köszönöm.

Szerintem nem. Sem a Ptk. szerint nem kötelező tartalmi eleme az AO-nak, sem nem nyilvántartási adat a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint.

ObudaFan, köszönöm a választ.

Nincs mit.

Kedves Jogászok, hozzáértők!

Most olvasom a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény-t. A következő kérdésekben szeretnék segítséget kérni:
1; 27.§ 2- pontja szerint a civil szervezetnek kettős könyvelést kell vezetnie. Ez alapítványra is vonatkozik? Eddig az egyszeres könyvvitel elég volt.
2; a 2011-es közhasznúsági jelentést már letétbe kell helyezni? Erre van forma vagy a cégbíróságra kell bevinni?
3; amennyiben kis forgalmú alapítványról van szó és vállalkozási tevékenységet nem folytat a 32.§nak hogy tud megfelelni megfelelő erőforrás és támogatottság szerint?

Köszönettel,
Galóca

1. Ha közhasznú, akkor igen.
2. Elektronikus formában kell beküldeni.

Köszönöm az eddigi segítségeket!

Még egy kérdésem lenne. Az SZJA 1% kedvezményezettségéhez feltétel e közhasznúság megléte? Úgy látom, hogy az 1996. évi CXXVI törvény 4.§-a szerint nem, illetve én így értelmezem és nem tudom, hogy azóta módosíthatták e a törvényt. Ugyan csak feltétel e a közhasznúság megléte a létrejövő Nemzeti Együttműködési Alap (volt NCA) pályázataihoz?

Hálás köszönettel

Az 1%-hoz biztosan nem. Néhány éve még az NCA-hoz is biztosan nem volt feltétel, talán az sem változott.

Tisztelt Jogi Segítők!

Alapítványunk működésképtelenné vált a kurátorok lemondása miatt. Az alapítók többsége ( sok az alapítók száma), nem mutat hajlandóságot megkeresésünk után sem arra, hogy az alapítvány működésének folytatásáért új kurátorok felkérésében részt vegyen. Megkereséseinkre ( levél, e-mail stb. ) nem reagálnak. Mi ilyenkor a teendő?

A Törvényszéken az alapítvány iratbetekintésekor jogi hibákat véltünk felfedezni ( pl. többszöri ügyvédi megbízás az alapítók kihagyásával stb.) Mi ilyenkor a teendő?

Köszönettel: ana

A bíróságtól lehet kérni új kuratórium kijelölését.
Az esetleges törvénytelenségeket az ügyészségen lehet jelezni.

Kedves ObudaFan! Köszönöm válaszát, segítségét!

Üdvözlettel: ana

Nincs mit.

Tisztelt Szakemberek!

Az új 2011. évi CLXXV. törvény több pontjában is megemlíti, hogy a közhasznúsági jelentést és számviteli beszámolót „letétbe” kell helyezni. pl. 32. paragrafus 6. bekezdés. A korábbi Közhasznúságról szóló tv-ben nem volt ilyen kötelezettség, ezért nem küldtük meg minden évben az éves beszámolónkat és közhasznúsági jelentésünket a bíróságnak, ha hallottuk, hogy vannak akik igen.

Kérdésem az volna, hogy az új törvény ha jól értelmezem, ezt akkor már előírja? Ha igen, mit jelent a „letétbe helyezés”, illetve mikor és kihez kell eljuttatnia éves beszámolót és közhasznúsági jelentést? Az illetékes bíróságra?

Előre is köszönöm a segítségüket.

A számviteli beszámoló letétbe helyezése

Országos Bírósági Hivatal közleménye a civil szervezetek beszámolóinak benyújtásáról - 2012.02.22.

Tájékoztatás - A civil szervezetek beszámolóinak benyújtásáról (2011. évi CLXXXI. törvény 105. § (1) bekezdés)

Azok a civil szervezetek, amelyek a törvény előírása szerint 2012. június 30-a előtt kell, hogy eleget tegyenek a beszámoló és közhasznúsági jelentés benyújtási kötelezettségüknek, a beszámolót és közhasznúsági jelentést papír alapon kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatal (OBH) részére.
Fontos, hogy az alábbi technikai előírások betartásával nyújtsák be a beszámolót és a közhasznúsági jelentést: A/4-es nagyságú, 80g/m2 súlyú papíron, egyoldalasan, vagy a papír mindkét oldalán folyamatosan kitöltve.
Erre a dokumentumok feldolgozása (szkennelése) és a bíróságok központi honlapján (országos névjegyzékben) történő közzététel elősegítése érdekében van szükség.

Kérjük a szervezeteket, hogy elsősorban postai úton, tértivevényes levélben juttassák el a dokumentumokat az alábbi címre:

Országos Bírósági Hivatal
Budapest 1363 Pf. 24/1.
A borítékon tüntessék fel: Beszámoló

Az OBH lehetőséget biztosít a beszámolók és közhasznúsági jelentések személyes beadására is, az alábbi helyen és időpontokban:
Helyszín: Országos Bírósági Hivatal - Országos Nyilvántartások Iroda (Budapest, V. Szalay u. 16.)

Ügyfélfogadási idő:
Hétfő: 08.15 - 12.00 óra
Szerda: 08.15 - 12.00 óra
Péntek 08.15 - 12.00 óra

Köszönöm szépen Kedves ObudaFan!