yoshimura
2016.02.14. 14:06
Köszönöm az infót.
Kényszertörlés
ObudaFan
#
2016.02.15. 06:01
A 7 éves tartozás minden valószínűséggel elévült, a frissebb bírságok meg valószínűleg nem. De ha van jogi képviselőd, őt kellene kérdezni, mert ő jobban ismeri az ügyedet.
yoshimura
#
2016.02.15. 13:24
Jogi képviselőm nincsen, csak tanácsot kérni járok egy ügyvédhez + egy ízben megfogalmazott egy levelet. De ha a NAV elkezd keménykedni, szükségem lehet jogi képviselőre. Ezidáig saját kútfőből jutottam, azért nem adtam be mérleget, hátha törlik, ezt elértem egyedül is ..
ObudaFan
#
2016.02.15. 14:30
Azért nem biztos, hogy ez a kívánt állapot. Átfordulhat ez is felszámolásba, az pedig a beltagnak drága lehet még.
yoshimura
#
2016.02.20. 09:55
És mitől függ, hogy mi várható?
Az ügyvéd szerint bármi...ahogy felébred az ügyintéző..
yoshimura
#
2016.02.20. 10:00
Vagyonfelméréskor nem találnak vagyon, mivel sosem volt....
ObudaFan
#
2016.02.20. 15:50
De van egy beltag. És miért ne próbálná a NAV a követelését érvényesíteni rajta?
Olanza
#
2016.02.22. 00:25
Tisztelt ObudaFan!
Az lenne a kérdésem, hogy ha a Bt-ben a beltag lemond, ezt a tényt a cégbíróság felé jelezni kell?
Ha igen, akkor ügyvéden keresztül, vagy a beltag is megteheti ügyvédi közreműködés nélkül?
Ha nem sikerül beltagot találni és a kültag sem vállalja, akkor ezt a tényt milyen módon kell közölni a cégbírósággal és igaz-e, hogy hivatalból elindítják a kényszertörlést?
Üdv: Kavora
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.02.22. 08:15
Persze, hogy be kell jelenteni. Az eljárás elektronikusan folyik, ha tehát nincs a bt.-ben maradt kültagnak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása, akkor nem kerülhető el az ügyvéd megbízása.
Ha az utolsó beltag is kilép, akkor hat hónap után a cég megszűnik. Ezt a bíróság hivatalból is megállapítja. De ne hidd, hogy azzal a tagok jól járnak. Célszerűbb lenne normálisan levezérelni azt a megszüntetést - ha már nincs szükség a társaságra.
aliz2016
#
2016.02.22. 17:03
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni:
Cég kényszertörlését 2014. novemberében rendelte el a cégbíróság. A kényszertörlés az adószám törlése miatt következett be (beszámoló le nem adása). A cégnek van valamennyi adótartozása, amit még a kényszertörlés megindítása előtt, fizetési felszólítás nélkül, behajthatatlan követeléssé nyilvánítottak.
A kényszertörlés megindításakor a képviselő a számára előírt intézkedéseket határidőben megtette, egyúttal nyilatkozott, hogy a cégnek vagyona, munkavállalója nincs, és tudomása szerint vele szemben fennálló - egyéb - követelés sincs. Az azóta eltelt 1 évben a cégbíróságtól semmilyen értesítés, felhívás, végzés stb. nem érkezett.
Az elmaradt beszámolók leadása érdekében szükséges adószámot a NAV a kényszertörlés elrendelését követően kérésre visszaállította. A könyvelő "önszorgalomból" azóta is beküldött minden, működő cégeknél szokásos - jelen esetben nullás - nyilatkozatot, amit a NAV érkeztetett, befogadott. Ugyanakkor a behajthatatlanná nyilvánított összeg megfizetésére a NAV sem a kényszertörlési eljárást megelőzően, sem azóta semmiféle felszólítással nem élt. Nem cél a tartozás ki nem egyenlítése (nem nagy összegről van szó), sokkal inkább cél, ha már így alakult, az eljárás lehetőség szerinti minél kevésbé fájdalmas lezárása.
Mi volna a célszerű, követendő eljárás annak érdekében, hogy az érintettek eltiltása nélkül záródjon a kényszertörlés? A cégbíróságnál van-e lehetőség időközben iratbetekintésre, adnak tájékoztatást arról, hogy hol tart a folyamat, bejelentkezett-e bárki bármilyen követeléssel, és hogy mi a várható kimenetel? A NAV által behajthatatlanként nyilvántartott követelés kiegyenlítése mennyiben segíti ezt a folyamatot, és mi a módja?
Amennyiben a végzés időközben megszületne, és az az érintettek eltiltását is tartalmazná, fellebbezésként eredményesen lehet-e arra hivatkozni, hogy a tartozás időközben kifizetésre került, ill. hogy a NAV-val az erről szóló egyeztetés folyamatban van?
Köszönöm előre is a segítséget.
ObudaFan
#
2016.02.22. 17:21
Kenyszertorlesnel nem a ki nem fizetett tartozas az eltiltas alapja, hanem hogy a vezeto tisztsegvkselonek felrohato-e a kenyszertorles elrendelese.
aliz2016
#
2016.02.22. 17:26
T. ObudaFan,
köszönöm a választ.
Olanza
#
2016.02.22. 23:59
Tisztelt Szakértők!
Két lányom van egy Bt-ben, egyikük a beltag, másik a kültag.
2014-ben kaptak egy önkormányzati bírságot(200 ezer Ft) alvállalkozói számlák elszámolása miatt iparűzési adó tekintetében, ami nem került befizetésre.
Tevékenység leállt, semmilyen bevétele nincs azóta a cégnek.
A beltag írt egy lemondást a tagságáról, majd elment Skóciába munkát vállalni. Azóta egy év eltelt,de a kültag semmit nem intézett,nem ment ügyvédhez a papírral.
Jelenleg a cég jogellenesen működik, mert nincs beltagja.
Ebben a helyzetben eljárhat még a kültag a Cégbíróság felé, hogy kényszertöröljék a céget?
ObudaFan
#
2016.02.23. 05:36
Olanza
Bárki bejelentheti, a kültag is.
ObudaFan
#
2016.02.23. 05:37
aliz2016
Természetesen amennyiben átfordul a kényszertörlés felszámolásba, ott már az eltiltás szempontjából jelentősége lehet a tartozás kiegyenlítésének.
aliz2016
#
2016.02.23. 08:31
T. ObudaFan,
A kényszertörlést szabályozó törvény a kényszertörlés egyik lezárási módját úgy határozza meg, hogy ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - a céget - eltiltás mellőzése mellett - törli a cégjegyzékből.
Ebből gondoltam, hogy ha a Nav-os követelés időközben kiegyenlítésre kerül, egyéb követelés nincs, a cégnek vagyona nincs, akkor nem feltétlenül végződik az eljárás eltiltással.
Félreértek valamit?
Köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.02.23. 09:57
Ha úgyis fizetni akartok, akkor miért nem jó a végelszámolás?
aliz2016
#
2016.02.23. 10:08
A kényszertörlés elindult, lehet ebből még végelszámolást csinálni?
Ha igen, akkor további extra költségek nélkül is?
ObudaFan
#
2016.02.23. 14:41
9/C. §49 Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - e törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. E § szerinti szabályt kell megfelelően alkalmazni, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.
118. § (1) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - a céget - eltiltás mellőzése mellett - törli a cégjegyzékből.
(6) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság - eltiltás mellőzése mellett - a céget - a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével - törli a cégjegyzékből, és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról a Cstv. 61. §-ában foglaltak alkalmazásával azzal, hogy a 117. § (7) bekezdése szerinti eljárással felmerült költségek viselésére a tagokat egyetemlegesen kötelezi. Amennyiben azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, azt úgy kell tekinteni, mintha a céggel szemben követelés bejelentésére került volna sor.
Tehát: szerintem ha követelés let tbejelentve, akkor nem mellőzhető az eltiltás. De cáfoljatok meg.
ObudaFan
#
2016.02.23. 14:44
„A kényszertörlés elindult, lehet ebből még végelszámolást csinálni?
Ha igen, akkor további extra költségek nélkül is?”
NEm lehet.
Ctv. 116. § (4) A cégbíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.
aliz2016
#
2016.02.23. 15:31
Kényszertörlésből végelszámolás: igen, én is így értelmeztem az eddigieket.
Eltiltás: laikus okoskodás a részemről, de azt gondolnám, hogy a törvény célja a kárt, költségvetési hiányt okozó tisztségviselők, cégtulajdonosok eltiltása. Annak a cégnek az esetében, ahol ilyen kár nem keletkezik - a viszonylag alacsonyabb összegű adótartozás is megfizetésre kerül időközben -, talán nem feltétlenül indokolt az eltiltás. Nem érzem egyértelműnek a törvény megfogalmazását: a cégbíróság - „e törvényben meghatározott kivétellel” - eltiltja azt a személyt... Több kivétel is van a törvényben, itt vajon pontosan melyik(ek)re kell gondolni? A felelősség kérdése pedig nem egzakt tény, vitatható mindkét oldalról.
Talán a pontosabb válasz nem a törvény szövegében, hanem a bírói gyakorlatban keresendő.
Mindenesetre köszönöm az együttgondolkodást, máris segített :)
lemon
#
2016.02.27. 13:09
Az alábbi kérdésben kérnék segítséget: Kft-ben ügyvezetőt eltiltották, a Kft-t. kényszertörlési eljárással megszüntették. Ugyanezen személy Bt. beltagja, figyelemmel az eltiltásra a NAV felhívására a Bt-nél ügyvezetetőt kell megbízni. Kérdés, hogy az eltiltott beltag lenne a kültag, a régi kültag a beltag, ez megoldás lenne? Mert a Ptk. 3:90§. (3) kimondja, hogy eltitott személy nyrt. kivételével tag nem lehet, de a Ctv. szerint korlátlanul felelős tag igen. Hogy kell e két szabályt néznünk? Várom a segítő válaszokat!
Immaculata
#
2016.02.27. 17:25
Pont fordítva. Korlátlanul felelős tag nem lehet.
Tag, vezető tisztségviselő eltiltása
9/B. § (1) A cégbíróság eltiltja azt a személyt,
- akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
- aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
- akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).
ObudaFan
#
2016.02.27. 21:37
Tehat igen, kultagga valhat, az megoldas.
lemon
#
2016.02.28. 09:11
Köszönöm a válaszokat!Akkor helycsere lesz:)
A törzsbetéteket is értékesíteni kell, vagy a jelenlegi beltag 4 illetve kültag 2 mértékű törzsbetétei maradnának, és csak a jogállásuk változik? Vagy ugyanúgy hagyjuk a vagyoni részesedések arányát, mint a jelenlegi TSZ. tartalmazza, hogy beltag 4 kültag 2?Köszönöm!
