Végrehajtási jogi fórum


recece0609 # 2019.09.05. 20:31

Tehát ha kifizetem a teljes tartozást,utánna próbálhatom meg
egy végrehajtó megbízásával behajtani a másik két adóstól a pénzt. Magyarul "a nyúl b@szhatja" Soha nem fogom tudni behajtani a pénzt...

oligaliga # 2019.09.06. 05:43

Erről szól az egyetemlegesség.

atikoka # 2019.09.22. 20:34

Tiszteletem!

Valamikor 2000 és 2010 között volt feleségem kezese lettem valami fundamenta hitelben.Na ez 2010 ben átkerült valami adósságkezelő céghez és most hirtelen eszükbe jutott,de még csak várólistán,mert van valami számlatartozása,ami mostanra 340 ezerről 1,8 millióra hízott,és most ezt kezdték tiltani tőle.Amit nehezményezek,hogy az ingatlant a volt nejem 2010 ben igen jó áron eladta,valamint 2012 től nagyon jól keresett,sac per kábé 3 és 5 száz ezer között,hivatalosan számlára utalva. Lakcím nyilvántartóban ideiglenesen megtalálható,igaz az állandó az eladott ház maradt,de a leveleket a posta visszautalta.Amiben érintett vagyok,az 900 ezerről olyan 2,5 millióra lett hizlalva,és mivel megvagyok jelölve nyilván utolérnek.Kérdem én,már kétszer behajthatták volna,az adott számláján évekig milliók voltak hiszen a gyerekeink azt használták tanulmányaikra,most meg munkanélküli.Hogy lehet ez,hogy meghatványozzák a tartozást?

drbjozsef # 2019.09.22. 21:00

atikoka,

A hitelt kötelező fizetni. Önkéntesen, szerződésszerűen.
Behajtani nem kötelező, csak lehet. Akkor, amikor a jogosult akarja, úgy, ahogy a jogosult akarja.
Ne keverd a kettőt.

Oligarcha # 2019.09.22. 22:06

Kedves tagok

Lenne két furcsa kérdésem végrehajtás és árverés témakörben. Mindkettő olyan árveréshez kapcsolódik, ahol az ingatlan felét árverezték el, de az tehermentes, és beköltözhető.

  1. Ilyen esetekben a végrehajtó nem segít, hogy birtokon belülre kerüljek. Az eredeti lakót, lakókat nem költözteti ki, ez idáig rendben is van, hiszen valakinek megmaradt az 50 százaléka, de én miért nem költözhetem be, hiszen nekem is van 50 százalékom, ráadásul az én 50 százalékomat nem terheli sem haszonélvezet, sem smmi más. Ráadásul az ingatlan sok szobás, nem csak egy, értelmesen fel lehetne osztani a szobákat. Van-e tehát bármilyen mód, hogy birtokon belülre kerüljek, hogy birtokba vegyem az 50 százalékomat.
  2. Ha nem költözhetek be sehogyan, (vagy beköltözhetnék, de nem teszem) és ők az egész lakást használják, akkor szedhetek-e bérleti díjat? Ha igen hogyan? Bármekkora, akármilyen alacson bérleti díjat fogok mondani, arra eleve azt fogják mondani, hogy nem fizetik, mert az sok. Hogyan kell megállapítani, megállapíttatni, és hogyan kell kikényszeríteni? Mi van, ha azt mondják, hogy azért nem fizetnek bérleti díjat, mert ők sem használják a lakást, de azért engem nem engednek beköltözni?
Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.23. 05:54

1. Persze.

Oligarcha # 2019.09.23. 06:28

Kedves ügyvéd úr.

Ha jól értem, akkor azt írta, hogy persze van lehetőség birtokba kerülnöm. Ugye így kell érteni a persze szót.

Hogyan kell birtokon belülre kerülnöm? Becsengetek, és kérem hogy engedjenek be? vagy pert indítok? Mert a végrehajtó az nem segít.

gerbera317 # 2019.09.23. 06:47

Az árverésen vett ingatlan nem társbérlet. Ha lakottan veszed, az azt jelenti, hogy aki ott birtokon belül van, marad is birtokon belül, a vevő pedig nem juthat birtokon belülre.
A vevő ilyenkor többfélét tehet: 1) Használati díjat követel bentlakótól, melyet szükség esetén fizetési meghagyással / perrel, majd végrehajtással érvényesít, akár úgy is, hogy az ingatlan másik felét is elárverezik, és ott akkor azt is meg lehet venni. 2) A vevő vételi ajánlatot tesz a bentmaradónak, vonakodás esetén pedig pert indít közös tulajdon megszüntetése iránt, és ott árverésen megveszi a másik fél ingatlant is.
A végső eredmény szempontjából "persze", egyébként pedig nem. Illetve, a tört tulajdoni hányad megvásárlását meg kell hagyni azoknak a profiknak, akik eleve erre szakosodtak.

Oligarcha # 2019.09.23. 07:04

köszönöm szépen

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.23. 10:26

Kivételesen nem értek egyet gerberával. Amit állít, az szerintem csak akkor igaz, ha valakinek olyan joga van az ingatlanon, ami kizárja a tulajdonos használatát. A társtulajdonos joga a használatra nem ilyen.

drbjozsef # 2019.09.23. 11:53

KBS,

Ha az árverési hirdetmény szerint "lakott", akkor az általában valamilyen konkrét használati jogot szokott jelenteni, nem azt, hogy "valaki van benne éppen". Nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.23. 15:40

Ha nem egész ingatlant, hanem illetőséget árvereznek, akkor az mindig "lakott", függetlenül attól, hogy a tulajdonostárs ténylegesen benne lakik-e. De ez nem akadálya annak, hogy az árverési vevő is birtokba lépjen.

atlass # 2019.09.26. 05:24

A vevő akkor is birtokba léphet ha a NAV által elárverezett tulajdoni hányadon a másik tulajdonosnak holtig tartó haszonélvezeti joga van? Osztatlan közös tulajdont hogyan vesz birtokba??? A lakóingatlanom tulajdonostársa NAV tartozása miatt végrehajtási jogot jegyeztek be a tulajdoni lapra. Nekem a tartozásához semmi közöm. A tulajdonostárs nem rokonom. Ilyenkor mit tud tenni a NAV vagy az elárverezett tulajdonrész új tulajdonosa? Köteles lennék beengedni a házamba és nézegetni őt ahogyan elmegy a fürdőszobámba elvégezni a dolgát? Ez szerintem egy jogi nonszensz.

oligaliga # 2019.09.26. 05:43

atlass

A holtig tartó haszonélvezet kizárja a tulajdonos használatát, szóval ne aggódj. Nem kell az árverési vevővel összeköltöznöd, és nézegetni, ahogyan elmegy a fürdőszobába elvégezni a dolgát.

atlass # 2019.09.26. 06:05

Köszönöm a válaszod! Megnyugtató :)

gerbera317 # 2019.09.26. 07:23

A válasz helytálló, a kérdés (és a hőzöngés) viszont teljesen alaptalan. Egyelőre csak lefoglalták az ingatlant, árverés még sehol. Mire fel ez a háborgás?

drbjozsef # 2019.09.26. 08:09

gerbera317,

Ne legyél ennyire szigorú. Jogban járatlan embernek rögtön ijesztő, hogy végrehajtás, árverés, beköltözhetnek-é. Persze, lehetett volna tényszerűbbre venni a kérdést, de hát így megy ez.

atlass # 2019.09.26. 11:33

Köszönöm szépen a reagálásokat! Nincs és nem is volt semmiféle háborgás. Nem ismerem a végrehajtási jog fogalmát, nem vagyok jogász. Az eset részleteit azért nem írtam le, mert nem akarok másokat terhelni vele. Amit írtam abból is kiderül. Van egy osztatlan közös tulajdonom egy régesrégi volt üzlettárssal a cég tíz éve megszűnt. Én lakom az ingatlanban, holtig tartó haszonélvezettel, így nem kényszerülök rá hogy kivásároljam a másik felét. Kapok egy földhivatali értesítést arról, hogy végrehajtási jog került az ingatlan tulajdoni hányadára. Ettől kicsit ideges lettem, hiszen nem tudom mivel jár. Olvasgatom a neten elérhető anyagokat és hajmeresztő dolgokat találok. Felhívtam a földhivatali ügyintézőt aki azt mondta, hogy a NAV valószínűleg engem akar rábírni arra, hogy a lakóhelyem védelmében kényszerítsem ki, hogy az adóhátralékos fizessen, vagy fizessem ki én helyette a tartozást. A papír tegnap jött, még friss a dolog. Ide írtam először. Arra voltam kíváncsi kell-e ügyvédhez fordulnom, vagy nem.

oligaliga # 2019.09.26. 12:03

atlass

Nem baj, ha kérdezel, anélkül nem kapsz választ. Egy tanácsot hadd adjak: a földhivatali ügyintéző a saját szakmájához ért, ezért nem feltétlenül tudja, hogy a bejegyzések mögött milyen szándék állhat. Ilyenkor mindig az illetékest érdemes megkérdezni, mert sok fölösleges kört és idegeskedést megspórolsz.

A NAV, mint végrehajtó köteles a rendelkezésére álló összes törvényes eszközt bevetni, hogy az adótartozást behajtsa, amibe beletartozik az ingatlan foglalás is. Te semmiképpen nem felelsz a másik tulajdonos tartozásáért, senki nem kéri tőled, hogy vedd rá a fizetésre, emiatt nem kell intézkedned.

atlass # 2019.09.26. 12:53

Köszönöm szépen a választ!

Zsozsa74 # 2019.09.26. 14:45

Tisztelt Fórumozók!

Két kérdésre szeretnék választ kapni hozzáértőktől a végrehajtással kapcsolatban.

Feleségem ellen végrehajtás van folyamatban egy sok évvel ezelőtti adósság miatt. A végrehajtó eddig minimális összeget tudott letiltani a fizetéséből. Időközben jöttem én és megállapodtunk a követeléskezelő OTP Faktoringgal. A tőkét kifizeti, a kamatokat elengedik. A törlesztésre ma-holnap kerül sor. Közben ezt jelezte a végrehajtónak is, azzal, hogy megfizeti a fennmaradt végrehajtási költségeket is, azonban a végrehajtó egyből jött azzal, hogy neki még x százezer forint jutalék jár. Na most az alkudozás az követeléskezelővel évek óta ment, függetlenül a végrehajtástól.

  1. A kérdés, hogy valóban jár-e a végrehajtónak ezek után jutalék, hiszen a megegyezés és a törlesztés egy tőle és a végrehajtástól független megállapodás eredménye lett. (ha nem lépek a képbe, a feleségem fizetéséből soha nem tudta volna letiltani a követelést). A jutalékát egyébként a néhány havi fizetés letiltás után megkapta, hiszen a munkáltató utalta neki a letiltással kért 8%-ot.
  2. Ha jár neki, akkor melyik összeg után? Amit végre akart hajtani (tehát a kamatokkal együtt számított összeg), ámde nem tudott vagy amennyiben megegyeztünk az OTP Faktoringgal?

A válaszokat előre is köszönöm!

Zs.

gerbera317 # 2019.09.26. 17:18

A jutalék jár. A behajtott ügyérték után.

turbo71 # 2019.09.26. 21:50

igy igaz de forditsuk le magyarra is. ha 1 millio a behajtandó követelés akkor azután kell számolni a végrehajto jutalékát ha pedig megállapodsz az otp vel 150 000ft zárással akkor annak a 8% jár csak a végrehajtonak. igy talán mindenki számára érthetö.

gerbera317 # 2019.09.27. 10:12

Mi nem magyar abban, hogy 'behajtott'?

Zsozsa74 # 2019.09.27. 13:05

Turbo71!

Köszi a választ! Így érthető.

gerbera 317!

A "behajtott" szó ugyan magyar, de az én laikus értelmezésemben a követeléskezelővel történt megállapodás alapján fizetendő összeghez nem sok köze van a végrehajtónak. Ő annyit "hajtott be", amennyit le bírt tiltatni a fizetésből. Pont erre (is) vonatkozott a kérdésem. A válaszodból pedig ez nem derült ki. De azért persze neked is köszi! ;)