Végrehajtási jogi fórum

Szeretném megkérdezni, hogy ha az általam korábban megörökölt 1/3 arányú lakás és telek tulajdonjogot a gyermekemnek ajándékozom, akkor is végrehajtható?
Van egy személyi hitelem, amelyet nem tudok mindig pontosan fizetni. Ha végrehajtásra kerül a sor akkor a gyermekem nevén lévő ingatlan is beterhelésre kerül és árverezhető? Vagy csak a saját tulajdonú ingó és ingatlan?
Köszönettel

A végrehajtó nem nézi honnan van pénz a számlán., mivel ott is talált pénzt viszi a tartozás(ok) miatt.

Ha van rá mód kérd a fizetésedet készpénzben és ne számlára utalva.

monaLuis
laikus hozzászóló

Tisztelt Végrehajtó!

Olyan kérdéssel fordulok Önhöz hogy hogy több ügyben végrehajtás folyik ellenem.Jelenleg a munkabérem 50%-át tiltják,de a napokban kaptam egy olyan levelet hogy a végrehajtó megterhelte a folyószámlámat,amire a fennmaradó munkabéremet utalják.Azt szeretném kérdezni hogy ez így jogszerű-e mert tudomásom szerint a béremnek csak az 50%-át tilthatják le.Köszönettel:KicsiDope

Ha azért lett jogerős az fmh. mert nem vetted át és "nem kereste" jelzéssel ment vissza a közjegyzőhöz (az írod, nem voltál az országban, amikor jött), felléphetsz a kézbesítési vélelem megdöntése iránt. De emiatt jobb, ha ügyvédhez fordulsz.

zoltan82

„A fizetési meghagyás egyben azt is jelenti, hogy a végrehajtás elindult? Vagy esetleg még van lehetőségem újra megegyezni egy részletfizetésben?”

igen.Egyezkedni mindig lehet jha a másik fél is partner ebben

„
Ha a végrehajtás megindult, kérhetek még részletfizetést? Kitől kell kérni, a végrehajtótól, vagy a Faktoringtól?”

Kérhet.Bíróságtól, végrehajtótol vagy a végrehajtáskérőtöl

„Az arányosság kapcsán: mit jelent az, hogy akkor árvereznek ingóságot/inga­tlant, ha belátható időn belül nem tudom megfizetni a követelést? Mennyi az a belátható idő”?

fél év-egy év.

„Van olyan követelési összeg, ami alatt nem ávereznek ingatlant?”

nincs

„Mennyi idő tellik el általában a végrehajtás kezdete és az árverezés között?”

évek ezt pontosan nem lehet megjósolni.Rengeteg jogorvoslati lehetőség van ha etr mind 'kihasználja ' akkor hosszú évekig is tarthat.

„Ezt a lakást a bank jelzálogjoga ellenére ebben az esetben árverezhetik? Vagy az már nem arányos?”

igen elárverezhetik.De csak a végén ha más nincs már

„Ilyen esetben, ha árverezésre kerülne a sor, van valami beleszólásom abba, hogy melyik ingatlant árverezzék? Számít valamit a lakhatási érdekem, és az, hogy a táncstúdió a lakással ellentétben tehermentes? (időközben próbálom eladni természetesen)”

igen

„Ha a stúdió kerül árverezésre, de nem veszik meg, akkor a lakás a következő? Akkor is ha ezidő alatt csökkenteni tudom a követelés mértékét?”

nem .További árverést kell kitüzni később

„Ez beleférhet? Ha nem, mi az a maximum időtartam, amire részletet kaphatok, ha elindult a végrehajtás?”

Max.annyi amennyit a vh kérő ad.De a vh csak 1 évre adhat.

anetta107

Ha a biróság megitéli.Bár elég átlátszónak tünik.

Kedves Végrehajtó1!

Bár sokat böngésztem a jogszabályok közt, nem tudom, hogy mi történhet velem, ezért kérem a segítségét.
Volt az OTP banknál egy személyi hitelem, másfél millió forint, 4 éve vettem fel. Hitelkártyám is volt, azon 400.000,- mínusz volt. Sajnos az életkörülményeim drasztikusan megváltoztak, vállalkozó vagyok, az egyik üzletemet egy csőtörés tette tönkre, a másik pedig jóval nehezebben működik 2008 óta. A fenti kölcsönöket nem tudtam fizetni, és a bank felmondta a szerződéseket 2008-ban. (az összegek kb. ugyanekkorák voltak, a törlesztések ellenére) Az OTP Faktoring vette át a követelést. Velük meg tudtam egyezni részletfizetésben, amit idén nyárig tudtam rendesen fizetni, aztán sajnos újabb nagyon nehéz időszak következett, amiből a cégem mostanság tud csak talpra állni. Ezalatt az idő alatt azonban kaptam egy-egy fizetési meghagyást a MOKK-tól a fenti két tételre. Voltam olyan peches, hogy az országban sem voltam mikor jött, így nem vettem át, már csak a jogerőset. Jelenleg a két követelés együttesen 2.1 millió forint. Mondanom sem kell, hogy ezt nem tudom egyszerre kifizetni.

• A fizetési meghagyás egyben azt is jelenti, hogy a végrehajtás elindult? Vagy esetleg még van lehetőségem újra megegyezni egy részletfizetésben?
• Ha a végrehajtás megindult, kérhetek még részletfizetést? Kitől kell kérni, a végrehajtótól, vagy a Faktoringtól?
• Az arányosság kapcsán: mit jelent az, hogy akkor árvereznek ingóságot/ingatlant, ha belátható időn belül nem tudom megfizetni a követelést? Mennyi az a belátható idő?
• Van olyan követelési összeg, ami alatt nem ávereznek ingatlant?
• Mennyi idő tellik el általában a végrehajtás kezdete és az árverezés között?

A saját cégemben minimálbérre vagyok bejelentve, így ha letiltást kérnek, akkor az kevesebb lesz, mint amennyit részletfizetésben amúgy vállalni tudnék.

• Ha nem lehet részletfizetést kérni és az árverezést el szeretném kerülni, érdemes megnövelni a fizetésemet? Mennyire?

Végül az ingatlanok, és ami miatt rengeteg bennem a félelem és a szorongás. Van egy budapesti lakásom, azonban felújítandó állapotban vettem és svájci frank alapú hitelre, 2,5-3 éve. A felújítás megszakadt, amikor a pénzügyi gondok kezdődtek. Ilyen állapotában feleanyit ér, mint felújítva, de nincs pénzem befejezni. Benne lakok most is.

• Ezt a lakást a bank jelzálogjoga ellenére ebben az esetben árverezhetik? Vagy az már nem arányos?

Ettől azért félek, mert ha most eladnák a lakást, illetve ha most a bankom egy végrehajtás miatt felmondaná a lakás hitelszerződését, az ingatlan értéke (főleg ha árverezik) valószínűleg a deviza lakáshitelt sem fedezné (amit amúgy fizetek), de biztosan nem fedezne egy fillért sem a fenti 2.1 millióból, viszont nem lenne hol laknom, megnőne a tartozásom mértéke és derékba törne az életem. Úgy gondolom, hogy a lakás árverezésével mindenki csak rosszul járna, de nem tudom, hogy ezt figyelembe veszik-e.
Van egy másik ingatlanom, a csőtöés miatt bezárt másik üzlet, ami egy szuterén 200 nm-es belvárosi edzőterem, tánciskolaként működött. Most ez is felújítandó, a beázás miatt. Ennek 50%-ban vagyok a tulajdonosa, de a tulajtársam beleegyezne az árverezésbe (a hely, mivel nem tudunk belefektetni, csak nyeli a pénzt jelenleg, nem termeli) Üresen is áll most. Van rajta egy elidegenítési és terhelési tilalom, de azonnal levehető, ez nem tudom számít-e.
Ingóságom nincs, egy laptopot leszámítva, ami viszont a megélhetésemhez elengedhetetlen, munkaeszköz.

• Ilyen esetben, ha árverezésre kerülne a sor, van valami beleszólásom abba, hogy melyik ingatlant árverezzék? Számít valamit a lakhatási érdekem, és az, hogy a táncstúdió a lakással ellentétben tehermentes? (időközben próbálom eladni természetesen)
• Ha a stúdió kerül árverezésre, de nem veszik meg, akkor a lakás a következő? Akkor is ha ezidő alatt csökkenteni tudom a követelés mértékét?

Szeretném természetesen rendezni ezt az összeget. Ahhoz, hogy azt a 2.1 milliót kifizessem, ha nem történik újabb katasztrófa vagy omlik össze a világ, 2 évre volna szükségem. Ha van egy kis szerencsém, akkor 1 év. Ez beleférhet? Ha nem, mi az a maximum időtartam, amire részletet kaphatok, ha elindult a végrehajtás?

Nagyon köszönöm előre is a gyors és megtisztelő válaszát. Sajnos a szenteste éjszakáját sikerült szorongva a számítógép előtt, vagy éppenséggel fel-alá járkálva a lakásban töltenem emiatt.
Kellemes Karácsony és Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!
Zoltán

Köszönöm szépen megtisztelő és gyors válaszát!

Édesanya kötött szerződést a lányával, miszerint havonta 40.000 Ft.-ot fizet a lányának az eltartásért (mosás, főzés, vasalás stb.)
Ezt az édesanya fizette is minden hónapban, azonban történt egy változás! Az édesanya fia hitelt vett fel, amelyet az édesanya kezesként írt alá, és a fiú nem tudta fizetni! A szerződést felmondták és végrehajtásra adták, azóta tiltják az édesanya nyugdíjának az 50 %-át! Azonban ettől kezdve nem tudja fizetni a lányának a tartásért járó 40.000 Ft.-ot!
A kérdésem az lenne, ha a lánya ezt végrehajtásra adja, a kielégítési sorrend értelmében a végrehajtónak a lánya javára kell döntenie, a bank felé történő végrehajtással szemben?

Segítségét előre is köszönöm!

Minden olyan ahol tartási kötelezettséget írnak elő.(Aszzony férj szülő tartás stb.)

Konkrétan mit szeretne letiltani?

Tisztelt Végrehajtó!

Az alábbi ügyben kérném a segítségét:

Az 1994. évi LIII. számú Törvény 165. §-a alapján a végrehajtásnál a kielégítési sorrend első helyén a gyermektartásdíj áll, a b./ pontban az egyéb tartásdíjak. Az lenne a legfontosabb kérdésem, hogy melyek azok a tartásdíjak, amelyek az egyéb kategóriába tartoznak?

Válaszát előre is köszönöm!

Ha jogerős akkor végrehajtható.Ezt meg indíthatod a bíróságon és a végrehajtónál is.

Kedves Végrehajtó1!

Van egy 2.fokon megnyert perem,melynek folyományaként az alperessel részletfizetési megállapodást kötöttünk ügyvéd előtt.Az alperes pár hónapig fizette is a részleteket,most viszont "leállt"!
A szerződésben az szerepel,hogy egy összegben esedékessé válik a tartozás,ha egy részlet is kimarad,vagy 5 napnál nagyobb késedelembe esik!
A kérdésem:

Kihez forduljak a behajtás végett?

Köszönöm a válaszát!

Felperesnek kellett volna fizetni.Fizessetek és pereljétek az ügyvédet.

Tisztelt Fórumozók!
A következő ügyben kérnék segítséget:
Cégünknél történt egy munkabaleset, aminek következtében a kártérítés összegében nem tudtunk megegyezni, és a munkavállaló pert indított. A per ideje alatt kaptunk egy végrehajtótól egy értesítést, hogy a felperes követelését lefoglalja a felperes volt feleségének javára, mivel a felperes nem fizette a tartásdíjat. A per nagyon elhúzódott, és ezalatt a végrehajtó értesítéséről megfeledkeztünk. Amikor a bíróság jogerősen megítélte a felperesnek a kártérítést, azt mi határidőn belül ki is fizettük a felperes ügyvédjének. Most, másfél évvel később a felperes volt felesége fizetési meghagyást bocsátott ki ellenünk, szerződésen kívüli károkozásért, amiért nem neki fizettük ki a kártérítés összegét. Tudom, ezt nagyon elszúrtuk. A kérdésem mégis az, hogy van-e valami esélyünk, van-e valamilyen megoldás, hogy ne kelljen másodszor is kifizetnünk ezt az összeget. Érdemes-e perbe bocsátkoznunk ebben az ügyben? Az is felmerült bennem, hogy a felperes felesége miért csak másfél év elteltével követeli tőlünk ezt az összeget, hiszen ő már annak idején is tudta, hogy nem a felperesnek kellett volna fizetnünk. Jogosan követeli-e az eltelt másfél évre a késedelmi kamatot?
A válaszokat előre is megköszönöm.

xandi
Ha egy éven tul lenne akkor szerencséd van.Elévült.Ha benne van akkor nem.

Ronesz

Mondjad fel .Ha közjegyző elött köttetetett akkor lehet vh indítani ha nem akkor fizetési meghagyás.

Tiszteletem.Kérdésem az lenne,hogy lehet végrehajtást kezdeményezni lejárt törlesztőrészletre?A szerződés nem felmondott tehát folyamatosan él és jogerős,de az adós nem törleszt.A szerződést előbb fel kell mondani,vagy elmaradt törlesztésre is indíthatok vh.-t?Köszönöm.

Hogy jogilag 1 éven belüli vagy túli... mi a különbség? Bár gondolom belüli, idén nyáron is volt számlavita.

Azt kellene letisztázni hogy egy éven túli vagy egy éven belüli a tartozás.

Tisztelt Fórumozók!

A következők miatt szeretnék tanácsokat: egy vezetékes telefonszolgáltatónál (T), tavaly augusztus közepén kezdeményeztük a szolgáltatás megszüntetését. Az előfizetés más nevén volt aki máshol lakik. A megszüntetést szeptember 1-re végezték el, mert szerintük a 8 napon belüli ügyintézés addig tart. Ezek után elküldték a szeptember 1-30 közötti időszakra szóló számlájukat. Számlakifogásolás következett, amire végül új számlát nem adtak, szerintük jogos a követelésük. Ezt sajna ennyiben is hagytuk. Pár napja egy behajtócégtől érkezett felszólítás, bírósági végrehajtással fenyegetve (3500 Ft a telefonosoknak + 3000 Ft nekik).
Szerintem nem jogos és nem etikus, mit lehetne tenni? A címzett személy nem lakik azon a címen ahol a szolgáltatás volt és ahova a leveleket küldik, ilyenkor mi a helyzet? Ha erre a címre érkezik a fizetési meghagyás amit persze nem tud átvenni senki, akkor hogyan lehet kifogást emelni ellene? Kopogtathat-e ezután a behajtó nálam, mit tehetek én, és mit a behajtó, ha a nevezett személy nem ott lakik (sem ténylegesen, sem nyilvántartás szerint)?

Amennyiben a végrehajtást kérő egyben végrehajtó is.

Sziasztok!

A végrehajtást kérő foganatosíthat-e végrehajtási cselekményeket egy hátralék behjatására, ha már végrehajtásra átadta egy végrehajtónak a hátralék behajtását?

Tisztelt válaszadó !

Fizetés meghagyásos eljárást, másodfokon is megnyertem. Záradék : jogerős és végrahajtható.

Megkerestem az adóst akinek hivatalos munkahelye nincs, a lakáson Banki kölcsön van kb még 20 év, de a földhivatalnál nem írták át a nevére és nincs állítólag semmi a nevén. Az ingóságait ami közös az élettársával, azt az élettárs magára válalja, hogy ne lehesen lefoglalni.
Most kértem végrehajtási lapot, de nem akarok megint 5.000.- forintot belefektetni a (semmiért ?)bizonytalanért. Tanácstalan vagyok, kérem segítségét !
Köszönettel : Kálmán.

Anya13

„Ha rendezném a tartozásomat az önkormányzat felé, akkor ő mint végrehajtási kérelmező köteles jelezni a végrehajtó felé a változást, a tartozás megszűnését? Ez esetben kérnie kell a végrehajtási folyamat megszüntetését?”

vh kérő köteles jelezni a követelése csökkenését megszünését a végrehajtó felé.

„És ilyen esetben kell-e valami pluszt fizetnem? Mentesülök-e a végrehajtási költségektől?”

igen a járulékos költségeket meg kell fizetni.

De nézd meg mikori a tartozás és milyenadónemekben van.Mert 5 év után +6 hónap elévül.
Hátha ...

„Anya13”

„A tartozásról persze értesítés 2008 óta nem jött.
Ezt nem kellett volna megtennie az önkormányzatnak?”

nem kötelező de megteheti.
„
Pontosan mit is fednek ezek az összegek? Mert biztos szeretnék lenni a fogalmakban!”

be másoltam.jó olvasgatást:

a bírósági végrehajtói díjszabásról

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 307. §-ának h) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § (1) Az önálló bírósági végrehajtót (a továbbiakban: végrehajtó) a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezenfelül behajtási jutalék illeti meg.

(2) A munkadíjat és a költségtérítést a végrehajtást kérő előlegezi; ezeket az összegeket és a behajtási jutalékot az adós viseli. A végrehajtói kézbesítésért (Vht. 31/D. §; a továbbiakban: kézbesítés) járó díjat a végrehajtást kérő (kérelmező) előlegezi és viseli.

(3) A végrehajtót megillető munkadíj, egyéb díj, költségtérítés és behajtási jutalék e rendeletben meghatározott összege után általános forgalmi adót nem kell felszámítani.

(4) Az adós a Vht. 4. §-a alapján folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárás során adótartozását az adóhatóság részére akként teljesítheti, hogy az adókövetelés összegét az adóhatóságnak, a végrehajtót e rendelet alapján megillető díjat és költséget pedig közvetlenül a végrehajtónak fizeti meg.

(5) Ha az adóhatóság az adókövetelés behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárást (Vht. 4. §) a saját érdekkörében felmerült ok miatt kéri megszüntetni, a végrehajtót az adóhatóságtól kizárólag a felmerült és igazolt költségei (munkadíj és készkiadás) illetik meg.

2. § Ha a végrehajtási eljárást ugyanazon végrehajtható okirat alapján több végrehajtást kérő javára kell lefolytatni, a munkadíjat és a költségtérítést a végrehajtást kérők az érdekeltségük arányában - ha ez nem állapítható meg, egyetemlegesen - kötelesek az eljárás kezdetén a 17. § szerint megfizetni.

3. § A munkadíjat, a költségtérítést és a behajtási jutalékot e rendeletben foglalt bírósági végrehajtói díjszabás (a továbbiakban: díjszabás) alapján kell megállapítani és várható összegéről a végrehajtást kérőt és az adóst (a továbbiakban együtt: feleket) tájékoztatni kell. A kézbesítés várható díjáról külön értesítést nem kell küldeni a kérelmezőnek; a díj összegét a kézbesítés iránti kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványon kell feltüntetni.

4. § A végrehajtó az e rendelet alapján általa készpénzben felvett összegről az azt befizetőnek végrehajtási bevételi bizonylat egy példányát adja át.

4/A. § Ha ugyanabban a végrehajtási ügyben több végrehajtó jár el, az eljárás kezdetén megfizetett költség, munkadíj, a 16. § szerint felszámított költségátalány és a behajtási jutalék összegét megegyezésük szerint osztják meg. Megegyezésük hiányában a végrehajtókat egyenlő arányban illetik meg az ezen a címen befolyt pénzösszegek.

II. FEJEZET

MUNKADÍJ

Közös szabályok

5. § (1) A munkadíjat minden végrehajtási ügyben külön kell megállapítani, ez irányadó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokra is.

(2) Ha az ügyviteli szabályok szerint több végrehajtási ügyet egyesítettek, ezek az egyesítés után a díjszabás alkalmazása szempontjából egy ügynek tekintendők.

6. § A végrehajtót a munkadíj e rendelet szerint illeti meg.

Munkadíj az ügyérték alapján

7. § (1) Ha a végrehajtás pénzfizetésre irányul, a munkadíj a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeghez (a továbbiakban: végrehajtási ügyértékhez) igazodik.

(2) Közös tulajdonban lévő vagyontárgy árverés útján történő megszüntetése esetén a végrehajtási ügyérték számítása szempontjából a főkövetelés a végrehajtható okiratban megállapított vételár összege.

8. § (1) A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege

100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft

100 000 Ft feletti, de 1 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft és a
100 000 Ft feletti rész
3%-a

1 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 31 000 Ft és az
1 000 000 Ft feletti rész
2%-a

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 111 000 Ft és az
5 000 000 Ft feletti rész
1%-a

10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 161 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a.

(2) Ha az ügyben több végrehajtó jár el, az (1) bekezdésben foglalt munkadíjon felül mindegyik további végrehajtó eljárásáért 2000 Ft munkadíj jár.

(3) Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtás alá vonására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft.

(4) A végrehajtási kérelem elkészítéséért és a bírósághoz való továbbításáért (Vht. 12/A. §) járó munkadíj összege a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének 1%-a, de legalább 2000 Ft.

(5) Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az adós végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft; ezt az összeget a végrehajtást kérő kérelme alapján egyéb vagyontárgyakra tovább folytatott eljárásért az általános szabályok szerint járó munkadíj összegébe be kell számítani.

Munkadíj az eljárásra fordított idő alapján

9. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtót megillető munkadíjat az eljárásra fordított idő alapján kell megállapítani.

(2) Ha a meghatározott cselekménnyel összefüggésben vagy a meghatározott cselekmény helyett pénzösszeget kell behajtani, a pénzösszeg behajtásáért a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjat kell megállapítani.

10. § Az eljárásra fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 4000 Ft.

Egyéb munkadíj

11. § A végrehajtási ügyértékhez, illetőleg az eljárásra fordított időhöz igazodó munkadíjon felül a végrehajtót

1. a székhelyén kívül teljesített végrehajtás foganatosítása esetén minden megkezdett óra után a 10. § szerint megállapítható munkadíj,
2. a személyes kézbesítésért [Vht. 37. § (2) bek.] kézbesítésenként 1000 Ft kézbesítési munkadíj

is megilleti.

11/A. § A kézbesítés munkadíja 6000 Ft.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

Készkiadás

12. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban készkiadásként számíthatja fel a következő költségeket:

1. ellátási költségként: a köztisztviselőt megillető napidíjat, ha a székhelyétől 6 óránál hosszabb ideig volt távol,
2. szállásköltségként: számla alapján a ténylegesen felmerült költséget.

(2) A végrehajtó utazási költségként a székhelyén teljesített végrehajtás foganatosítása esetén 1500 Ft, a székhelyén kívül foganatosított eljárási cselekmény végzése esetén 2000 Ft utazási költségátalányt számíthat fel.

13. § A végrehajtó készkiadásként számíthatja fel

1. a lefoglalt ingóság átszállítása esetén a szállítási (fuvarozási) költséget,
2. a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költségét,
3. a végrehajtási eljárásnál jelen levő tanú költségtérítését,
4. - ha a végrehajtási ügy iratainak másolatát a végrehajtási üggyel összefüggő intézkedés megtétele vagy döntés meghozatala érdekében a bíróságnak vagy bírósági végrehajtónak meg kell küldeni -, a fénymásolat készítésének költségét, mely oldalanként 30 Ft,
5. a végrehajtás foganatosításával felmerült más költséget (tolmácsdíj, postai költség stb.).

14. § (1) A végrehajtó saját javára nem számíthatja fel az utazási költségátalányt és a szállítási költséget, ha az utazás, illetőleg a szállítás bármelyik fél járművén vagy költségén történt. A végrehajtó csak egyszer számíthatja fel az utazási költségátalányt, ha azonos helyszínen (lakásban, ingatlanon) egyidejűleg foganatosít több ügyben eljárási cselekményt.

(2) A végrehajtást kérőnek az (1) bekezdésben említett esetben felmerült költségét - mint végrehajtási költséget - az adós viseli.

15. § (1) Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás alkalmával saját személygépjárművén szállít lefoglalt ingóságot, csak utazási költségátalányt számíthat fel, szállítási költséget nem. Ha tehergépjárművén szállít lefoglalt ingóságot, választhat, hogy utazási költségátalányt vagy szállítási költséget számít fel.

(2) Ha a végrehajtó az (1) bekezdésben említett esetben a tehergépjárművén történő szállítás költségének elszámolását választotta, az eljárási cselekményről készített jegyzőkönyvben köteles feltüntetni

1. az indulás és az érkezés pontos helyét,
2. a köztük levő távolságot,
3. az indulás és az érkezés időpontját,
4. a felszámított költséget.

15/A. § Az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárások során a készkiadásokat akkor lehet külön felszámítani, ha azok különböző eljárási cselekmények során külön-külön merültek fel.

Költségátalány

16. § (1) A 12. és 13. § szerinti költségeken felül a végrehajtót a munkadíj 50%-a költségátalányként illeti meg.

(2) Ha a végrehajtási ügyben több végrehajtó jár el, az (1) bekezdésben foglalt költségátalányon felül a költségátalány összegének 50%-a mindegyik további végrehajtó tevékenységéért felszámítható.

(3) Ha a végrehajtási eljárás szünetelését követően az eljárást folytatni kell, a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti költségátalány ismételten megilleti.

(4) A kézbesítés foganatosításával kapcsolatban a végrehajtó a készkiadásait nem számolhatja fel, költségátalány pedig csak különleges kézbesítés végrehajtása során illeti meg. A költségátalány kézbesítési kísérletenként

1. 3000 Ft, ha a kézbesítés helye a címzett lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye,
2. 6000 Ft, ha a kézbesítés helye a címzett lakhatására szolgáló egyéb helyszín, vagy olyan helyszín, ahol a címzett csak alkalomszerűen tartózkodik.

(5) A fizetési meghagyás kézbesítése során sem számíthatók fel készkiadások, a kézbesítés foganatosításáért pedig - a kézbesítési kísérletek számától függetlenül - 1500 Ft költségátalány jár. Megkeresés esetén a 8. § (2) bekezdését is alkalmazni kell és a megkeresett végrehajtó eljárásának költségei fejében is meg kell fizetni az 1500 Ft költségátalányt.

(6) A 8. § (3) és (5) bekezdésében foglalt eljárásban a végrehajtót a munkadíjon felül a munkadíj 10%-a illeti meg költségátalányként.

IV. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS KEZDETÉN MEGFIZETENDŐ KÖLTSÉG

17. § (1) A végrehajtót az eljárása kezdetén a munkadíj és a költségátalány részeként ügyenként megilleti

1. pénzkövetelés behajtása esetén - kivéve a b) pontban foglalt eljárásokat - a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható munkadíj összege és a költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de legalább 4000 Ft, legfeljebb 75 000 Ft,
2. tartásdíj, munkabér és kártérítési összeg behajtására irányuló eljárásban a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható munkadíj összege és a költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de legalább 4000 Ft, legfeljebb 60 000 Ft,
3. biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a teljes munkadíj és költségátalány összege,
4. meghatározott cselekmény végrehajtása esetén 4000 Ft, a Vht. 184/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés esetén az eljárás várható idejének megfelelő munkadíj és költségátalány összege,
5. ha az ügyben több végrehajtó jár el, az a)-d) pont szerinti összeg és eljáró végrehajtónként további 2000 Ft, legfeljebb azonban további 10 000 Ft,

f)

(2) A végrehajtó a Vht. 4. §-a és 225. §-ának (3) bekezdése alapján átvett ügyekben az (1) és (5) bekezdés szerinti költség eljárás kezdetén történő megfizetése nélkül jár el.

(3)

(4) A biztosítási intézkedés végrehajtásáért megfizetett munkadíj és költségátalány összegét be kell számítani a kielégítési végrehajtás lefolytatásáért megfizetendő költség összegébe.

(5) A végrehajtó az eljárása kezdetén költség megfizetésére tarthat igényt a várhatóan felmerülő készkiadás összegének erejéig is.

(6) Az eljárás kezdetén megfizetett (1) és (5) bekezdés szerinti költséget a munkadíj, a költségátalány, illetőleg a készkiadás összegébe be kell számítani.

(7) A végrehajtó az ügy iratainak megérkezése után haladéktalanul köteles a végrehajtást kérőt az (1) és (5) bekezdés szerinti költség megfizetésére felhívni olyan határidővel, hogy az eljárási cselekményeket előreláthatólag határidőn belül tudja elvégezni; a végrehajtó a felhívástól eltekinthet, ennek tényét és időpontját azonban a végrehajtási ügy irataiban köteles feltüntetni. A felhívás mellőzése esetén a végrehajtó nem állapíthatja meg az eljárásnak a Vht. 52. §-ának e) pontja miatti szünetelését, hanem köteles a végrehajtás foganatosítását az adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdeni és elvégezni; a felhívás mellőzése továbbá nem mentesít a végrehajtási költségek megfizetésének kötelezettsége alól.

(8) Az eljárás kezdetén megfizetett (1) és (5) bekezdés szerinti költséget a végrehajtó által kiállított, költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyv alapján kell megfizetni, amely a jegyzőkönyv általános tartalmi kellékein túl (Vht. 35. §) tartalmazza:

1. a végrehajtó adószámát,
2. a végrehajtást kérő értesítését arról, hogy a végrehajtó az ügyet a bíróságtól, közjegyzőtől a végrehajtás foganatosítására átvette,
3. a végrehajtási ügyértéket és a végrehajtónak járó díj várható összegét (az utóbbit a munkadíj, jutalék, általános költségátalány, költségátalány, készkiadás szerinti részletezésben),
4. tájékoztatást arról, hogy az eljárás kezdetén megfizetett (1) és (5) bekezdés szerinti költséget a végrehajtást kérőnek vagy költségmentesség esetén a bírósági gazdasági hivatalnak e rendelet rendelkezései szerint, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított, az abban megállapított határidőben kell megfizetni a végrehajtó részére,
5. a költség összegét a munkadíj, a költségátalány és a várható készkiadás szerinti bontásban,
6. a költség megfizetésének módját (átutalás esetén az arra szolgáló számla számát és a számlavezető hitelintézet nevét, továbbá az átutalási megbízáson feltüntetendő közlemény tartalmi elemeit),
7. tájékoztatást arról, hogy

ga) a végrehajtó intézkedése ellen a Vht. 217. §-a szerinti végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni,

gb) a végrehajtás foganatosítása a költség befizetését követően veszi kezdetét (kivéve a gyermektartás behajtása iránti ügyeket),

gc) ha a befizetés a jegyzőkönyvben megjelölt határidőben nem történik meg, ettől az időponttól a végrehajtás szünetel, illetve megkezdődik az a határidő, amelynek elteltével a végrehajtás megszűnik [Vht. 52. § e) pont, 54. § (2) bek.].

(9) A kézbesítés munkadíját és költségátalányát (legalább 2 kézbesítési kísérlet költségátalányát) a kérelmezőnek külön költségfelhívás nélkül, a kézbesítés iránti kérelem előterjesztésével együtt kell megfizetnie. Ha kevesebb helyszíni eljárásra került sor, mint amelynek költségátalányát az eljárás kezdetén költségként megfizették, a fel nem használt összeget a végrehajtó a kérelmezőnek visszafizeti.

(10) Ha a kézbesítendő fizetési meghagyást a végrehajtó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett, a kézbesítendő okiratok végrehajtók részére történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazása útján kézhez vette, a kézbesítés foganatosításának megkezdése szempontjából úgy kell tekintenie, hogy a kézbesítés díja megfizetésre került. A kézbesítések díját a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - havonta egy alkalommal, összesítetten - átutalja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara részére, amely gondoskodik az eljáró végrehajtó elszámolási számlájára való átutalásáról.

V. FEJEZET

BEHAJTÁSI JUTALÉK

18. § Ha a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes, a végrehajtót behajtási jutalék illeti meg.

19. § (1) Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett teljes összegből (7. §) behajtott összeg alapulvételével a következő:

5 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 10%

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 500 000 Ft és az
5 000 000 Ft feletti rész
8%-a

10 000 000 Ft feletti összeg esetén 900 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 5%-a.

(2) A végrehajtó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokban az egyes adósok ügyében csak azon összeg alapulvételével számított behajtási jutalékot számíthat fel, amelyet az adós teljesített, vagy ami tőle behajtásra került.

(3) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 32. §-ának (4) bekezdése szerinti, az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlásából eredő követeléscsökkenés e rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ha a követelés csökkenéséről az adóhatóság tájékoztatja a végrehajtót.

20. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény teljesítésére irányul, teljesítés esetén a behajtási jutalék összege 25 000 Ft.

(2) A kézbesítés foganatosításáért jutalék nem számolható fel.

V/A. FEJEZET

EGYÉB VÉGREHAJTÓI DÍJAK, KÖLTSÉGEK

20/A. § Közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostárs részére járó vételárból a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért járó költségként a vételár-rész 2%-ának megfelelő összeg vonható le.

20/B. § (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítéséért az ügyérték alapján járó munkadíj és költségátalány 50%-a számítható fel; végrehajtási ügyértékként a zálogtárgy kikiáltási ára veendő alapul, a jutalék alapja pedig a zálogtárgy vételárának vagy a kötelezett teljesítésének értéke.

(2) Ha az ingóságok tételes felsorolását tartalmazó jegyzőkönyv elkészítésére irányuló helyszíni eljárás (ingóságok leltározása) két óránál többet vesz igénybe, vagy ingatlan esetében az árverést követő kilakoltatásra kerül sor, a végrehajtó az eljárásra fordított idő alapján számít fel ezért munkadíjat.

(3) Ha az eljárás kezdetén a zálogtárgy kikiáltási ára még nem állapítható meg, az eljárás kezdetén a munkadíj fejében megfizetendő költségrész 25 000 Ft.

20/C. § A végrehajtó részére megfizetendő másolati költségtérítés összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 400 Ft.

20/D. § Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díja 6000 Ft, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításának díja 3000 Ft, a nyilvántartásból történő törlés és a nyilvántartásba tévesen bejegyzett adatok módosítása pedig díjmentes.

VI. FEJEZET

DÍJJEGYZÉK

21. § (1) A végrehajtó a végrehajtási ügy érdemi vagy ügyviteli befejezésekor, meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a cselekmény elvégzését vagy elvégeztetését követően az általa felszámított munkadíjról, költségtérítésről, behajtási jutalékról és az őt esetleg megillető egyéb összegről díjjegyzéket állít ki, amelyet a feleknek, végrehajtási kérelem elkészítése esetén a kérelmezőnek kézbesít. A díjjegyzéknek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni.

(2) Ha a díjfelszámítás helyességét az adós vagy a végrehajtást kérő, illetőleg a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő vagy más érdekelt vitatja, végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bírósághoz.

(3) Ha a meghatározott cselekmény foganatosítását követően a végrehajtási költséget az adós a végrehajtónak nem fizette meg, a végrehajtási eljárás ezt követően a díjjegyzékben foglalt költségre, mint pénzkövetelésre folytatódik.

(4) Ha a végrehajtás során befolyt összegből a végrehajtó az eljárás befejezését megelőzően számol el végrehajtási költséget, köteles erről részdíjjegyzéket készíteni a díjjegyzék készítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ha a befolyt összeg letiltásból származik, részdíjjegyzéket legfeljebb az összesen 10 000 Ft-ot elérő végrehajtási költségről kell készíteni.

22. § (1) Ha a díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a végrehajtó a díjjegyzéket a végrehajtási ügy irataival együtt bemutatja a székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak. A bíróság a kifogást elbírálva a díjjegyzéket végzéssel módosítja, ha a költségfelszámításban számítási hiba, elírás található, vagy azt a díjszabás rendelkezéseitől eltérően készítették.

(2) A bíróság a végzést a feleknek, a végrehajtónak és a végrehajtási kifogást előterjesztőnek kézbesíti, egyúttal felhívja a végrehajtót a szükséges intézkedés megtételére.

(3) A felek és a végrehajtó az (1) bekezdésben említett végzés ellen korlátozás nélkül fellebbezhetnek. A végrehajtási kifogást előterjesztő jogi képviselő és más érdekelt a végzésnek az őt érintő része ellen fellebbezhet.

22/A. § (1) Egyszerű kézbesítés esetén az ügy befejezésekor külön díjjegyzéket nem kell készíteni; azt a költség megfizetésének a kézbesítés iránti kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványon történő feltüntetése pótolja.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni a különleges kézbesítés során is, ha a befizetett költségátalány összege nem jár vissza a kérelmezőnek; ilyen esetben a kézbesítés eredményéről történő tájékoztatásba kell belefoglalni a díjjal történő elszámolást. Egyéb esetekben a díjjegyzéket a kézbesítés eredményéről történő tájékoztatással egyidejűleg kell megküldeni a kérelmezőnek. A további eljárásra a 21. és 22. §-ok rendelkezései megfelelően irányadóak azzal, hogy a díjjegyzékben, vagy a kézbesítés eredményéről szóló tájékoztatásba foglalt díjfelszámítás ellen a kérelmező terjeszthet elő végrehajtási kifogást.