@Domcsi
Az autó miatt ne nagyon fájjon az örökösek feje. Fájjon inkább az örökölt 16 ezer Ft miatt, amit - ezek szerint - rögtön el is buktak. Ezt meg kell fizetni, a végrehajtónak, aki ez után megállapítja, hogy a követelés fennmaradó része behajthatatlan maradt.
Végrehajtási jogi fórum
Eredményes árverezés utáni Felosztási terv
Tisztelt Szakértők!
Végrehajtási ügyben eredményes ingatlan-árverezést követően a befolyt összeg felosztásával kapcsolatban merült fel kérdés.
Felosztási terv érkezett, amelynek értelmezésével hozzánk fordultak.
A tervben egy dolog egyelőre kicsit furcsa számunkra, olyan mintha ellentmondás lenne benne, mert
a hivatkozott Vht. 165. § értelmében a követelések kiegyenlítéséhez meghatározott Kielégítési sorrend szerint az árverezést indító Végrehajtást kérő felé fennálló tartozás járulékos költségeinek levonása után fennmaradt összeg egésze logika / érzés szerint ennek az elsőbbséget élvező Vh kérőnek kerülne kifizetésre a felé fennálló teljes tartozás rendezéséig,
ezzel szemben az szerepel a részletes bontásban, hogy a járulékos költségek levonását követően az ingatlanra időközben végrehajtási jogot bejegyeztető további Vh kérők felé is történni fog kifizetés - ha jól értelmezzük ezek is a tartozások tőke részén felüli járulékos költségek.
Természetesen lehet, hogy ez így szabályos - tehát a kérdés az az, hogy a Kielégítési sor szerinti elsőbbséget is megelőzi a járulékos költségek rendezése az összes Vh kérő felé?
Előre is köszönjük a válaszokat!
@FFlower
Mindenekelőtt: 1) nem felé, hanem vele szemben. 2) Nem felé, hanem itt is vele szemben. 3) Nem felé, hanem részére. 4) Nem felé, hanem… Annyira nem felé, hogy felé-vel nem is értem a mondatot (szerintem te sem), így a helyes megoldást sem tudom közölni.
Érdemben pedig:
A végrehajtást kérő követelése mindig két csoportra osztható: a) a végrehajtandó határozat (ítélet, fmh stb.) szerinti követelése, tehát aminek a behajtása iránt kérte a végrehajtás elrendelését. Ezek a Vht. 165-170. §§ szerint minősülnek. b) a végrehajtás elrendelésével, foganatosításával felmerült költség, a Vht. 164. § szerinti minősítéssel.
A fenti b) pont szerinti költség feltétlen elsőbbséget élvez. Ez azt jelenti, hogy például egy árverési vételár felosztásakor, több vh-kérő esetén, vételárból előbb levonásra kerülnek a 164. § szerinti követelésrészek, valamint értelemszerűen a végrehajtó költségei a jutalék kivételével. Ezt megkapja mindenki, akár tetszik az a másiknak, akár nem. És a csak a fennmaradó összeg kerül felosztásra az a) pont szerinti minősítés szerint, ahol már figyelembe kell venni a kielégítési sorrendet. De miután ez a számtan is megvan, a végrehajtást kérőt így megillető összegből levonásra kerül még a behajtási jutalék (5 millió alatt *összeg / 108 x 100, illetve összeg / 108 x 8 képlettel).
És még egyszer: n e m f e l é !
Üdvözletem!
Jelenleg 4 órában dolgozom nettő bérem 96.000 forint sajnos több letiltásom van ezért csak a 60.000 forint mentes részt kapom a fizetésemből, jólius 1-tol emelkedik e mentes rész ha visszamegyek 8 órába dolgozni akkor a naettom 193.000 forint lenne a kérdésem az lenne hogy ennél az esetnél is levonhatják tőlem a mentes rész feletti teljes összeget vagy annak csak a felét több letiltás esetén tehát 116.000 forint lesz a mentes rész és az a feletti résznek a fele több letiltás esetén vagy a fennmaradó egész le lesz vonva?
A mentes rész marad. Ahogy eddig is. Ilyen egyszerű.
értem de 2 kulon cégnél leszek 8 órás tehát egyik helyen 4 másik helyen is 4 azaz 2x 96.000 forint lesz a fizetésem ebben az esetben is marad a mentes rész ?
Szigorúan véve együtt kellene számolni. No, de tudnak ők egymásról?
Vht. 62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén. (2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
Tehát, ahogy KBS is írja, együtt kell(ene) számolniuk, mert a mentesség csak az egyik bér alapján illet meg. Ha a munkáltatóid nem tudnak egymásról, és így mindkettőtől megkapod a mentességet, az szabálytalan.
A végrehajtónak tudnia kellene, hogy melyik munkabér lett elsőként letiltva. Semmi más dolga nincs, minthogy ennek megfelelően küldje meg a letiltást a 2. munkáltatónak.
A gond ott van, hogy a végrehajtó sem fog tudni a 2. munkáltatóról, mert ott csak most fog kezdeni a kérdező. És csak akkor fog tudni róla, ha újra lekéri a TB-től, hogy hol van a kérdezőnek munkahelye. De azt meg nem fogja magától megtenni, csak ha a vh. kérő kéri. Ha a kérdezőnek szerencséje van, július 1-től egy fillért nem vonnak tőle, egyik helyen sem. Egészen addig, amíg a vh. kérő fel nem ébred.
tehát ha a mentesség az elso munkabérből illet meg az 96.000 forint akkor a másikból kapok annyit hogy összesen meg legyen a 116.000 forint ami jul 1-tol mentes ugyebár ?
Nem. Ha mindenki szabályosan jár el, akkor a másodikból már nincs mentes rész. Akkor se, ha az első nincs annyi.
először is köszönöm a választ másodszor tehát ha a 2. munkáltatónak is beküldi végrehajtásra akkor az egész összeget viheti vagy több letiltás esetén csak a felét? értem én ezalatt 96.000 forinbol 48.000 forintot.
A felét. (Bizonyos összeg fölött az egészet, de ez még nem az a magasság.)
Zálogjogosultak vagyok és van egy régi becsatlakozási végrehajtási eljárásom M. nevű magánszeméllyel szemben.
2025. áprilisában harmadik fél végrehajtási eljárást indított M. adóssal szemben, és az eljáró végrehajtó a tulajdoni lap alapján felhívott engem, mint zálogjogosultat a becsatlakozásra, ami meg is történt. A T. bírósági titkártól érkezett végzés szerint nem engedélyezheti a becsatlakozást, mert ugyanabból a jogalapból nem lehet még egy végrehajtási eljárás. Csak saját jogú eljárást esetében tudom a vh. hatályának kiterjesztését kérni, becsatlakozás esetében nem. Mit tehetek? Ha rossz választ írok a titkárnak, lerúgja a becsatlakozási kérelmemet:(
Hiszen írta: egyszer már csatlakoztál. Az arra elég, hogy ha árverezik az ingatlant rajta leszel a hirdetményen. Mi többet szeretnél elérni a mégegyszer csatlakozással?
matroz:
Már adós egyéb ügyében kérelmezte a végrehajtást kérő az ingatlan értékesítését, megtörtént a becsérték megállapítása, azzal egyidejűleg a zálogjogosult felhívása, hogy a zálogjogból fakadó igényéből következően a kézbesítéstől számított 15 munkanapon belül becsatlakozhat.
Ezt jogerősen megállapította a bíróság, zálogjogosultként becsatlakoztál a követelésed kielégítéséért.
Lehetséges okok:
- az alapügyet megfizette az adós, ezért nem került értékesítésre az ingatlan, zálogos ügyben nem árverezhető az ingatlan.
- Másik végrehajtó járt el, aki nem terhelte végrehajtási joggal az ingatlant a zálogjogon kívül, így a tulajdoni lap alapján még valószínűsíteni sem tudta a végrehajtó, hogy más kollégánál már megtörtént a bekapcsolódás
- Bekapcsolódtál, azonban a költségelőleg felhívásra nem teljesítetted a költséget.
Neked nincs teendőd, azonban jobban járna az eljáró végrehajtó, ha megkeresné a kollégáját, milyen ügyszámon iktatta a zálogjogos ügyed, de a gyakorlatban éppen ezért kerül a végrehajtási jog is bejegyzésre, hogy az eljáró végrehajtó észlelje a megelőzést.
Azért a végrehajtódat keresd meg.
A KÖZVETLEN végrehajtási jog hiányának megállapítását kértük, az alábbiakra hivatkozva:
MIÉRT HÚZZA AZ IDŐT A BÍRÓ újabb és újabb kifogásokkal???
Az „5/2024.JEH. III.fejezet 23. és 25. pontja(23.) „A Jogegységi Panasz Tanács az indítványban meghatározott elvi jogkérdés eldöntéséhez áttekintette a közjegyzői okirat közokiratiságáról és végrehajtási záradékolásáról rendelkező jogi szabályozást.(25.) „A felmondással lejárttá tett tartozás végrehajtási záradék kiállításával történő közvetlen végrehajtásának elrendelését a Vht. 23/C. §-a alaki és tartalmi előírásokhoz köti. Az (1) bekezdés a záradékoltatni kívánt okirat kötelező tartalmi elemeit határozza meg, míg a (2) bekezdés az alaki előírás tekintetében specializál: a kötelezettség feltételének vagy időpontnak a bekövetkezését közokiratnak kell tanúsítania:”az „5/2024.JEH. IV.fejezet (60.) pontjában írtak szerint:„ (59) Mindezekre figyelemmel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, a 25. §-a, a 32. § (1) bekezdés a) pontja, a 34. §-a, továbbá a 40. § (1) és (2) bekezdése alapján, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.(60.)A Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a BHGY-ban, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi.A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.”
Üdvözlöm önöket!
Van egy ingatlan amit szeretne a lányom megvenni!
Sajnos a tulajdoni lapon sok a terhelés a házra.
Eszközkezelő részben,magánszemély is részben,és több, tételesen felsorolt tartozás.
A házastársaknál az eszközkezelő a 11 millió forint tartozást fele fele arányban jegyeztette be a tulajdoni lapra .
A végrehajtó mind a két félnek felszámolta a végrehajtói díjat kb 500 -500 ezer forint összegben
A többi tartozásoknál is mindenhol ott van a végre hajtó költsége összértékben kb 3 millió forint.
Az lenne a kérdésem ,hogy ha 1 ingatlanról van szó és házaspárok tartozásairól ,ami kb 22 millió forint plusz a végrehajtói díj 3 millió ,jogosan keri tőlük a végrehajtó kúlön-külön a felszámolt munkadíját?
Jeleztük hogy 1 összegben kifizetnénk az összes tartozást és kérjük tétetelesen az előszerződéshez a pontos tartozás összegét, amin szerepel olyan is hogy 2x akkora a kamat mint a tőketartozás.
Mi már megegyeztünk a tulajokkal ,csak ezt annyira igazságtalannak tartjuk.
Kőszönöm a válaszukat!
Igen, minden bizonnyal.
(Egyébként ez hol a ti problémátok? Amennyi a teljes tartozás, azzal csökken gondolom a vételár. Ez az eladó problémája, hogy a végén kevesebb pénze marad.)
Igen !
Tudjuk!
De ha lehetne segítenénk mert akkor több maradna nekik!
baranyai rita,
Ha az adós ennyi pénzt egyösszegben fizet, pláne ha ilyen sok benne a kamat, érdemes az adósnak megkeresnie fizetés előtt a végrehajtást kérőt. Ha több van, a legnagyobbal kezdve. Elmondani, hogy ennyi év után rendezni akarja a tartozását, mégpedig azonnal, de szeretné kérni, hogy a vh. kérő a kamatot engedje el. Lehet, hogy a vh. kérő ugrik az ajánlatra, vagy legalább ad egy ellenajánlatot, pl. a kamat felét elengedi. Igen, ez olyan alkudozás, mint az isztambuli bazárban, de minden fillér, amit a vh. kérő elenged, az adós zsebében marad.
Ha a végrehajtást kérő az MNB által felügyelt pénzügyi intézmény, akkor kérni kell, hogy a cégbíróságnál bejegyzett, aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék az elengedett követelés összegéről. Ezt bemutatva a végrehajtónak, csökken a végrehajtó díja is, Vht. 254. §. Ez a végrehajtást kérőt nem fogja meglepni, nem Ti lesztek az elsők.
Te meg esetleg mondd az adósnak, hogy szívesen elkíséred a végrehajtást kérőkhöz, támogatod, stb, cserébe engedjen egy kicsit nektek az árból. A megtakarítás felét? Harmadát?
Sziasztok,
Az alábbi, számomra kissé komplikáltnak tűnő ügyben kérném a segítségeteket.
Nettó 400.000 Ft bér és 200.000 Ft tartásdíj (bírósági határozat alapján, de nem végrehajtással, hanem a munkáltató által direktben a kedvezményezettnek utalva) mellett - a maximum 50%-os levonásról szóló szabály figyelembevételével - egyéb végrehajtásra vonhat le a végrehajtó további összeget?
Illetve, ha a tartásdíj nem bírósági határozat, hanem közös megállapodás szerint kerül fizetésre, akkor is ugyanúgy védi-e a törvény a többi végrehajtással szemben?
Ha jól értem a szabályozást, a gyerektartás prioritast élvez és egyben ki is meríti a nettó bérből történő maximum 50%-os levonást.
Vagy lehetséges, hogy a tartásdíj + végrehajtás esetén - a tartásdíj mindenek előtti prioritása ellenére - itt is érvényes, a 33+17 %-os megosztás az elsőrangú és a sorban utána következő tartozás törlesztésére?
Elég jelezni a végrehajtónak, hogy a gyerektartás miatt nem tud levonni, vagy csak akkor érvényesül a max. 50%-os levonásra vonatkozó szabály, ha a tartásdíj is végrehajtással kerül levonásra?
Illetve az MBVK honlapján találtam a lenti tájékoztatást*. Ez azt jelenti, hogy a 400.000 Ft havi bér 50%-át a munkáltató átutalja a tartásdíj kedvezményezettjének, a maradék 200.000 Ft-ot (vagy legjobb esetben - a számlára érkező összeg munkabér jellegének bizonyítása mellett - a 200.000 Ft és a bér végrehajtás ellen védett része (minimálbér 60%-a) közötti különbözetet) pedig inkasszálja a végrehajtó a számláról, ezzel de facto túllépve a nettó bér törvényileg engedélyezett 50%-os végrehajthatóságát?
Bónuszkérdés: ha a munkabér készpénzben kerül kifizetésre (nem csak az adósnak, a cég minden dolgozója így kapja), akkor az nem minősül fedezetelvonásnak? A tartásdíj - tehát a nettó bér 50%-a így is kifizetésre kerül (ha tartásdíj + egyéb végrehajtás esetén nem érvényes a 33+17%-os szabály), de a végrehajtó nem tud munkabér letiltással élni illetve inkasszózni sem.
*MBVK tájékoztatás a honlapjukról:
“ Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a „munkabér letiltás” és a „pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre végezhető eljárási cselekmények”– vagyis a hatósági átutalási megbízás, köznyelven „inkasszó” jogintézménye – két különálló végrehajtási cselekmény típusnak minősül. A munkabér letiltásra vonatkozó korlátozások nem irányadóak a bankszámlán egyébként rendelkezésre álló összegekre. Ebből következően jogszerű lehet, ha a végrehajtó munkabér letiltást és inkasszót egyszerre alkalmaz.”
Tehát a kérdések röviden:
1. Levonás mértéke:
Nettó 400.000 Ft bér és 200.000 Ft tartásdíj mellett – a maximum 50%-os levonási szabály figyelembevételével – vonhat-e le a végrehajtó további összeget egyéb végrehajtásra?
2. Tartásdíj jogalapja:
Ha a tartásdíj nem bírósági határozat, hanem közös megállapodás alapján kerül fizetésre, ugyanúgy védett-e a többi végrehajtással szemben?
3. Prioritás és megosztás:
A gyerektartás valóban elsőbbséget élvez és kimeríti-e az 50%-os levonási plafont, vagy alkalmazható a 33% + 17% megosztás (tartásdíj és egyéb tartozás között)?
4. Végrehajtó értesítése:
Elég-e jelezni a végrehajtónak, hogy gyerektartás miatt már történik levonás, vagy a 50%-os korlát csak akkor érvényes, ha a tartásdíjat is végrehajtás útján vonják le?
5. Inkasszó és levonási korlát:
A végrehajtó a munkáltató által utalt 50% tartásdíj mellett inkasszózhatja-e a maradékot a bankszámláról úgy, hogy ezzel túllépi a bér 50%-os levonhatósági korlátját?
6. Készpénzes kifizetés:
Ha a munkabér készpénzben kerül kifizetésre (a cégnél általánosan), az nem minősül fedezetelvonásnak, és ebben az esetben a végrehajtó nem tud letiltani vagy inkasszózni?
Előre is köazönöm a segítséget!
Az a tartásdíj, amit önként fizetsz, a végrehajtási letiltás szempontjából nem számít, a végrehajtó által kért összeget a teljes nettó béredból vonja a munkáltató. Ezért zöldség az is, amit arról írsz, hogy a készpénzben fizetett bérből nem tud letiltani a végrehajtó. Hogyne tudna?! Neki teljesen mindegy, hogy a maradék béredet - a levonás után - hogyan fizeti ki a munkáltatód. Sőt, neki az is mindegy, ha azt ki se fizeti.
Mindig mindent ennyire túlbonyolítasz?
Kedves Osztap!
Nagyon köszönöm a tanácsot!
A vételár már megegyezésre került,,csak emberségből szeretnénk tenni valamit ,mert a mai ingatlanárak mellett minden plusz pénz számít nekik valami kisebb lakás megvásárlására.
Kedves Kovács_Béla_Sándor,
Köszönöm a kioktatást, egyben sajnálom, hogy nem tudtad értelmezni sem a kérdést, emiatt butaságot válaszolsz a legnagyobb magabiztossággal és lekezeléssel.
Annyiban tudlak hozzásegíteni az általam leírtak értelmezésében, hogy a készpénzes rész nem a munkabér letiltás, hanem a hatósági átutalási megbízás, köznyelven „inkasszó” intézményéhez kapcsolódott. Bár jól láthatóan nem tőled fogok releváns válaszokat kapni a kérdéseimre, de ha szeretnéd, szívesen elmagyarázom neked az általad is értelmezhető formában, hogy melyik micsoda pontosan.
Mindamellett értékelem a segítő szándékodat még akkor is, ha nem érted a problémát és butaságokat beszélsz. Sajnos hajlamos vagyok összetett mondatokban fogalmazni, ami - a tapasztalataim szerint - egy bizonyos értelmi/iskolázottsági szint alatt ellehetetleníti a befogadó általi helyes értelmezést, ebből következően a releváns választ, és mindezek következtében magát a párbeszédet is.
Az önként, bírósági végzés nélkül fizetett tartásdíj esetére felvázolt forgatókönyvedet (miszerint emiatt nem sorolható a végrehajtás elé) mindamellett mint lehetőség figyelembe veszem (mint ahogy nélküled is figyelembe vettem), csak tényként nem tudom elfogadni tőled a lekezelő, primitív hozzáállásod miatt, ami jellemzően nem a magabiztos tudással felvértezett emberek eszköze (sőt, ellenkezőleg).
Ha esetleg ismersz valakit, aki rendelkezik a kérdéseim megválaszolásához szükséges szövegértési kvalitásokkal és tudással, megköszönöm, ha továbbítod neki. Addig is, további jó szórakozást kívánok neked.
Azért köszi a kommentet, nagyra értékelem a segítő szándékodat.
Peace, haver ;-)

kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02