vegrehajtasi eljaras folyamata

Tisztelt Fórum!
Végrehajtó által követelt összeg jogtalan, ezt dokumentálni is tudom, igazam biztos tudatában perújrafelvételt kezdeményezek. Kérdésem: Milyen költségkkel jár számomra a perújrafelvétel? Kell-e befizetnem ezzel kapcsolatban valamit, illetéket stb?
Köszönettel: izadóra

Előtte gondold át, mi miatt alaptalan a követelés:

1. Mert a végrehajtandó határozat óta azt megfizetted, vagy elévült, vagy egyéb módon alaptalanná lett? Ebben az esetben a Vht. 41. § szerint kell eljárni, és végső soron végrehajtás megszüntetése iránti pert kell indítanod a végrehajtást kérő ellen.

2. Mert olyan bizonyítékaid vannak, amiket a végrehajtás alapjául szolgáló perben még nem volt lehetőséged előadni? Ebben az esetben perújításnak van helye.

Mindkét esetben célszerű kérni a végrehajtás felfüggesztését.

Üdv!

Én olyan ügyvédet keresek aki nagyon otthon van ebben a banki végrehajtási ügyekben és tudna nekem segíteni. Szeged környékéről ha lehet.
Tudna valaki ajánlani egyet?
Köszönöm!

„olyan ügyvédet keresek aki ... otthon van végrehajtási ügyekben”

Olyat nem találsz. Illetve egyet tudok, de ő meg nem szeged környéki. Valószínűleg ezt is olvassa.

Akkor leírom ide mi is a problémám!
Van egy takarék szövetkezetes hitel ami bedőlt nem tudtuk fizetni. Pár évig húztuk halasztottuk.
2012 ben küldtek egy tőketartozést ami olyan 800valahányezer volt. Idén kiküldték hogy 1.3 milla a tőketartozás és a végrehajtó meg 2millió valamennyit akar behajtani. Most nem értem hogy ha van egy lezárt végrehajtásra kerülő hitel miért nő a tőketartozás? Meg ilyen 23 %os kamatot irtak. Ez már finoman szólva is uzsorakamat... Ilyenkor mi lenne a megoldás? Én hajlandó volnék törleszteni de nem a 2milliót... Meg ahogy elmesétlte egyik ismerősöm ez sose ér véget hiába törlesztem mert állítólag évente ugyanúgy rámegy az éves kamat és igy még a kamatot se tudom visszatörleszteni nemhogy a tőkét...
Hogy van ez tud valaki erre valami megoldást?

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi problémával kapcsolatosan szeretnék információt kérni.

Bírósági végrehajtó értesítését találtam a postaládámban.
Az értesítő a volt férjem nevére szól, tartozik a bíróságnak pár tízezer forinttal.
Az adós már nem lakik a lakásban, ezt már korábban jeleztem a végrehajtónak, és azt is, hogy nem az én lakásom a bejelentett lakcíme.
Továbbá a lakás sem az adósé, soha nem is volt az övé.

Nagyjából ennyi a történet, ami szerintem nem éppen tiszta.
Aggaszt, hogy az én címemen keresik, továbbá az is aggaszt miszerint az adós lakását „felnyittatni” kívánja a végrehajtó.

Kérdésem az lenne, hogy amennyiben az adós bejelentett lakcíme nem az én lakásom, akkor félnem kell-e attól, hogy amire egyszer haza érkezek feltörve találom a lakásomat?

Egyáltalán mit tudok ilyen esetben tenni, tehát ismétlem az adós nincs bejelentve a lakásba és az ingatlan sem az övé, ahol keresik, illetve amit feltörni szándékoznak.

Egyáltalán reális-e, hogy az adósé lakása helyett egy más személy lakását „véletlenül” feltörje a végrehajtó pár tízezer forint tartozásért?

Előre is, hálásan köszönök mindenféle információt.

Netti

A végrehajtó azért keresi nálad az adóst, mert a végrehajtható okirat szerint ez a lakóhelye. Akárkinek is tartozik az adós, a végrehajtást kérővel ő ezt a címet közölte, és ellenkező bebizonyításig vagy megállapításig ezt kell lakóhelyének és vagyontárgyai hollétének tekinteni.

Jelentsd be ismételten a végrehajtónál, hogy az adós ezen a címen nem lakik, vagyontárgyai ott nincsenek, többek között az ingatlanban sincs tulajdona, és azt is közöld, hogy ez mióta van így. Az nem hátrány, ha az "itt nem lakik"-hoz rögtön elfogadható alternatívát is kínálsz, vagyis közlöd, hogy tudomásod szerint hol található az adós. Továbbá, ha a végrehajtó erről a helyszínen is meg akar győződni, akkor ezt együttműködő magatartást tanúsítva lehetővé teszed számára. Lakásfelnyitásra akkor számíthatsz, ha azt mondod, hogy "itt ez nem lakik, hagyjanak békén, a végrehajtó ide nem jöhet be"; fogalmazzunk úgy, hogy te magad döntöd el, berúgják-e az ajtódat vagy sem.

Kedves Fórumozók!

Egyelőre nem találtam aktuális információt arról, hogy idén lesz-e és mikor kezdődik a kilakoltatási moratórium.

Ha az MBVK oldalán december közepén (vélhetően a moratórium idején) jár le egy tehermentes, beköltözhető státusszal rendelkező ingatlan árverése, akkor arra nem érvényes a kilakoltatási moratórium vagy a kiírástól függetlenül a végrehajtó nem tudja tavaszig az árverési vevő számára birtokba adni az ingatlant?

Köszönöm!

A törvényes kilakoltatási moratórium december 1-től március 1-ig tart, tehát sikeres árverés esetén március 2. napával kell elhegyni az ingatlant. A moratórium alkalmazhatóságának feltétele, hogy nem szabtak ki veled szemben korábban rendbírságot.

182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

Hmm, ez azért elég bosszantó.
Ezek szerint ha egy ingatlan árverése november 5-én ér véget, akkor nekem november 20-ig a teljes összeget ki kell fizetnem, ellenben december 5-e helyett március 1-jén tudom csak birtokba venni, miközben a tulajdoni lapon már én szerepelek..

Egyrészt kérhetsz fizetési haladékot a végrehajtótól, max. 60 napra. Másrészt a moratórium csak a kényszerkiköltözésre vinatkoziik, az adós önkéntes teljesítésére nem. Harmadrészt, az ingatlan nem az árveréssel kerül a nevedre, hanem ha megfizetted a vételárat, és az árveréstől 30 nap eltelt, intézkedik a végrehajtó a tulajdonjog bejegyeztetése iránt.

A már elindítottra nem érvényes a tilalom. Az új időpont november 1. a kilakoltatási moratóriumra, a napokban fogadják el.

Kedves ragyasdezso!

Köszönöm a választ. Ezek szerint ha már fut az árverés, de belefut november-decemberbe, akkor arra nem érvényes a kilakoltatási moratórium?

A végrehajtó ezt nem említette. Csak annyit, hogy 30 nap után elindul a tulajdonjog bejegyzés és utána mivel már az én tulajdonom az ingatlan, bármilyen, az adós által a moratórium alatt okozott kárért kártérítést kérhetek és feljelenthetem.

„Ezek szerint ha már fut az árverés, de belefut november-decemberbe, akkor arra nem érvényes a kilakoltatási moratórium?”

Nem. Az kilakoltatási moratórium a kilakoltatásra vonatkozik, amit el kell halasztani, ha arra a moratórium idején kerülne sor.

A jogszabály:

154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § megfelelő alkalmazásával. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik
182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.
(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

Emberi nyelven fogalmazva:
Az adósnak az árveréstől számított 30. napig, ha a vételár kifizetése ennél tovább tart, akkor legkésőbb addig, ha megtámadták az árverést, akkor a jogerőig kell kiköltöznie. Ha eddig az időpontig nem történik meg az önkéntes kiköltözés, a lejárat napjától számított 15. napig lehet kérni a kényszerkiköltöztetést (ha az árverési vevő ezt elmulasztja, akkor már csak külön végrehajtási eljárással rakathatja ki az adóst). Az időben előterjesztett kérelemre a végrehajtó intézkedik a kényszerkiköltöztetés iránt, de alkalmaznia kell a 182/A. § előírását is, tehát ha a kiköltöztetés a téli moratórium idejére esik, akkor azt el kell halasztania március 1-t követő időszakra. Itt egy szó sem esik arról, hogy a 182/A. § alkalmazása mellőzhető már kitűzött árverésekre, sokkal inkább arról van szó, hogy kitűzött vagy kitűzendő kilakoltatásokra kell alkalmazni, ami – ugyebár – nem egészen ugyanaz.

Ó, igen, rosszul kerestem a törvényben.

Viszont vannak további kivételek, például ez:

(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

1. a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,

Tehát ha az adós nevén más lakóingatlan is szerepel, nem érvényes a moratórium. Ha első alkalommal 50%-os minimál árral hirdetnek meg egy lakást, akkor az azt jelenti, hogy további ingatlan tulajdonjogával is rendelkezik az adós, ha jól tudom.

Igen, de csakis erre irányuló végrehajtási kifogás esetén, és a bírógás utasítására.

Igen, a kifogást be kell nyújtani.

Összegezve: a felsorolt kivételeket és az önkéntes távozást leszámítva hivatalosan nem lakoltatható ki tehát az adós.

De mi a helyzet az új tulajdonossal? A tulajdonjog bejegyzése után, megakadályozhat a moratórium ideje alatt az adós, hogy a saját ingatlanomba bejussak vagy extrém esetben beköltözzek?

Köztünk semmilyen szerződés nincs, az ingatlan felett nem rendelkezik semmilyen joggal, az immáron saját tulajdonomban a moratórium miatt maradhat csak, de remélem az én bejutásomat törvényesen nem akadályozhatja meg.

Köszönöm.

„az ingatlan felett nem rendelkezik semmilyen joggal”

Dehogynem. Ő van birtokban.

A birtok nem jog, hanem tény. (De amúgy igazad van.)

Köszönöm.

Ebben az esetben nem tudom, hogyan tudom bizonyítani az esetleges szándékosan okozott károkat, ha az adós be sem enged az ingatlanomba a moratórium ideje alatt.
Nem tudom bizonyítani az eredeti állapotot.

Hmm, nem egyszerű ez.

Nem egy nagy összeg, de a 154/B. § szerinti törvényes lelépési pénz akár komoly motiváció is lehet, hogy időben elhagyja a lakást. Ha a vevő kipótolja valami reális összeggel, akkor pláne.

Mennyi lesz a várható vételár? Egyszerűbben kérdezem: Mennyi a kikiáltási ár?

KBS:

Igen, igen, azt akartam írni, csak elütöttem. Az én billentyűzetemen ezek a betűk egymás mellett vannak.

Időben elhagyja a lakást - ezzel előrébb vagyok a moratórium miatt? Értelmezésem szerint ezt az összeget ugyanúgy megkapja a moratórium utáni kiköltözés esetén is, tehát ezzel nem nagyon lehet sürgetni.

Ha jól értem továbbá, ez a lelépési pénz nem egy újabb kiadás az árverési vevőnek, hanem a leütött vételárból kapja meg.

Egyébként 10 millió feletti a vételár.

Köszönöm!

Nem jól értelmezed. A kiköltözési határidőt a 154/A. § (1) szerint kell számítani. Ha addig eleget tesz az adós a kiköltözési kötelezettségének, akkor és csak akkor megilleti a 154/B. § szerinti törvényes lelépési pénz, az is csak időben előterjesztett kérelemre. Ez a vételárból kerül levonásra, tehát nem a vevőt terheli.
A 182/A. § (1) a lakóingatlan kiürítésének foganatosításáról illetve annak elhalasztásáról szól, tehát eleve feltételezi az önkéntes teljesítés elmaradását. Ekkor már nem lehet alkalmazni a 154/B. §-t, mert ez nem a kiköltözési kötelezettség teljesítéséről, hanem a kiköltözés kikényszerítéséről szól, és ez akkor is kényszernek tekintendő, ha végül március 2-án önként kimegy az ingatlanból.

"Egyébként 10 millió feletti a vételár." - Na, akkor 100 ezer Ft felett fog kapni az adós, ha időben kimegy. Azt kell mérlegelnie, melyikkel jár jobban, a százakárhány ezer forinttal, vagy ha csak máricus 1. után megy ki, egy vas nélkül.

gerbera317: köszönöm a segtítséget az eligazodásban!

„Ebben az esetben nem tudom, hogyan tudom bizonyítani az esetleges szándékosan okozott károkat, ha az adós be sem enged az ingatlanomba a moratórium ideje alatt.
Nem tudom bizonyítani az eredeti állapotot.” - nem "beengedési", hanem kilakoltatási moratórium van :D