Fedezet elvonás?

jelzáloggal terhelt ingatlan elajándékozható? mert a kérdésbe jelzáloggal terhelt van, a válaszban tehermentes. engem is érdekelne a válasz.

ha igen, megyek kutyakaját venni. :-)

Azt írta a kérdező, hogy a zálogjogosult bankkal megegyeztek. Nyilván a törlésről.

Ha nincs is törölve, de a zálogjogosult hozzájárul a zálogkötelezettek személyének megváltozásához akkor is ajándékozható.

Az én fogalmaim szerint a fedezetelvonás = a kielégítetlen követelés biztosítása végett elzálogosításra, lefoglalásra vagy kényszerértékesítésre érdemes vagyontárgy idő előtti elidegenítése, magyarán: a vagyoni biztosíték eltapsolása. És akkor is az, ha a kölcsönszerződésben ezek nincsenek külön nevesítve.

az ingatlanon jelzálog van, de a zálogjogosult bank hozzájárul az ajándékozáshoz, persze a zálogjogosultak ezzel mi megajándékozottak leszünk (a rövidtávú cél ezen felül az, hogy kiváltsuk a jelzálogkölcsönüket és mi fizessük tovább, éppen azért, hogy fizetni tudják a többi tartozást)

gerbera317: logikusnak tűnne az érvelés, de ilyen alapon ha van egy személyi kölcsönöd egy banknál, akkor soha semmilyen ingóságot/ingatlan nem adsz el, amíg tart a törlesztésed, mert ha esetleg nem tudnád fizetni, akkor ezek a vagyontárgyak kvázi fedezetek?

mint írtam, nem jogi eljárásról van szó egyelőre, ezek a tartozások bár elég magasak, de jelenleg faktoring cégnél rendesen törlesztve vannak

Nem a fogalmi képzeted a lényeg, hanem a tételes jog. sokak fogalmai szerint pl. autót kölcsönöznek, holott bérlik. Micsoda különbség jogilag.

Nos közben a kérdező is rávilágított a lényegre.

Dr.Attika

Ott a pont.Nálad.

gerbera317: logikusnak tűnne az érvelés, de ilyen alapon ha van egy személyi kölcsönöd egy banknál, akkor soha semmilyen ingóságot/ingatlan nem adsz el, amíg tart a törlesztésed, mert ha esetleg nem tudnád fizetni, akkor ezek a vagyontárgyak kvázi fedezetek?

logikusnak tünik de nem jogszerű.

Arról nem is beszélve, hogy a Lajtán túl az adós kötelezettsége nem is terjedhet túl az adott ügylethez lekötött zálog vagyonon túl. Sajnos a Lajtától keletre ez is előfordulhat. (pl. 24 milliós jelzálogjogon túl határ a csillagos ég.

Lajtán túl sem csak dologi kötelezettek vannak. Amelyik hitelnél nincs refinanszirozás, ott sima Sicherungshypotheket használnak, nem Grundschuldot (vagy Schuldbriefet Svájcban).

köszönöm a válaszokat, remélhetőleg tényleg így van, ahogy gondoljuk

Ptk 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
/A fedezetelvonás alapvető szempontjai :)
ingyenesség, rosszhiszeműség, hozzátartozók és egyebek/

Ezt olvasgassátok. Rögtön rájöttök, hogy mit nem szabad semmiképp sem csinálni. (Beleköthetnek egyébként mindenbe, de ha át volt gondolva az ügylet, kinyalhatja a hitelező a seggeteket, rohadt nehéz bizonyítani. És ügyvéddel, ne saját kútfőből.)

Szerintem a SZÜLŐKtől AJÁNDÉKba kapott házat úgy végrehajtják a már meglévő most még fizetett de majdan bedőlő tartozások miatt mint a huzat.

(Volt erről egy nagyon jó dolgozat, kb 80 oldalon át ecsetelte vmelyik jogi egyetem tanszékvezetője? docense? hogy mi minek minősül, mire mi húzható rá, stb, stb.)

de egy szabad felhasználású, fedezet nélkül felvett hitel/hitelkártya nemfizetése esetén (aminek pont a fedezetnélküliség miatt 15-20%-kal magasabb a kamata egy jelzáloghitelénél), miért is lehetne számonkérni az adóson, hogy hova lett a háza?

egyáltalán egy végrehajtó X + 100 nap múlva milyen alapon vizsgálja azt, hogy 100 nappal ezelőtt még volt vagyona? nem a jogerős végrehajtás kérésekor kell megvizsgálnia azt, hogy éppen milyen ingatlannal, ingósággal esetleg munkahelyi fizetéssel rendelkezik az adós, akin a végrehajtást kérték és ebből az "eszköztárból" gazdálkodnia?

másik gondolat: mi van ha az adós eladja az ingatlant (idegennek), de a kapott pénzből nem elégíti ki a hitelezőket (hiszen azok szabályos kölcsönszerződések, havi törlesztőrészlettel és egy fennálló tőketartozással), majd később nem fizeti ezeket a hiteleket és végrehajtásra kerülnek (tehát az adós rosszhiszeműen jár el, a cél a vagyoneltüntetés)

ez esetben is van egy X + 100 nap múlva egy végrehajtás, amikor láthatja a végrehajtó, hogy volt egy ingatlaneladás és abból származó pénzösszeg, de ennek a pénznek nincs már nyoma... ilyenkor is csak a meglévő ingatlan-ingóságon tud végrehajtani, akkor ez miért különbözik pl. egy ajándékozástól?

egyáltalán egy végrehajtó X + 100 nap múlva milyen alapon vizsgálja azt, hogy 100 nappal ezelőtt még volt vagyona?

Nem vizsgál az semmit.
Ha úgy lenne ahogy az elöttem szólok írták akkor aki 5 forint kölcsönt felvesz az amig vissza nem fizette addig még a rádiósmagnóját sem adhatná el?
Butaság.

másik gondolat: mi van ha az adós eladja az ingatlant (idegennek),

semmi.ez nem fedezet elvonás .

Attól, hogy te nem érted, még nem lesz valami butaság. De ez ne szomorítson el, én sem értem a kvantumfizikát.

"A fedezetelvonás megállapításában fontos körülmény az is, hogy van-e más vagyontárgy, melyből a hitelező kielégítést kereshet. A relatív hatálytalanság csak akkor állapítható meg, ha a hitelező az adóson nem, vagy csak részben tudta a követelését behajtani, annak nem marad egyéb vagyona, jövedelme melyből a követelését ki tudná elégíteni. Amennyiben megállapítható, hogy az adós más vagyontárgya megfelelő fedezetet nyújtana, akkor a fellépése a fedezetelvonás megállapítására alaptalan, hiszen ekkor a felek nem merítették ki a fedezetelvonás tényállását, mivel maradt más vagyontárgy a kielégítésre, a hitelezőt pedig az egyedi szolgáltatásra irányuló kiválasztási jog nem illeti meg."(Gellén Klára: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés elhatárolása.)

Lásd!: 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről

egy hitel felvételénél az ingatlanom értékbecslésénél figyelembe vették, hogy fel van szerelve a tetőre 24 millió forint értékű napelem, (akkori értéken, ma egy ugyanilyen rendszer már "csak" 6-7 millió) ami az ingatlanomat bérlő cégé volt. azóta a cég leszerelte, és általam ismeretlen helyre szállította a napelemeket. az értékbecslés fényképekkel van alátámasztva. történt-e fedezetelvonás?

Üdvözletem!

Volt párom a hitelfelvétel időpontjában tulajdonában lévő ingatlanokat leíratta a nevéről a végrahajtási határozat létrejötte előtt. A banknak még tartoztunk, a tulajdonai meg voltak. A bank az ingatlant eladta, a maradék tartozást elengedte. Közben a nav érvényesítette az állami felelősségvállalással érintett összeget adótartozás formájában, egyetemes adóstársakon (ezek vagyunk mi). A volt adóstársam beadott egy kérelmet, miszerint nehéz anyagi körélmények között él, az ő adótartozását elengedték, és az én nyakamba varrták az egészet. A takarnet24 pedig nem talált ingatlant a nevén, pedig kettő is volt, továbbá egyenes ági egyetlen örökös anyai ágon. Nekem soha nem volt, nincs, és nem is lesz ingatlan a nevemen, hacsak a lottón nem nyerek.
Hogyan tudom bizonyítani, hogy rendelkezett ingatlannal, és megvalósult a fedezetelvonás?
Hol van nyoma az adásvételi vagy ajándékozási szerződéseknek?
Mint magánember, kérhetek-e ki bárhonnan ügyvédi iratokat, közjegyzői, földhivatali dokumentumokat?

Előre is köszönöm a válaszokat!

se füle, se farka...

karban

fedezetelvonás csak érvényes végrehajtás esetén valósulhat meg.

Te azt írtad, még ez előtt történtek az átírások, ez legális.

Tulajdoni lapon rajta van, hogyan került a mostani tulaj nevére, ajándékozással, vagy egyébbel. ezt a földhivatalban kikérheted.

kedves Hozzáértők!

Fedezetelvonás kérdésénél döntő tény, hogy a fedzetelvonó ügylet a követelés életbe lépése előtt vagy után jön-e létre.
Kérdés, hogy milyen dátum számít az érvényes követelés kezdetének.
A bírósági határozat dátuma, vagy konkrétan a végrehajtás kezdete, az önkéntes teljesítési idő lejárta után.

Se. De legalábbis nagyon ritka az olyan tartozás, ami a bírósági határozattal keletkezik. (Na jó, a perköltség...)