Fedezet elvonás?

kdavid,

Hogy lehetne az, mikor az a vagyon az apáé, nem a gyereké. Végrendelet esetén soha nem is lesz az övé, tehát a hitelezőknek semmi köze nincs hozzá.

Ezek szerint rosszul fogalmaztam. Az apa halála előtt ír egy végrendeletet, hogy ne a gyerek örököljön, hanem az unoka, mert a gyereknek rengeteg hitele van amit nem tudott fizetni. Így az unoka lesz az örökös, a gyerek pedig lemond a köteles részről, hogy ne vigye el a hitelező a részét.

A gyereknek más vagyona nincs, jövedelme nincs, munkaviszonya nincs, tehát az örökségén hajtanák végre a tartozást, ha nem lenne végrendelet vagy, ha nem mondana le a köteles részről.

Tegyük fel, hogy van egy rokon, aki az egészről tud és bizonyítható az is, hogy az örökhagyó apa tudott a hitelekről, mert egy korábbi polgári perben tanuskodott ahol ez is szóba került. A gyerek ennek a rokonnak is tartozik a polgári per miatt.

Ilyenkor ez megtámadható fedezetelonvás a rokon részéről vagy akár a banki hitelezők részéről vagy nem?

Még egyszer : fedezet elvonást az tud elkövetni, akinek van valamilyen vagyona, és azt elidegeníti, kivonja a végrehajtás alól. A gyereknek ilyen nincs.
Az apja vagyona a sajátja, azt csinál vele amit akar, a gyermekének, pláne a gyermeke hitelezőinek a világon semmi köze hozzá. Ha az apa az unokájának akarja juttatni a vagyonát, akkor azt szabadon megteheti, a gyerekének ebbe nincs beleszólása.

Ha lemond a köteles részről, az nem tudom, hogy értékelhető-e úgy, hogy a tartozás fizetést akarja elkerülni, ezt talán okosabbak tőlem megmondják, de szerintem nem, a teljes hagyatékot érvényesen visszautasíthatja anélkül, hogy abba bárki beleszólhatna. Szerintem, de én laikus olvasó vagyok.

Köszönöm. Tudomásom szerint a köteles részéről való lemondás annak minősül, de fogadást nem kötnék rá. Ezért is írt az apa végrendeletet, mert korábban mondta neki valaki, hogy különben könnyebben megtámadható lenne.

Logikus amit mond és az esetek 99%-ban biztosan úgy is van. A helyzetet csupán a rokoni szál bonyolítja és a tény, hogy az apa bizonyíthatóan tudott a hitelekről, mivel erről bírósági jegyzőköny készült pont az említett rokonnal való tárgyaláson. Természetesen értem, hogy a saját vagyonával szabadon rendelkezhet az örökhagyó a halála után végrendelet keretében, viszont a kérdés az, hogy a rokon megtámadhatja-e (vagy felfűtheti-e a hitelezőket) ezt mondván, hogy a végrendelet az utolsó pillanatban készült azért, hogy Ő ne legyen kifizetve az apa halála után.

Remélem, hogy Önnek van igaza és nem!

A köteles részről nem kell lemondani. Egyszerűen nem érvényesíti ezt az igényét, tehát megint nem lehet fedezet elvonása.

A végrehajtó lefoglalhatja a követelést, ha tudomást szerez róla.

Az mit jelent, hogy a végrehajtó lefoglalhatja a követelést? Amit leírtam már megtörtént, idén.

Lefoglalhatja, de mire megy vele. A végrehajtást kérő kizárt, hogy perben érvényesíthesse.

Hogy érti, hogy lefoglalhatja? Például egy lakásról is szó van, amit a végrendeletben az unokájára hagyott az örökhagyó, kikerülve ezzel a gyerekét. Tehát ez azt jelenti, hogy elárvereztetheti vagy ez csak valamiféle jelképes dolog?

A kizárt szó hallatától a hideg kiráz, mert tudom, hogy minden megtámadható. Másik kérdés, hogy meg is nyerhető-e, de egy mindent tudó rokon más, mint egy harmadik személy. Másrészt tapasztalatom szerint elég egy elszánt felperes aki kifárasztásos módszerrel sok mindent elérhet.

Azért kérdezem, mert ha bármi esély van rá, akár csak 1% is, hogy fedezet elvonásként a felperes(ek) megszerezzék az ingatlant amiatt, mert a jegyzőkönyvben látható, hogy előre kitervelt volt az egész, akkor az elhunyt felesége, aki jelenleg az ingatlanban él, szimplán megvenné a lakást az unokától, hogy a lakás biztosan kikerüljön ebből a problémából és az ő lakhatása ne legyen veszélyben.

Még egyszer jelzem, nem a bankok miatt aggódunk. Azok nem tudnak a jegyzőkönyvről. Viszont a kérdés gonosz rokon igen, mivel ő volt a perben a felperes.

Milyen per van folyamatban? Jó lenne, ha kérdez, akkor nem csepegtetné az információt, hanem egyben előadná a tényeket.

Szerintem, ha az apa bíróság előtt jegyzőkönyvbe diktálja, hogy "a végrendeletemet azért készítettem, mert a fiamnak adósságai vannak, ezért nem akarom, hogy a vagyonom elvesszen halálom esetén, és kifejezetten ezen okból szándékozom az unokámat megjelölnöm örökösömnek", akkor sem köthet bele senki a végrendelkezésébe. Saját vagyona, _azt_ _csinál_ _vele_ _amit_ _akar_.

Az örökségből kizárás vagy annak visszautasítása nem tűnik fedezet-elvonásnak. Azért nem örökölhet, mert "priuszos".
Ha valaki például a priusza miatt nem tölthet be bizonyos munkaköröket, nem gondolnám, hogy - az egyébként potenciális munkaadó - helytállásra lenne kötelezhető az így ki nem fizetett munkabér erejéig, pusztán azért, mert a lehetőség megvolt, hogy alkalmazza. (Ld. "feljelentem nemi erőszakért, mert a szerszáma megvan hozzá".)
Ugyanígy, a visszautasított vagy meg nem kapott örökség sem gondolnám, hogy fedezetelvonás volna, pusztán aért, mert az elvi lehetőség adott volt, csak azt szánt szándékkal figyelmen kívül hagyták, és az örökség másé lett. Nekem ez teljesen normálisnak tűnik. Feltéve persze, hogy az adós a felvett hitelekből nem az örökhagyó vagyonát gyarapította, hiszen akkor valóban fedezetelvonás a másként történő végrendelkezés.

„Lefoglalhatja, de mire megy vele. A végrehajtást kérő kizárt, hogy perben érvényesíthesse.”
Nem is kell perelnie. Ha nem teljesen hülye a rendelt örökös.

Kdavid, elég nagy katyvasz, amit írsz, így a kérdésednek sincs sok értelme. Mert azt sem tudod igazán, hogy mit kellene kérdezned.

Pontosan. Valóban nem tudom, hogy mit kéne kérdeznem. A szituáció viszont adott és mindenki aggódik.

Van egy gyerek, akinek van több bedőlt deviza hitele és egy polgári pere egy rokonával ami még mindig tart. A perben már megállapították részítéletként, hogy a gyerek, aki az alperes, X millió-t fizessen felperesnek. Ez nyílván nem fog sikerülni, mert a végrehajtók a kamatok és egyéb költségek miatt már most olyan költséget követelnek rajta, hogy valószínűleg sosem tudná kifizetni, ezért abban reménykedik, hogy egyszer elévülnek a tartozásai.

Ebben a perben az apja és anyja is be volt idézve tanúnak, ahol elmondták, hogy a gyerek tőlük kért pénzt, mert nem bírta egyedül a munkabéréből fizetni a megemelkedett törlesztő részletű hiteleket. Itt tehát látható, hogy a két szülő nem csak, hogy tudott a hitelekről, de nyílván segítettek is amennyire két nyugdíjas szülő tudott.

Az apa idén elhunyt és halála előtt kb.3 héttel írt egy magán végrendeletet amit a családja írt, hogy írja alá, mert különben baj lesz a tartozások miatt. Ezt a család átvitte két ismerőshöz, hogy írják alá, mint tanúk, mert az apa már menni sem tudott. A hagyaték lement, a feleség és a gyerek is jelezte a közjegyzőnél, hogy a köteles részüket (ami 1/6 rész lenne) nem kérik és, hogy egyet értenek a végrendelettel és elfogadják azt. Így az unokájuk örökölt. A család viszont továbbra is aggódik, mert a rokon aki pereskedik és nem hajlandó megegyezni a gyerekkel egy normális fizetési konstrukcióban, az látja hogy a szülők tudtak a hitelről és már azt is tudja, hogy mikor készült a végrendelet és kik voltak a "tanúk".

A kérdés tehát még mindig az, hogy lehetséges-e ezt fedezet elvonásnak minősíteni vagy bármilyen más módon megtámadható-e ez akár a rokon akár a hitelezők álltal? A gyerek hitelei már évekkel az apja halála előtt dőltek be és már többszörösen szerepelt a KHR listán mint adós még a halál előtt. A hitelekből 3db bírósági végrehajtóhoz jutott még a halál eset előtt, másik 3db pedig csak behajtónál van, ezen felül pedig szintén a halál eset előtt a polgári perben már tartozott a felperesnek a részítélet miatt és a bíróságnak perköltségek és illeték költségek miatt. Ezen túl van még NAV tartozása is.

A gyerek mindig jóban volt a szüleivel és az apjával töltötte az apja utolsó fél évét az apja lakásában.

„A család viszont továbbra is aggódik”
Amiatt aggódjanak, amit mondtam: a köteles részi igény követelésként lefoglalható.

Sajnos ezt nem értjük. Megkérhetnénk, hogy ezt mondja el más szavakkal vagy az is elég, ha ad egy linket a törvényhez.

A köteles rész
akkor is jár a gyereknek, ha
a végrendelet alapján nem örököl.

Azaz a hagyatéki eljárás végén
mégis kap egy kis részt mindenképpen.

Így lesz némi vagyona az örökségből....
Amikor megkapta, akkor pedig
már lefoglalhat lesz ez a kis rész.

Nem ezt mondtam.
Tényleg ilyen magas a követelésfoglalás? :)

:)) határozottan igen,kedves Béla. Még annál is magasabb. Ha netán arra szánnád magad, hogy megpróbálod érthetően - tudom neked eddig is az volt -,onnan kellene kezdeni, hogy én már a kérdést sem értem (gyanítom, nem vagyok egyedül)

A végrehajtás főszabályként az adós teljes össze vagyontárgyára kiterjed. Az aktív (pozitív) vagyon nem csak ingatlanokból és ingóságokból, hanem követelésekből is állhat. (Például: ha egy kölcsönszerződés miatt tartozol nekem egymillióval, akkor ez az egymilliós követelésem része a vagyonomnak; ha adásvételi szerződés alapján tartozol kétmillióval, az is.)
A követelést ugyanúgy le lehet foglalni, mint egy autót, persze, a módszer kicsit más.

A konkrét esetben úgy történhetne, hogy a végrehajtó felhívja a végrendeleti örököst, hogy legyen szíves a köteles részt ne az adósnak, hanem neki fizesse meg.

Rendben, köszi, ott vesztem el a fonalat, hogy itt mintha a kötelesrész igényét nem érvényesítené. Akkor is foglalhatja a végrehajtó?

Hát ezt mondom. :) A köteles részi igénye megnyílik azzal, hogy az örökhagyó meghal, ő meg ki van zárva. Onnan kezdve ez egy őt megillető követelés - márpedig a végrehajtó az adós követelését lefoglalhatja.
(Kicsit más a helyzet, ha a köteles részi igényéről az adós kifejezetten lemond - mert az már tényleg fedezetelvonó ügylet.)

kdavid,

én jobban aggódnék a köteles résznél amiatt, hogy a végrendeletet megtámadja. Ha jól értem, nem szabályosan, mert nem a saját kezével írta, és nem a tanúk előtt készült. Ha ezt bizonyítja, mondjuk a tanúk vallomásával, akkor az egész végrendelet érvénytelen lesz.

nem szabályosan = nem szabályosan készült

Köszönöm. Bíztam benne, hogy ki tudod elégíteni kíváncsiságomat, így már értem.