Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Én.

Már te vagy birtokban vagy az adós még ott lakik?

Mindenki.

Értem a helyzetet, hogy az erőteljes fellépés nélkül azt fog elvinni amit akar, ellenkező helyzetben nem biztos. Jogrendszer szerint ki üti a bokáját ha fizikai konfrontálódás alakulna ki az ingatlan területén, az ingóságok elvitelének egyet nem értése miatt? Ha már feljött ez a téma, kiboncolva átlátnám miből mi lehet.

„Azon gondolkozok még, hogy a nagydarab erős tanúkat helyettesítheti egy ügyvéd, és néhány rendőr? ”

Ügyvéd (vagy közjegyző) igen, de az drága, és felesleges.
A rendőr? Ugyan, akkor se jönnek ki, ha épp meg akar fojtani. Majd ha véresre vert, esetleg kinéznek.

Lehet két kicsi cingár tanú is. Talán jobb is, ha fizikailag konfrontálódni nem akarsz. Nekik semmibe sem kell beleszólni, csak a végén aláírni a jegyzőkönyvet, hogy tényleg az történt, ami abban van.

Köszönöm a gyors választ drbjozsef!
Azon gondolkozok még, hogy a nagydarab erős tanúkat helyettesítheti egy ügyvéd, és néhány rendőr? Gondolom nem, mert a kettő funkcionalitása teljesen más. Viszont mi lehet előre az a megoldás amivel elkerülhető a helyszíni balhé.. A végrehajtó miután birtokba ad egy ingatlan utána a jogköre megszűnik ebben a helyzetben? Valószínűleg erre fog hivatkozni.
Arra gondolok, hogy rögzítené-e ezeket a jogszabályokat amiket leírtál egy levélben, az adós miheztartása végett.

Gg.

„Ptk.
5:15.§ A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
5:16.§ A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.”

Minden beépített, az épülettel összetartozó dolog az ingatlanhoz tartozik. Kád, csaptelep, wc, kazán, fűtőtest. De alkotórész pl. a klíma is, azt sem vihetné el. A beépített bútorok természetesen. Tartozékok a lámpák, a karnis is például.

Az 1993. évi LXXVIII. törvény 91./A,§ (16) pont felsorolja a lakásberendezéseket. Ezek szintén az ingatlanhoz tartoznak.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Konkrét időpontban, előre egyeztetés után engedd be csak, nem amikr akar. A 60 nap nem azt jelenti, hogy amikor neki tetszik, odamegy. Legyenek tanúid, vita esetén fényképezzél, jegyzőkönyvezzél, ha nem írja alá, írja alá a két tanú.
Aztán majd eldöntöd kezdesz-e vele valamit, bár néhány tíz-, százezer forintért pereskedni nem éri meg, úgyhogy az irányadó az legyen, hogy a tanúid is nagydarab, erős emberek, és amit nem akarsz odaadni, azt ne engedd hogy elvigye. Pereskedjen ő érte, ha akar. De csak akkor, ha eléggé biztosnak érzed magad abban, hogy az az ingatlanhoz tartozik.

Sziasztok.
Segítséget szeretnék kérni tőletek. Birtokba adást követően, az ingatlanból 60 napja van az adósnak elvinnie az ingóságait. Konkrétan mik azok a dolgok amiket elvihet és melyek azok amiket nem? Valószínűleg a szándék az lesz kontroll nélkül, hogy az összes bútortól kezdve az utolsó kapcsolót is elvinné, de mi az az álláspont ebben az esetben, ami jogilag is alátámaszthatóan konkretizálja, a helyzet elfajulásának megelőzésére hogy miért nem bonthatja le a házat? (Gondolok például a beépített bútorokra is). Köszönöm a válaszokat.

Keress ügyvédet és támadjátok meg.

haromnyul,

A bíróság leírta, hogy az árverés eredményes volt és te vagy az árverési vevő. Ezzel szemben a végrehajtó írásba adta (ugye hivatalos csatornán?) hogy szerinte meg nem vagy árverési vevő. Én hasonló helyzetben ezt a levelet támadnám meg kifogással, 15 napon belül.

Az is egy intézkedés, hogy „mától kezdve márpedig nem vagy árverési vevő”, ami jogos érdekedet sérti és még szabálytalan is.
Jogos érdekedet sérti, mert ha a szünetelés megszűnik, akkor jogod van megvenni az ingatlant. Ettől a jövőbeli opciódtól önkényesen megfosztott a közelmúltban. A leveléből egyértelmű, hogy a jövőben sem fog árverési vevőnek tekinteni.

Szerintem emellett szabálytalanul is járt el, mert te tetted a legmagasabb vételi ajánlatot, a licitnaplót az árverési rendszer automatikusan lezárta, tehát árverési vevő vagy. Azt nem ismeri el, hogy így történt.

Nagyon kíváncsi vagyok a többiek véleményére is. Mit gondoltok a fentiekről?

Csak meglesz az árverés,mire a kifogást elbírálják.

„akkor nem fogom megtudni”
Dehogynem. Figyeled az árverési rendszert (heti egy alkalommal ránézel), és ha meglátod az új árverést, betolsz a hirdetmény ellen egy végrehajtási kifogást azzal, hogy az jogellenes, mivel az előző árverés eredménye még hatályos, és nincs helye újabb árverés kiírásának.

Írtam a végrehajtónak egy kérvényt, hogy a bírósági végzés értelmében én vagyok az árverési vevő, úgyhogy legyen szíves elhívni engem jegyzőkönyvet aláírni ha a végrehajtás szünetelése megszűnik. A végrehajtó visszaírt, hogy a kifogás el lett utasítva, úgyhogy nem vagyok árverési vevő.

Nem igazán tudom, ezzel mit tudok csinálni. A bírósági végzés egyértelműen kimondja, hogy az árverés eredményes volt, és árverési vevőként hivatkozik rám. Csak azt utasította el a bíróság (akként értelmezte a kifogásomat), hogy a végrehajtás szünetelését kimondó határozat szűnjön meg. Szóval a végrehajtónak amennyire én látom nincs igaza.

Jelenleg jogom nem sérül, de ha a végrehajtó nem tekint engem árverési vevőnek, akkor nem fogom megtudni azt, ha/amikor már majd sérül.

Azért kellene konzultálni kellene a végrehajtóval..

haromnyul,

A végrehajtás tehát szünetel, a határidők megszakadnak, téged pedig ezért nem hívhatott be a Vh. jegyzőkönyvet aláírni a szünetelés miatt.

01. Szerintem a bíróság egy harmadik dolgot mondott. Vht. 217. § (1) szerint kifogást a végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése ellen adhatsz be.
A bíróság egyrészt megállapította, hogy a szünetelés miatt nem volt jogsértő a Vh. intézkedése, másrészt pedig, hogy az intézkedése (illetve annak hiánya) jogaidat nem sértette.
Azért nem sértette a jogaidat, mert pénzedbe nem került (visszakaptad), emellett tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kötelmi jogi igényed MÉG nem keletkezett. (Hiszen az azzal keletkezett volna, ha aláírtad volna a jegyzőkönyvet, meg megfizeted a vételárat, de ez MÉG nem történt meg).
A bíróság is azt írta, hogy az árverés eredményes volt, akkor pedig te vagy az árverési vevő. A kifogásod elutasító végzését a Vh. is megkapja, így ő is bizonyos lehet, hogy árverési vevő vagy.

02. Szerintem nem volt jogos, hogy visszakaptad a pénzed, viszont ettől neked jogos érdeked nem sérült (ezt a bíróság ki is mondta), legfeljebb előnyöd keletkezett. Ha a részleteket nem fizeti az adós, akkor a Vh. intézkedése miatt előleggel többé nem biztosított, hogy te tényleg befizeted az árverésen ajánlott legmagasabb árat. Szerintem ez ellen az intézkedés ellen a Vh.-kérő adhatna be kifogást.

Ha az adós nem törleszt, akkor a szünetelés végével szerintem el kellene, hogy hívjanak jegyzőkönyvet aláírni. Ha nem hívnak, szerintem akkor érdemes kifogást tenni, mert akkor már a feltételei fennállhatnak.
Ha az adós kifizeti az adósságát, akkor a végrehajtás eléri célját és hamarabb zárják le az ügyet, minthogy téged hívnának jegyzőkönyvet aláírni.

Az eljárás során valaki hibázott,ezért az elsőfoku bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia.

Kedves Fórumozók!

Ismét tanácsért fordulok hozzátok!
A mai napon felhívtam a törvényszéket, hogy régóta folyó ügyemben felvilágosítást adjanak. (Teljesen megalapozatlan végrehajtási kifogás elbírálása ). Azt mondta az ügyintéző, hogy 25.-én született egy végzés és visszautalták az ügyet az elsőfokon eljáró bíróságnak.
A végzés tartalma még nem került feltöltésre a rendszerükbe, így annak tartalmáról nem tudott tájékoztatni.
Szeretném megkérdezni tőletek, hogy milyen esetekben szokott erre sor kerülni ?
Alaki vagy tartalmi hiba miatt ?
Hibás továbbítást említett az ügyintéző. Ez egyáltalán mit jelent?

Várom segítő válaszaitokat!

Üdvözlettel : Mazsola

Sziasztok!

Február végén-március elején írtam az ügyemről, amiben megnyertem egy végrehajtói árverést, de aztán a végrehajtó arról tájékoztatott, hogy az adós részletfizetést kapott a végrehajtást kérőtől, úgyhogy nincs jegyzőkönyv-aláírás.

Beadtam a kifogást a tanácsaitokat is megfontolva (köszönet értük). Két dolgot kifogásoltam benne. Egyrészt, hogy engem a Vht 152(2) alapján be kellett volna hívni jegyzőkönyvet aláírni ami nem történt meg, másrészt, hogy az árverés "törléséről, megsemmisítéséről vagy egyéb érvénytelenítéséről" nem kaptam hivatalos tájékoztatást.

A kifogást elutasították, alapvetően a Pp 122. paragrafusra hivatkozva:
Mint kiderült, az árverés eredményes volt, és azt nem törölték (ergo a második kifogásomat nem is vizsgálták).
Viszont a Pp 122. értelmében a határidők megszakadnak a részletfizetés engedélyezésével (ezt a végrehajtó csak a licit vége után kapta meg, de valójában pár nappal korábban történt), ezért rendben van, hogy engem nem hívtak jegyzőkönyvet aláírni (ezért az első kifogásomat elutasították)

Meg ezt is írta még a bíróság, amit nem teljesen értek: "Az árverési vevőt a végrehajtó eljárása folytán egyebekben hátrány nem érte, tekintettel arra, hogy végrehajtó az árverési előleget a részére – az árverési vevő vitatása hiányában megállapíthatóan – visszautalta, továbbá az árverési vevőnek a fentiek szerint tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kötelmi jogi igénye – árverési jegyzőkönyv aláírása, vételár kiegyenlítése nélkül – még nem keletkezett, ekként az annak érvényesítésével kapcsolatos joga sem sérülhetett."

Ezzel kapcsolatban két kérdés:

1. Ezzel azt próbálta mondani, hogy semmi közöm a végrehajtáshoz, és eleve be sem adhatnék kifogást? Vagy csak az, hogy tulajdonjogra nem formálhatok igényt? (az utóbbi világos, de az előbbi értelmezéstől kicsit megrökönyödnék)
2. Ha az árverés eredményes, én vagyok az árverési vevő, csak a végrehajtás épp szünetel, akkor milyen alapon kaptam vissza az árverési előleget? Az én értelmezésem szerint ha a végrehajtás egyszer folytatódna (mert az adós elmulasztja a részletet), akkor a következő lépés az kellene legyen, hogy a végrehajtó elhív engem jegyzőkönyvet aláírni. Rosszul gondolom?

Köszi előre is a segítséget

De lehetőeg írásban...

„csak ugyfelkapun keresztul tehetjuk meg”
Ez nem igaz, és biztosan nem is hangzott ez el. Emailben és telefonon bemondva nem kérheted.
Nem kell nyomtatvány. Megírod, beadod.

Udvözletem.
A vegrehajtási jegyzőkönyvet marcius 20-an irtuk allá.
Tehat aprilis 19-en elmeletileg lejart a 30 napos hataridö.
A jogerősségről meg nem kaprunk levelet a a vh-tól.
A vh azt mondta hogy jogeröre emelkedes után 15 napunk van kerni a kiköltöztetest, amire majus 4. ig van lehetősegunk.
A kiköltöztetesről a kerelmet a vh allitasa szerint csak ugyfelkapun keresztul tehetjuk meg.
De hogyan kell ezt megtennem?
Ne talaltam semmilyen formanyomtatvanyt erről.
Tudnatok segiteni ebben?
Nem szeretnenk emiatt kifutni a hataridőből.
50-50% ban vagyunk tulajdonosok a hazban a felesegemmel.
Mind a kettonknek kell kerni a kikoltoztetest?

„Minden osztatlan közös tulajdonnál alapvető a megosztási szerződés.”
Kellene legyen.
A valóság ezzel szemben - szokásod szerint - teljesen más.

Aloha boru,

Nem.
A tulajdonjog és a birtokjog eleve két külön dolog.
Ha osztatlan közös tulajdon, akkor - főszabály szerint, elvileg - nemcsak a szomszéd pakolhatna be hozzád, hanem te az ő kanapéján vacsorázhatnál. Hiszen minden közös. Vagy mégsem? Legalább a használat nem az, egy ikerháznál pedig elég egyértelműen elhatárolható az egyes részek használata.

Igen arra gondoltam hogy valahol kell lennie egy leírásnak hogy konkrétan mit vásárolt meg!

Ha ez nincs akkor a szomszéd akár a háza is bepakolhat.

Minden osztatlan közös tulajdonnál alapvető a megosztási szerződés. Enélkül nem lehet hitelt sem felvenni meg normálisan eladni sem.

Mi van az árverési leírásban?

drbjozsef
"Szerintem a szomszédnak a világon semmi köze hozzá, hogy ki mikor és hogyan adta neked birtokba...''

• Akkor sem ha fele-fele osztatlan közös a tulajdonról van szó?

Ha így van a szokás, a birtoklás és az esetlegesen lévő használati szerződés lehet mérvadó nem?

Aloha boru,

De, akkor az jó is lehet.

MD valszeg az árverési jegyzőkönyvre gondolsz, de azzal nem mész semmire, nincs köze a birtokbaadáshoz.
Esetleg annyiban, hogy abban, vagy akár a hirdetményben nincs semmi pontosabb leírása az ingatlannak? Garázs, melléképületek, etc, mi tartozik hozzá?

Szerintem a szomszédnak a világon semmi köze hozzá, hogy ki mikor és hogyan adta neked birtokba a tulajdonodat. Odamész, zárakat cserélsz, esetleg kedvesen megkérdezed, hogy lomokat találtál a garázsodban, nem kell-e neki. Ha az ő cucca elviszi, ha tényleg sitt, akkor kénytelen leszel te elszállíttattni, de zárd le jó alaposan, és na hagyj benne kétséget, hogy birtokbavetted, tiéd. Szerelj fel kamu kamerát.
Én birtokbavenném. Nincs aki jogosan felszólalhatna ez ellen.