Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Robiiot,

Micsoda működhetne? Nem értem.

Azt gondolod, hogy odamész a NAV-osokkal, és ha őket kénytelen beengedni, akkor te is besomfordálsz velük együtt, letáborozol, és így úgymond "birtokba kerülsz"?

Nem látom be, miért engedne be téged is. Beengedi a NAV-osokat, oszt annyi.

Kedves Mindenki!
Egy 2017-es végrehajtáson vett lakást most januárban irtak a nevemre, az adós természetesen nem hajlandó átadni az ingatlant, fel is szólitottam rá, 2 tanu előtt aláirta a papirt, végrehajtó majd kirakja májusban. A NAV illetékhivtala viszont helyszíni szemlét szeretne az illeték megállapitására,irtam nekik hogy én ezt nem tudom megtenni, csatoltam a birtokban lévő által aláirt papirt is.
A NAV-os papiron az van irva, hogy aki akadályozza ezt a cselekményt az 10-500e ft-ig megbirságolják, én nem engedhetem be őket mert én se mehetek be, de ő nem enged be.
Tehát ha viszek magammal birtokbaadási papirt (+heti hideg élelem,laptop, ruha,nagy hangszóró) és aláirja akkor bemegyünk és én már ott is maradok. Ha nem enged be akkor a NAV-osok kiszabják a neki járó bírságot.
Ha nem irja alá akkor a NAV-osok se mehetnek be mert én nem lehetek bent és meg sem tudom mutatni amig nincs a birtokomban.
Működhet ez a megoldás?

Hajajjj az lényeges hiba.... hiszen a tulajdoni lapon, a II. pontban külön-külön került feltüntetésre a tulajdoni hányaduk (1/2-ed + 1/2-ed). Gondolom az ingatlanárverési hirdetményt 1/1-ben tette közzé. (amennyiben annak feltételei fennálltak). Nos igen, az egyetemleges adóstársak ügyei különbözőek, így az intézkedés során az egyikük ügyében kellett volna konkretizálni az egyetemleges adóstárs adatait, valamint tulajdoni hányadát.

Az ingatlanárverési jegyzőkönyvet visszaküldte a részére a földhivatal, a tulajdonjog bejegyzéssel kapcsolatos intézkedését ismételten előterjesztheti.

@drbjozsef,

Köszönöm, a 153.§(3) szerint megadta az egyik adós adatait, a másikét viszont nem, viszont mind a ketten tulajdonosok.
(1/2 + 1/2 = 1)
Az árverési hirdetmény és jegyzőkönyv mindkét adósról és a teljes tulajdonjogról szól.

H_alex,

Azért nézd meg jól.
Ha a 153.§(3) szerinti adatokat megadta, akkor nem hibázott. Ennyi a kötelessége. Minden más adat a jegyzőkönyv másolatában rendelkezésre kell álljon. Ha ez az eset áll fent, akkor a földhivatalt kell zaklatni.
Ha ezek közül kihagyott valamit, akkor lehet helye végrehajtási kifogásnak. Nem szeretik a végrehajtók azt továbbítani a bíróságra, ha evidenst, hogy annak helyt fognak adni, és intézkedik magától is.
Ha megadta az adatokat, de azok hibásak, akkor már érdekesebb kérdés, hogy ki hibázott, de az eset szempontjából ennek sem szabadna számítania, mert a bíróság a helyére kell rakja ezt, ha az árverés jogerős lett, kifizetted, nincs egyébként olyan szabálytalanság, ami miatt az árverést meg kellene semmisíteni. Akkor be kell jegyezzenek, nyilván.

Biztos nem valami szívatás ez, ilyen kiskapu nem lehet. Valaki hibázott, csak nem szereti elismerni.

@drbjozsef,

Pontosan, hiányos adatokat adott meg a földhivatal felé. Lehet, hogy máskor ez simán átmegy a szűrőn, de az adós megkeresésére a földhivatal teljesen jogosan visszaállította a helyzetet.

Én is odacsapok majd, de szerettem volna tudni, hogy ez valami ócska trükk-e arra, hogy meg is maradjon a káposzta és a kecske is jól lakjon.

H_alex,

A Vht. 153.§ (2) és (3) szerint a végrehajtónak nem sok dolga van a bejegyzéssel, lényegében adatokat küld. Még szó szerint az sincs benne, hogy kérné a bejegyzést. Ezeket mit lehet elrontani? Ha elrontotta, akkor megsértette ezt a szabályt. Mi mást rontott el? Az adatokat?

Szerintem értesd meg vele, hogy ez kurvára nincs így jól, és nem lehet olyan hülye, hogy ne tudná, hogy a te két szép szemedért a földhivatal nem fogja bejegyezni a tulajdonjogodat. Ha elbaszta, javítsa ki, különben pert indítasz. Nem szeretné ő azt.

@drbjozsef,

Igen, 100% hogy hibát követett el a földhivatal szerint, de ezt csak az adós beadványa után állapították meg.
A vht-ban nincs tudtommal leírva, hogy a földhivatalhoz benyújtott kérelemnek milyen formai követelménye van, így azt nem sértette meg. Ha meg is sértette volna, a végrehajtói intézkedés és a tulajdonjog visszaállításáról kiküldött határozat között legalább 3 hónap eltelt, így a kifogás határideje bőven elmúlt.

Ha jól értelek, akkor ebben az esetben már nem a vht. a mérvadó, hanem külön per / megegyezés szükséges a végrehajtóval szemben... ami egy új fejezet a sztoriban, ugyanis a végrehajtó nem igazán kooperatív.
Egyáltalán ebben az esetben a hitelezőket ki szabad fizetnie, ha utólag a tulajdonjog mégis visszakerült az adóshoz?
A vételárat nem kellene visszafizetnie a vevőnek?

H_alex,

Hibázott a végrehajtó? Megsértette a Vht. valamelyik paragrafusát? Akkor nyújts be kifogást.

Ha nem sértett törvényt, de bizonyos vagy benne, hogy ő hibázott, akkor attól tartok kénytelen leszel pert indítani közvetlenül a bíróságon.
Szerintem ha ezt komolyan kilátásba helyezed a végrehajtónak, akkor összekapja magát, és megnézi mit tehet, nem szeretnek annyira bíróságra járkálni. Pláne, ha egyértelműen az ő hibája.

Üdv!

1. Mennyire gyakori, hogy a végrehajtó elrontja a földhivatalhoz benyújtott tulajdonosváltozási kérelmet,
2. ennek ellenére a földhivatal bejegyzi a változást,
3. majd az adós által a földhivatalhoz benyújtott megkeresésre a földhivatal visszaállítja az eredeti állapotot,
4. majd a végrehajtó egyáltalán nem fellebbez és nem is nyújtja be ismételten a helyes kérelmet a földhivatalhoz, mondván hogy az kívül esik a Vht-ben meghatározott szerepén, hiszen már egyszer benyújtotta és a vevő nevére is került az ingatlan?

Remélem, ha ennyire amatőr hibát követ el a végrehajtó, akkor azt korrigálnia is köteles, vagy van itt számára egy kibúvó és innentől a vevő feladata harcolni a földhivatallal?

Kedves Fórumozók!
Tanácsotokra kértem a végrehajtót, hogy az általam korábban teljes egészében kifizetett vételár előleggel csökkentett részét a kifogás elbírálásáig utalja vissza a számlámra, mivel a bíróság jogerős döntésére akár éveket is várni kell. Telefonban az ügyintéző azt mondta, hogy ennek semmi akadálya nincs, majd a levelemre a végrehajtó asszony már teljesen elutasítóan reagált. Szerinte az mbvk iránymutatása nem teszi ezt lehetővé, a vételárának a letéti számlán kell maradnia. Azt gondolom, hogy a végrehajtónak lenne lehetősége visszautalni, csak éppen nincs kedve hozzá és mellébeszél.
Érdekes hogy a saját kollégája egészen mást mondott.
A mai napon felhívtam a bíróságot, h tájékoztatást kérjek. Megtudtam h én mint kívülálló nem kaphatok tájékoztatást az adós bírósági ügyével kapcsolatban. Érdekesnek találom hogy én mint árverési vevő, arról sem kaptam értesítést hogy első fokon már elbírálták a kifogást. Az ügyintéző nem mondhatta meg mi állt benne, de azt igen, hogy a döntés ellen már fellebbezést nyújtott be az adós, úgyhogy ebből számomra kiderült hogy a kifogását első fokon elutasították. A Törvényszékre éppen ma terjesztették fel az iratokat, úgyhogy ha lassan is, de van némi előrelépés. Azzal bíztatott, hogy a Törvényszék nagyon ritkán hoz ellentétes döntést az elsőfokon eljáró bíróság döntésével .
Kiváncsi leszek hogy a téli moratórium előtt sikerül - e majd a birtokba adás.

Vadsuhanc,

Re 217. § (2): Nem értek egyet, mert szerintem a végrehajtó adott intézkedése egy időpontban történik. Nem történhetett különféle személyek számára más és más időpontban. Nincsenek párhuzamos valóságok, szerintem. A tudomásszerzés időpontja ellenben személyenként eltérhet.

Konkrétan: Ha a vh. 01.18-cal megírja a jegyzőkönyvet, az intézkedés akkor történt. Aztán ezt postán elküldi a feleknek, akiknek más és más napon kézbesítik a levelet. A 15 nap a kézbesítéstől számítódik, mert az a tudomásszerzés napja. Ez minden félnél lehet más, postától függően. A 3 hónap ellenben a törvény szövege szerint az intézkedéstől (nem tudomásszerzéstől!) számítódik, ami csak egyszer történt, a példában 01.18-án.

Én nem értek hozzá, de az a véleményem, hogy a Vht.217.§ (2) bekezdést szerintem félreértelmezitek.

Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Kézbesítéstől számított 15 napon belül kifogást lehet előterjeszteni. Ebben az értelemben a fél tudomást szerzett a végrehajtó intézkedéséről, azaz innentől számított 15 napig terjeszthet elő kifogást.

"kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja.

A kézbesítés kétszeri megkísérlése után 15 nappal az árverés jogerőre emelkedik. Az adósnak van lehetősége innentől számítva is 3 hónapig előterjeszteni kifogást, ha tudomásszerzés későbbi időpontját vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja.

Pld...( a végrehajtó 01.18. napi dátummal megírja a jegyzőkönyvet, de azt csak 10 nappal később adja postára és így 28.-án kézbesíti a posta. Ekkor nem 18.-átől kell számítani az intézkedéstől számítást hanem csak az intézkedésről szóló jegyzőkönyv kézhezvételéről..Ez lesz a tudomásszerzés időpontja )

Pls.. ( Akadályoztatás , ha a kézhezvétel után öt nappal kórházba visz a mentő ott két hétig az intenzíven fekszem és nincs módom személyesen intézkedni az ügyben Ilyenkor igazolásnak van helye.

Ha kifogás nem érkezik a kézbesítési vélelem (fikció) beálltától számított 15 napig a végrehajtó intézkedése jogerős lesz.

A végrehajtási kifogásnál, a gyakorlatban szinte soha nem láttam olyat, hogy 45 napon belül hozza meg a végzését. Általában megkeresik az eljáró végrehajtót, hogy érdemben nyilatkozzon a kifogást előterjesztő által előadottakra, ezzel "nyer" egy kis időt.

"A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges."

Amennyiben huzamosabb ideje külföldön él, esetleg a magyarországi címéről "elköltözött" jelzéssel jött vissza a tértivevény, akkor a Vht. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján ügygondnokot kell kirendelni, és a részére megküldeni az ingatlanárverési jegyzőkönyvet. Ez lehet esetleg, ami miatt nem emelkedett jogerőre az ingatlanárverési jegyzőkönyv. (formalitás tudom, mert az ügygondnok nem fog végrehajtási kifogást előterjeszteni, de feltétele, hogy a részére is kézbesítse a végrehajtó). De ez csak egy fikció.

osztap,
Igen, az adós külföldön, ezért nem vesz át semmit.
Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed!

JohnDoe,

Valószínűleg az történt, hogy az egyik címzett nem vette át a jegyzőkönyvet. Akkor belép a 217. § (2) szerinti 3 hónapos abszolút határidő a végrehajtási kifogásra. Szerintem ez nem akadálya annak, hogy benyújtsa a jegyzőkönyvet a földhivatalba a 153. § (2) szerint. Ha minden végrehajtói levél után 3 hónapot kéne várni a következő lépésre, mert valaki nem vette át levelet, soha nem hajtanának be semmit.

Ha a jegyzőkönyv keltétől számított 30 nap eltelte után rögtön beadod a vh. kifogást, szerintem nyerhetsz pár hetet. Legrosszabb esetben bukod a 15 ezer forintos illetéket. Te tudod.

Keresd meg az ügyintézőt és beszélgess el vele.

osztap,

igen, az a gondom, hogy nem látom, hogy mit lehetne elérni a kifogással. Még az is lehet, hogy csak megakasztanám az ügymenetet.
Az ügyintéző e-papíron feltett kérdésünkre ezt írta:
Tájékoztatom, hogy a Vht. 217. § (2) bekezdése értelmében az árverés jogerősítésének, így a tulajdonjog bejegyzési
eljárás ingatlanügyi hatóság részére történő kezdeményezésének további előfeltétele, a xxx sorszámú ingatlanárverési
jegyzőkönyv jogerőre emelkedése.
Mivel az eljárás során nem történt kifogásemelés, számomra nem világos a Vht. 217. § (2) bekezdés relevanciája, de elfogadom, ha szerintetek itt a helye. Bosszant, hogy két hét alatt szabadítsak fel pénzeket, hogy aztán ő négy hónapig üljön rajta? (Még csak most készült felosztási terv - tehát a követelőket sem siet kifizetni.)

JohnDoe,

A bíróságnak 45 napja van a végrehajtási kifogást elbírálni. Cseber, veder, meg ilyenek.

Ellenben egy beszélgetés az ügyintézővel segíthet. Ugyan mondja már meg, konkrétan melyik törvény melyik paragrafus írja elő, amiket mond.

Ez a "míg kétszer visszaérkezik a 'nem kereste' tértivevény" gyanús. A végrehajtó valószínűleg utánképzésre szorul.

Kedves Tagok!
Nem lakóingatlant vásároltam árverésen. Az lenne a kérdésem, hogy milyen határidők kötik a végrehajtót a jogerősítésre, ingatlan átadásra?
A végrehajtó szerint a másolat megküldését követően 5 hetet kell várnia a jogerősítéssel, majd további 5 hetet az átadással (míg kétszer visszaérkezik a "nem kereste" tértivevény).
Én laikusként csak annyit látok, hogy ha letelt a 30 nap, és fizettem, akkor az ingatlan jogerősíthető, a jegyzőkönyv a földhivatalnak megküldhető, az ingatlan átadható.
UI: jogerősítés után, a jegyzőkönyv megküldése előtt még egy utolsó végrehajtási jogot jegyeztetett be. Ez kb. egy hónapos csúszást jelenta földhivatalban - megér egy panaszt?

Ehhez éppen megfelelő az általános iskola hatodik osztályának elvégzése.
Többmillió törve 10%-kal = többtízmillió.

Mennyi az ingatlan vételára?

Csak hogy a 12-15 %-os kamattal hogy jön ki a több milliós kamatveszteség?

mazsola:

A vételár megfizetésére a haladékot az árverési jegyzőkönyv aláírásakor kérheti, és a végrehajtó a diszkrecionális, mérlegelési jogkörében megadhatja, DE NEM kötelező megadni, ha kérik. Jogszerű az eljárás , amennyiben a végrehajtó azt mondja: nincs pénz, ne akarjon árverezni. Más kérdés a megítélése. Az árverezőnek pedig szükséges tudnia mire/miért/hogyan licitál, amennyiben nincs tisztában vele szíveskedjen felfogadni egy ügyvédet.