A tulajdoni lapon a becsertek többszörösét kitevő összegű adósság szerepel. Emiatt nem értem hogy ha sokkal kevesebb áron kel el mi történik a többi adosággal? És azt sem tudom kivenni a lapról hogy vajon nincs - e haszonélvezeti joggal terhelve.
Konkrétan milyen terhek megmaradásától tartasz?
Tisztelt Hozzáértők.
Szeretnék egy laktatlan romos ingatlanra licitálni. Lekérdeztem az ingatlan tulajdoni lapját azonban nem lettem nyugodtabb afelől hogy esetleges sikeres licit útján tulajdonomba kerülve minden tehertől megszabadulva kapnám azt meg. Annak ellenére sem hogy a végrehajtási weboldalon tehermentesnek és "beköltözhetőnek" hirdetik.
Én magam sajnos járatlan vagyok -e témában.
Sajnos a (az érzékeny adatokat kitakarva) tulajdoni lapokat nem tudom hogyan lehetne ide föltölteni de ha valakinek elküldhetném emailben nagyon hálás lennék, ha egy hozzáértő személy megnézné. Köszönöm előre is a válaszukat.
Kovács_Béla_Sándor
Értem. Köszönöm szépen a segítségét! Szép estét.
Az olyan követelések, amelyekről végrehajtható döntés van, még könnyebben is elévülnek, hiszen ilyenkor már csak végrehajtási cselekmény szakítja meg az elévülést, semmi más nem.
Ha az a kérdés, akkor az elévülés a végrehajtás szünetelése alatt is folyik. (Annál inkább, mert a szünetelés alatt nem történik végrehajtási cselekmény.)
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a válaszát. Azzal tisztában vagyok, hogy van, de azt nem tudom, hogy abban az esetben is elévülhet e, ha szünetel a végrehajtás.
Minden kötelmi jogi igénynek van elévülési ideje. De ezt szerintem magadtól is tudod. Akkor viszont mi a kérdés?
Sziasztok. Szeretném a segítségeteket kérni. Abban az esetben, ha szünetel a végrehajtás behajthatatlanság miatt (nincs lefoglalható vagyon/vagyontargy) , akkor ennek van elévülési ideje? (követelésre gondolok) Jun. 6.án lesz 5 éve, hogy kiküldte a végrehajtó a levelet. Köszönöm
gerbera317
Köszönöm a választ!
Igen, az árverés a héten véget ér, a hivatkozott rendelet alapján legkésőbb szerdán (3 munkanappal a befejezés előtt) lehet regisztrálni (ha valamiért mégis elutasítaná). De remélem, hogy nem lesz érdemi kihatása az eljárásra.
Bár én nem vagyok jogász és még soha nem licitáltam, de nekem meglehetősen egyértelmű volt eddig a rendszer használata, de végrehajtói oldalon ez biztosan bonyolultabb...
A telefonban akivel beszéltem egyébként nem említette, hogy bármi akadálya lenne az aktiválásnak, csak még időbe telik.
„Mi történik, ha időközben véget ér az árverés?”
Miért? Véget fog érni? (Ha esetleg nem értenéd a visszakérdezést: Az árverések nem véletlenszerűen érnek véget, hanem tervszerűen, és ezt az információt több helyen is, többek között az árverési hirdetményen is közzéteszik.)
A végrehajtó intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen csak akkor van helye, ha annak érdemi kihatása van a végrehajtási eljárásra. A te esetedben csak akkor, ha az árverésen azért nem tudsz résztvenni, mert a végrehajtó hetekig nem aktivált. A kifogást az árverési jegyzőkönyv mint intézkedés ellen kell előterjeszteni.
Ha viszont az az árverésig még több hét van hátra, és a végrehajtó téged majd csak a jövő héten aktivál, az ugyan jogsértő, de érdemben nincs kihatása a végrehajtásra, így egy kifogással aligha mennél bármire is.
Egyébként pedig, könnyen meglehet, hogy a végrehajtó házon küvül van, munkatársa pedig nem aktiválhat, vagy nem tud aktiválni téged, még ha a belépési jelszó megvan neki. Az árverési rendszer egy olyannak, aki nem járatos a használatában, nagyjából olyan, mint neked volt, amikor először léptél be.
Kedves fórumozók,
egy héttel ezelőtt kértem a felhasználói nevem aktiválását egy adott árverésre. Ezzel egyidőben befizettem az árverési előleget is a megfelelő adatokkal a közleményben.
A végrehajtó a mai napig nem fogadta el és nem is utasította el a kérelmet. Telefonon kétszer kaptam ígéretet, hogy hamarosan aktiválják.
Ezt a vonatkozó rendeletet találtam:
27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 26. § (1) bekezdés szerint "A végrehajtó ... [előleg] átutalása esetén pedig legkésőbb a kérelemről szóló rendszerüzenet kézbesítését követő munkanapon aktiválja..."
Kérdésem, hogy:
Köszönöm a választ!
Én kérek elnézést a hozzászólásért.
Akkor talán kérdezd meg tőlük. Vagy nézd át az irattáradat, hátha találsz valami kivető határozatot.
Milyen újabb adóelőírás? Amikor adóvisszautalás volt, nullás volt a többi adónem. Azóta nem történt bevallás, mégis tartozást mutat.
Újabb adóelőírás született, és hozzáadva az eddig hatályoshoz, éppen ugyanannyinak látszik. Egyszerű matek.
BÚÉK! NAV folyószámlán először elévültettek régi tartozást. Azóta már utaltak is vissza adókülönbözetet. Most újra a régi tartozás szerepel. Mi történhetett?
Mármint az árverési vevő? Miért ne vihetné el? Megvette, az övé.
Az ingó árverés végrehajtó hirdetményben tűzi ki. Tehát az adós értesül az árverésről. Az árverés eredményét a végrehajtó árverési jegyzőkönyvben rögzíti. Tehát az adós erről is értesül.
Igazi kérdésed nincs?
Üdv!
Olyan kérdésem lenne, hogy ingóság megvásárlása hogy történik, itt is az árverés után van lehetősége az adónak kifogást benyújtani? Az adóst az ingatlanhoz hasonlóan itt is kiértesítik, hogy ki vette meg az autót? Mert mondjuk a ház elől, ha úgy tartja kedve bármikor megpróbálhatja elvinni...
Köszi!
A Vht. IV. fejezete szerinti letiltást nem tud rá eszközölni. Ha ez volt a kérdésed.
Viszont nem kérdezted, de le tudja foglalni 1) a Vht. 110-113. §§ szerint, vagy 2) a bankszámládról tudja inkasszálni a Vht. V. fejezete szerint.
Tisztelt Segítők!
Szeretném megtudni,hogy álláskeresőként lehetőségem lenne pályázni, vállalkozás segítő állami bértámogatásra,ez havi x összeget jelentene,Állami bértámogatás formájában..ebből tilthat-e végrehajtó,illetve ha ez számlára érkezik,arra inkasszót tehet- e? (kezességvállalás miatt vagyok bajban) Köszönöm szépen!
A zálogkötelezettség is egyfajta kezesség. Csak amíg a kezes minden pénzeszközével, jövedelmével, ingó- és ingatlan vagyonával felel az adós tartozásáért, addig a zálogkötelezett korlátozott terjedelemben, tehát csak a zálogtárggyal felel; vagyis nemfizetés esetén tűrni köteles, hogy a követelés jogosultja a zálogtárgyóbl keressen kielégítést. Hogy milyen módokon lehet a zálogtárgyból kielégítést keresni, a Ptk. nagyon jól leírja. Azt már most kössük ki, hogy a zálogjog elsősorban a követelés biztosítására való, nem pedig a kielégítésre! Tehát főszabály szerint, első körben a követelést megfizetni kell, nem pedig a zálogtárgyat odadobni. Ha ez így nincs leírva, akkor is! A zálogjog megszűnéséről is ezt írja a Ptk: 5:142. § (1) d) A zálogjog megszűnik, ha a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik. Egy követelés sokféleképpen megszűnhet, de leginkább úgy, ha megfizetik. Kérdem tisztelettel: Hol van itt megírva, hogy a zálogkötelezett csak a zálogtárggyal állhat helyt, és önként nem fizetheti meg az adós tartozását a szabadulás érdekében? És hol van az megírva, hogy ezt a lehetőséget nem lehet vagy nem kell a zálogkötelezettnek felajánlani (például végrehajtói felhívás formájában)? OFF A Ptk. (meg a többi jogszabály is) nem olyanoknak készült, akik csak a szájbarágásból (vagy még abból sem) értenek. ON
Oszlassuk még el azt a súlyos félreértést, miszerint a Vht. alapján bármit is lehet követelni. Nem. Követelni a Ptk. alapján lehet. A Vht. egy eljárásjogi törvény, és arról rendelkezik, hogy a Ptk. alapján követelt és meg nem fizetett követelést hogyan lehet ill. kell behajtani. Ha mondattannal akarnánk példálózni, akkor a felek a mondat alanyai, a Ptk. szerinti követelés a mondat tárgya, a végrehajtási eljárás az eszközhatározó, a Vht. pedig a módhatározó. Nem lehet a tárgyat és a határozót egyként kezelni!
Azt továbbra sem látom, hogy a AtiAttila vh-kérőnek miért sérelmes az, hogy a végrehajtó először felszólította a zálogkötelezettet mint adóst (Vht. 5. § (1)!, hogy fizesse meg a tartozást. Még ha a zálogkötelezett hőzöngene itt, azt valahogy érteném; na de olyannak a hőzöngését, akinek az érdekében történik mindez, nem igazán tudom értelmezni.
Végezetül pedig ajánlom AtiAttila figyelmébe a vh-kifogás intézményét, ahol 15 ezer Ft lerovása mellett mindössze csak azt kell kifejteni, hogy a kifogásolt végrehajtói intézkedés a végrehajtási eljárás mely szabályát sértette meg lényegesen, az a kifogást előterjesztő mely jogát vagy jogos érdekét sérti, és az előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. Vigyázat! Nem a Ptk-ról vagy más jogszabályról van itt szó, hanem a végrehajtási eljárás (Vht. szerinti) szabályairól!
AtiAttila,
„A zálogkötelezettől nem lehet a személyes kötelezett pénztartozását követelni.”
Már hogy ne lehetne. Ez egy szabad ország. Azt követelsz és attól, amit és akitől csak akarsz. Még szép.
Igényper esetén a pernyertes felperes perköltségét a pervesztes alperes csak akkor téríti meg, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított. Tehát ez neked nem fog semmibe kerülni, csak kénytelen leszel lenyelni egy fedezeti vagyontárgy elvesztését. Megjegyzem, enélkül sem kapnál túl sokat, hiszen a NAV náladnál előrébb áll a kielégítési sorban.
Tisztelt Fórumozók!
A történetem a következő: Anno előlegként átadtam egy szakembernek bizonyos összeget a munka elvégzéséhez, amit később saját bevallása szerint másra költött, felélt. Közjegyzőnél fizetési meghagyást kértem ellene, amire nem reagált, így végrehajtás lett belőle, párhuzamosan egy rendőrségi eljárás mellett sikkasztás néven. A végrehajtó tavasszal le is foglalt egy autót, ugyanakkor a minap kaptam egy végzést a járásbíróságtól, miszerint bepereltek, az említett autót még a lefoglalás bejegyzése előtt megvásárolta egy autókereskedés, ám azt egy hét múlva bejegyeztetni már nem tudta, hisz időközben esett meg a lefoglalása és kérné a tűrésre kötelezésemet ennek megejtéséhez. Ezt adásvételi szerződéssel és számlával igazolta. 15 napon belül ellenkérelemmel kéne élnem - nekem és még három alperesnek, köztük az Intrum Justicia Zrt-nek, a NAV-nak és egy épületgépészeti szakáruháznak, utóbbi nem tudom, hogy került a képbe. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a teendőm? Mivel semmi bizonyítékom nincs az adásvétel ellen, félre kéne állnom és nem reagálni? Ugyanakkor ha elvesztem ezt a pert, mint vesztes félnek, meg kéne térítenem a felperes 42000Ft befizetett illetékét? Őszintén szólva ennyi kiadás, elszállt pénz után ez abszolút nem hiányzik már...
Mindenki válaszát hálásan köszönöm!
@AtiAttila: Fogadd el igaznak amit gerbera317 írt.
A Vht. ebben a kérdésben elsőbbséget élvez a Ptk-hoz képest, a végrehajtó jogszerűen jár el.
Ha te vagy a végrehajtást kérő, akkor neked pont nem érdeked belekötni a végrehajtó (egyébként jogszerű) intézkedésébe.
Azon se lepődj meg, hogy a végrehajtási jog bejegyzését követően neked (mint végrehajtást kérő) külön kérned kell az ingatlan árverését (igen, tudom, hogy ezért pereltél meg a végrehajtást is azért kérted). Írd majd meg ezt a levelet a végrehajtónak, enélkül nem tűzheti ki az árverést (Vht. 139. §).