végrehajtás kérdések

Ez megint miért nem mindegy neked?

Tisztelt KBS !

ELSŐ NAP :

A végrehajtást kérő jogi képviselője előterjesztette a végrehajtási kérelmét.

HARMINCHATODIK NAP:

Egy közjegyző (nem a v.h. elrendelésre jogosult) tanúsítja, hogy a végrehajtást kérő valóban a követelés jogosultja.

NEGYVENHATODIK NAP:

Az elrendelésre jogosult közjegyző a jogutódlást megállapítja.

HETVENNYOLCADIK NAP:

A jogutódlás jogerőre emelkedik és még ugyanezen a napon a közjegyző el is rendeli a végrehajtást.

Tehát a Vht-ben foglaltak szerint teljesült, hogy a végrehajtás elrendelése előtt jogutódlás végrehajtást kérő oldalán megállapították, viszont az is kitűnik, hogy az első napon benyújtott végrehajtási kérelem nem felelt meg a Vht. követelményeinek.

Ezért kérdeztem, hogy akkor azt el kellett volna utasítani vagy ilyen módon lehetett-e a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérővel szemben hiánypótlást elrendelni, amely a jogutódlás megállapításához kellett?

Én meg azt kérdeztem, neked ez miért nem mindegy.

Ha a végrehajtási záradékot visszavonnák lenne olyan öt év a szerződés felmondásától számítva, amikor is nem volt olyan cselekmény amely az elévülést megszakította volna.

törölnék.....

39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult hatóság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.

Az ezen alapuló gyakorlat az, hogy ha nem a követelés eredeti jogosultja akar az elrendelendő végrehajtásban a vh-kérő lenni, akkor az elrendelésre jogosult hatóásg (bíróság, köjzegyző) előbb megállapítja a jogutódlást, majd azután rendeli el a végrehajtást.

Le szoktuk ugatni azokat, akik egy engedményezés után még követelnék az engedményezs jogutódlásának bíróság általi megállapítását is. Nem véletlenül ugatjuk le ezeket, hiszen minden alapot nélkülöz az ötletük. De ha engedményezés után végrehajtási kérelmet nyújtanak be, akkor a fenti szabályt kell alkalmazni.

Mit értesz azon, hogy "az első napon benyújtott végrehajtási kérelem nem felelt meg a Vht. követelményeinek."
Mert mi a követelmény? A 11. § (1) szerint a bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. Végrehajtást kérő az, aki a végrehajtás elrendelését kéri. Ehhez megvizsgálja a hatóság a végrehajtandó határozatot, és ha azt látja, hogy a követelés jogosultja és a vh-kérő személye nem ugyanaz, hiánypótlásra hívja fel a vh-kérőt. De semmiképpen nem elutasít.

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm válaszod és értem is.

Amivel gondom van az az, hogy a végrehajtási kérelmet egy jogi képviselő adta be, amely a Pp.67.§ alapján teljesen rendben is lenne, de a jogi képviselő a végrehajtást csak a jogosult nevében kérheti.

Amennyiben a végrehajtási kérelemből kiderül, hogy a végrehajtást kérő még nem jogutód a jogi képviselő által előterjesztett kérelemnek lett volna helye, hiszen nem a jogosultat képviselte ?

@gerbera317 Igaz, sok mindent írtam, azonban az említett lakóról meg azt írtam, hogy nem létezik, így nem őt szólították fel. A tulajdonosok külföldön vannak, ezért írtam, hogy nem hiszem, hogy ők, hanem az özvegyi jogosult kapta a fizetési meghagyást, mint tíz év után az ügyvéd javasolta. Az én érzékelésem szerint viszont valami nem úgy történik, ahogy kell. Lehetséges-e ilyen trükközés a végrehajtás elérése érdekében. Ráadásul épp a képviselni hivatott egyik tulajdonos érdekével szemben, a tulajdonosi többségnek, az ügyvéd álláspontja szerint bíróságon nem érvényesíthető igényének kerülő utas elérésére. Kikerülhető-e így a bírói jogi kontroll a végrehajtásban?

„Ha a végrehajtási záradékot visszavonnák lenne olyan öt év a szerződés felmondásától számítva”
Nem. A téves sőt a jogszerűtlen cselekmény is cselekmény.

Tisztelt gerbera317
Megpróbálom még konkrétabban átfogalmazni.
A végrehajtáskor a végrehajtónak kell-e vizsgálnia, hogy a fizetési meghagyás olyannak lett kiállítva aki az ügyvéd szavaival szólva nem felel a tartozásért törvény szerint, nem beszélve, hogy a bíróságon az általa mondottak és az általam írtak miatt is kétséges lenne az igényelt összeg érvényesítése akár az özvegyi jogosult, akár a tulajdonosok esetében.
Egyáltalán egy ügyvéd jogszerűen kezdeményezheti-e egy ilyen okirat létrehozását?
A végrehajtást nem köti olyan szabály, ami ezt kizárná?
Lehet olyan végrehajtó szerv ahol más szabályok vannak?

Tisztelt KBS!

A Vht szerint ( 212.§ ) a végrehajtási záradék törlésének jogkövetkezménye, a végrehajtási eljárás megszűnése. Az addig végzett eljárási cselekmények hatályukat vesztik, az eljárás költségei a végrehajtást kérőt terhelik.

Igazad van, de hatályukat vesztik... mintha nem is lettek volna.

Ez is egy értelmezés - de szerintem helytelen.

Tisztelt KBS!

Nekem az a bajom, hogy a végrehajtást kérő nevében egy jogi képviselő járt el. A jogi képviselő nyújtotta be a végrehajtási kérelmet.

Ezzel nem is lenne gond, de a Vht alapján képviselő azonban végrehajtást csak a jogosult nevében kérheti. A közjegyző viszont megállapította, hogy a végrehajtást nem a jogosult terjesztette elő és a jogutódlás megállapítására határozott kérelmet nem terjesztett elő.

A Pp 67.'§ alapján így a jogi képviselő által előterjesztett végrehajtási kérelem szerintem nem megalapozott mert nem a jogosult nevében nyújtotta be a kérelmét.

A visszavont végrehajtás záradékkal kapcsolatos megállapítás a végrehajtási nagykommentárban olvasható én csak beírtam, hogy ott mi szerepel.

De úgy őszintén.... ha egy végrehajtási lapot visszavonnak mert törvénytelen volt a végrehajtás elrendelése, akkkor az abban hozott végzések és határozatok miért lennének törvényszerűek?

Ki mondta, hogy "törvényszerű"? De az elévülést megszakította.

„a jogi képviselő a végrehajtást csak a jogosult nevében kérheti.”

Na, és az engedményes nem a követelés jogosultja? Benyújtja a végrehajtási kérelmet a végrehajtandó határozattal együtt, hozzá az engedményezési szerződést, oszt' jónapot. Ha utóbbit elmulasztaná, a bíróság hiánypótlásra hívja fel. De nem elutasít. Ugyanis a bíróság sem hülye. Nagyjából tisztában van azzal, hogy aki végrehajtást kér, annak igazolható módon köze van a követeléshez, csak éppen elmulasztotta igazolni. Ilyenkor egy gyors hiánypótlás, és gyerünk tovább.
Ha másként gondolod, kérheted az elrendelő hatóságtól a Vht. 211. § szerinti eljárást.

„Az addig végzett eljárási cselekmények hatályukat vesztik”

Ezt végső soron nem az adós, nem a vh-kérő, nem is a fórum, hanem megszüntetés iránti perben a bíróság dönti el, hogy valóban így van-e.

Tisztelt gerbera317 és KBS ! Köszönöm a válaszokat.

A jogi képviselő által előterjesztett végrehajtási kérelem jogszerűségét - a jogutódlás megállapítására vonatkozó határozott kérelem hiányában - még mindig nem értem. Pontosan azt nem értem, hogy a Pp 67.§.- miért nem vette figyelembe a közjegyző. A választ megértettem egy tértivevényes levelet megér a dolog és meglátjuk mi az Ő álláspontja. Ez a rész így rendben.

A másik ügyemben kezemben a megyei Törvényszék végzése, amelyben arról rendelkezik, hogy a végrehajtási lapot visszavonja és a költségeket a végrehajtást kérő viseli.

Nem tudom beilleszteni a Vht szerinti vh megszüntetése és szüneteltetése pontokba sem.

Mi a további dolgom ebben a végrehajtásban? Még külön perelnem kell? Mi vonatkozik a végrehajtásban hozott döntésekre ? ( lefoglalás stb. ) Akkor ezek miért nem szakítják meg az elévülést?

Tisztelettel köszönöm esetleges válaszokat.

„Akkor ezek miért nem szakítják meg az elévülést?”
Már hogyne szakítanák meg?! Ebben a vonatkozásban nagyon tágan értelmezik a "végrehajtási cselekményt". Gyakorlatilag 'minden, ami a végrehajtásban történik'.

De ha nincs végrehajtás és az abban hozott végzések, határozatok hatályukat vesztették és olyan felszólítás nem történt a végrehajtáson kívül, amely az elévülést megszakította volna........?

Egyébként megértettem mit írsz és köszönöm!

„De ha nincs végrehajtás és az abban hozott...”

Valami történik valamiben ami nincs is? És ezt most így hogy?

Üdv Mindenkinek!
Lenne egy kérdésem..
2003-ban elmentem egy családnak kezesnek..Jelzálogkölcsönt vettek fel.2006-ban jelezte a takarék felém,hogy nem fizetik a törlesztést..Ők azt mondták,hogy rendezték..2012-ben ismét jelzett a bíróság,hogy végrehajtás indult..
Leszázalékolt vagyok..Jelenleg tőlem vonnak,de a főadóstol nem vették el a házat,az adóstárstól sem(aki a felesége),sem a másik kezestől,aki közös gyermekük.
Kiderült,hogy csak az első törlesztést fizették be..Kérdeztem a takarékfaktort,hogy ellenük mit tettek,illetve adjanak felvilágosítást,hogy tőlem mennyit óhajtanak levonni..Semmit nem közöltek velem(levelek megvannak),csak annyit,hogy polgári peres úton követelhetem a főadóstol azt amit levonnak tőlem és ők döntik el kitől vonnak..
Azt veszem észre,hogy a főadósoktól,semmi levonás nincs,csak tőlem..
Ez olyan mintha csalás lenne,nem???
Mit tehetnék,mert miután kifizetem az albérletem(a rehabom már eleve a levonással csökkentett),marad 8 ezer forintom megélhetésre.
Mit tegyek,hogy a főadósoktól vonjanak,mert nekik lakásaik,gépjárműveik vannak...Ja 2.1 milliót vettek fel és nekem 6.5 milliórol jött értesítés..Én fizessem ki az ingatlanjukat ők meg nevethetnek rajtam?? Sajnos már szinte mindenem eladtam,hogy meg tudjak élni..Sajnos ügyvédre nem elég a 8 ezer,ami megmarad...
Valaki,valami megoldást???
Előre is köszönöm!!!

Tisztelt drbjozsef!

Az elrendelt végrehajtásban végrehajtási lapot visszavonják mert a törvény megsértésével került kiállításra. Ilyenkor a Vht 212.§ ennek az a jogkövetkezménye, a végrehajtási eljárás megszűnése. Az addig végzett eljárási cselekmények hatályukat vesztik, az eljárás költségei a végrehajtást kérőt terhelik.

Értem én, mondjuk a következményeket meg a joghatást sajnos nem értem, de _volt_ végrehajtás_.

Tisztelt Fórumozók!

A végrehajtás során - ezelőtt hat évvel - a végrehajtó a gépkocsimat lefoglalta. A becsértékét a nyilvántartás alapján 1.000.000. forintban határozta meg. Öt év múlva egy szállítási értesítőt kaptam. Annak eleget téve a végrehajtónál megjelentem, aki a gépkocsit megtekintette és megállapította, hogy a " gépkocsi műszakilag rossz állapotban van, értékesítésre alkalmatlan."

Erről a megállapításról jegyzőkönyv készült, melyet a végrehajtást kérőnek is megküldött. A végrehajtást kérő nem reagált a megállapításra és a jegyzőkönyvre.

Kérdésem az lenne, hogy ilyen megállapítás mellett személy szerint tudok-e valamit kezdeni a gépkocsival kapcsolatban. Eladni és azt befizetni a végrehajtónak stb.
Vagy kérhetem-e valamilyen indokkal a gépkocsi lefoglalásának megszüntetését. Tulajdonképpen most mennyi a gépkocsi értéke a végrehajtó becslése szerint?

@Vadsuhanc: Szerintem ez kb. azt jelenti, hogy értéktelen a gépjármű és az árverés költsége magasabb lenne, mint az elérhető vételár.
Erre és a jegyzőkönyvre hivatkozással kérelmezheted a foglalás alól történő feloldást (vagy akár a becsérték csökkentését - egyikről sem szól jogszabály), aztán kiderül mit reagál rá.
Ugyanezt a végrehajtást kérőtől is kérheted, ha van vevő, akkor írd meg, hogy a vételár a végrehajtónak lesz megfizetve, ezért kéred járuljon hozzá a feloldáshoz.

Köszönöm Grave7!

Annak lehetőségét nem látom, hogy az eredeti becsértéket módosíthatja-e a végrehajtó a 97.§-a figyelemmel. Nyilván öt év alatt a gépkocsi értéke állásában is csökkent, de sajnos a becsérték újbóli megállapításához szükséges becsüs díját nem tudom megfizetni.

Ezért kérdeztem, hogy a végrehajtó kijelentése, hogy a gépkocsi értékesítésre nem alkalmas joghatást kivált-e?

( bár írtad nincs jogszabály )

Köszönöm a válaszod.....