végrehajtás kérdések

Szerintem jobb az mindenkinek, ha inkább odamegy Gerbera... :)

@gerbera317 :
Nincs.... nincs semmim.
De ha pár napon hónapon múlik, hogy elévüljön... akkor inkább várnék.
Bocsánat, hogy tudatlan vagyok. De pár ezrenm vagyunk így.

Akkor abból gond nem lehet, ha bemegyek és érdeklődök.
Nem számít "cselekménynek"
Attól félek, hogy eltolom és pont elévült volna ... stb.
Nem akarok kitolni magammal.-
Legjobb volna online megtudni, hogy mi a helyzet de az úgy látom nem lehet.

Az iratbetetkintés nem végrehajtási cselekmény.

Végrehajtási cselekmény mely a végrehajtást kérő követelésének vagy a végrehajtó költségének, illetve a kiszabott rendbírságnak a megtérülését célozza.

Legalább a felek nevét és jogállását tudja?

Mert a végrehajtó egy ilyen iratbetekintéskor nem tájékoztatja az adóst a fennálló tartozásáról, és nem szólítja fel a haladéktalan teljesítésre, úgy-e?

A lényeg, hogy másképpen nem látok bele a dologba vagy szerencsém lesz vagy nem. :(

gerbera317,

Látod, megint csak kötözködsz, meg terelsz : az iratbetekintés maga nem végrehajtási cselekmény, csak ezt írta, és ez igaz... :D

„az iratbetekintés maga nem végrehajtási cselekmény”
Hááát, én még ezzel is vitába mernék szállni.
Az iratbetekintés nem egyoldalú cselekmény. Ha az ügyfél részéről egyoldalú volna, akkor valóban nem eljárási cselekmény. De kétoldalú, mert a végrehajtó is részt vesz benne, hiszen fogadnia kell az ügyfél szándéknyilatkozatát ("be akarok tekinteni" - ez egy szándéknyilatkozat, de akár jognyilatkozatnak is lehet tekinthető, hiszen tagadja meg a végrehajtó, és az ügyfél egyből a jogait fogja hangoztatni), másrészt biztosítania kell hozzá a megfelelő hivatali háttért és erőforrásokat. Az erőforrás pedig sehol sincs ingyé'. Sőt, még több munka is van vele, mint ha csak küldene a végrehajtó egy felszólítást, mert ilyenkor az adós is elkezd jogászkodni, a végrehajtó meg pláne. Az ilyen betekintéskor biztos, hogy elhangzik az egyenlegközlés is, legalább szóban, márpedig az mindenképpen az adós teljesítését előmozdítandó történik. De minden más is, ld. a végrehajtás célját megfogalmazó törvényszakaszt: Vht. 5. §: A végrehajtás során el kell érni, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét. Szó sincs arról, hogy azt kelljen elérni, hogy az adós kibújjon a teljesítési kötelezettsége alól. Ezért, a végrehajtó bármit tesz az ügyirattal (előveszi, elrakja, beletüsszög, vagy éppen megmutatja az adósnak - bármi!), az az adós teljesítése elérésének céljából történik. Senki ne ringassa magát abban a hamis hiszemben, hogy egy megszüntetési perben a bíróság ezt nem végrehajtási cselekményként értékeli.

:(

Akkor semmi infó nem nyerhető ki sehonan.
20x millám nincs és soha nem is lesz sajnos.
Legalábbis 2014ben kb annyi volt akkor az már vagy 50milla....
Faxnak mentem én el adóstársnak... de hát ki gondolta a devizát is.
részletkérdés.

Ha nem évül el akkor irány a folyó.

Adóstárs,

Vársz.
Ha történik valami, ami amúgy is megszakítja az elévülést, akkor megnézed, hogy előbb nem évült-e el. Ha van olyan összefüggő 5 év, amikor nem történt semmi, akkor elévülhetett.

Ha kiderül, hogy valamiért mégsem, akkor elég egyéb megoldások után nézni. Amíg se (hivatalos) jövedelmed, se (saját neveden) vagyonod, addig végrehajtani sem tudnak.

„Vársz. Ha történik valami, ami amúgy is megszakítja az elévülést, akkor megnézed, hogy előbb nem évült-e el.”
Pontosan. Ha a szőnyeg alá söpörsz valamit, hogy aztán ott rohadjon meg, utána ne emelgesd a szőnyeget, mert még észreveszi valaki, és ki kell onnan söpörni! Majd ha valaki más fedezi fel, mi van a szőnyeg alatt, akkor ráérsz majd megtudni, hogy tényleg megrohadt-e, meg ártatlanul hivatkozni arra, hogy "jé, mi ez? de hát ez itt meg van rohadva".

És az iratbetetkintés mivel vezet a végrehajtás sikerére? És hol van benne a végrehajtás kérő személyében vagy jogában közvetlenül érintve?

Azért szerintem a Kúriának ezt ne add elő Gerbera... :) Vagy a bíróságon általában...

Amúgy a múltkor említett ügyemben most írt a végrehajtó, hogy a készkiadást javítja 4.000Ft-ról 503 Ft-ra...

Bár szerintem törölni kellett volna, hiszen egy felszólításra, amit elektronikusan kellett volna küldjön, nem keletkezthetett készkiadás sem...

Az, hogy Ő jogsértően - RNY semmibe vétele - postázta, az Ő sara...

Most már, hogy ezért rászóltam, Ügyfélkapura jött a kijavító rendelkezés a javított felhívás is...

Úgyhogy biztos, hogy ez teljesen automatice működik?

„Úgyhogy biztos, hogy ez teljesen automatice működik?”
Nem biztos. Sőt. Ha te e-papíron küldesz valamit a végrehajtónak, és abban nem méltóztatol közölni az ügyfélkapus kapcsolati kódodat (magánszemélynél kb. így néz ki: 5fe513230bc97160b5c1fc2d78205d7acdd4f08e07acda0ef087665f12fb3c, cégnél pedig az adószám első 8 számjegye), ő nem kötelezhető arra, hogy ezt lenyomozza. A beküldött e-papírból pedig nem lehet kinyerni. Úgyhogy, ha nem közlöd az irományodban, hogy "ügyfélkapus kapcsolati kódom a következő: ...", akkor te azt nem méltóztattad közölni, és ha a végrehajtónak nem áll rendelkezésére egyéb módon, akkor ő nem köteles veled elektronikusan kapcsolatot tartani.
„Azért szerintem a Kúriának ezt ne add elő”
Ne kötözködj csak elméletben létező tényállásra hivatkozva! Nincs iratbetekintés a teljesítésre történő felszólítás nélkül. Úgyhogy nincs, és nem is lesz szükség elméleti jogászkodásra a Kúriával szemben, mert iratbetekintéskor mindig készül egy olyan intézkedés, aminek végrehajtási cselekmény voltát a Kúria sem akarja kétségbe vonni.

Én értem de nem sok lehetőség van.
Pénzt kell keresnem de van egyéb eü probléma is .. így nem csak ezen kell agyalni.

De , ha esetleg betekintek az ügybe és látom, hogy nem történt semmi 5 éve akkor mit kell tennem?

Gondolom KHR ugyanugy megmarad csak azt a végrehajtást nem tudják , már behajtani?
Nagyon köszönöm a segítséget!

Adóstárs,

Igen, a KHR marad, a KHR törvény szerinti ideig, nincs köze az elévüléshez.

Haaz iratokból az látszik, hogy elévült, akkor ott rögtön a végrehajtótól kéred a Vht.41§. szerinti eljárás lefolytatását, mert szerinted a követelés elévült. Ezt írta gerbera is : a végrehajtó nyilatkoztatni fogja a végrehajtást kérőt, hogy elismeri-e ezt.

Ha nem, vagy nem válaszol, neked kell pert indítanod a végrehajtás megszüntetésére.

„ha esetleg betekintek az ügybe és látom, hogy nem történt semmi 5 éve akkor mit kell tennem?”
Erre már kaptál választ:
"ha jól látom, elévült, és törlik?" Nem. Hivatkozol rá (mondjuk így: állítod), hogy elévült, és a végrehajtó 15 napos határidővel felhívja a végrehajtást kérőt, hogy nyilatkozzon, hogy szerinte is elévült-e. Ha nem válaszol, vagy a válasz nemleges, akkor csak a peres út marad.
„KHR ugyanúgy megmarad, csak azt a végrehajtást nem tudják már behajtani”
Az nem végrehajtás, hanem követelés. A többit - úgy látom - drbj megmondta.

Köszönöm.

Hát pereskedni szép volna most.

KÖszi, hogy mégegyszer mleírtátok.
Bocsánat, de most kicsit tele van a fejem és lehet figyelmetlen voltam.
Nem lesz egyszerű menet.
Azért érdekes, mert azótsa még a behajtóü cég sem keresett meg. E-mail re sem válaszoltak amikor még 2013 ban megkerestem őket.

Várjatok lehet egy levelet küldött volna a behajtó cég csak ugye nem vette át senki, de bizutos, hogy nem a végrehajtó volt. Ez pár hónapja történt.

Azok a legszebbek amikor ha kifizeted a 10 százalékot de a többi pénzt harcold le a végrehajtóval.

Az automaticénél nem a kapcsolattartásra, hanem a díjszámításra. Mert az, hogy a végrehajtónak bele kellett javítania, cáfolni látszik ezt.

Azt röviden rendeztük, kiadta újra a felhívsát, amivel a kézbesítési kifogásnak - hallgatólagosan - helyt adott, lapoztam azon. :)

Amúgy meg van a kapcsolati kódom, minden e-mailem alján benne van, de e-kapcsolattartásnál külön közölni már nem szoktam, pusztán ebből gond még sose volt. Az RNY-alaprendelkezést viszont nagyon sokszor nem kérdezik le. Van ahol meg nagyon pedánsan... Bíróságok meg sokszor szerencsétlenkednek vele, lekérdezik, de valószníűleg hibás adatfelvitel miatt nagyon sokszor az írnokok nem jutnak vele dűlőre... Meg néha maga a rendszer is fals visszajelzést ad... Többször dobta már azt vissza, hogy megszüntettem az Ügyfélkapum, holott 4 éve él és virul :D

Amúgy RNY-alaprendelkezésem van, amiben megtiltottam, hogy postázzanak nekem, azt Eüsztv. vhr. 23. § a) pont szerint első kapcsolatfelvétel előtt a végrehajtónak is le kell kérdeznie.

Az EÜF állásfoglalása szerint 4T-vel bárkit lehet azonosítani egyébként, akinek van KÜNY-regisztrációja. :)

Azt iratbetetkintésről az, hogy készül jegyzőkönyv, nem jelenti azt, hogy végrehajtási cselekmény. Eljárási cselekmény, kétségtelen, de nem végrehajtási.

Ezt továbbra is tartom.

"Felemelni a szőnyeget" nem egyenlő az alóla való kiseprés kísérletével...

Bekukkantani nem ugyanaz, mint csinálni akarni valamit azon túl... :)

Szerintem a Kúria is ezt mondaná, ha elé kerülne a kérdés, hiszen ez felel meg az eljárási alapelvek összességének, melyek során bár elsődleges, de nem kizárólagos a végrehajtást kérő érdeke.

Iratbetekintésről meg közel sem mindenhol vesznek fel jegyzőkönyvet

Bíróságon pl. soha. Még hatóságoiknál is változó, hogy igen-e vagy sem. Bár közig. szerveknél túlnyomó részt igen, avagy legalább egy feljegyzést írnak.

„Eljárási cselekmény, kétségtelen, de nem végrehajtási”
A végrehajtási eljárásban minden eljárási cselekmény végrehajtási cselekmény. Már a puszta elnevezéséből is ez vezethető le logikai úton.
„hiszen ez felel meg az eljárási alapelvek összességének”
A végrehajtásban a legfőbb eljárási alapelv az, hogy el kell érni, hogy az adós teljesítsen. Lefordítom ezt számodra: Az adóst nem hagyjuk futni csak azért, mert állít valamit, vagy mert állítja valamiről, hogy az nem az (értsd: állítja, hogy az iratbetekintés nem végrehajtási cselekmény), és ebben a bíróság sem segíti az adóst.
Mindegy, hagyjuk, te valószínűleg, úgysem fogod megérteni, hogy a versenyszférában a hitelező méltányos érdeke sokkal jelentősebb súllyal bír, mint a közszférában, és ehhez igazodnak az eljárási alapelvek, és a bíróság gyakorlata is.

Ha ebből indulok ki minek az elévülés egyáltalán? :D Igazából, csakhogy az adóst is megillető méltányos érdekvédelmet azt látom, hogy mindig sikerül elfelejtened... :) Meg azt, hogy még a végrehajtási eljárásnak is vannak legitimációs korlátjai.

Az iratok megismerése semmilyen összefüggésben nincs közvetlenül az adós teljesítésével, sem a végrehajtást kérő ahhoz fűződő érdekével, ebből egyenes logikával az következik, hogy nem a követelés behajtása érdekében foganatosított cselekmény, az elvévülés megállapítása tekintetében nem végrehajtási cselekmény, tehát nincs kihatással az elévülésre.

Ha végrehajtást kérőnek 5 évig eszébe nem jut kifogással élni pl. azért, mert nem történik semmi, a végrehajtónak meg foglalni, egye meg a penész Őket.. :D

Arra meg ne hivatkozzanak saját felróható magatartásuk mentésére, hogy de urambocsánat, az adósom betekintett az aktába...

Nekem meg ez a véleményem és merem remélni, hogy ezt egy bíróság ki is mondaná, ha úgy adódna, hiszen az ezzel ellentétes joggyakorlat ellenkezne a jóhiszeműség, a jogbiztonság és más hasonló igencsak nem maszlagos alkotmányos alapelvekkel, mely nem írhatják felül azt a jogbiztonságból ugyancsak következő követelményt, hogy a jogerős ítéleteknek érvényszerzést kell biztosítani. Azonban ez kizárólag kérelemre történhet, illetve vannak még egyéb korlátok is. Ilyen az elévülés is. :)

Nem megérteni nem fogom, amit mondasz, hanem egyetérteni nem fogok vele! Érteni értem, csak egyet nem értek vele! :)

„és merem remélni, hogy ezt egy bíróság ki is mondaná”
Az a helyzet, hogy te csak elméleti jogászkodsz. Én meg gyakorlatból tudom, hogy bíróság ki nem mondaná, sőt...
Ami az adós méltányos érdekét, meg a jogbiztonságot illeti: Ha egy követelés elévült, az adóst senki nem akadályozza abban, hogy az érdekét érvényre juttassa. Még a végrehajtó sem akadályozza. Igaz, nem is segíti benne, de ez csak természetes. Ha viszont még nem évült el a követelés, és az adós volt olyan ostoba, hogy idő előbb nézett be a szőnyeg alá, akkor viszont egyenesen tilos hagyni, hogy a követelés elévüljön.

"Az a helyzet, hogy te csak elméleti jogászkodsz"

Állítottam, hogy nem "elméleti" okfejtés volt?

"Én meg gyakorlatból tudom, hogy bíróság ki nem mondaná, sőt..."

Akkor az, hogy úgy mondjam, súlyos hiba...

"Ami az adós méltányos érdekét, meg a jogbiztonságot illeti: Ha egy követelés elévült, az adóst senki nem akadályozza abban, hogy az érdekét érvényre juttassa. Még a végrehajtó sem akadályozza. Igaz, nem is segíti benne, de ez csak természetes."

A vége kicsit sántít, hiszen akkor a Vht. 41. § serinti amúgy kötelező - perelhárító - eljárás mégis mi a fene lenne? :)

"Ha viszont még nem évült el a követelés, és az adós volt olyan ostoba, hogy idő előbb nézett be a szőnyeg alá, akkor viszont egyenesen tilos hagyni, hogy a követelés elévüljön."

Egy kiszabott börtönbüntetés végrehajtására sincs kihatással, hogy az elítélt maga vagy meghatalmazott útján - akár távolról - iratmegismerési jogot gyakorol. Az már más kérdés, hogy ezzel - a hülye - kvázi feladja magát, hiszen le lehet kérni a naplózott adatokból az IP címet, amiből meg meg van a bejelentkezés helye és csumi...

Éppígy a "szőnyeg alá való benézésnek" sem lehet az adósra nézve hátrányos következménye, mely egyik legalapvetőbb joga és alkotmányos jog is. És ebből sem a végrehajtó, de annál is inkább a végrehajtást kérő nem húzhat hasznot.

Az ezzel ellentétes jogalkalmazás és értelmezés - s ez a személyes véleményem szubjektív és jogi szempontból egyaránt - alkotmányellenes.

„akkor a Vht. 41. § serinti amúgy kötelező - perelhárító - eljárás mégis mi a fene lenne?”
Nem érted, mi? Az, hogy "nem segíti", azt jelenti, hogy például nem fogalmazza meg a Vht. 41. § szerinti eljárás iránti kérelmet az adós helyett. Vagy ha az adós (vagy - horribile dictu - az ügyvédje) vh-kifogással próbálkozik, a végrehajtó bizony nem fogja őket erről lebeszélni. A végrehajtónak nem tiszte az adóst a végrehajtást kérővel szemben képviselni (kivéve, amikor a vh-kérő a vh-okiratban foglaltakon túl akar terjeszkedni, vagy belátható időn belül várható megtérülés ellenére a fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyását szorgalmazza - rövidebben fogalmazva: csakis a túl éhes vh-kérővel szemben védi meg az adóst).
A többi felvetésedre nem reagálok.

Tisztelt Szakértők!

Tudomásom szerint hiába elévült egy követelés, amennyiben az adós önként teljesít, úgy az elévülés ellenére a teljesített pénzösszeget nem követelheti vissza.

Tegyük fel, hogy a végrehajtási jog elévült (pl. fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követően öt év eltelt), azonban a jogosult végrehajtást kezdeményez, majd a végrehajtás során a letiltás útján levonnak az adós munkabéréből.

Ez esetben az adós alappal visszakövetelheti (perben) a levont pénzösszegeket (hivatkozva arra, hogy már elévült követelés kapcsán történt a levonás) vagy a bíróság ilyen irányú kérelmének nem adna helyt?

Köszönöm!