végrehajtás kérdések

@KBS
Szervusz :) [új vagyok itt nagyon]
Úgy gondolom, hogy a követelést -ha az pénz, vagy ingó kiadása iránti- nyilván lehetett akkor is fmh-val érvényesíteni, a jelzálogból való kielégítéshez viszont azt gondolom, külön peres eljárásra volt szükség (a zálogszerződés magánokiratban jött létre). De persze az is érdekelne, hogy egyébként (feltéve és megengedve, hogy a korábbi végrehajtó kárt okozott) hogyan lehet ezt a kárt megtéríttetni, ha már a vh-irodát végelszámolták. Azaz, ha egy folyamatos, mindmáig ugyanazon a ügyszámon futó vh-eljárásban az (engedjük meg) károkozó vh-iroda jogutód nélkül megszűnik, akkor ennyi volt? Az új vh-iroda a felelősség körében nem jogutód?

„Ön szerint igen?” Igen. A behajtott összeget betudhatta a tartozásba. Be kellett tudnia. Ez éppenséggel a te érdeked. (No meg az egyenes adósé.)

És miért ne lehetne jelzáloggal biztosított követelést fizetési meghagyással érvényesíteni?

(Itt mind tegeződünk, szervusz!)

papinianus88!

Köszönöm a válaszát. Akkor azt hiszem még mindig jobban járok ha elfogadom a helyzetet, aláírok, és fizetek.

osztap, értem, köszönöm.

@KBS,
azért, mert érdekel a hozzáértők véleménye. Szerintem az ügy két alapvetésében -a végrehajtó nem tilthatta volna le a jelzálogkötelezett jövedelmét és a levont összeget nem tudhatja be teljesítésként, valamint az, hogy fizetési meghagyással jelzálogjogjogot nem lehet érvényesíteni- nem tévedek. Ön szerint igen?

Raab80,

Tehát a vh-lap szerint csak jelzálogkötelezett. Az újabb infók nem változtatták meg a véleményem.

Splr!

Elállni nem tudsz a vételtől, csak a Vht. 155. § b) alapján nem írod alá az árverési jegyzőkönyvet, vagy a c) pont alapján nem fizeted meg a vételárat. Van relevanciája. Az előleged mindenképpen elveszíted, 149. § (1) bek és 152. § (2) bek alapján is.

Viszont, ha nem írod alá az árverési jegyzőkönyvet,akkor a Vht. 159. § (1) bek alapján folyamatos ingatlanárverést kell közzétenni (szünetel az árverés)
a vételár nem teljesítése esetén Vht. 156. § (1)bek. második árverést.

a becsértékkel megegyező legmagasabb vételi ajánlatnál tévedésben vagy, mivel lehetséges, hogy a második árverés is sikertelennek bizonyul, folyamatosba közzéteszik, utóbb 3 hónapot követően valamely végrehajtást kérő kéri az újbóli árverést, az is sikertelen, és utána már a becsérték feléig leszállítható (160. § (2) bek.)

Ennek az alapja a 160. § (1) bek. Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni. ( a folyamatos árverés a végrehajtási eljárásban nem számít árverésnek.)

Ha a fiktív példa alapján 50%-ért tesznek érvényes ajánlatot, akkor bizony a Vht. 132/G. § (7) bek alapján fizetési kötelezettséged keletkezik a különbözetre, amelyre a Vht. 142. §-a, mint utaló szabály ad alapot .

„Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

Teljes bizonyossággal nem nyugodnék meg a helyedben, és a Vht. 159. § (8) bekezdésre már ki sem tértem.(90%-on árverezhető)

KBS, köszönöm.

Viszont ismét kérdezek. Nem kellő körültekintéssel, hirtelen (rossz) ötlettől vezérelve vásároltam egy ingatlant árverésen. A lakóházat belülről megtekinteni nem tudtam, kívülről megfelelőnek tűnt. Később jutottam olyan információk és fotók birtokába, amik alapján talán jobb volna elállnom a vételtől. Első árverés volt, melynek mindhárom szakaszában a becsérték 100%-án volt tehető érvényes ajánlat. Az ajánlatom a becsérték volt. A kérdésem a következő: ha elállok a vételtől, az elvesztett előlegen túl felmerülhet-e különbözet fizetési kötelezettségem? Ha jól gondolom, a következő árverésen a becsérték azonos lesz, három 100%-os szakasszal, tehát alacsonyabb áron nem kelhet el. Számít ez esetben az, ha nem kel el? A különbözet fizetési kötelezettség csak a következő árverésre vonatkozik, vagy a továbbiakra is, amikor a becsérték már leszállítható?

Köszönöm.

Hú, mennyi tévedés egyetlen hozzászólásban!

De ha ennyire tudod, miért kérdezel?

osztap, @KBS, köszönöm.
Szóval nem adós (kezes), csak jelzálogkötelezett (és nem én, hanem a haverom neje, csak próbálok segíteni). A végrehajtást kérő 2007-ben kérte kölcsöntartozás megfizetése iránt bírósági fmh kibocsátását az adóssal (egy kft., 2011-ben törölték a cégjegyzékből) szemben. Ez címében úgynevezett egyetemleges fmh volt (létezett ilyen nyomtatvány), azaz elvileg több kötelezettel szemben egyszerre lehetett kibocsátani. A kérelmező jogosult ügyvédje pedig az fmh-nyomtatványba az 1. Adós neve és adatai után begépelte a nyomtatványra, a "fedezet:" szót, utána beírta a jelzálogjog ingatlan postacímét (semmi hrsz.), valamint ehhez annyit még, hogy "tulajdonos neve:" - ő ugye a jelzálogkötelezett. De semmi más (pl. az, hogy Adós 2., vagy Kötelezett 2.) A nyomtatvány felszólítja a "kötelezetteket" (itt persze benmaradt az alapértelmezett többes szám), hogy 15 napon belül fizessenek meg X tőkét és járulékait. De igazából nem lehet ezt a zelzálogkötelezettel szembeni jogerős bírósági határozatnak tekinteni, mivel nem adósként, hanem csak a fedezet tulajdonosaként említi meg őt az fmh (emiatt nyújtott be kérelmet a vh-lap visszavonása iránt). De szerintem nem is lett volna helye vele szemben fmh kibocsátásának, hiszen sem akkor, sem ma nem lehet fmh útján jelzálogból eredő követelést érvényesíteni. A vh-ügyntéző nyilván nem észlelte hivatalból sem ezt, sem azt, hogy amúgy sem lett volna helye fmh-nak. A vh-lapra ugyan rávezette azt, hogy "a zálogkötelezett csak a ...alatti ingatlanával felel", de a végrehajtó meg ezt nézte be, és jogellenesen túlterjeszkedve másfél évtizedig elvonta a zálogkötelezett jövedelmének egyharmadát. Ez a jövedelem természetesen a zálogkötelezett vagyonát képezte. Tehát szerintem egyértelmű a vagyoncsökkenés, azaz a kár beállta. És szerintem a (jelenlegi) végrehajtó téved a jogtalanul behajtott összeg vh-követelésbe való betudásával. Szerintem a zálogkötelezett pénzzel nem tartozik/tartozhat, hanem csak a zálogból való kielégítést köteles türni. És azt sem tudom, hogy mi lesz akkor, ha a végrehajtó mégsem számítja be az elődje által jogtalanul beszedett összeget, és azt mondja majd, hogy annak az egésze kártérítés körébe tartozik- a jogutód nélkül végelszámolt korábbi vh-irodával szemben (szóban utalt már erre...) . Szóval nálam ez horror, főleg úgy, hogy míg a bíróság az fmh-t és a vh-lapot is elég durván benézte szerintem, a végrehajtó meg az utóbbit, most mégis azt mondják a laikus zálogkötelezettnek, hogy az ő törvénysértésüket miért nem magától észlelte anno 30, illetve 15 napon belül. Osztap, köszönöm a vh-kérővel szembeni fellépésre való utalást, az is megérhet egy próbát, hiszen, ha jogellenes volt a letiltás, akkor ő nyilván jogalap nélkül gazdagodott (sőt, elévülés is felmerülhet).Továbbra is nagyon örülök minden, akár más álláspontnak is, mert sokat segíthetnek.

@KBS
„Hanem önmagában az, hogy van tulajdonostárs.”
Ez nem a Vht. 141. szakasz (3) bek. c) pontjának szubjektív kiterjesztése?
Akkor pl.a 0238.V.0206/2010/134. hirdetmény szabálytalan volna?

Az indoklás helytelen. :) De a válasz érdeme helyes: nem az határozza meg az ingatlan lakottan vagy beköltözhetően árverezhetőségét, hogy ott van-e a tulajdonostárs címe; még az se, hogy ott lakik-e ténylegesen. Hanem önmagában az, hogy van tulajdonostárs.

drbjozsef,

Köszönöm a válaszát.

Splr78,

Igen.
A lakcím már csak egy adminisztratív adat, elérhetőség. Az állampolgár már nem köteles a lakcímén élni életvitelszerűen.

Tisztelt Szakértők!

Szabályos-e a lakottan történő árverezés a következő esetben? Tulajdonos fél-fél arányban férj és feleség. Adós férj, bejelentett lakcíme az ingatlanban, tulajdonrészét árverezik. Feleség bejelentett lakcíme a tulajdoni lap szerint máshol van. Az árverési hirdetmény szerint sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni a társtulajdonos. De ha nem is ott lakik, akkor miért van ez így?

Köszönöm.

Raab80,

„ a vh-lap tartalmazta, hogy csak az ingatlanával köteles helyt állni,”
„a vh-lapot 2007-ben az adós -és a jelzálogkötelezett, mint egyetemleges adóstárs (??)- ellen együttesen kibocsátott fmh alapján állította ki a bíróság”

Nekem nem világos, hogy mi vagy a történetben: (i) adóstárs és jelzálogkötelezett, VAGY (ii) csak jelzálogkötelezett? Mi van a vh. lapon, az FMH-ban, és a szerződésben?

Ha csak jelzálogkötelezett vagy, károd akkor keletkezett volna, ha letiltással kifizetett összeg meghaladja az ingatlanban levő tulajdoni hányadod értékét. Ez a túlfizetés lenne a károd. Akkor viszont igényed elsősorban a követelés jogosultjával szemben lehetne, hiszen ő kapta a Tőled végrehajtott pénzt (a végrehajtó csak nagyságrenddel kisebb jutalékot kapott, ezért a vele szembeni igényed is jóval kisebb lehet).

A kár a vagyonban bekövetkezett csökkenés. A te vagyonod nem csökkent.

(Nyilván nem lehet más terhére elismerést tenni. Az, hogy mit mond ez a végrehajtó, közömbös. Az az ő véleménye - véleménye pedig mindenkinek van.)

Köszönöm a gyors választ. Szerintem viszont azzal, hogy a végrehajtó a vh lapon túlterjeszkedve 2007 és 2022 között jogtalanul vont le a zálogkötelezettől pénzt, aki csak a zálogtárggyal volt köteles helyt állni (a jogellenességet a jelenlegi végrehajtó is elismeri), nyilvánvalóan kárt okozott. Ami egyébként kamataival együtt már eléri a még érvényesíteni kívánt összeget. Sőt a kárt is elismeri a végrehajtó, csak azt mondja, hogy ezért az elődje felel, aki viszont már jogutód nélkül megszűnt.

Tényleg.
Nem ért kár, és a végrehajtás megszüntetésének sincs helye. (Magad mondtad, hogy a levonások nem egyenlítették ki a teljes tartozást.) A korlátozásának lenne - de azt meg a végrehajtó magától, per nélkül megtette.

Szeretnék tanácsot kérni az alábbi problémához, dilemmámhoz. Egy jelzálogkötelezettel szemben annak ellenére, hogy a vh-lap tartalmazta, hogy csak az ingatlanával köteles helyt állni, a végrehajtó (2016-ig ÖBV, utána Vh Iroda) a korlátozás ellenére 15 éven keresztül vonta a 33 %-ot a mindenkori jövedelméből. Ekkor, 2022-ben új végrehajtó lépett a korábbi helyébe, szintén vh irodaként (a korábbi végrehajói cég ugyanazon évben végelszámolással megszűnt). Az új végrehajtó detektálta az előd hibáját, és megszüntette a letiltást. Viszont most, 3 év múltával, árverésre tűzte ki a jelzálogfedezeti ingatlant. A jogtalanul letiltott jövedelem sokmilliós összegével ugyanakkor csökkentette a követelés összegét (??). A(z elődje) hibáját csak szóban ismerte el, írásban semmilyen tájékoztatást nem adott, a jogtalanul levont összegekre eső vh-költségekkel nem számolt el. Van még egy, a végrehajtáshoz közvetettebben tartozó csavar (jogi hiba) az ügyben: a vh-lapot 2007-ben az adós -és a jelzálogkötelezett, mint egyetemleges adóstárs (??)- ellen együttesen kibocsátott fmh alapján állította ki a bíróság, holott ezt az akkori fmh szabályok (régi Pp) sem tették lehetővé. Emiatt kértem a vh-lap visszavonását. Az vh bíróság most azzal utasított el, hogy 2007-ben kellett volna ellentmondani, valamint 2007 és 2022 között kellett volna vh kifogást előterjeszteni. Az árverést kitűző végrehajtó az elődjére hivatkozik, az viszont jogutód nélkül megszünt. Most a vh-lap visszavonása ügyében másodfokon tart a dolog, annak a végéig felfüggesztették a vh-t, viszonylagos nyugalom van. Régi végrehajtó kötelező felelősségbiztosítása messze nem fedezi az okozott kárt, új végrehajtó pedig kártérítésre bíztat, félek, hogy ha nagyon ugrálnék, akkor a jogtalanul levont összegek beszámításától is eltekint majd. Bármilyen észrevételnek nagyon örülnék, tulajdonképpeni kérdésem csak annyi, hogy a vh kifogás elmulasztása (azaz 15 nap) után tényleg semmi jogorvoslati lehetőség a végrehajtó törvénytelen intézkedésével szemben? (Gondolkodom természetesen vh megszüntetési perben is, de az elsőre nem tűnik annyira kézenfekvőnek). Minden észrevételnek, tanácsnak nagyon örülök és köszönöm.

Akkor ennek lehet semmi köze semmilyen végrehajtáshoz. Az inkasszó nem így működik.
No, majd megtudod.

@drbjozsef Ez saját lakossági bankszámla. Csak az én nevemen van. Nincs végrehajtás ellenem, talán tudnék róla... Írtam a banknak, majd kiderül miért zárolták, x összegre (mert zárolásként jelzi) Érdekesség, hogy reggel 06-tól délelőtt 11-ig tartott, utána tudtam használni a számlát.

Kisdi,

Mernék rá fogadni, hogy gerbera egyik pontja pedig igaz lesz. Persze minimális esély van a bank ésvagy a végrehajtó hibájára, de nem valószínű.

Régóta nem lehet közös számlát nyitni már, ilyenkor az egyik fél nevén van a számla, de csinálnak rendelkezési jogot az egyébként "közösként" kezelt számla felett a másik félnek is (=élettárs, házastárs), hogy tudjon utalni például a számláról ő is. Biztos nincs ilyen?

zsuba1,

Szerintem ez a (4) bekezdés nem vonatkozik az esetedre. Ez akkor vonatkozna rád, hogy ha a per alatt, birtokbaadás előtt, TE építettél volna rá, mint szerző. Az a részedről lett volna rosszhiszemű.

@Kovács Béla Sándor
@Szomorú örökös - Köszönöm a válaszokat!

@gerbera317-neked is köszönöm, de egyik pontod sem áll fenn.

Mindegy, majd a bank megmondja mi történt.