végrehajtás kérdések

Kedves Gerbera,

Nem, rosszul gondolta, X a ffi és Y a nő...tudom, hogy általános nézet, hogy a nő semmizi ki a férfit, de néha van az fordítva is. Nem utolsósorban, hogy a történet idáig jutott, az csak X alakításán múlt. Y lemondott irásban ingyen és bérmentve a közös gyerekek tulajdonáról, amivel X nem élt...igy járt. X mindig minden alól kibújt, láthatóan erre fizet rá most, mert a pénz nem ismer barátságot.

Ezen nincs mit agyalni. Y-tól nem érdemes követni, mert se jövedelme, se vagyona. X-től lehetne követelni, de hát ő hívta a cimborát. Ha a cimbora nem ajándéknak gondolta az engedményezőnek fizetett pénzt, akkor csak egy módon kaphatja vissza: el kell adni az ingatlant. Ami a gyerekeké, ugyebár. Úgyhogy a cimbora lesz a végén a 'kegyetlen, pénzéhes hiéna, aki elárverezteti szegély ártatlan dologi adós gyerekek jussát'. Úgy kell neki, miért segített a dologtalan csalókon...
Azonban, mivel a vételár meg fogja haladni az összes követelés összegét, a különbözet visszajár a tulajdonosoknak. Most már nem fogod megkérdezni harmadszor is, úgy-e?
Nem érdemi kérdés, csak kíváncsiságból kérdezem: Y a férfi, és X a nő?

Kedves Gerbera,

nem ez a része kacifántos, hanem hogy hogy jutott ide a történet!

Teljesen világos amit ír, igazából Y-nak ez lenne a legeslegjobb megoldás - viszont X és a jelzálogjogosult nem igy tervezte. Tudom, ember tervez Isten végez. Tehát a helyzet még mindig az, hogy ami Y-nak a jó megoldás, az X-nek a lehető legrosszabb, mivel nem ezt akarta, és valójában a legjobb mondás: a saját farkába harapott a kígyó.

Mert sokan sokat agyaltunk már rajta, de akkor nem igazán lesz más megoldás. A haver végrehajtást kér, megkapja a pénzét, a maradékot meg elosztják a tulajok között? Igy működne, ha ez lenne? Mivel elég nagy értékű ingatlanról van szó.

Chip1984,

„Kérdés, hogy árverezés esetén mennyiért viszik majd el. ”
Azt nem lehet előre megmondani. Amennyit a licitálóknak megér. Legrosszabb esetben a becsérték fele. Ezért neked mindegy: Ha elkel, és a Te vh. jogod ott van a tullapon, a követelésed meg fog térülni, a vételár maradékát pedig megkapja az adós, mint az ingatlan tulajdonosa.

„Úgy tudom, hogy árverezés esetén nem lehet megtekinteni az ingatlant, azaz "vakon" veszik meg. Ez így van?”
A végrehajtó nem biztosítja a megtekintést. De a bentlakó tulaj természetesen annak mutatja meg, akinek akarja. Én már láttam olyan árverés alatt lévő ingatlant, ahol az adós az ingatlan.com-on aktívan hirdette, és szívesen bemutatta az ingatlanát az érdeklődőknek. Az is igaz, hogy ő egy kivétel volt.

Erdeklodo31
Te még mindig nagyon nem érted. X és Y kölcsönt vettek fel, zálogfedezet az ingatlan volt. Aztán a zálogingatlant is elidegenítették, nehogy a bank akarhasson valamit, de ezt rosszul gondolták. És egyébként sem elég távolra idegenítették el a zálogtárgyat. Közben a hitelező jogutódja X cimborája lett, aki X ellen nem akar végrehajtást. Folyik ellenben Y ellen, de mindhiába, mert se vagyona, se jövedelme. Ellenben még mindig van egy zálogingatlan, amiből követelheti a kielégítését. Mi ebben a kacifántos?

A környéken jellemzően 27-30 milliót ér egy ilyen ingatlan. Ezzel szemben van nagyjából 2 milliós követelés 5 cég részéről, plusz, ha én is benyújtom, akkor lesz 3 millió. Kérdés, hogy árverezés esetén mennyiért viszik majd el. Úgy tudom, hogy árverezés esetén nem lehet megtekinteni az ingatlant, azaz "vakon" veszik meg. Ez így van?

Chip1984
A követelésedet fizetési meghagyással érvényesítheted az adósod ellen, majd pedig, ha nem fizet, végrehajtás elrendelését kell kérned. Mivel 1/1 lakóingatlana van, jó esély van a sikeres árverésre. Ha nincs előtted olyan zálogjogosult, aki visz mindent, akkor akár a teljes követelésedhez is hozzájuthatsz. És igen, a követelés érvényesítésével kapcsolatos összes költségedet is követelheted tőle: a fmh költségeit magában a fmh-ban, a végrehajtás elrendelésének költségeit pedig magában a végrehajtási lapban. Az összes többi, végrehajtással kapcsolatos költségedet pedig a végrehajtónak kell bejelentened,
Ja, és ne vakarózz sokáig, mert ha a te követelésed felszámítása nélkül árverezik el a lakást, akkor aztán fújhatod!

„már jelzálogjogot jegyeztetett be a lakására”
Végrehajtási jog lesz az.

„hogy indíthatok-e ellene fizetési meghagyást”
Igen. Azért előbb alaposan nézz körül itt:
https://mokk.hu/…demenyeznek/

„ és azt bejegyzik-e jelzálogjogként az ingatlanra,”
Túl nagyot ugrottál. Ha elismeri a tartozást (azaz, nem mond ellent a FMH-nak), akkor külön eljárásban és díjért kérheted a végrehajtást. Aztán a végrehajtó egyszer majd felkutatja a vagyontárgyát, az ingatlanát, és bejegyzi rá a végrehajtási jogot.
Ha nem ismeri el a tartozást, akkor pert kell indítanod. Nyilván abból akkor lesz végrehajtható tartozás és annyi, amennynit a bíróság jogerősen megállapít.

„Ebben az esetben a közjegyző munkadíját beépíthetem- e a követelt összegbe?”
Igen, bár ez hivatalos nevén a FMH törvényben foglalt eljárási költsége.

„mennyi idő múlva esedékes egy árverezés?”
Az árverést külön kell kérnie valamely végrehajtást kérőnek, aminek természetesen újabb költsége van. Ha több végrehajtási jogosult is van, az jó játék, hogy egymásra várnak, melyikük fogja kérni előbb az árverést (nyilván a legtürelmetlenebb).

Tisztelt Szakértők!
Egyik távolabbi ismerősöm tartozik nekem egymillió forinttal. Most tudtam meg, hogy nagyon sok közmű (víz, gáz, villany, távfűtés) és közös költség tartozása van, ami már meghaladja a 2 millió forintot. Jövedelme nincs, már 2 éve nem dolgozik.
Ezek közül a két legnagyobb tartozást követelő, a hőszolgáltató és a társasház, már jelzálogjogot jegyeztetett be a lakására, ami 1/1-ben a saját tulajdona és egyedül is lakik benne. Tehát előbb-utóbb elárverezik az ingatlanát.
Ezek után úgy látom, hogy nem sok esélyem van a kölcsönadott pénzem visszaszerzésére, ezért kérdésem, hogy indíthatok-e ellene fizetési meghagyást és azt bejegyzik-e jelzálogjogként az ingatlanra, hogy amennyiben az elárverezik, megkaphassam a követelésemet.
Amennyiben ezt megtehetem, gondolom közjegyzőt kell keressek, aki ezt az FMH-t megírja. Ebben az esetben a közjegyző munkadíját beépíthetem- e a követelt összegbe?
Illetve egy ilyen összegű közműtartozás esetén mennyi idő múlva esedékes egy árverezés?

Kedves Gerbera, köszönöm, igen, már ügyvédek - nem egy- is konkrétan kimenekült a szóban forgó sztori elől, amit most nagyon-nagyon dióhéjban irtam le, pont amiatt, mert nagyon kacifántos. Valószínűsíthető, hogy amikor az X és Y által felvett bankkölcsön miatt a bank jelzálogjogot jegyeztetett be az ingatlanra, már elkövette azt a hibát a bank, hogy nem jegyeztetett be elidegenítési tilalmat, emiatt tudott az ingatlan tulajdonosa változni az évek alatt.
Amit burkoltan irtam: igen, van végrehajtás, de csak Y adós ellen - ezért irtam, hogy nincs jövedelme, nincs öröksége és nem is lesz - hogy ez hiábavaló kör lesz, mert nincs mit végrehajtani - 20 év múlva se lesz.
X ellen soha nem folyt vh., hiszen X és a jelzálogjog jogosultja haverok. X úgy tervezte, hogy ha ő venné meg a banktól a követelést, akkor az elég hülyén nézne mindenki előtt, hogy Y-tól végrehajtat - a gyerekei szülőjétől. Ezért jött a haver képbe (legalábbis valószínűsithető + esélyes, hogy annyi pénze se volt, amennyiért a bank felajánlotta az adósok részére a követelés megvásárlását). X azzal számolhatott, hogy Y-nak muszáj dolgoznia a gyerekei miatt, igy lesz mindig bevétele, amit tudnak tiltani, de másképp alakult.
Sajnos az élet produkál furcsa dolgokat! A gyerekek ellen nem folyik vh., igy külön nincs róla semmi, hogy zálogkötelezettek lennének. Eleve a gyerekek fele még tanuló, jövedelem nélkül, ill. kiskorú.

Amit itt írsz, annak a fele sem igaz. A lényeget meg éppen elhallgatod: hogy folyik-e egyáltalán végrehajtás.
Tegyük fel, folyik. Akkor pedig a gyerekek is adósok, legalább zálogkötelezettként, és ellenük is folyik végrehajtás. Vagy ha nem, akkor előbb-utóbb folyni fog. X cimborája valószínűleg segítő szándékkal vette meg a követelést, hogy ne legyen árverés, de hamar rá fog jönni, idővel ő maga lesz kénytelen árverést sürgetni, különben sosem látja viszont a pénzét.
De miért ártod magadat olyan dologba, amiről egy valós tényvázlatot sem tudsz előadni?

Kedves Fórumozok!

A következő kérdésem lenne:
Adott egy ingatlan, amire bank által jelzálogjog volt bejegyezve, majd ezt a követelést engedményezés útján megvette az egyik adóstárs /legyen X / barátja, és igy jogutódlással most ő lett bejegyezve mint jelzálogjog jogosultja.
Az ingatlannak azonban egyik adós sem a tulajdonosa, csak a gyerekeik - közösek és nem közösek vegyesen.
Nem teljesen értem, hogy ennek így mi értelme van. Az odáig tiszta, hogy árverezést kérhet(ne), de akkor az összes gyerek kevesebbet kap és valójában ezt az X adóstárs pont nem akarja, mert vannak számára kedvesebb gyerekek is, akikkel nem akar kiszúrni. Ő amúgy a haszonélvező, idős ember. A másik adóstárs /legyen Y/ nem dolgozik, nincs jövedelme, őt eltartják. Örökölni sem fog.
Milyen lehetőségei lesznek ez esetben a jelzálogjog jogosultjának? Gondolom csak az árverezés. De akkor Y -nak megszűnik a tartozása anélkül, hogy valójában bármit is fizetett volna. Jól gondolom?

Köszönöm

european! ha ennyi a nettod amint irod és a tartozás 480000ft , nem lett volna egyszerübb részletet kérni a közjegyzön keresztül mert igy megkimélted volna magad a végrehajtonak járó költségek kifizetése alól . tapasztalat ha a vh kérö pénzt lát hajlamosabb a megegyezésre söt nagyon jo egyezkedéseket lehet elérni.

Úgy értettem, hogyha a munkáltatója jogszerűen jár el, akkor levonja, ha nem érdekli, akkor megragad a 33%-nál. Jobb esetben a visszajelentés alapján a munkáltatót felhívja a végrehajtó a jogszerű levonásra.

A jogszabályhely alapján helyesen úgy jár el a munkáltató, ha első lépcsőben levonja a 33%-ot és megvizsgálja mennyi a fennmaradó, és akkor a 63. §-t alkalmazza. Röviden: 300.000 forint nettó felett 200 marad, felette lévő rész levonásra kerül (300 33%-a 100, marad a 200)

Köszönöm a választ!

Igen, ez valóban szerepel a levélen, hogy - A munkáltató a levonás foganatosításánál a Vht. 61-63. §-ában foglalt rendelkezéseket (számítási alap, mentességi szabályok) köteles figyelembe venni.- de akkor úgy tűnik erre nincs egyértelmű válasz, hogy a gyakorlatban mennyit fog fogja a munkaltatóm, vagyis a bérszámfejtés levonni a béremből.

Nem biztos, hogy levonja a munkáltató, de az ő felelőssége. Amúgy egy kiterjesztő rendelkezés, aki jobban keres, annak térüljön előbb a restanciája. Ez a jogalkotói cél.
Amúgy szerepel a letiltási rendelvényen: A munkáltató a levonás foganatosításánál a Vht. 61-63. §-ában foglalt rendelkezéseket (számítási alap, mentességi szabályok) köteles figyelembe venni.
Ezt gondolom megvizsgálta a munkáltató, és észlelte, hogy hoppá a 63 §-a speciális rendelkezést tartalmaz.

Tisztelt Fórumozók!

Munkabéremet érintő letiltással kapcsolatosan az lenne a kérdésem, hogy a letilásról szóló levélben a bérszámfejtő cégtől, illetve a végrehajtótól azt az információt kaptam, hogy a nettó fizetésem 33%-át fogják levonni. Ezt követően a megmaradt összeg 370.000 ft körül várható a munkabéremből. A teljes tartozás összege egyébként 480.000 Ft. Mai napon megkérdeztem a bérszámfejtő céget és ők azt erősítették meg, hogy csak 33%ot fognak vonni, viszont van aki ennek ellenkezőjét mondja, hogy a 200 ezer feletti részt is elviszik.
Kérdésem az volna, hogy a 200.000 Ft feletti részt is minden esetben levonják tiltás során, vagy csak bizonyos esetekben? Ezt a 200.000 Ft feletti levonást nem kellene külön feltüntetni a levélben, illetve a végrehajtó átlal kiküldött lapon?

Köszönöm előre is!

„Az árverési vevő - ha nem tök hülye - a kifizetést hagyja utoljára! (ezt a vonatkozó tv is támogatja azzal, hogy addig automatikus felfüggesztést biztosít...)”

Az, hogy a felfüggesztést említed, amire amúgy csak a bíróságnak van hatásköre, mindent elmond a hozzáértésedről. Aemilius Papinianus pedig a három remekjogász (+Modestinus) egyike (római jog). Ha ezen viccelődsz, akkor nem csodálom, miért tartod magad vh ügyesnek. És nem, nem ugyanazt mondtuk. Teljesen más határidők vannak.

Nézzél utána a végrehajtási kifogással kapcsolatban, az eljárásjogi határidőnek. És az alapján gondold át a Vht. 149. § (1) bek. szerinti főszabály szerinti fizetési kötelezettséget. Ja és a haladéknál a végrehajtónak diszkrecionális jogköre van, ha azt mondja nem, akkor nem. /Akinek nincs pénze, ne árverezzen, mondá a szigorú végrehajtó/

a végrehajtó - ha olyan kedve van - nem engedélyezi a fizetési haladékot.
Az adós pedig - ha nem tök hülye és látja, hogy a végrehajtónak olyan kedve volt - a hivatalos levelek átvételének időzítésével úgy húzza a végrehajtási kifogás beadását, hogy az árverési vevő fizetési határideje után érkezzen a végrehajtóhoz.

Ha az észszerű fizetési haladék megvan, akkor nyilván előbb fog beérkezni a kifogás, mint a fizetési határidő, de ha nincs fizetési haladék, akkor ez a sorrend képes megfordulni.

„ezt a vonatkozó tv is támogatja azzal, hogy addig automatikus felfüggesztést biztosít”
Idéznéd, kérlek?

Az árverési vevő - ha nem tök hülye - a kifizetést hagyja utoljára! (ezt a vonatkozó tv is támogatja azzal, hogy addig automatikus felfüggesztést biztosít...)

„általában a vételár megfizetése teszi fel a jogerőre pontot”
az csak az egyik szükséges alaki kellék a jogerőre emelkedéshez. Ennél még lényegesebb feltétel, hogy ne is érkezzen végrehajtási kifogás.

papinianus
Csak nem részleteztem ki úgy mint Te! (általában a vételár megfizetése teszi fel a jogerőre pontot... bár dilettánséknál tényleg nem mindig...)
Az olcsó viccedet meg nem díjazom... (én sem hívlak Ánusz-nak...).

„Az árverési vevő én lennék. A végrehajtó tájékoztatása szerint az ingatlan árverésen kívül is megvásárolható, elkerülve az árverési bonyodalmakat. Ez lenne számomra ugye a legegyszerűbb, de így a férj többet szeretne, mint a kikiáltási ár, melyet a bíróság határozott meg.”

Bolond lenne. Általában a végrehajtás alapjául szolgáló határozatban (közöst tulajdon megszüntetése iránti per) megállapított becsérték, és a végrehajtható okirat végrehajtóhoz érkezése között évek telnek el. Gondolj bele, ha a becsérték 2021-2022-es mennyi gazdasági változó.
Másrészt a közös tulajdon árverésen történő megszüntetése speciális rendelkezéseket is tartalmaz, ami a feleknek kedvező:

• Részt vehet az árverésen bármely társtulajdonos, mert nincs tisztán adósi/végrehajtást kérői pozíció (Vht. 162. § (4) bek.)
• Előárverezési joga van, tarthatja a legmagasabb ajánlatot.
• A Vht. 150.§ (1) bek. szerint visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges
• A becsérték módósítását kérelmezhetik. A tételes jogi rendelkezés szerint hatáskör telepítéssel (162. § (3) a) bek. a végrehajtást elrendelő bíróság állapíthatja meg újra a becsértéket, a 162. § (5) alapján rögzített feltételekkel a végrehajtó.
• A közös tulajdon árverésen történő értékesítése - értelemszerűen - beköltözhetően kerül értékesítésre, DE a lakóingatlan tekintetében a kilakoltatási moratórium hatálya kiterjed a bentlakó társtulajdonosra is.

VH-ügyetlen
„teljes vételártól 15 nap az önkéntesség, vonatkozik, kiköltözési nyilatkozat…? nem értem mihez kezdene vele…”

Jó az az árverés napjától - árverési jegyzőkönyv aláírásától - számított 30. napig történő, önkéntes kiköltözésre... Persze vagylagos feltételek szerint változhat a határidő a vételár teljesítése, haladék, jogorvoslat esetén, de idecsapni, hivatkozás, jogszabályhely megjelölése nélkül, hogy a teljes vételártól 15 nap az önkéntesség, az egy vicc.

154/A. § *  (1) *  Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

secon,

Gondolod, senki sem fog licitálni, simán elviszed a becsértéken?
Nem ér meg pluszpénzt, ha rögtön kiköltözik, pláne a kockázat elkerülését, hogy valaki ráígérjen, és nem plusz 3, hanem plusz 5 vagy 7 millióval fog a becsérték felett elmenni a végén?

Az árverési vevő én lennék. A végrehajtó tájékoztatása szerint az ingatlan árverésen kívül is megvásárolható, elkerülve az árverési bonyodalmakat. Ez lenne számomra ugye a legegyszerűbb, de így a férj többet szeretne, mint a kikiáltási ár, melyet a bíróság határozott meg.