Üdv! A következőkben szeretnék tanácsot kérni, a cégemen a végrehajtó foglalásokat jegyzett be a tulajdonrészemre, még 2017-ben, melyek közül már hármat önállóan törölt. A foglalások egy 2014-es parkolási bírság, egy 2013-as villanyszámla számlatartozás és egy 2016-os internet tartozás kapcsán születtek. Ezek elvileg végrehajtási szempontból elvileg elévültek, de nem teljesen érthető számomra a jogszabály, amit úgy látok, hogy valami olyasmi: a foglalás bejegyzése esetén a végrehajtási folyamat elévülése felfüggesztésre kerül, azaz még aktuális. Volt más parkolási bírság, melynek tulajdonjogi foglalását törölt már korábban magától a végrehajtó, ezért nem értem, hogy ezekre már kérhető a törlés, vagy ki kell-e egészében fizetni, vagy ilyenkor meg kell egyezni valamilyen módon a végrehajtóval. Köszönöm a választ!
végrehajtás kérdések
Laikusok azt tartják, hogy a jogászok bikkfanyelven fogalmazzák meg a mondókájukat, azzal a szándékkal, hogy azt halandó ne érthesse. Én viszont azt mondom, hogy ez alávaló hazugság, de legalább végzetes tévedés. Ugyanis, a bikkfanyelv tipikusan a jogászokat utánozni akaró laikusok nyelvezete. Néhány csodás példa:
„a cégemen a végrehajtó foglalásokat jegyzett be a tulajdonrészemre” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: a végrehajtó lefoglalta az üzletrészemet.
„Ezek végrehajtási szempontból elvileg elévültek” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: ezek elévülhettek.
„a foglalás bejegyzése esetén a végrehajtási folyamat elévülése felfüggesztésre kerül” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: a foglalásról szóló intézkedés megszakítja az elévülés folyamatát.
“”volt más parkolási bírság, melynek tulajdonjogi foglalását törölt már korábban magától a végrehajtó” = a jogászok ‘bikkfanyelvén’: korábban befejezett ügyekben a foglalást már feloldotta a végrehajtó.
És akkor azt a mondatot, amelyet egyáltalán nem is értek, tehát még “bikkfanyelvre” sem tudom lefordítani, most nem is idéztem…
@gerbera317 nem jogászkodni akarok, hanem megpróbáltam leírni a helyzetet. a kérdésem annyi, hogy ezek elévülhettek-e vagy sem?
Persze, hogy elévülhettek. De ahhoz elég lett volna annyit kérdezni, hogy "az öt évnél régebbi tartozásaim elévülhettek-e?".
akkor is elévülhettek, ha a végrehajtó lefoglalta 7 évvel ezelőtt az üzletrészemet?
Akkor is. De az, hogy 'elévülHETett', nem jelenti azt, hogy el is évült.
A központozási hibáid ellenére bíztam, hogy összetettebb válasz tudsz adni.
medtrans71,
Az elévülést "kívülről" nem lehet megmondani. Befáradsz a végrehajtóhoz, mindegyik ügyben kéred, hogy nyomtassanak ki Neked dokumentumlistát. Ha azon két egymást követő sor (végrehajtási cselekmény) dátuma között több mint x év van, akkor a végrehajtási jog jó eséllyel elévült. Ha ezt látod, hivatkozol az elévülésre, és kéred a végrehajtót, hogy nyilatkoztassa a végrehajtást kérőt a Vht. 41. § szerint az elévülés elismeréséről.
Mennyi az x?
áram: 3 év, 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, 63. § (3) bek. és 178/M. §
parkolás: 1 év, 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 15/C. § (3) bek.
internet: 1 év, 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, 143. § (2) bek.
Ha a fenti szabály alapján nem évült el, akkor vagy kifizeted az egészet a végrehajtónak, vagy megpróbálsz egyezkedni a végrehajtást kérővel, hogy egy részét kifizeted, és cserébe engedje el a többit. (Vannak ritka kivételek, de most hagyjuk azokat.)
@medtrans71
mi meg annyira bíztunk benne, hogy ennél konkrétabb tényállást adsz elő...
A tényfukar elsőbálozók valahogy mindig megsértődnek gerberán, pedig ha vennéd a fáradságot, és esetleg utánajárnál a végrehajtónál, hogy az ügyedben mikor és milyen iratok keletkeztek, akkor sokkal konkrétabb választ kapnál tőle.
@osztap köszönöm!
Üdvözlök mindenkit, vettem egy lakást árverésen, a lakók kiköltöztek, de több százezer forintos közüzemi tartozást hagytak. A lakás és a közüzemek a szülő nevén voltak, akitől nem tudom jövedelem híján behajtani a tartozást. Van-e lehetőség a gyermektől behajtani? Illetve számít-e, hogyha időközben másik lakcímre jelentkezett be (új lakcímkártya) a gyermek?
B.Balazs,
Milyen közmű ez? Téged csak a vízmű érdekel, a többi az előző tulajdonos problémája.
Ha a tartozást kifizeted, akkor a szülő tartozását fizeted ki, mert ő állt szerződésben a közművel. Azért a gyerek nem felel. Persze, megpróbálkozhatsz azzal, hogy a fizetési meghagyásra beírod a szülő ÉS a gyerek nevét, egyetemleges felelősökként, bízva abban, hogy nem mondanak ellen. Még be is jöhet. De a pert a gyerek ellen elbuknád.
Az általatok javasolt lakáskiűrítési per kapcsán lenne kérdésem...Miért lesz jogalap nélkül a birtokos az ingatlanban, ha a bíróság felfüggesztette a végrehajtást és ezért nem adta birtokba a végrehajtó? Ő ezzel fog védekezni és attól tartok, hogy a lakáskiűrítési per során is ezt a pert fel fogja függeszteni a bíróság amíg az a polgári per le nem zárul amiben a végrehajtás felfüggesztését elrendelték. Vagy az már megalapozza a jogalap nélküli birtoklást, ha tulajdnosként nem engedélyezem az ott lakást? Köszönöm, ha segítetek..
Az adós ottlakása a törvény erejénél fogva jogalap nélküli: „154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.” A végrehajtó éppen azért adhatja át az ingatlant a vevőnek akár kényszerrel is, mert az adós ottlakása a 30 nap elteltével jogalap nélkülivé vált. És az adós nem nyerte vissza a jogalapját a felfüggesztés által. A felfüggesztés csak a végrehajtót akadályozza abban, hogy átadja a vevőnek az ingatlant, de nem ad az adósnak jogalapot a továbblakásra.
Tisztelt gerbera317!
mielőtt megindítom a pert, ugye fel kell szólítanom, hogy hagyja el az ingatlant és adja birtokba? Itt 30 napos hatridőt kell megadni neki vagy elég a 15 nap is a kézhezvételtől?
A határidő az árverést követő 30. nap elteltével lejárt. Nincs helye további határidő tűzésének. De lehetsz jófej, és mondhatod neki, hogy kap három hetet, és ha a 22. napon még ott találod, beadod a keresetet.
Szép napot! Szeretném megkérezni ha nekem 400.000.-. nettó fölötti a fizetésem és a munkáltató 50% levonja a 200.000.- feletti részt 100% -ban köteles levonni vagy vonható ? Változtak a szabályok: munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000,-forintot
Miért nem a munkáltatór kérdezed?
Egyébként ha szabályosan csinálja, akkor legfeljebb 200K-t fizet ki neked.
zsofar: A Vht. 63. §-a kiterjesztő, speciális rendelkezést alkalmaz az olyan adósok tekintetében, akiknek ezt a vagyon helyzetük indokolja. A bírósági végrehajtási eljárásban minden haladéktalan, abban az esetben, ha magasabb a munkabér, akkor mindenkinek az érdeke a mielőbbi megtérülés. Akárcsak a hatósági átutalási megbízásnál: Ott is a mentes összegen felül korlátlanul levonható. Természetesen a "levonható" kifejezés nem a munkáltatói mérlegelésre utal.
Nagyon szépen köszönöm a magyarázatott így már értem. Egy kérdésem lenne még. Ha volt fizetés emelésünk és visszamenőleg 2 hónapót kaptunk meg amit hóközi kifizetésként kaptam meg. Ennek is vonták az 50% majd a kapott összeget levonták a bérszámfejtésen a 200.000.- ból és a havi kifizetés ennyivel kevesebb volt a havi béremnek. Jogszerü? Köszönöm a választ.
zsofar,
Nem pontosan értem, hogy számoltak, de a szabály maga egyszerű :
„ Vht. 63. § * A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.”
Ha az fizetésemelés volt - tehát a korábbi fizetésed része -, és amúgy anélkül is több a fizetésed a nettó 400-nál (tehát az 50% után 200-nál több marad), akkor ezt, mint a fizetésed részét, teljes egészében levonhatják. Valszeg jogszerű volt.
Üdvözlet Mindenkinek!
Egy régi (bár vitatott) tartozás ügyében, ahol a VHT. 41§ szerinti eljárást is megindítottam időközben, a végrehajtó megkereste a munkahelyemet. A fizetésemet 50% tartásdíj levonás terheli, ezt már előző megkereséskor lenyilatkozta a mh. Viszont a végrehajtó a munkahelyemtől kéri az ezzel kapcsolatos kibocsátó hatóság nevét és az ügyszámot. A kérdésem, hogy ezt a munkahely kiadhatja -e a végrehajtónak. Adatvédelmi oldalról aggályos számomra, hiszen az a válási végzés, amiben ez le van írva, rám tartozik; a tartásdíj levonáshoz, ezt persze a munkahelyen bemutattam, az alapján foganatosítják. Viszont ezt a munkahely kiadhatja -e harmadik fél részére, vagy ha a végrehajtó ezt kéri, akkor tőlem kérheti, vagy a kiállító hatóságtól (bíróságtól)?
A munkahely kvázi a cél (levonás) miatt kezeli ezt az adatot, de a végrehajtónak van -e joga ennek az adatnak a kiadását, a munkahelyemtől kérni?
zsebia,
Igen, szerintem jogosan kéri.
Előfordul ugyanis, hogy az elvált felek megegyeznek, hogy nem utal a kötelezett, inkább a jogosult kérje a munkabérből letiltást, mert így további levonást nem lehet a munkabérére vezetni.
Ha a bíróság is úgy látja, az ítéletet nem adja ki a végrehajtónak egyazegyben, de ha megkeresi a bíróságot a végrehajtó, akkor megerősítik, hogy igen, az a kötelezett, a jogosult, és az összeg is.
zsebia:
Vht. 47 §-a lényegében bármely hatóságtól kérhet adatszolgáltatást a végrehajtó, amelynek köteles a törvény által eleget tenni, díjmentesen, 8 napon belül.
Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatását kérted, de leírod, hogy a letiltás foganatosítják, azt remélem tudod, hogy a letiltás előjegyzése esetén az elévülés nyugszik. Fontos továbbá megemlíteni, a végrehajtás foganatosítása során mikor nyugszik az elévülés. A
polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk). 6:24. §-ában foglaltak szerint nyugszik az elévülés, amennyiben a követelést a
jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. A nyugvás szempontjából a releváns az, hogy mi számít menthető oknak. A Legfelsőbb
Bíróság egy konkrét döntésében Pfv.21.377/2009/5 kimondta, hogy a végrehajtási jog elévülésének nyugvását idézi elő, ha a végrehajtás
során kibocsátott letiltás alapján azért nem tudja megkezdeni a levonást a munkáltató, mivel a kötelezett munkabérét egyéb,sorrendben
megelőző tartozások terhelik, ezért a letiltás előjegyzésének, mint ügyviteli befejezésnek az esete áll fenn. Továbbá mind a munkáltató, mind pl. jogutódlás esetén a bíróság eljárási, végrehajtási eljárási cselekmény, amely megszakítja az elévülési időt.
Nyilván nem tudom, mikor foganatosította a letiltást a munkáltató, azonban ha az kibocsátásra került 6 éve és előjegyezték, majd folyamatosan levonnak, akkor az elévülés nyugszik, egy esetleges megszüntetési perben is elutasítanák a kereseted.
drbjozsef,
igen, természetesen jogosan kéri. A kérdés az, hogy a munkahelyem köteles -e neki kiadni ezt az információt, kezelheti -e azt az adatomat a munkahelyem olyan szinten, hogy harmadik fél felé (behajtó) kiadja. Vagy a behajtónak tőlem, illetve a bíróságtól kell kérnie.
papinianus88,
"Vht. 47 §-a lényegében bármely hatóságtól kérhet adatszolgáltatást a végrehajtó ..." - ez persze, de a munkahelyem nem hatóság :) A kérdés, ahogy előbb is, ezt az információt a munkahelyem köteles -e kiadni.
A Vht. 41§-t azért kértem, mert a tartozás állítólag egy 2000-ben kötött kölcsönszerződés, egy olyan céggel, akiről soha nem hallottam és emlékeim szerint én 2000-ben semmiféle kölcsönt nem vettem fel és a tájékoztatás szerint a kölcsön 2009-ben lejárt. 2022-ben az EOS valahogy átvette/előkotorta és behajtást indított. Eleve vitathatnám, hogy valóságos -e a tartozás (szerintem az sem állja), de egyszerűbbnek tűnt a 2009 és 2022-es időtáv miatt a 41§-t elindítani. Csak közben a behajtó is aktivizálta magát és minden szinten, mindent megmozgat, hogy amíg az ügy folyamatban van, valamit behajtson.
Volt régebbi behajtásom pár éve (azt kifizettem, mert jogos volt), ott simán elég volt a munkáltató részéről egy nyilatkozat a tartásdíj levonásról nem kérdeztek többet.
