végrehajtás kérdések

„Az új tulaj nem viseli a ház terheit sem, így miért kellene többlethasználati díjat fizetni?”

Érdekes kérdés. Feltehetőleg ez azzal lehet összefüggésben, hogy a lakás felének ő a tulajdonosa. Használod az ő részét is, miért ne kellene?

A "beköltözhető" és "lakott" fogalmak a végrehajtási törvény fogalmai, és nem feltétlenül és teljesen fedik azokat a fogalmakat, amit a köznapi nyelvben az átlagember ért alatta.
A bírósági gyakorlat az (megjegyzem : ez sincs implicite leírva semmiben, a bíróság jogi levezetése adja), hogy a közös tulajdon megszüntetése a bent lakó hátrányára ilyenkor nem történik meg, mert a lakottság tudatában licitált. De ettől az egyéb jogaival élhet, például nem kell kiköltöznöd - hiszen jogod is van a haszonélvezeted miatt ott lakni -, de a lakás fele az övé, úgyhogy beköltözni melléd joga van. És ha ebben úgy döntesz, hogy megakadályozod, akkor a többlethasználati díjat jogosan követelheti.
Ez olyan, mintha a fél lakrésze után bérleti díjat kérne tőled (az összeg is általában hasonló). Hiszen benne laksz a fél lakásában, naná, hogy jár az.

„A bírósági gyakorlat az (megjegyzem : ez sincs implicite leírva semmiben, a bíróság jogi levezetése adja), hogy a közös tulajdon megszüntetése a bent lakó hátrányára ilyenkor nem történik meg”
Halkan teszem hozzá: Akár meg is szüntetheti a bíróság. Mivel a kérdező haszonélvező a fél ingatlanon, az ő joga az ingatlan használatára fennmarad, akárki is a tulajdonos. A másik fél tulajdonosával közösen használhatja.

Tekintve, hogy lakott becsérték alapján vette, itt szerintem akkor szüntetné meg a közös tulajdont a bíróság, ha a kérdező AKARNÁ magához váltani a másik felét (de ezt megtehette volna az árverésen is), vagy ha a másik félé - esetleg harmadik félé - lesz az egész ingatlan tulajdonjoga, de az egészre kapna használati/haszonélvezeti jogot a kérdező. De ki tudja.

Tiszteletem!

Szeretném megkérdezni mit jelent ha licit oldalon ez szerepel: a tulajdoni hányadnál,: "1/2+1/2=2/2 (1/1) (Nem feldolgozható)".? A nem feldolgozhatót nem értem
Köszönöm

Jozsef77,

Szerintem egy programhiba. A végrehajtók programja, ami generálja ezeket a hirdetményeket, nem tud törteket egyszerűsíteni, és ezért hibát jelez.

De ne hidd el nekem, kérdezd meg a végrehajtót, mielőtt licitálsz.

Még egy kérdésem lenne mennyire probléma az, hogy a beépítetlen telken lakóingatlan van?

„mennyire probléma az, hogy a beépítetlen telken lakóingatlan van?”
Mi van a hirdetményben? Lakóingatlannak minősül vagy sem?
Áll már legalább 10 éve a ház?
Lehet, hogy engedély nélkül épült, vagy engedéllyel ugyan, de használatbavételit nem kértek vagy nem kapott.

Jozsef77,

Legalábbis drága és macerás, de az is lehet, hogy egyáltalán nem lehet feltüntetni az épületet a földhivatali térképen. Amíg az ingatlan nincs rajta a térképne, addig pedig az ingatlanra egyik bank sem ad hitelt. Csak kp-s vevőknek tudod eladni. Nyilván olcsóbban, mintha lennének hitelre vásárlók is.

"719 m2 alapterületű kivett beépítetlen terület. Tulajdoni hányad: 1/1 Az ingatlan a tulajdoni lap és az adó- és értékbizonyítvány adatai alapján: 719 m2 alapterületű kivett beépítetlen terület. A valóságban felépítmány található az ingatlanon. "
Besorolás mezőben lakóépület van írva.
A képek alapján 10 éve biztos áll

egyes végrehajtók a kiürítést csak lakóingatlan esetén foganatosítják, a Vht. Kommentárra vagy Nagykommentárra hivatkozva (persze nem törvénytelen nem lakóingatlan birtokba adniuk, de ez a végrehajtói gyakorlat tényleg nem egységes).
Elég szívás, ha ebből még az adóst is neked kell valahogy kiraknod.
Ha már több mint 10 éve áll, akkor a legnagyobb valószínűséggel a "megtűrt" kategóriába esik, vagyis nem lehet utólag sem feltüntetni az épületet, ellenben a lebontása sem rendelhető el. Gyakorlatilag elölről kell kezdeni az engedélyezést, és nem biztos, hogy megfelel az építési szabályoknak.

Jó reggelt!

A végrehajtó zárolhatja az adós élettársának, vagy házastársának saját bankszámláját? Nem adóstárs, ellene nincs végrehajtás folyamatban. Ha igen, akkor milyen indokkal?

Köszönöm!

Nem.

(Egyébként senkinek a számláját nem "zárolhatja". Az adósét sem.)

Kisdi

„A végrehajtó zárolhatja...”

Nem a végrehajtó, hanem a bank, nem zárolhatja, hanem inkasszót helyezhet a számlára.
Tehát amikor pénz érkezik rá, akkor egyből hatósági levonás indul.
És csakis az adós számlájával teheti ezt, családtagokéval nem nagyon.
Egyébként a hír igaz! Ez már tiszta Jereváni rádióba illő hír lenne!

@Kisdi
„Ha igen, akkor milyen indokkal?”
Például, 1) mert mégiscsak folyik ellene végrehajtás. Vagy 2) mert olyan is rendelkezik a számla fölött, aki ellen végrehajtás folyik. A hibát először mindig otthon kell keresni, és többnyire meg is található.

Sziasztok!
Árverésen vettem egy házat 2018-ban, az árverés 2019-ben lett jogerős. Ezt követően az adós pereskedett mind a végrehajtás megszüntetése ügyében, mind később az én tulajdonjogomat vitatta. Ez utóbbi pert megnyertem. 2024 októberében birtokba adta a végrehajtó az ingatlant. Pár napja azonban kaptam egy levelet, hogy az adós a 2023-ban felújította az ingatlant, valamint kibővítette. Erre egy vállalkozói szerződést mutatott, amit nem mellesleg a fiával kötött. Jogalap nélküli gazdagodás címen így beperelt 130 millióra. Az egész ingatlan kb. 75 milliót ér. Mi a véleményetek?

Az értéknövekedés kiadását kérheti. Illetve, ha valóban hozzáépítés is volt, akkor valamilyen arányban tulajdonos lett.
De az a szerződés nem bizonyít semmit.

Igen, de én nem kértem, beleegyezésem sem adtam, hogy a tulajdonomhoz bővítsen, újítson vagy bármit csináljon vele. Jogcíme sem volt ott tartózkodni. Az, hogy tehermentesen vettem az ingatlant erre nem vonatkozik? Az elmü, víz stb benyeli ezeket a "károkat", amiket ilyen bentlakás alatt esetleg felhalmoznak az adósok.

azért egy jogerősen elbukott árverés, illetve tulajdonjogi per után nekiállni bővíteni az árverési vevő házát rosszhiszeműnek minősül, attól függetlenül, hogy maga az építés szabályosan történt-e vagy sem.

Kúria Pfv.V.20.014/2024/5. [29]:
"Rosszhiszeműnek a ráépítő a Ptk. szerint két esetben minősülhet: amennyiben a föld tulajdonosa a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást [Ptk. 5:71. § (1) bekezdés], valamint akkor, ha az építkezés megkezdése előtt az építkező tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett, hogy az építkezés a tulajdonos tulajdonjogát sérti [Ptk. 5:71. § (2) bekezdés]."

Feltételezem, a felújításra is hasonlóan értelmezhető a rosszhiszeműség, bár erre nem találtam precedens ítéletet.

(bocs, utólag talán félreérthető lett az első mondat - mindez természetesen az adós nézőpontjából)

Igen én is így láttam, hogy rosszhiszemű, de azt is megtaláltam, hogy ilyenkor a ptk. szerint a 5:71. § [Rosszhiszemű ráépítés]

(1) Rosszhiszemű ráépítés esetén és abban az esetben, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti.
DE:
(4) A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű.

Egyszóval, én mint árverési vevő, milyen jogszabály, vagy precedens ítélet alapján tudnék úgy eljönni, hogy ne kelljen fizetnem.

„Egyszóval, én mint árverési vevő, milyen jogszabály, vagy precedens ítélet alapján tudnék úgy eljönni, hogy ne kelljen fizetnem.”
Megkerested, elolvastad a Kúria hivatkozott ítéletét?
https://kuria-birosag.hu/…ll-megitelni
A hivatkozott Kúria ítéletben a rosszhiszemű ráépítés bontását kérték.
Az biztosan nem működne, hogy a ráépítés úgy marad, neked meg semmit nem kell fizetned (akkor az lesz, amit KBS írd - fizesd meg a valós értéknövekedést). De az eredeti állapot helyreállítási viszontkeresetével szerintem megúszhatod azt, hogy ne kelljen a felhúzott épületrészért fizetned.

(A beidézett Ptk. 5:41.§ (4) egészen másról szól: az árverési vevő rosszhiszeműségéről. Hacsak nem volt eleve perindítás tényfeljegyzéssel árverésre bocsátva az ingatlan, akkor ez esetedben nem jöhet szóba)

@Kovács Béla Sándor
@Szomorú örökös - Köszönöm a válaszokat!

@gerbera317-neked is köszönöm, de egyik pontod sem áll fenn.

Mindegy, majd a bank megmondja mi történt.

zsuba1,

Szerintem ez a (4) bekezdés nem vonatkozik az esetedre. Ez akkor vonatkozna rád, hogy ha a per alatt, birtokbaadás előtt, TE építettél volna rá, mint szerző. Az a részedről lett volna rosszhiszemű.

Kisdi,

Mernék rá fogadni, hogy gerbera egyik pontja pedig igaz lesz. Persze minimális esély van a bank ésvagy a végrehajtó hibájára, de nem valószínű.

Régóta nem lehet közös számlát nyitni már, ilyenkor az egyik fél nevén van a számla, de csinálnak rendelkezési jogot az egyébként "közösként" kezelt számla felett a másik félnek is (=élettárs, házastárs), hogy tudjon utalni például a számláról ő is. Biztos nincs ilyen?