végrehajtás kérdések

drbjozsef

Az adásvételiben egyértelműen benne van, hogy az adott tulajdoni hányad természetben hányadik emelet hányadik ajtó, és a későbbiekben milyen helyrajzi számot fog kapni. Érvényes alapító okiratunk azért nincs, mert a legutóbbit (2018) a földszinti négy üzlethelyiség tulajdonosa nem volt hajlandó aláírni, mostanra sikerült meggyőzni.

Akkor nincs miért aggódnod.
Valszeg ugyanígy megvan az eladód még ottani másik lakása is jelölve, úgyhogy ha teher kerül a - most még - osztatlan közös hányadára, az majd az ahhoz tartozó lakás albetétjére fog átkerülni.
A tiedhez már semmi köze. Senkinek, nem csak neki.

Köszönöm!

@gergelyg
Most, hogy végre-valahára kimerítetted a nem létező végrehajtással kapcsolatos kérdéskört, csak a társasházzá alakulás problémája maradt. Azzal a kérdéseddel meg nyilván ott kell kereskedned, ahol azt intézik.

Üdvözlök Mindenkit!

Ingatlan árverezés után elkészült a díjjegyzék (megtérül az összes tartozás)ami ellen nem nyújtottam be kifogást igy az jogerőre emelkedett.
Nincs tudomásom arról hogy más nyújtott volna be kifogást. Gondolom a végrehajtónak tájékoztatnia kellett volna erről engem is mint adóst.
Az ingatlan az árverési vevő tulajdonába került viszont 2025.04.30. után lesz átadva neki mert kilakoltatási moratórium van.
Jelenleg az ingatlan üres tőlem átvehetné de állítólag tartani kell a határidőt.
Az árverezésből jelentős túlfizetés keletkezett.(milliók)
Kérdésem az lenne van-e törvény arra hogy a túlfizetést mennyi idő múlva kell a végrehajtónak átutalni a számlaszámomra?
Mi az általános tapasztalat?
Kérdeztem az illetékes végrehajtót(e-papir) de nem reagált a kérdéseimre.
Köszönöm válaszaikat!

„Jelenleg az ingatlan üres tőlem átvehetné de állítólag tartani kell a határidőt.”

Ez egészen biztosan téves.
A Vht. 182./A.§:-a csak a kiürítés foganatosítását halasztja el, az önkéntes teljesítésre ez természetesen nem vonatkozik. Milyen hülyeség is lenne, hogy a már tulajdonos árverési vevőnek ÉN nem adhatom át az ingatlant, mint adós?

Add oda neki a kulcsokat, írjatok egy átadási-átvételi jegyzőkönyvet, óraállásokkal, rögzítve a tényt, hogy átadtad a kulcsokat, birtokba adtad az ingatlant. Az árverési vevő meg ballagjon be a végrehajtóhoz, és kérje a 154.§ szerinti átadást. Ez egyszerű papírmunka, egy jegyzőkönyv, hogy átadta. Oda se kell menni, mit is csinálna ott?

@PIT
Az adóst a végrehajtó irányába terheli kötelezettség (átadás), amiről bizonyosan kaptál felhívást is. A kulcsokat akár a végrehajtónak is átadhatod, ha úgy áll a helyzet, hogy nem tudod, vagy nem akarod keresni az árverési vevőt.
A téli kilakoltatási moratórium egyébként nem rád, illetve a kötelezettségedre vonatkozik.
Hanem arra, hogy ha sokáig cseszekedik az adós, akkor az árverési vevőnek a végrehajtó fogja átadni, ha az időben kérte, azonban a téli kilakoltatási moratórium alatt nem intézkedhet az ingatlan kiürítése és árverési vevőnek való átadása iránt.
Ha pedig kényelmesen üldögélsz, és arra vársz, hogy leteljen a téli moratórium, meg esetleg házhoz jöjjön a végrehajtó, ne csodálkozz, ha az árverési vevő egyszer csak lakáshasználati díjat fog követelni. És arra az időszakra , amíg nem adod át az ingatlant, jogosult is lesz rá, függetlenül attól, ha egyébként már régóta nem is tartozkodsz már az ingatlanban.

@PIT
„van-e törvény arra hogy a túlfizetést mennyi idő múlva kell a végrehajtónak átutalni a számlaszámomra?”
Kifejezett határidő nincs. Azonban a díjjegyzéknek mindenkinél végig kell futnia jogerősen, és minden végrehajtást kérőt ki kell fizetni.
Ha ezek jogerősen véget érnek mindenkinél, akkor fog eldőlni, neked mennyi jut.
Mi lenne, ha telefonon vagy személyesen érdeklődnél a végrehajtónál?

Az, hogy a vételárból ki mennyit kap, nem a díjjegyzékből derül ki, hanem már a felosztási tervből kiderült. Mint ahogy az is, hogy az adós nem kap vissza semmit. Ugyebár.
Ha bármennyi is járna vissza, akkor pedig nem készült felosztási terv, mert nem volt rá szükség. Ugyebár.
A dijjegyzék pedig nem a vételár felosztásáról szól, hanem a végrehajtó abban számol el az eltett végrehajtási költségekről. És a díjjegyzék a legutolsó sora szól arról, hogy mennyit kell még befizetni, vagy pedig mennyit kell visszatéríteni az adós részére.

A végrehajtónak a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002 IM rendelet 47. § (1) bekezdése alapján A végrehajtó a befizetett összegeket köteles a rendeltetésüknek megfelelően kezelni és a kifizetéseket attól az időponttól számított 15 napon belül teljesíteni, amikor a kifizetés előfeltételei biztosítottak (pl. a jogorvoslatot elbírálták).
Mivel határidőket nem látunk, nem közöltél így nehéz. Nyilván ezen jogszabályhely arra vonatkozik, hogyha a felosztási terv jogerőre emelkedik, vagy pl. a jegyzőkönyve arról (ami amúgy nem törvényi kötelezettség), hogy kinek mekkora összeg kerül kiutalásra a végrehajtás során befolyt összegből.

Az ingatlan birtokba adásának semmi köze nincs a kiutaláshoz. A konszenzus pedig mindent felülír, ha átadod önként, és dalolva az ingatlant a vevőnek, átadás-átvétel jkv. És ennyi. A végrehajtó általi birtokba adás nem kötelező eleme az eljárásnak.

Üdv !
Lenne egy olyan kérdésem, hogy kifizettem a végrehajtást kérőnek a tartozásom teljes összegét, amit eddig a nyugdíjból tiltott a végrehajtó.
Felhívtam a végrehajtó irodát és ott közölték velem, több mint 600.000.- Ft végrehajtási jutalékot kell a részükre megfizetnem.
Kérdésem az lenne, hogy miért járna nekik az egész jutalék,mikor a tartozást nullára én fizettem ki és ők ezért nem dolgoztak meg.
Az alap végrehajtási jutalék 1.030.000,. volt a teljes tartozás behajtására. Ebből ugye lejön amit eddig dolgoztak és levontak. Így csökkent a jutalék összege 600.000,. Ft.ra. De, ez a jutalék is jár nekik teljes összegben,mint sikeres behajtás ? Hát, nem ők hajtották be sikeresen én fizettem ki.
Kérhetem vagy van rá lehetőség, hogy megegyezzek a végrehajtóval egy kisebb jutalék befizetésére ?
Én úgy gondolnám, arányosan kéne a vérgrehajtási jutalékot csökkenteni a kifizetett maradék tartozás összege után.
A végrehajtó irodában telefonon egy hölgy közölte erre nincs lehetőség.
Kérdésem tényleg ?

„Kérdésem az lenne, hogy miért járna nekik az egész jutalék,mikor a tartozást nullára én fizettem ki és ők ezért nem dolgoztak meg.”
Mert ez a törvény. Vht. 254. § (4).

„Kérhetem vagy van rá lehetőség, hogy megegyezzek a végrehajtóval egy kisebb jutalék befizetésére ?”
Ha beleegyezik a végrehajtó, természetesen. De miért tenné?

utazo111,

Ha a végrehajtás elindul, akkor már nem számít, hogy kinek teljesítesz. A vélelem az az, hogy a végrehajtói kényszer miatt teljesítettél - ami, lássuk be, az esetek többségében így is van, és életszerű is, hiszen ezer lehetőséged lett volna teljesíteni a végrehajtás elindulása előtt is -, ezért a jutalék a végrehajtónak a törvény szerint JÁR.
Sajnos ez egy ilyen műfaj.

Szép napot. Családi házunk 1/2 részét elárverezték, egy ingatlan cég vette meg, a másik 1/2-rész úgy alakul, hogy haszonélvezet van rajta az enyém, 2 kiskorú és egy nagykorú unokám a tilajdonos. Az ingatlanos közösmegszüntetéses pert akar, mert rájött, hogy hiba volt megvenni a végrehajtásos ingatlanrészt. 4 millió volt a becsérték 3,2 millióért vette. De 8 millióért akarja adni. Ilynekor az igazságügyi igatlanszakértő mennyiért értékelheti fel? Köszönöm

@Lujza
Lakottan árverezték az 1/2 tulajdonrészt? Az 1/2 elárverezett tulajdonrészen volt, és árverés után is fennmaradt a haszonélvezet?

Lujza,

„ Ilynekor az igazságügyi igatlanszakértő mennyiért értékelheti fel?”

Nincs olyan, hogy "ilyenkor". Az igazságügyi ingatlanszakértő a piaci értékre értékeli. Hogy az 2 millió vagy 10 millió, azt nem tudhatjuk. Tekintve, hogy az árverés általában a legjobb piaci érték felmérése, feltehetőleg 3-4 millió a reális (beleszámolva a lakottságot és a haszonélvezeted értékét).

De szerintem nem vagy rossz alkupozícióban, ugyanis a bírósági gyakorlat az, hogy ha valaki lakottan, haszonélvezettel terhelten árverésen szerzett ingatlan esetén az árverési vevő kérelmére nemigen szünteti meg a közös tulajdont, azon az alapon, hogy az árverésen úgy licitált a vevő, hogy ezekkel mind tisztában volt, ennek tudatában licitált az ingatlanrészre.

(Az ingatlanos által megszerzett 1/2 részen nincs rajta a haszonélvezeted? Csak a másik felén?)

„8 millióért akarja adni. Ilynekor az igazságügyi igatlanszakértő mennyiért értékelheti fel?”
A 20 millió forintos kérdés, hogy a lakott 1/2 tulajdonrészt mennyiért veszi meg bárki a piacról.
És ez nem attól fogg függni, hogy egy ingatlanszakértő mekkora értéket ír a pecsétes papírjára.
De ehhez előbb tudni kell a választ az 50 millió forintos kérdésre a haszonélvezetről.

A lakott részt nem akarom eladni, csak azon az 1/2 tulajdonrészen van haszonélvezet a másikfelén nem volt. Egyedül használom a házat,unokáimnak ajándékoztam a részemet, hazonélvezettel, a másik felén más tulaj volt, miatta árvereztek. Az ingatlan az egész 8 millióra volt értékelve, lakottan, 4 milló volt a kikiáltási ár, lakottan.

a közös tulajdon megszüntetésére az 1/2017 PK vélemény a mérvadó.
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

Az is elképzelhető, hogy a bíróság az árverési vevő kérelmére megindult perben a PK vélemény 3. pontja szerinti alternatív kötelezést alkalmazná.
Ahogy az is elképzelhető, hogy az árverési vevő megpróbálja birtokba venni a tulajdonrészét, de ha egyedül szeretnéd használni az egész ingatlant, akkor lakáshasználati (többlethasználati) díjat fog kérni tőled. És addig is hirdeti az ingatlant annyiért, amennyiért akarja.

Mivel lakottan árverezték, és ki volt kötve, árverésen, hogy nem beköltözhető, így nem kérhet többlethasználati díjat, se kulcsokat....

Lujza,

A lakottságot a Vht. 141. § definiálja. Köznapi nyelven annyit tesz, hogy van valaki, itt például Te, a haszonélvező a másik félen, akinek joga van az ott lakásra, ezért a végrehajtó nem fogja a házat kiüríteni, és az árverési vevő birtokába adni. Azért vette olcsóbban, mert tűrnie kell, hogy Te ott lakj, nem tud Téged kitenni.

DE: Ettől függetlenül ő társtulajdonos, és megilletik mindazok a jogok, amik a Ptk. szerint minden társtulajdonost megilletnek. Azaz ő is használhatja, veled közösen, az ingatlant. Például beköltözhet melléd. Megengedheti másnak, hogy ő helyette beköltözzön melléd. Ha kizárod, bizony jár neki többlethasználati díj.

Neked mint a fél tulajdoni hányad haszonélvezőjének, nem lett attól több jogod, pl. kizárólagos jogod az egész ingatlan használatára, hogy a másik fél tulajdoni hányadot valaki árverésen megvette. A Te jogaid változatlanok. Tűrnöd kell, hogy a másik fél tulajdonosa is használja, veled együtt, az ingatlant.

Meg kéne egyeznetek. Mert ha bíróság osztja meg a használatot (pl. egyik szobát csak Te használhatod, másikat csak ő, konyha-fürdő-WC közös) abban nem lesz köszönet. Főleg, ha az ő részébe beköltözteti Macerásékat bérlőnek.

1. Birtokvédelem és haszonélvezeti jog:
◦ A Polgári Törvénykönyv 5:5. §-a alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg. Jelen esetben én birtoklom és használom az ingatlant, így engem birtokvédelem illet meg.
◦ Lakott ingatlan árverési szabályai:
◦ Az ingatlant lakottan vásárolta meg az árverésen, ezért az Ön tulajdonjogának keletkezése nem jogosítja fel Önt arra, hogy birtokba lépjen, illetve többlethasználati díjat követeljen.
◦ A Vht. 137. § (2) egyértelműen rögzíti, hogy ha az ingatlant lakottan árverezik el, a bent lakó személy birtokvédelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy Ön az ingatlan használatát nem követelheti tőlem, sem pedig ellenértéket nem kérhet érte.
2. Többlethasználati díj jogalapjának hiánya:
◦ A Ptk. 5:75. § (2) kimondja, hogy többlethasználati díj akkor követelhető, ha a tulajdonostársat jogellenesen kizárják a birtoklásból.
◦ Az Ön esetében azonban nem történt kizárás, hiszen Ön már eleve lakottan vásárolta meg az ingatlanrészt, így Önnek tudnia kellett, hogy azt nem veheti birtokba. Ezt írta az ügyvéd neki.

Lujza,

Ennek az ügyvédnek újra kéne olvasnia a jogszabályt. Birtokvédelemről itt szó nincs, ha elolvasná az általa hivatkozott paragrafust, akkor látná, hogy az csak akkor lép be, ha birtoklásodban jogalap nélkül háborítanak. Az új tulajdonosnak van jogalapja: Az ingatlan másik, haszonélvezettel nem terhelt felének ő a tulajdonosa. Joga van használni, ott van a Ptk. 5:74. §-ben.

A Vht. 137. § (2) nem is említ birtokvédelmet. Arról van benne szó, hogy mikor kell törölni a haszonélvezet a végrehajtás során. Az itt fel sem merült, a Te fél tulajdoni hányadodon változatlanul fennáll a haszonélvezet. A problémád az, hogy a másik félen nincs haszonélvezeti jogod.

Ptk. 5:75. § (2) nem létezik a Ptk-ban.

Ha ő a Te ügyvéded, komolyan elgondolkodnék a helyedben azon, hogy újat keressek. Persze, Te tudod. Itt a fórumon csak osztják az észt, a bíróság a saját belátása szerint dönt majd.

A lakott állapotban kitűzött ingatlan nem vehető birtokba sikeres és jogerős árverést követően sem, mivel vagy résztulajdoni hányad kerül árverésre, vagy haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelten kerül árverésre, vagy a végrehajtást kérő(k) az ingatlan lakott állapotban történő értékesítését kérték.
Az új tulaj nem viseli a ház terheit sem, így miért kellene többlethasználati díjat fizetni?

Lujza

„Mivel lakottan árverezték, és ki volt kötve, árverésen, hogy nem beköltözhető, így nem kérhet többlethasználati díjat, se kulcsokat.........Az új tulaj nem viseli a ház terheit sem, így miért kellene többlethasználati díjat fizetni?”

Bocs, de éppen te írtad, hogy a teljes házat használod - gyakorlatilag jogalap nélkül, mivel csak a felére van jogod (haszonélvezet).
És ezek után úgy gondolod, hogy nincs joga az árverési vevőnek többlethasználati díjat kérni? Hát nagyon rosszul gondolod.