Kovács_Béla_Sándor
2019.11.12. 13:40
Az ember mindig a jobbat feltételezi. :)
MOKK fizetési meghagyás
Csuklósbusz
#
2019.11.12. 18:12
Nem úgy értettem!
Rövid tömör példa: van egy nemfizető bérlőd, 1 év után FMH-t küldesz neki a bérletiről az első 6 hónapra majd pár hónapra rá küldesz mégegy FMH-t a többi hónapra.
Aztán jön a közjegyző hogy igazold nem-e ugyanaz a két követelés.
Persze az én esetem még mindig bonyolultabb. Rezsidíj + még mindig nem a teljes összeget kértük. Elsőnek bekértük kb az első 6 havit. Ellentmondott, várjuk a tárgyalást.
De mivelhogy hosszú lesz a folyamat, illetve ha megnyerjük és letelik a levonás úgysem fog fizetni akkor sem ezért keresetemelés helyett ismételt FMH mellett döntöttük mondván ha netalántán megbújik hogy mostmár úgyis mindegy hátha nem veszi át és jogerőre emelkedik. Ha meg nem akkor olyan mint a keresetemelés.
Most meg a legutóbbi 6 havit kérjük kb, és a kettő között még mindig vannak nem követelt hónapok.
De amíg az első hónapokat átutalással fizettük icsekk meg hasonló appokkal rájöttünk hogy az nem jó mert bonyolult az igazolása.
Most már csak csekkel fizetünk, így elég csak a fénymásolt feladóvevényeket mutogatni.
A közjegyző meg kap egy válaszlevelet, amiben bennelesznek a feladóvevények fénymásolatai ( 2db A4-es oldal) hogy ezekből tevődik össze a hiánypótoltatott FMH meg kap vagy 30 oldalt az előző követelésről amiben a bankszámlakivonatok másolatai vannak, meg az icsekkes visszaigazoló e-mailek, meg a szolgáltató kimutatása hogy beazonosítható legyen a közműdíj amihez elég lenne csak a pici feladóvevény ha lenne.
Szóval keresetemelés helyett mégegy FMH, arra játszva hogy hátha jogerőre emelkedik. Mert amíg a bíróságon lehet húzni az időt betegséggel stb, addig a második FMH meg ketyegne neki.
A tartozás még mindig több mint ami a két FMH együttvéve, ha nem jogos megbeszéljük a bíróságon, ha meg jogos akkor vonják csak le.
De most a közjegyzőnek hiába küldök be 1000+ oldalt is hogy na tessék, itt a bizonyíték, igazolva van, bíró Ő hogy eldöntse hogy most mégis melyik számlát és milyen jogom kérem?
Értitek a visszásságot nem?
rigoz
#
2019.11.12. 19:01
Pp. 156. § alapján az eljárás szabálytalanságát a fél az eljárás bármely szakaszában kifogásolhatja.
A bíróság - az Fmhtv. 1. § (2) bek.-e és 2. §-a alapján a Pp.-t háttérjogszabályként kell alkalmaznia a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzőnek, illetve az elsőfokú bíróság hatáskörében jár el intézkedései megtétele során - a kifogást nyomban megvizsgálja és amennyiben alaposnak tartja, akkor megteszi a szükséges intézkedést, illetve az eljárási cselekményt ismételten szabályszerűen lefolytatja.
Egyébként a kifogást mellőzi, a mellőzés okáról legkésőbb az ügy érdemében hozott - ennek hiányában az eljárást megszüntető végzésben (fizetési meghagyásos eljárásban okszerűen erről perré alakulás esetén a per bírósága ítéletében vagy eljárást megszüntető végzésében számol be) - határozat indoklásában köteles számot adni.
A közjegyző a fizetési meghagyásokat érdemi vizsgálat nélkül - az alakszerűségi feltételek teljesülésének kivételével - köteles alapvetően kibocsátani.
A közjegyző, az ítélt dolog esetét vizsgálhatja ugyan, de ezzel összefüggésben sem sérthetik meg az eljárás alapelveit, így az időszerűség követelményét sem.
A kérelmezőt az ítélt dolog esetének hiánya tekintetében igazolásra, nyilatkozattételre csak nyomós okkal kötelezheti, hívhatja fel tehát meglátásom szerint.
Ha úgy érzi, hogy a közjegyző a szakmai szabályok vétkes megsértésével jár el, akkor a területi kamara elnökéhez is fordulhat, panasz keretében.
Fontos tudni, hogy a kamara elnöke azonban az ügy érdemi intézésére nézve utasítást nem adhat.
Megjegyzést érdemel, hogy a Pp. 12. § (1) bek. e) pontja értelémben kizárt az ügy elintézéséből, mint bíró - a közjegyző a bíróval esik egy tekintet alá -, akitől az ügy tárgyilagos megítélése bármely okból nem várható el.
Csuklósbusz
#
2019.11.12. 19:15
A 2009. évi L. törvényre hivatkozik ami akár jogos is lehetne... ----------------
- 24. §/ d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban vagy a perben a perindítás joghatása már beállt [Pp. 180. §], illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták [36. § (1) bekezdés, Pp. 360. §, Kp. 96. §];
De mivelhogy a fizetési meghagyásos eljárás lezárult, a pernek még semmilyen joghatása nemvolt, illetve a követelés sem ugyanaz, így elvileg eleve tárgytalan a hiánypótlási felhívás...
De gondolom csak a saját seggét védi, azért kell tőlem bármi hogy védje magát.
Mert ennyi erővel ugyanarról az összegről is küldhetnék FMH-t mikor tudom hogy pl nyaralni ment.. :-)
Sajnos gyakorlatilag menni fog ott még a 3. FMH is. :-(
oligaliga
#
2019.11.12. 21:18
Csuklósbusz
Ha ugyanannál a közjegyzőnél kérted a fizetési meghagyàst, akkor neki feltűnik, hogy van már egy hasonló ügy ugyanazon felek között, ezért kéri a hiánypótlást.
oligaliga
#
2019.11.12. 21:20
A res idudicata-ra azért is kérdez rá, mert a fizetési meghagyás perré alakult, amiben a perindítás hatálya beállt.
ruggiero
#
2019.11.16. 19:54
"Grave7# 2019.11.12. 14:12
@ruggiero:
"A bíróság [közjegyző] a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe."
Ha ismered a beadványok tartalmát, udvariasan írd meg a közjegyzőnek, hogy szerinted melyikben mi van és miért kellene vissza-/elutasítania azokat.
Aztán reménykedj."
Grave, köszönöm. Egyelőre nem írtam, úgy alakult, hogy a jobban ellentmondásnak "tűnő" és a tisztán kézbesítési kifogásnak értékelt adósi/kötelezetti beadványt is egyelőre a hp. határidejére tette nyilvántartásba a közjegyző. Magyarán hiába van benn 2 beadvány adós részéről, annak ellenére nem alakítottá perré, hogy már két hete benn van a 2. beadvány és 3 hete az 1. beadvány, és egyszerre fog róluk dönteni. Több millió forintról van szó, és mire per lesz, kiüríti a vagyonát az adós, ezért fontos nagyon nekem, hogy megmaradjon az fmh jogereje.
Mivel egyértelműen nem ellentmondás volt az első beadvány, hanem kézbesítési kifogás, és a közjegyző is ennek minősítette, ezért ettől a beadványtól nem tartok, ez nem fogja az fmh-záradék törlését maga után vonni. A második beadványhoz pedig mellékleteket csatolt az adós (lakcímkártyamásolatot, peres beadványt mellékelt postán), és ez is tartalmazza az elletnmondás szót meg a kézbesítési kifogás fordulatot is. Tehát ez a második adósi beadvány is akkor inkább kifogásnak minősíthető - remélem. Másrészt a második beadvány ellentmondásnak minősíthetősége ellen szól tehát az is, hogy mellékleteket csatolt - ellentmondásnál nem "szokás", tartalmilag ez a kézbesítési kifogások kelléke, amiket adós csatolt. Tartalmilag ezért kifogás a második beadvány is.
Amennyiben ez nem lenne elég a kézbesítési kifogássá minősítésnek és a jogerősítő záradék megmaradásának, úgy hivatkozzak arra, hogy ugyanazon perbeli cselekményre,
a kézb. kifogásra adott be két adósi képviselő beadványt? "Több személy részére adott meghatalmazás esetén a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, azonban egy-egy perbeli cselekménynél, illetve jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Az ellentmondó nyilatkozatokból származó hátrányok jogorvoslat alapjául nem szolgálhatnak."
Érdemes ezzel érvelnem?
Vagy elég annyival érvelnem, hogy adós nem teljesítette a hiánypótlást, mert a becsatolt lakcímkártyája éppen hogy tartalmazta azt a lakcímet, amire ment az fmh?
A legutolsó csavar az ügyben, hogy adós az ellentmondásra a vh-lap átvételétől számítottan nyitva álló 15 napos határidő utolsó napján nyújtotta be a 2. beadványát. Ez a beadvány határidőben bement. Miután bement, a következő nap adta csak postára a közjegyző, tehát azon a napon, amikor már nem lehetett volna ellentmondást előterjeszteni, postára a hp. végzést.. Erre meg semmi nem jött. Adós tehát a hp. végzés kézhezvétele előtt teljesítette a hp.-t, lehet, h telfonon konzultált a közjegyzővel, és érezte, h nem OK a kézbesítési kifogása.
Kérdés, hogy ez a sajátos időbeli elcsúszás segít-e nekem.. Az az érzésem, a közjegyző azért csak a 15 nap letelte után adta postára a hp-végzést, hogy ne lehessen ilyen kétes ellentmondás-szerűséget beadni még a 15 napon belül. Erre bement egy ilyen vitahatható ellentmondás-kézbesítési kifogás keverék, és pont a hiánypótlásnak eleget tenni akaró tartalommal (lakcímkártyát csatolt az adós).
Szóval hoygan tudnám a közjegyzőt a jó irányba terelni, melyik érvvel?
don
ruggiero
#
2019.11.23. 09:22
Sziasztok! Ugyanehhez a "rendkívüli" (vh eljárás alatti) ellentmondáshoz egy adalék:
a közjegyzőhelyettes arról tájékoztatott, hogy az fmh a jogerejét nem veszti el a közjegzyő végzése nyomán, azaz a közjegyző nem törli a záradékot ez alapján az ún. "másodlagos" kötelezetti ellentmondás folytán. Azaz a közjegyző a következő végzést hozza majd: a végrehajtási lapot nem vonja vissza és a kézbesítési kifogást visszautasítja, perré NEM alakítja az eljárást, és megküldi az egész iratanyagot a perré alakulás esetén illetékes bíróságnak. Ezen járásbíróság vh-csoportja fog aztán dönteni, hogy a jogerős fmh alapján elrendelhető-e új végrehajtás. Ez nekem jó lenne, de vki hallott már ilyen eljárásról? Illetve, ha lesz így egy jogerős (így ítélethatályú fmh-m), amiről legrosszabb esetben kimondja a bíróság, hogy nem szolgálhat ezen jogerős fmh végrehajtható okirat kiállításának alapjául, akkor is felhasználható ez a jogerős fmh később pl. beszámításra egy ellenköveteléssel szemben, nem? Azért is van ennek jelentősége, mert lesz még elszámolás a kötelezettel..Szerintem egyébként megalapozott (lesz..) a közjegyző végzése, hiszen miért vesztené jogerejét az fmh ha KELLŐ IDŐBEN nem támadták ellentmondással? A kézbesítési kifogás (és egyben igazolási kérelem) elutasítása egyben magában foglalja, hogy időben támadhatta volna rendes ellentmondással a kötelezett az fmh-t, ezért egy vh-szakban benyújtott "fél-ellentmondás", amely igazából, tartalma és szövegezése szerint is szerint kézbesítési kifogás, nem számít kellő diőben benyújtott ellentmondásnak - szerintem. Másként megfogalmazva: szerintem nem annyira fekete-fehér a joghatása a "rendkívüli" ellentmondásnak, ha az lenne, a közjegyző már rég felfüggesztette volna a végrehajtást, hisz 3 hete nála van az ellentmondással vegyes kézbesítési kifogás... Ezenkívül a végrehajtó is azt mondta, hogy ilyen esetekben gyakran megy tovább a végrehajtás, és jelenleg is folyik..
don
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.11.23. 11:34
„perré NEM alakítja az eljárást, és megküldi az egész iratanyagot a perré alakulás esetén illetékes bíróságnak.”
Tessék?
ruggiero
#
2019.11.23. 14:22
KBS: Ezt mondta közjegyző-helyettes, aki fmh-zik.
a perré alakulás esetén amúgy illetékes bíróság vh-csoportjának küldi az anyagot.
Nem hallottam még én se ilyet.
Miért nem utasítja az egészet vissza, egyben?
don
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.11.23. 16:02
Ahogy írtad, valóban kétféle értelmezése lehet a történteknek. A szigorúbb szerint az adós a kézbesítési fikció miatt a a végrehajtásról tudomást szerzést kövezően újra megnyílt 15 napos határidőben szabálytalanul mondott ellent, mert nem fizette meg a végrehajtásban már felmerült költségeket. A szabálytalan ellentmondást el kell utasítani.
A megengedőbb változat szerint az adós a szabálytalan kézbesítés miatt kifogással élt, a fikció megdőlt. A vh-záradékot, sőt a fizetési meghagyást is vissza kell vonni.
Egyik esetben sem jön ki olyan, hogy meg kell küldeni az ügyet a bíróságnak. Ha csak nem az történt, hogy a közjegyző döntésével szemben fellebbezett az adós. De szerintem az meg a törvényszék bírálja el.
ruggiero
#
2019.11.23. 17:29
Igen, kétféle értelmezés lehet minimum. A kézbesítési vélelem nem dőlhet meg, mert a közjegyző - visszautasítás terhével - egy kétpontos hiánypótló végzést hozott meg, amely két pontból a kötelezett objektíve nem tett eleget egynek sem. Nem csatolt olyan lakcímkártáyt, amin nem szerepel a kézbesítéssel érintett cím. A másik pont postai panaszeljárás lefolytatásáról szóló jelentés volt...Ezzel nem is próbálkozott a kötelezett. Így a hiánypótlás teljesítetlensége eddig egyértelmű, ezt nem lehet többféleképpen értelmezni. Ez volt tehát az első kötelezetti beadvány sorsa, amit a közjegyző kézbesítési kifogásnak minősített a hp-végzésében: visszautasítás, mert nem teljesítette az előírt hp-t a kézbesítési kifogást benyújtó kötelezett. És innentől ágazhat többfelé a lehetséges közjegyzői döntés, a második, hiánypótló és egyben ellentmondó,valamint a kézbesítési kifogást fenntartó kötelezetti beadvány kapcsán: a nagyon szigorú értelmezés szerint - mivel a kézbesítési kifogás nem fogott helyt - nem fog helyt a későbbi ellentmondás sem, mert beigazolódott, hogy szabályszerű volt az fmh kézbesítés
- > nem csak vélelem szól a kézbesítés szabályszerűsége mellett, hanem egy elbírált kifogással "megerősített" vélelem, így kellő időben tudomást szerzett az fmh-ról a kötelezett, és a vh alatt újra előterjesztett ellentmondás nem kellő időben érkezett.
don
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.11.23. 22:19
„em fog helyt a későbbi ellentmondás sem, mert beigazolódott, hogy szabályszerű volt az fmh kézbesítés”
Na, na, na. Ha a kézbesítés szabályos fikció volt, az értesüléssel újra megnyílik az ellentmondás joga. De ezt már mondtam.
ruggiero
#
2019.11.24. 08:31
KBS, OK, újra megnyílik a 15 nap, még ha a kifogás alaptalan akkor is, ebben a tekintetben túlbecsültem a kifogás szerepét. De akkor szerinted mi viheti a közjegyzőt ebbe az irányba, hogy még mindig nem alakította perré az eljárást? Tartalmilag kifogásként kezeli a kifogással egy beadványban előterjesztett ellentmondást, és ezért marad meg az fmh jogereje?Én nagyon szeretném, ha így lenne, csak a másodfokra (v a járásbírósági eljárásra) készülök és még be akarok adni egy beadványt, ami másodfokon is megerősítheti a nekem kedvező közjegyzői döntést.
don
gerbera317
#
2019.11.24. 13:45
Mivel a kézbesítési kifogásod tartalmát tekintve nem ellentmondás, nem alakítható perré. A kézbesítési kifogásod elbukott, az ellentmondásod pedig elkésett (be sem adtad, a határidő pedig eltelt már), nem lesz itt semmiféle per.
Rémlik, mintha itt nem is te volnál az adós. Ebben az esetben az adósod járt így.
Mi a kérdés?
ruggiero
#
2019.11.24. 15:08
gerbera317: igen, én a vh-kérő vagyok. "Másodlagos ellentmondás" - ezt a kifejezést használta a közjegyző visszatérően az adós tartalmában kézbesítési kifogást és ellentmondást is tartalmazó irataira. Ez a vh-lap kézbesítését követő 15 napon belül érkezett..A kérdés az, hogy a "másodlagos ellentmondás" sorsa akkor mégis milyen jogszabályhely alapján lehet az, - ami egyébként nekem kedvező - hogy megmarad az fmh jogereje.
Az adós a vh-lap átvétele után először kézbesítési kifogást nyújtott be, és ebben jelezte: ellentmondással él.
Erre a közjegyző -szerintem nagyon helyesen - hiánypótlásra hívta fel, visszautasítás terhével, és egyértelműen kézbesítési kifogásnak minősítette e beadványt. Erre fel az adós - immár új ügyvéddel - benyújtott megint egy ellentmondást is tartalmazó kézbesítési kifogást, csatolva az egyik olyan dokumentumot, amiket a közjegyző a hp végzésben kért (lakcímkártya). Mindezt 15 napon belül, és az első beadványhoz csatolta a vh-költségek megelőlegezésének bizonylatát. A közjegyzőhelyettes megnyugtatott, hogy megmarad az fmh jogereje, ami nekem OK, csak még be szeretnék adni vmi beadványt, mielőtt végzést hoz a közjegyző, hogy másodfokon is tartani tudjam ezt az állapotot, tehát azt, hogy az fmh nem veszti hatályát és a másodfok is majdan helyben hagyja a visszautasító döntést. Nagyon örülnék, ha tényleg ez a megoldás, amit írsz, gerbera, hogy tartalmilag nem ellentmondás, hanem kézbes. kifogás a beadvány és kész, ezen az alapon visszautasítják a beadványt.
don
Vadsuhanc
#
2019.11.24. 15:38
Azt még sehol sem írtad, hogy az adós kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a közjegyző elutasította volna. Vagy rosszul olvasom?
gerbera317
#
2019.11.24. 15:39
Tehát teljesítette az ellentmondás feltételeit? Akkor viszont perré fog alakulni, tekintet nélkül a kézbesítési kifogás eredményére. És a pert meg fogod nyerni? Mert ha igen, hol itt a hiba?
Vagy ez az a kérdés, ahol el akarja adni az ingatlanát az adós?
ruggiero
#
2019.11.24. 17:26
Gerbera: megnyerem a pert, igen, de közben elvonja a vagyonát a későbbi végrehajtás elől az adós, igen..
Vadsuhanc: el fogja utasítani, erről tájékoztatott a közjegyzői iroda, + csak elutasítani lehet a kifogást, mivel a hp. végzés előírta, hogy csatolni kell olyan lakcímkártya-másolatot, amelyen nem szerepel a kézbesítési fikcióval érintett cím. A hp-végzésre becsatolta a lakcímkártyát, de szerepel rajta a kézbesítés címe.
don
Vadsuhanc
#
2019.11.24. 18:00
Szóval még nem utasította el? ÉS ha nem fogja elutasítani?
ruggiero
#
2019.11.24. 18:19
Ha nem utasítja el - annak ellenére, hogy kétpontos hiánypótlást írt elő visszautasítás terhével és a két pontból egyet sem teljesített az adós - akkor fellebbezek. Ill. meglátom, hogy milyen hatással van a kézb. kifogás eredménye az előlegezett vh költségekre. Azok az adóson maradnak-e. Mert pl. az fmhtv. complexes kommentárja szerint van jelentősége e szempontból is a kézbesítési kifogás eredményének. De mivel előírta a közjegyző, h miért hiányos a kézb. kifogás, ezért én abból indulok ki, hogy elutasítja azt a közjegyző, objektív feltételnek nem tett eleget a hp. során az adós. Ez az igazi kérdés, hogy tényleg megteheti-e a közjegyző, hogy ebben az esetben az ellentmondást is visszautasítja? Az fmhtv. szerint haladéktalanul meg kell szüntetnie a végrehajtást a közjegyzőnek.. több, mint 3 hete nem szünteti meg.. Az adós írásban elismerte egy másik vh-eljárásban, hogy rendszeresen ellenőrzi az ide érkező küldeményeit.. Én csak szeretnék egy megalapozott közjegyzői döntést és nem utolsósorban nem szeretnék futni a pénzem után a megszűnő végrehajtást követően.
don
gerbera317
#
2019.11.24. 21:24
Az ellentmondás és a kézbesítési kifogás két teljesen eltérő kérelem. A kézbesítési kifogás csak egy eszköz a cél eléréséhez, ha a cél közvetlenül nem érhető el. Ezzel szemben az ellentmondás előterjesztése maga a cél. Logikus, hogy az egyik elutasítása nem prejudikálja a másik sikerét.
Az ingatlan elvonása csak egy dolog. Majd szépen visszaperled a harmadik személytől. Komoly bizonyítékaid lesznek a sikerhez. Arról meg te magad is tudsz gondoskodni, hogy a harmadik személy bizonyíthatóan ne legyen jóhiszemű szerző.
Kuragent
#
2019.11.25. 12:00
Sziasztok!
Egy fizetési meghagyással kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Egy ügyvéddel is felvettem a kapcsolatot, de minden fórumon próbálok információt gyűjteni.
Röviden: tavasszal ajándékként kaptam egy összeget egy közeli barátomtól, amit mivel a kapcsolatunk utána megromlott, most kölcsönösszeg formájában fizetési meghagyással visszakövetel. Két utalás történt, amit igazolni is tud, viszont az ajándékozásról nem készült semmilyen dokumentum. Természetesen a kölcsönről sem, mivel nem erről volt szó. Ellentmondás esetén általánosságban milyen esélyeim lehetnek? Az ajándékozást írásba nem foglaltuk, ő pedig a két utalás tényét igazolni tudja. Ebben az esetben nekem kéne valahogy bizonyítani, hogy nem kölcsönszerződésről beszélünk?
Válaszotokat előre is köszönöm,
Üdvözlettel:
János
gerbera317
#
2019.11.25. 12:16
„nekem kéne valahogy bizonyítani, hogy nem kölcsönszerződésről beszélünk?”
Úgy tűnik, igen. Ő tudja bizonyítani, hogy pénzt adott neked, és állítja hozzá, hogy az kölcsön volt. A szerződést szóban kötöttétek, illetve létrejött azzal a ráutaló magatartással, hogy a pénzt elfogadtad. Nehéz lesz ezzel a tényállással szembemenni.
oligaliga
#
2019.11.25. 12:16
János
A kölcsönszerződés létrejöttét neki kell bizonyítani. Az ajándékozást neked.
Abban nincs vita, hogy történt pénzmozgás, az utalás ezt bizonyítja.
