MOKK fizetési meghagyás

Azt mondom, hogy ha tudod a követelésedről, hogy elévült, de nem vagy elég tökös hogy hazudj az FMH-ban, és ezért csak kummantasz (ezt a törvény engedi…) Akkor is nyilatkozol róla - ha nem is akarsz - mert a 8.-as pont kötelező, és a keltezés is az, így meg azt teszed tudhatóvá a kötelezett számára, hogy elévült! (Ö pedig hallgat… minek vitatkozzon ezzel…?)

Ki ne tudná - nagy biztonsággal - megállapítani egy vh lapra rápillantva, hogy ellent kellett volna mondani, vagy sem?

„Ki ne tudná - nagy biztonsággal - megállapítani egy vh lapra rápillantva, hogy ellent kellett volna mondani, vagy sem?”
Tömegek.

Ha Te ezt meg tudod ítélni, úgy úgy egy átlagos honpolgár is mondhatja: "minek ellenkezzek, hisz én is csak azt mondanám, amit a jogosult is - implicit módon - közöl..."
6/2022. JEH(Jpe.III.60.027/2022/15):
”[51] Az a követelmény, hogy az ítélt dolog joghatása csak érdemi vizsgálat eredményeként hozott döntéshez kapcsolódjon, az alperes védekezésére is vonatkozik: az alperes az újabb perben mindazzal védekezhet, amivel a korábbi perben nem védekezett, de azzal már nem, amit a bíróság a korábbi perben elbírált. Ezen túlmenően a döntés nem érdemi vizsgálat eredménye – egyebek mellett – bírósági meghagyás kibocsátása esetén [régi Pp. 136. § (2), (3) bekezdés, Pp. 181. §] és fizetési meghagyásos eljárásban [a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény].
[52] A kifejtettekből az következik, hogy az utóbb indított perben nemcsak a még el nem bírált követelés, hanem annak az érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei is vizsgálhatók. Minden esetben egyedileg kell meghatározni a korábbi ítélet indokolása alapján, hogy a bíróság a kereset és a védekezés tartalma alapján a keresettel érvényesített jog mely anyagi jogi feltételeit bírálta el ténylegesen.”)

Nézd osztap, tedd félre az irántam érzett ellenszenvet és győzz meg róla, hogy nem logikus amit mondok!

Meggyőzni? Minek? Úgyse sikerülne neki.
Te is leírtad a véleményedet, én is leírom az enyimet, hogy a tied hülyeség, főleg az elévülés implicitására vonatkozóak, aztán megyünk tovább.
Ez nem logika kérdése, legfeljebb annyiból, hogy a nem kötelező mezőknek értelemszerűen nem lehet relevanciája, abból bármilyen jogi levezetés hülyeség.

drbjozsef, azért - lássuk be - én érvelek, Te meg fikázol!

Új kérdés…
Ha a követelés a végrehajtási szakban évül el (pl. az 1-es és a 2-es sorszámú intézkedés között…) majd ezt követően végrehajtják az ügyérték felét, ezután az adós elévülési kifogást terjeszt elő, a Vht.41.§ szerinti eljárás közben meg - felfüggesztés hiányában - végrehajtják a másik felét is…
Utóbb pedig megítélik az elévülést… Mi az, ami neki visszajár?

„drbjozsef, azért - lássuk be - én érvelek, Te meg fikázol!”

Én nem így érzem, de hát ez is csak egy vélemény.
Te hosszú mondatokból légvárakat építesz, én meg nem fordítok időt ennek téglánkénti bontogatásához.

„ Mi az, ami neki visszajár?”

Felfüggesztés hiányában szerintem semennyi.

drbjozsef
Szerintem pedig a második fél meg visszajár, mert a Vht 41.-ben - ha jóhiszeműen járt volna el a vhkérő - akkor annak elvételére már nem került volna sor, így az már jogalap nélkül gazdagította... nem?

Szerintem a vh-kérő a 41.§ szerinti eljárásban jóhiszeműen, a végrehajtó felszólítására határidőben eleget tesz, akkor nem tehet arról, hogy a bíróság által fel nem függesztett eljárásban a végrehajtó végrehajt bizonyos cselekményeket. Hiszen ez a dolga. Ebbe a vh-kérőnek nincs beleszólása, nincs ráhatása. Tetszett volna időben ellentmondani, nem későn ébredni.

pardon, gondolatkísérletünkben az elévülés két vh cselekmény között állt be...
(egyébként ebben a kérdéskörben pont van a birtokomban egy törvényszéki ítélet, ami engem igazol)

de értem, amit mondasz... (és köszönöm) viszont érdekelne mások véleménye is...

Mint már annyiszor elmondtuk, az elévült követelés nem szűnt meg. Amit behajtanak belőle, azt nem tartozatlanul hajtják be, fel sem merül a jogalap nélküli gazdagodás.

kbs köszönöm.
Azt írja a rPtk. 204.§. hogy "(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni."
ergo, a többit igen...
Na de hát egy vh eljárásban mi az ami "önkéntes"?

vagy esetleg az FMH-nál történt kötelezetti hallgatás volt az amivel a vh becsületbeli tűrésére (önkéntesség) utalt ?

T. Fórumozok!
Segítséget szeretnék kérni: Két éve, szóbeli adásvételi szerződést kötöttem 70000 ft értékben. többszöri szóbeli kérésem ellenére adós nem fizetett, ezért hivatalosan is végrehajtást eljárást inditattam ellene. Mivel kis nyugdíjasok vagyunk, nehezen , de összeszedtük a végrehajtási eljáráshoz szükséges anyagi fedezetet. Napokban kaptam egy végzést, a végrehajtótól, melyben tájékoztat, hogy a megadott adatokkal nem talált olyan személyt, akivel szemben foganatosítható lenne a végrehajtás, azaz az adósként megjelölt személy nem létezik. A végzés ellen 15 napon belül fellebbezhetek. Hova fordulhatok segítségért? Azért mert valakit nem találnak a nyilvántartásban már nem is lehet felelősségre vonni, ha nincs bejelentkezve adott címre, már nem is létezik?
Tanácsokat, segítséget szívesen veszem. Köszönettel Gabi 5812

Milyen személyi adatokat adtál meg?

Vht. 52. § a) pontja alapján szünetelteti. A végrehajtást kérő felelőssége, hogy a megadott adatok megfelelőek-e.
Az eljárása során a végrehajtó a személy - és lakcímnyilvántartó alapján ellenőrzi az adatokat. Ha nincs ilyen személy, akkor nem foganatosíthatja az eljárást. (Valószínű az anyja nevében, vagy a születési idő megadásában lehet a probléma, mert a névváltozás nem gond). Amennyiben nem lehet egyértelműen beazonosítani, nem járhat el, a jogosulttól pedig minimum elvárható az, hogy tudja, kivel szerződött... Sajnos a gyakorlatban még az is előfordul, hogy gyermektartásdíj esetén a volt házastárs születési ideje sem megy elsőre a végrehajtható okiraton.

U.i. Ha valakiről rossz az adat a nyilvántartó hatóságnál, akkor a munkahely, bankszámla, üzletrész, gépjármű stb. megkeresés is sikertelen lesz, mivel országosan sem fog kidobni semmit a rendszer. Javaslom az adós személyes adatainak ellenőrzését. Ha minden igaz, talán - díjnak a fejében - a járási hivatalnál kérelmezhető adatszolgáltatás a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, amennyiben igazolja az adat jogalapját és célját. Ha ez megvan, akkor a végrehajtási lap kijavítását kell kérnie az elrendelő hatóságtól (közjegyző v. bíróság)

Vida Karolyne

„többszöri szóbeli kérésem ellenére adós nem fizetett, ezért hivatalosan is végrehajtást eljárást inditattam ellene......Napokban kaptam egy végzést, a végrehajtótól, melyben tájékoztat, hogy a megadott adatokkal nem talált olyan személyt, akivel szemben foganatosítható lenne a végrehajtás, azaz az adósként megjelölt személy nem létezik......Azért mert valakit nem találnak a nyilvántartásban már nem is lehet felelősségre vonni, ha nincs bejelentkezve adott címre, már nem is létezik?”

Ahhoz, hogy egy végrehajtás sikeres legyen, mindössze két dolog szükséges:

1. El tudják érni, meg tudják találni a végrehajtásban megnevezett személyt.
2. Kell, hogy legyen végrehajtható jövedelme, vagyona, amiből le tudják foglalni a tartozást.

Ha bármelyik pont nem teljesül, akkor a végrehajtásra elköltött pénz olyan lesz, mint ha az ablakon dobták volna ki.

Hát szerintem ha a 02 pont teljesül, akkor teljesen indifferens a 01 pont teljesülése. Sőt. Elég gyakori, hogy az adós is csak a végrehajtásból (fogalalásból, árverásből) tudja meg, hogy eljárás folyik ellene... vagy akkor se. Attól még a vagyona megy a végrehajtásba.