Ingatan árverés

Így, így. A bíróság illetve a bírósági végrehajtó döntéseivel szemben nyilván nincs helye jegyzői birtokvédelemnek.

Az ezerszer felmerült kérdés: ha valinéni úgyis jobban tudja, akkor miért kérdez?

Per? Milyen per? Ld.: „lezajlott az árverés a tegnapi napon”.

gerbera,

„Mi nem érthető a 154/A. § (1)-ben? Ilyenkor NEM ILLETI MEG A BENT LAKÓT BIRTOKVÉDELEM a végrehajtó intézkedésével szemben.”

Szerintem eredetileg sem ezt kérdezte. Arra írtam, hogy szerintem a per alatt megilleti. Mert ott nem vizsgálják a jogalapot - a végrehajtó kilakoltatási cselekményével szemben persze hogy nem védi. De az ez előtti időhúzás volt a kérdés szerintem.

valinéni,

Hogy az meddig fog tartani a per, abban azért nagyon optimista ne legyél, mert ha az árverési vevő a megfelelő időben kéri a birtokbaadást, akkor nem lesz per, legfeljebb a moratóriummal nyerhet egy kis időt, de tavasszal kiteszik.

Köszönöm a választ mindenkinek.

Tegnap írtam egy emailt a helyi önkormányzat hatósági irodának , elmeséltem a szívességi lakáshazsnáló esetét és kérdeztem, hogy lehet-e birtokvédelmet kérni a jegyzőtől ebben az esetben amikor már 20 éve benn lakik a lakáshasználó.

Az alábbi válasz jött

"A jegyző kizárólag tényekre alapított birtokvédelmi eljárásban jár el, jogcím vizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik. Annak megállapítása, hogy a szívességi lakáshasználó jogosult-e a lakásban való tartózkodásra, nem tartozik a jegyzői birtokvédelem körébe."

A fentiek nekem azt mondják, hogy pusztán a bennlakás ténye megalapozza a birtokvédelmet. A jogcím jogosságát pedig majd eldönti a bíróság 3 év múlva.

@valinéni:
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

A vérgehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján jár el. Tehát nem jogalap nélkül "foszt meg / háborgat" amikor az elárverezett ingatlan birtokba adását, kiürítését foganatosítja.

Épp ellenkezőleg, törvény felhatalmazás alapján intézkedik a végrehajtó - ezért nem véd ellene a birtokvédelem.

Mi nem érthető a 154/A. § (1)-ben? Ilyenkor NEM ILLETI MEG A BENT LAKÓT BIRTOKVÉDELEM a végrehajtó intézkedésével szemben.

valinéni,

Az teljesen a szabályoknak megfelelően történt.

A Vht. szerint beköltözhetően kell árverezni az ingatlant, kivéve a 141.§(3) bekezdés eseteit. Márpedig itt bérlő, tulajdonostárs, vagy haszonélvező van.

Szívességi lakáshasználó nem számít, ilyen esetben beköltözhetően KELL kiírni az árverést. Egyébként nagyon helyesen, különben bárki mondhatná, hogy ja, pont lakik egy cimbi az ingatlanban, bocs. Hát nem. Bérlő esetén bérleti szerződés kell legyen (árverés előtti!), haszonélvező és tulajdonostárs pedig elve be van jegyezve.

Nem, nem válik féllé, a szívességi lakáshasználónak nincs köze a végrehajtás részleteihez, neki csak a kiköltözéshez van köze.

Amikor a tényeket leírtam benne volt, hogy beköltözhetőnek volt az ingatlan megjelölve a végrehajtó által annak ellenére ,hogy a szívességi lakáshasználó már húsz éve benn lakott.

A végrehajtásra kötelezett nem támadta meg kifogással a hirdetményt mert már nem érdekli a szívességi használó sorsa.

Ha az árverési vevő kiürítés iránt felszólítja a lakáshasználót akkor ez a személy már féllé válik és kérheti a végrehajtótól az árverési hirdetményt és jegyzőkönyvet?

A birtokvédelem nem nézi a lakásban tartózkodás jogcímét csak azt hogy valakit a birtoklásban zavarnak.
Azt hogy jogosan tartózkodik-e az ingatlanban majd egy bírósági eljárás kimondhatja.
Ha nem derült volna ki a kérdésből én a szívességi lakáshasználó jogait szeretném megtudni, az ő oldalán állok.

Nem értem miért felejtős a birtokvédelem.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat

Vali

Nem kell ezt túlbonyolítani! A Vht. egyértelműen fogalmaz: "154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek (...) kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni." A szívességi lakáshasználó mi, ha nem az adós jogán az ingatlanban lakó személy? Egyetlen dolgot kell csak vizsgálni (és ez nem a minimálár mértéke!): hogy az ingatlant beköltözhetően árverezték-e! Csak mert erről egy betű nem sok, de annyi sincs a kérdésben. A birtokvédelem felejtős!

„A szívességi lakáshasználó kérhet a jegyzőtől birtokvédelmet?”
Amíg nincs igazolhatóan, szabályosan felmondva a szívességi lakáshasználat, addig feltétlenül. De pereskedés esetén szerintem az alatt is.

„A szívességi lakáshasználó ezek szerint nem is érdeklődhet a végrehajtónál, hogy kifizette-e már a vevő a vételárat vagy kapott-e haladékot?”
Érdeklődhet, de nem fogja neki megmondani a végrehajtó.

Nagyon köszönöm.

A szívességi lakáshasználó kérhet a jegyzőtől birtokvédelmet?
A szívességi lakáshasználó ezek szerint nem is érdeklődhet a végrehajtónál, hogy kifizette-e már a vevő a vételárat vagy kapott-e haladékot?

A szívességi lakáshasználó, ha nem volt fél a végrehajtásban, akkor azt meg sem támadhatja.

valinéni,

Nincs.

Ha a jogosult felmondja a szívességi lakáshasználatot, akkor az megszűnik, a használónak ki kell költöznie. Viszont ha nem teszi, ugyanúgy lakáskiűrítési perrel lehet kirakni, ami nem rövid idő - kivéve, ha az árverési vevő időben (! vagyis sem előbb, min megnyílik rá a joga, és nem később mint a jogvesztő határidő) kéri a kiűrítést a végrehajtótól. Akkor megspórolható a per.

Ha még másfél hetet elhúzódik (márpedig a törvényes határidő is 30+15 nap), akkor becsúszik a moratóriumba, és kilakoltatás legfeljebb jövő májusban (megintcsak kivéve, ha fennállnak a kilakoltatás Vht. szerinti feltételei).

Tisztelt Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy ha szívességi lakáshasználó van a ingatlanban és lezajlott az árverés a tegnapi napon, lehet-e bármire hivatkozni, időt nyerni?
A kikiáltási ár 50%-a volt a tényleges értéknek és beköltözhetőnek volt megjelölve.
Van-e bármilyen joga az évtizedek óta bennlakó szíveségi lakáshasználónak?
Meg lehet-e támadni az árverést.

Köszönöm
Vali

Aha. Értem. Akkor sok sikert!

Üdv
A hírdetmény szerint az árverés kitüzés napjától kezdődik a hat hónap Aug 15- Febr 15. Egy ügyvéd ismerősöm mondta hogy Május 5 ig pihenjek.

Arra ügyeljetek, hogy az adós a hat hónap lejártáig, vagyis áprilisban (a pontos napot neked kell tudnod) lejár. Ha nem költözik, a lejárat napjától számított 15. napig kérheted a végrehajtót, hogy ürítse ki az ingatlant. Hogy arra ténylegesen mikor fog sor kerülni, egy másik dolog. De ha nem kéred időben, akkor később már nem is kérheted. És ne higgy azoknak, akik azt mondják, kérjed most! Nem! Majd akkor lesz 15 nap, amikor kérheted, és sem előtte, sem utána!
„ha február közepén lejáró hat hónap”
Hogy a fenébe járhatna le akkor? Azt írod, hogy októberben nyertétek meg az árverést. Az árverés napja az árverési jegyzőkönyv aláírásának a napja. A halasztás pedig az árverés napja + 6 hónap. Az pedig testvérek között is áprilisban lesz. Nos?

@Zsolt 92: Valószínűleg (ha a törvényi feltételek fennállnak) igen.

Tisztelt tagok.
Augusztus közepén találtunk egy ingatlant az mbvk oldalán melyet most októberben meg is nyertünk. A árverési hírdetményben viszont ott van hogy az adós 6 hómapos halasztást kapott a kiköltözésre. A kérdésem az lenne hogy a február közepén lejáró hat hónap,az most a moratórium miatt kicsúszik májusig?

Igen, azt. Köszönöm a kiigazítás.

„Később hiába támadják az árverési hirdetményt, akkor az már elkésett lesz.”

Tehát te átverési vevőként vagy érdekelt a dologban, és neked ez a kis melléfogás pont kedvez?
Ne foglalkozz vele! A buta adósok mindig csak az árverési jegyzőkönyvet támadják, akkor is, ha a vitatott körülményt éppen az árverési hirdetmény elleni kifogással lehet támadni. Később hiába támadják az árverési jegyzőkönyvet, akkor az már elkésett lesz.

„Tegnap óta a tenyeremet dörzsölgettem a zsíros bizniszre, a lehetséges adósi kifogás gondolata óta már csak sírva vigadok.”

Nézd, első esetben potya biznisz, második esetben meg mit veszítesz? HA megsemmisítenék (nem fogják), csak visszakapod a vételárat. Bukni nemigen tudsz vevőként. (már a normál árverési kockázatokon túl).

Mert van? Én találtam ki, hogy nincs. Amit abból raktam össze, hogy elég sok árverésen van vállalhatatlan fotó. Némelyik autóból ki sem szállva, kb. menet közben kattintott. Valahogy nem keletkezett az a benyomásom, hogy az adós kezei között ez átment, vagy hogy hosszas válogatás eredménye lenne a legszebb kirakott fotó. Főleg kisebb adósságnál, ahol kifejezetten az adós érdeke minden egyes plusz licitlépcső, amit a pöpec kép generál. Morgott itt valaki, hogy a szomszéd ház fotójával vett házat, nyilván a másik félnek előnye származott ebből, így járt, pont. Az esetemben nem értem: találtam valamit, ami a fotón tyúkól, a valóságban versenyistálló. Tegnap óta a tenyeremet dörzsölgettem a zsíros bizniszre, a lehetséges adósi kifogás gondolata óta már csak sírva vigadok.

Aztán miért nincs?