Ingatan árverés

„gerbera317 2020.04.23. 21:50”

OFF Köszi gerbera, jól indult a napom!! :D :D

drbjozsef

Köszönöm a hasznos tanácsokat!

gerbera317

Nagyon tetszik a gondolat az önkényes birtokbavételről köszi. :D :D

Az alábbi kérdés merült fel. Ha a nagymama ingatlanát írják ki elektronikus árverésre, akkor a más lakcímen lakó felnőtt korú unokája tehet-e érvényes árverési ajánlatot?

Magyarul a kérdés lényege, hogy akivel szemben az árverés zajlik, annak valamely családtagja részt vehet-e az árverésen?

lajbiohhun,

Minden további nélkül.

Sőt, az ott lakó rokon, ismerős, tulajdonostárs is licitálhat. Csak az adósok és a végrehajtás eljárásban résztvevők és azok közvetlen hozzátartozói nem:

„Vht.123.§(1) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.
(2)Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel -

1. végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
2. az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,
3. az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója és élettársa,
4. az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és
5. az adós.”

Köszönöm a segítséget!

Üdv Mindenkinek!

Árverési vevőként a végrehajtó irodában a jegyzőkönyv aláírásánál a hölgy úgy tájékoztatott, hogy miután megküldi a jegyzőkönyvet azt követően 15 napom(munkanap?) van kérelmezni a kilakoltatást illetve a birtokba vételt. Ma egy úrral beszéltem, aki nem tájékoztatott, annyit mondott, hogy ez nem egészen így van. Küldjem el e mailben a kérelmemet maga sem tudta megmondani, hogy milyen jogszabályra hivatkozva.

Most hogy is van ez a 15 napos határidő, milyen jogszabályra hivatkozva kérelmezzem a kilak. illetve a birtokbavételt?
Előre is köszönöm.

Totem1,

Ez egészen pontosan így hangzik :

„Vht.154/A.§
(1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
[...]
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.”

Az a probléma ezzel, hogy jogorvoslat esetén az árverési vevő nem "fél", ezért ő nem fogja megtudni, mikor lett jogerős az adott végzés, és mikor kezdődik ez a bizonyos 15 nap.

Ha jól rémlik, gerberanak szokott erre javaslata lennie, mégpedig olyasmi, hogy az árverés utáni 30. és 45. nap között kérd írásban az ingatlan kiürítését, beleírva, hogy ha folyamatban van jogorvoslat, akkor tekintse a kérelmedet időben beadottnak, egyben tájékoztasson haladéktalanul ha beáll a jogerő. De majd pontosít.

drbjozseef!

Köszönöm a gyors választ.

Jogorvoslatról nem esett szó, úgyhogy ezt az opciót most hagyjuk. A lényeg, hogy főszabály szerint az adósnak az árveréstől számított 30. napig kell az ingatlant elhagynia és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Ez a kiköltözési határidő. Az árverési vevő az innentől számított 15. napig kérheti az ingatlan kiürítését (gyakorlatilag az árveréstől számított 45. napig). Ez a főszabály. Ezt mindenkinek, aki a végrehajtó irodájában telefon felemelésére jogosult, kötelessége volna tudni és elmondani. A kérdezőnek ezek szerint két alkalmatlan személlyel sikerült eddig beszélni.
Jogorvoslat esetén ezek a fenti határidők tolódnak. Az árverési vevő valóban nem fél, ezért a bíróság nem tekinti az intézkedések címzettjének. Azonban vitathatatlanul a Vüsz 40. § (1) szerinti olyan személy, aki a jogi érdekét az ügyben - de legalábbis a jogorvoslatot illetően - igazolta, ezért a bíróságnak ezen el kellene gondolkoznia. Az árverési vevő onnantól válik féllé, hogy a végrehajtó kitűzte a kiürítést, és ez tart a kiürítés végéig, ide értve az ellene előterjesztett jogorvoslatot is.

Kedves Gerbera317!
A végrehajtó levélben megküldte a jegyzőkönyvet.
Ez lenne a jogorvoslat? Kétszer kérelmeztem e mailben az ingatlan kiüritését. Eddig még válaszra sem méltattak. Holnap ismét felhívom őket, mert csütörtökön vagy pénteken letelik a 30+15nap.
Azt hiszem, hogy postafordultával is feladom a kérelmet.
Nem egyszerű evvel a végrehajtóval.
Megvolt beszélve az időpont a jegyzőkönyv aláírásához, ezt megelőzve át utaltam a vételár különbözetet. Természetesen a megj. rovatban az árverési ügyszámot és a felhasznn. beírtam. Mikor ott voltam aláírni a jegyzőkönyvet, mondtam, hogy már kB 1 hete átutaltam az összeget. Nem találták a szokásos határidőt megadták és mondták, hogy járjak után a a pénz hollétének.
Engem kivert a víz, hogy hová tünt a pénz. Idegeskedés, telefonálgatások. A jegyzőkönyv aláírása napján számláról történő utalásról is küldtem képernyő fotót a végrehajtónak, semmi reag. Másnap de. felhívtam őket, ők nem látják, hívjam vissza őket másnap.
Megtalálták, csak épp tojtak felhívni vagy e mailben tájékoztatni.

„megküldte a jegyzőkönyvet. Ez lenne a jogorvoslat?”
Most csak tréfálsz, ugye? Hát tudom én, hogy mi áll abban a jegyzőkönyvben? (Gy.k.: Nincs olyan, hogy "a jegyzőkönyv". Csak olyan van, hogy az erről-arról-amarról szóló jegyzőkönyv.)

„ Kétszer kérelmeztem e mailben az ingatlan kiüritését. Eddig még válaszra sem méltattak.”

Ez teljesen normális. E-mailben nem kommunikálnak, az nem hivatalos forma.

Határidőben küldj ajánlott, tértis levelet. Egyelőre úgy is el lesz halasztva, de ha eljön az ideje, hogy foganatosítani lehet a kiürítést, akkor fel tudd mutatni, hogy Te időben, és igazolhatóan benyújtottad a kérelmet.

„E-mailben nem kommunikálnak, az nem hivatalos forma”
Fogalmazzunk úgy, hogy az e-mail útján elterjesztett kérelem, nyilatkozat hatálytalan. Három csatorna van, ami alkalmas joghatást is kiváltó közvetítésre: 1) postai út, 2) e-papír, 3) VIEKR.

Az állami földárverésről kérdeznék.
https://index.hu/…_marciusban/

Vannak zártkertek is de becsérték nem látszik.

Akkor mi alapján adjak ajánlatot ha se minimálár se semmi nem látszik az https://epr.nfk.gov.hu/ oldalán?

Illetve ha elég kicsi a méret nem kell földművesnek sem lennem a vásárláshoz?

@Lagopagosz: Ezek nem végrehajtási árverések, más szabályok vonatkoznak rájuk.
Ezért ebben a témában nem is fogsz választ kapni a kérdésedre.

Tisztelt Szakértők!
Az alábbiakban kérem a segítséget!
Az árverés jogerős,ingatlan a nevemen, adós a felosztási tervel szemben végrehajtási kifogást terjesztett elő és erre hivatkozással nem adja birtokba az ingatlant a Vht.154/A.§
(1)... "jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
Kérdés:Ez a megfogalmazás egy újabb "csontváz a Vht.-ben?
A Vht.222§ sem egyértelmű.
Nem találtam a Vht-ben az a konkrét mondatot amit,ha jol emlékszem gerber317 fogalmazott meg"Csak az árveréssel szemben előterjesztett végrehajtási kifogásnak van halasztó hatálya."

A felosztási terv elleni kifogás nem akadálya az ingatlan átadásának, sem 154. §, sem 154/A. § esetén.
Jelenleg a vészhelyzeti moratórium miatt nem lehet a 154/A. § szerint ingatlant átadni, de a 154. § szeintinek - ha az csak irodai intézkedést igényel - nincs akadálya.
A "csontváz"-zal meg a "nem egyértelmű"-vel csak óvatosan, mert egyikkel sincs semmi baj! A Vht-t nem visszafelé kell olvasni és értelmezni, hanem egyik szakaszt a másik után, egyik fejezetet a másik után. És igenis észre kell venni, ha új fejezet kezdődik, új témakörrel.
Esetleg ha körülnéznél a "vevő jogai" topikban is, a 154/A. §-nak megtalálod az értelmezését, sokszorsan is.

Sziasztok,

elrontottam de nagyon nagyon nagyon. 2019. májusában nyertünk egy árverést, amit viszont megbántunk és nem irtuk alá a jegyzőkönyvet, az előleget buktuk.
Ilyenkor kiirjak a második árverést, és ha a második árverésen az ajánlat alacsonyabb mint az elsőn az eredeti (ez esetben a miénk), akkor a különbözetet az első árverés nyertesnek meg kell fizetni.
Na az ingatlanra 26mFt-ért licitáltunk, nem irtuk alá a jegyzőkönyvet. Kiirták újra az árverést és 16mFt-ért ment el az ingatlan. Most a két összeg közötti különbséget kérik, hogy fizessem meg 15 napon belül, 10 millió forintot (minusz az előleg).
Tudom, elb* de nagyon, és aki ilyen h*e az meg is érdemli. Ma tudtuk meg néhány órája, azóta sirok és remegek, nem tudjuk kifizetni ezt a pénzt.
A kérdésem az lenne lehet-e mérséklést kérni. Az ingatlanon a tartozás 10mFt volt, igy a második vételár is még ezen felül van, tehát nem arról van szó, hogy minuszan jön ki belüle a végrehajtást kérő. Mindenki aki beszállt a végrehajtásba meg fogja kapni a neki járó összeget, a végrehajtó költsége is kifizetésre kerül és ezen felül az adós megkapná a maradékot. Hogyan tudok enyhitést kérni? Valakinek van esetleg valami tapasztalata?

tényleg elrontottam és itt remegek :(

Köszönöm a választ gerbera317.
Még annyit fűznék a témához hozzá,hogy adós jogász.

Üdvözlök minden Kedves Fórumozót!

Kérdésem az volna, hogy árverésen átesett ingatlanon van-e jogilag esélye hozzátartozónak (volt tulaj gyermeke, az ingatlanban él), aki szintén licitált és megadta a teljes árat, (ennek ellenére nem Ő vitte el) vásárlási előjogra hivatkozva fellebbezni?

Gizmilla,

Ha előárverezőként jelentkezett be az árverésbe, és úgy tartotta a legmagasabb licitet, akkor vele fogja aláírni a végrehajtó a jegyzőkönyvet, és ő szerzi meg az ingatlant.

Ha nem így tett, akkor nincs esélye. Csak a fenti módon élhet az elővásárló a jogával árverés esetén.

Ha jól értem, hogy "megadta a teljes árat", vagyis tartotta az utolsó legmagasabb licitet, akkor valszeg előárverező volt, mert ilyet csak ő tehet. A "normál" licitálók csak a licitküszöbbel magasabb árat adhatnak be.

Itt valamit nagyon elamatőrködtek. És nem hiszek abban az előárverezési jogban sem. Az adóssal való rokonság nem keletkeztet ilyet.

elrontottamdenagyon:

Mi lett a vége végül?

Apropó, ha a második árverés esetleg sikertelen akkor neked ki kellett volna fizetni a teljes vételárat?

Én is ezen gondolkodom veszek egy folyamatos árveréses ingatlant, de akkor ugye ha licitet teszek elindul az árverés és a kötelező ajánlatétel is.

De ha nem fizetem ki mint te és a második árverés nemhogy kevesebbért de semennyiért nem megy el akkor velem mit csinálnak, kérik az eredeti teljes összeget?

Árverésen vásárolt ingatlannál nagyon írjátok hogy semmit nem lehet tenni ha műszaki hibás.

De ha én adnék el életveszélyeset akkor hány évig is perelhet a vevőm ha utólag kiderül hogy mondjuk súlyos statikai hiba van benne amit esetleg én sem tudtam?

Laikus tipp: elrontottamdenagyon

vigyél egy statikust és ha talál valami súlyos hibát hivatkozz arra hogy azért álltál el a vételtől..

Bár szerintem elkéstél... de amúgy hiába kapta meg mindenki a pénzét, a bentlakó szívott vele a legjobban mert annyi pénzzel rövidebb lett.
A bentlakóval együtt a helyedben elmennék egy ügyvéddel, hátha közösen lehetne alkudni az összegből.

Ui: rengeteg ingatlanon van végrehajtási jog de egész egyszerűen nem futnak árverésre. Tényleg létezik az az összeghatár hogy 500 ezer alatt nem viszik a házat?