Ingatan árverés

Nem figyeltem eléggé: tehát már ki van tűzve az árverés? Nos, akkor az árverési vételár a megállapított becsértékek arányában oszlik meg. Mivel örökösként egyetemlegesen feleltek a hagyatéki tartozásokért, a vételárból a végrehajtó először a követeléseket elégíti ki, majd a fennmaradó összeget fogja a megállapított becsértékek arányában szétosztani a volt tulajdonosok között. Utána ti azon úgy vitatkozhattok, ahogy akartok.

Még mindig kérdezném, hogy ha közben érkezik érvényes licit és lezárul az árverés, hogyan osztja el a maradványösszeget a végrehajtó, tulajdoni hányad arányosan 50-50%-ban, vagy az egymástól eltérő becsértékekből kiindulva?

Gerbera köszönöm, elolvasom. Nem is gndolkoztunk árverésen kívüli eladásban, a tulajdoni lapon feljegyzett végrehajtási jogok miatt, ki venné meg így? Lehet, meg kellett volna próbálni mégis, most viszont már folyik az árverés, igaz, licit nincs még rá. De már nem lenne idő meghirdetni, azt gondolom, mert így, hogy nagyon alacsony áron van kikiáltva, bármikor érkezhet rá érvényes ajánlat.

A végrehajtó által megállapított becsérték, csak az árverésnél számít. Ha ti szereztek vevőt az ingatlanra, akkor az ingatlan becsértéke a kialkudott vételár, egyenlő arányban. Ha van vevőtök, akkor kérni kell a végrehajtót, hogy adja el árverésen kívül de árverés hatályával az ingatlant az általatok megjelölt vevőnek, az általatok megjelölt vételáron. A végrehajtást kérőknek ebbe nincs beleszólásuk mindaddig, amíg a vételár fedez mindent.
Ajánlott olvasmány: Vht. 157. §

Hát igen, értem én, de még a szeptemberi becsérték is alatta van az aktuális ingatlanpiaci áraknak, és itt nem az irányárat nézem, hanem azt, amennyiért el is kelnek itt a lakások, viszont a gyors értékesítés érdekében elfogadtam azt. Viszont a januárban megállapított becsérték, az már irreálisan alatta van. Az árverés kiírásakor nem kellett volna azonos becsértéken meghatározni a kikiáltási árat? És mi a helyzet akkor, ha elkelne így a lakás, miután levonták a követelést és a járulékokat, én többet kapok majd a maradvány összegből, mint a testvérem? Ezt nem érzem igazságosnak, egyáltalán lehet ezt így?

ole44,

Nincs.

A becsérték közlés után lett volna 15 nap, illetve ha két év eltelt volna a megállapítása óta, akkor lehetne kérni az újramegállapítást (Vht. 140.§). Esetetekben a 162.§ sem játszik.

Egyébként a piaci ár pontosan az lesz, amennyiért árverésen megveszik. Annál tisztább értékelés, mint egymástól független licitek, nincsen.

Tisztelt Fórumozók!

Ingatlan-végrehajtási ügyben kérnék tanácsot: a testvéremmel együtt örököltünk egy lakást, és azzal együtt némi adósságot is, amit az örökség bőven fedezne, ha értékesíthetnénk. Csakhogy a lakáson túladni végrehajtási jogokkal terhelten eléggé problémás, ezért a végrehajtást kérőkkel megegyeztünk az elárverezésben.

Én szeptemberben kaptam egy becsértékközlő iratot, amelyben az ingatlan ½ tulajdoni hányadának ‹beköltözhető› becsértékét 29 mó Ft-ban állapították meg, amit én elfogadhatónak találtam. A testvérem viszont jóval korábban, még januárban kapta meg, de abban 22,5 mó Ft-os becsérték van a beköltözhető ½ tulajdoni hányadra.

Az árverési hirdetményt most kaptam kézhez, amelyben a két becsértéket simán összadták és így 51,5 millióban van megállapítva az 1/1 tulajdoni hányad ‹beköltözhető› kikiáltási árának 100%-a, ami durván alatta van a szeptemberben közölt, jóval reálisabb becsértéknek.

A kérdésem arra irányul, hogy nem kellett volna aktualizálni a januárban megállapított becsértéket, és összehangolni a két, egymással teljesen megegyező tulajdonrész becsértékét? Nem érzem ezt így arányosnak, mert jelentős eltérés van a két értékmegállapítás között.
Van esetleg valamilyen jogorvoslati lehetőség erre, miután január óta több mint hat hónap eltelt, kérhetjük-e a testvérem tulajdonrészére vonatkozóan a becsérték újbóli megállapítását, hogy a kikiáltási ár közelítse legalább az ingatlan aktuális piaci árát? Előre is köszönöm a segítséget, tiszteletem.

Heteken belül lezárul az ügy...

Csillamos,

Ezt persze látatlanban nem tudhatjuk.
Legfeljebb annyit, amennyit írtunk : ilyen kérelem befogadásának az esélye csekély. Nem zérus - pláne, hogy nem ismerjük a pontos körülményeket, de az adósét valszeg te magad sem -, de ritka kivétel az, amikor az adós igazolni tudja az esetleges mulasztását.

Miért annyira sürgős a kérdezőnek a tulajdonjog bejegyzése? Miért nem lesz az jó egyszerre?

Csak amiatt lenne "sürgős" tudni hogy esetleg újra kiirják-e árverésre a 2 tulajdonrészt, mert ha igen akkor licitálnék egy másik házra ami november 30-ig fut már a 3. fordulóban.
Amúgy nem sürgős, csak lenne valami előrelépés bármilyen irányba.

Ez tényleg két árverés volt? Két külön ügyszámon, külön kellett licitálni, más lett a nyertes összeg a kettőn?

Igen, két árverés volt. Egyébként nem licitált
más, így a kiinduló áron lett meg mindkét licit. Nyertes összeg egyezik mindkettőnél. A végrehajtó iroda alkalmazottja a becsértéket mondta, ami miatt kifogással élt az adós .

A liciteredmény elleni kifogás nagyon gyorsan és egyszerűen elbírálható, és a bíróság nem bírálhatja azt felül. És mindez nem igényli a végrehajtás felfüggesztését. Mit tököl ezen a bíróság? Ha a kikiáltási ár a probléma, az ellen korábban, a becsérték közlésekor lehetett volna kifogással élni.
Miért annyira sürgős a kérdezőnek a tulajdonjog bejegyzése? Miért nem lesz az jó egyszerre?

„A feleség kifogassal élt az alacsony licitár miatt”

Úgy érted, az alacsony becsérték miatt?
Azt vitatni meghatározott időben lehet, ha nem önhibájából mulasztotta el, akkor van utólag egy nagyon szűk körű, nagyon csekély esélye a kifogás célbaérésének.
Valószínűleg el fogják azt utasítani, nem lesz itt új árverés.

Ez tényleg két árverés volt? Két külön ügyszámon, külön kellett licitálni, más lett a nyertes összeg a kettőn?

Sziasztok!
Egy családi házra licitaltam, meg is nyertem. 2 árverés (házastársak) volt kitűzve mindkettőjük 1/2 tulajdonrészére. Az árverési jegyzokonyvet augusztus 22én alairtam, 60 nap fizetesi hataridovel.
A feleség kifogassal élt az alacsony licitár miatt. A férj nem. A kifogás miatt a biróság szeptember 29-én felfuggesztette az árverést. Így emiatt a tulajrész miatt nem kellett elutalni az arverési vételárat, csak a férj reszet utaltam el 59. napon.
Ezutan hivom a vegrehajtot hogy áll a foldhivatali bejegyzés, azt mondja sehogy mert megkérdik a birosagot hogy mind a 2 arverésre vonatkozik-e a felfuggesztés?
Erről még nincs valasz.

Kérdésem van a birosagnak hataridő előírva hogy meddig dönthet arról hogy a feleség tulajrészére ujra kiir egy arverést?
Illetve a a masik tulaj rész miatt amit elutaltam azt visszkerhetem addig, amig nincs tisztázva hogy fel van e fuggesztve az is?

Na,ügyelni fogok hogy ne legyen adósságom....
.
Köszönöm az infókat.

Hetv. 6.§ (1) "e". Azért ő. És ezért az örököst.

@MD
Örökléssel nemcsak jogokat lehet szerezni, hanem kötelezettségeket is. Az adósnak az a dolga, hogy fizesse meg a tartozását, nem pedig az, hogy meghaljon. Ha mégis inkább meghal, abból, amit hátrahagy, ne nevető harmadik, az örökös gazdagodjon, hanem abból előbb az adósságot kell megfizetni. És ez a nevető harmadiknak a dolga, és a vonakodása esetén akár kényszerrel is behajtható tőle.

Akkr csinálj világosságot.

Ez nem meglepő.

Nem.

„De miért perelt benneteket a hagyatéki hitelező?”

Dereng?

De miért perelt benneteket a hagyatéki hitelező?
.
Ti nem tartoztok neki.
Az elhunyt adóssága volt?

Melcsang,

(bocs, az csak egy vessző akart lenni mint fent, csak elírtam) :)

Örökölt tartozásért FŐSZABÁLY szerint csak az örökölt vagyon erejéig, elsősorban annak tárgyaival felelsz. Ez utóbbi miatt kellett volna egyből átadni neki az ingatlant.
Itt a főszabály azt jelenti, hogy a tőled elvárható kellő gondossággal és jóhiszeműen jársz el. Ezért esetedben jó lenne ismerni a részleteket és a körülményeket, anélkül csak tippelni lehet. De a leírásod alapján, ha az örökölt vagyon, az ingatlan megvan, és nem adtad/ajándékoztad el, vagyis nem vontad ki a végrehajtásból, akkor ezzel elvileg nem lesz gond. Mondom, látatlanban ez csak tipp.
(Általában akkor van gond, amikor valaki gyorsan eladja a tartozás tudatában a vagyontárgyakat, vagy több követelő közül odaadja az egyiknek az egészet. Ilyenkor a saját vagyonával is felel a tartozás kielégítéséért.)

Kedves drbjozsef!

Nagyon köszönöm. A felhasználónevemmel még sok-sok éve regisztráltam. Anno jó ötletnek tűnt, mert a Melinda és annak sok változata foglalt volt. Nekem sem tetszik, de már meghagyom.
Igen az első megoldás lett volna a jó, de ez körülbelül már szűk évtizedes történet, ami csak nem akar véget érni. Amikor elkezdődött, még semmi tapasztalatom és tudásom nem volt az ilyesmi ügyekhez. Így utólag sok mindent másképp csinálnék, más emberekre hallgatnék.

A válasza megnyugtató, hálás vagyok a segítségért.

Köszönöm,
F.Melinda

Melcsang?

„Végrehajtás alá került ìgy ez az ingatlan.”
De miért? Ha ez a hagyaték, a per végén fel kellett volna ajánlani a hitelezőnek, hogy elégítse ki magát belőle. És kész.

De egyébként nem számít. Ha ez végrehajtási ügyben hatósági árverés, akkor az értéke az lesz, amennyit a vevő fizet érte. Ha a hitelező szerint a 300ezer (vagy liciten bármennyi, mondjuk 500ezer) még kevés, és többet ér a telek, licitáljon, és vegye meg annyiért beszámítással.

Nincs további kötelezettségetek, nem kell többet fizetnetek.

Mint "adós", az árveréssel kapcsolatban nincs teendőtök, ami lesz, azt a végrehajtó megküldi levélben. Ha ez üres telek, akkor annyi a dolgotok, hogy bejelentitek a végrehajtónak - akár most is -, hogy az ingatlant kiürítettétek, elhagytátok, azt átadhatja az árverési vevőnek.