„jegyzőkönyvet kiállítani arról az adós részére, hogy hivatalból lefolytatta a Vht. 41. §-a szerinti eljárást,”
Ilyet tehet egy végrehajtó? Mert a Vht. 41.§ első ,mondatrésze szerintem így is úgy is értelmezhető, a "vagy" szavakat mihez kapcsoljuk, miből indítjuk...
De a gyakorlatban, tesz is ilyet egy végrehajtó? Magától (hivatalból) felszólítja a jogosultat?
„mi a fenét jelent az, hogy "hivatalból figyelembe veendő"?
Semmi mást, csak annyit, hogy "nem kérelemre"?”
Igen. A jogi zsargonban a hivatalból azt jelenti, hogy nem kérelemre, arra irányuló kérelem nélkül (is).
A közigazgatási eljárásban hangsúlyos különbségek vannak a kérelemre induló és a hivatalbóli eljárások szabályaiban.
Pepe, a Vht. lex specialis. Elévülés esetén csak a Vht. 82/A. § (6). bek mondja ki, hogy végzésével megszünteti a bíróság, nem kiterjesztően egyébként (azaz egy Vht. 41. §-a szerinti eljárás a nyerő)
Egyébként megszüntetheti a bíróság a Vht. 55. § (1) a)-b) szerint. De ezek között sincs az elévülés. Az, hogy az Mt. ezt mondja ki, oké :D de a végrehajtási eljárásban a Vht. szerint kell eljárni, ha rendelkezik róla. (Vht 9. §) A megszüntetésről hivatkozik. Elévülésről is. És ott az szerepel, hogy nem folytatható, nem az, hogy befejeződik a törvény erejénél fogva, vagy megszűnik. Nem mind1.
Józsi: Azért ez - véleményem szerint - az eljárás, mert 1. a végrehajtónak nincs hatásköre megszüntetni az eljárást 2. nem peres eljárásban a Vht. 57. § (2)-re - elévülés - hivatkozva a végrehajtást foganatosító bíróságnak sem....
A kérdező által hivatkozott tanulmányban is az a fordulat szerepel, hogy „"ebben az esetben a végrehajtási eljárásban a Vht. 57. § (3) bekezdése alapján a végrehajtás megszüntetésének van helye.”” A Vht. 57. §-ában, az 55-56-56/A-56/B, a Vht. 41. § (3) bek. alapján sem lehet, elévülésre hivatkozással megszüntetni a végrehajtást. (kivétel a 82/A. § (6) bek., de azt is szűk körben, és a hatósági átutalási megbízással kapcsolatban) A Vht. 41. § (2) bek szerint befejezheti a végrehajtó, amennyiben a konjunktív feltételei fennállnak.
Éppen azért, mert a végrehajtás megszüntetésének van helye, utal a szerző arra, amennyiben a végrehajtó nem tudja befejezni (hiszen végrehajtást kérői beleegyezés hiányában nincs jogcíme, ami alapján befejezhetné, nincs hatásköre a megszüntetésre), akkor végrehajtás megszüntetése iránti pert kezdeményezhet az adós.
Persze a Vht. sem tökéletes :) Talán a végrehajtást nem lehet folytatni fordulat az előnye. Továbbá az adósi kérelemtől lefolytatott Vht. 41. §-a szerinti eljárással az adós is időt nyer, nem kell külön kérelmeznie. Persze tudomást szerez-e róla? Egy hivatását komolyan művelő végrehajtó hajlandó a postaköltségek ellenére is jegyzőkönyvet kiállítani arról az adós részére, hogy hivatalból lefolytatta a Vht. 41. §-a szerinti eljárást, amire nem nyilatkozott a jogosult, nem értett vele egyet, ezért a Pp. 529. §-a szerinti előzetes eljárás lefolytatásra került, és végrehajtás megszüntetése iránti pert kezdeményezhet a végrehajtást kérővel szemben.
Persze ritka eset, adójogviszonyból fakadó követelésnél lehet róla szó, de az évültetési eljárást a NAV pl. egyébként is lefolytatja, a határozatával megszüntetett végrehajtás esetén pedig a végrehajtó be kell, hogy fejezze az eljárást, büntető jogi igényhez, ill. munkajogviszonnyal összefüggő igények.
Azonban meggyőzhető vagyok, ez csak elméleti sík, a tételes jogi rendelkezések grammatikai értelmezése. Szívesen veszem a más értelmezést, méginkább a gyakorlati tapasztalatot. Egyébként a kérdező szempontjából kevésbé jelentős, észlelte az elévülést, kérelmezheti is, legrosszabb esetben peres úton szüntetik meg vele szemben az eljárást.
Ha nem titok, mi ez a 200 főre engedményezés, egy munkajogi végrehajtásban?
Egy kommuna vagy TSZ? Vagy hogy?
Nagyon szépen köszönöm a segítségeket! A fő gondom az, hogy kb. 200 főre lett engedményezve a velem szembeni követelés, különböző hányadokban.
József helyesen világít rá a kérdésem lényegére, hogy ha a munkajogi követelés elévülését a bíróság hivatalból állapítja meg, akkor miért hárítja rám ugyanazt az eljárást (200 fővel szemben), mintha nem hivatalból kellene az elévülést "figyelembe venni". És az 57.§.(3) szerint a "már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni". De ezt nem a Bíróság állapítja meg, azáltal, hogy "figyelembe veszi" az elévülést? Akkor egyáltalán milyen "könnyítést" jelent az eljárás megszüntetésében a hivatalból történő figyelembe vétel?
Csak érdekesség kedvéért a Bíróság a "tájékoztatásában" azt írta: "Ha az adós a végrehajtási jog elévülésére hivatkozik, a végrehajtást foganatosító bíróság kérelemre -elévülés esetén- csak a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtása (végrehajtói inkasszó) vonatkozásában szüntetheti meg a végrehajtást." Mint írták, minden más esetben perben érvényesíthetem az elévülésre alapított igényemet. Én a "hivatalból" történő figyelembe vételnek ilyen szűkítését sehol nem találtam.
A leírtak alapján kérem szépen további véleményeteket!
Hálás köszönettel: Péter
Laikusként hagy kéredzkedjek bele. Értem én amit írtok, és tök logikus is valahol, de...
Ha ez lenne az ügymenet, akkor mégis mi a fenét jelent az, hogy "hivatalból figyelembe veendő"?
Semmi mást, csak annyit, hogy "nem kérelemre"?
Mert ha valami hivatalból figyelembe veendő, akkor nem pontosan látom, miért kell a Vht.41§ lefolytatása, és az, hogy a joogsult elismeri vagy sem a követelés elévülését. Pont ez a fordulat kellene jelentse azt, hogy nem számít a véleménye... nem?
Köszönöm, így teljes. Tehát az elévülés hivatalból figyelembe vétele annyit tesz, hogy a végrehajtó kérelem nélkül folytassa le a Vht. 41. § szerinti eljárást. Ha nem teszi, akkor viszont célszerűbb neked kérni, mint kifogással élni a mulasztás miatt. (A kérelem ugyanis ingyen van, a kifogás meg illetékköteles. Gyorsabban is célhoz érsz a kéréssel.)
Pepe: Ahogyan KBS mondja. A Vht. 57. § (3) bekezdése azt konkretizálja, hogy hivatalból is figyelembe lehet venni elévülést, nem azt, hogy a végrehajtás ipso iure megszűnik. Ebből mi következik? Az, hogy akár kérelemre, akár hivatalból az elévülést figyelembe veszik, akkor a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásának van helye.
Éppen a bíróság tehermentesítésére hozták létre, amennyiben nem peres eljárásban elismeri a jogosult az adós által - vagy ugye az általad hivatkozott hivatalbóli - valószínűsített elévülést, akkor már kimondja a Vht. 41. § (2), hogy a törvény erejénél fogva befejeződik az eljárás (a végrehajtási költségeket most ne keverjük bele). Persze joga van vitatkozni a végrehajtást kérőnek, de azért pervesztesként nem vicces a perköltséget stb. kifizetni :)
Amúgy az általat hivatkozott tanulmányban is úgy fogalmaz a szerző, hogy megszüntetésnek van helye, nem úgy, hogy megszűnt. „A már elrendelt végrehajtás során bekövetkező, és hivatalból figyelembe veendő elévülés az említettek közül a munkaviszonnyal összefüggő igényekből származó követelések esetén fordulhat elő, ebben az esetben a végrehajtási eljárásban a Vht. 57. § (3) bekezdése alapján a végrehajtás megszüntetésének van helye.” Itt arra gondol a szerző, hogy a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásával.
A Vht. 57. § (3) igen talányosan fogalmaz: "... a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni". Ez nem azt jelenti, hogy "meg kell szüntetni". Hogy mikor kell a végrehajtást megszüntetni, arról az 56-56/B. §§ rendelkeznek. Nincs bennük az az eset, ha a követelés elévült.
De mi bajod van a Vht. 41. § szerinti eljárással, és ha kell, a megszüntetés iránti perrel?
Nem egyértelmű, ezért nem értem. Nem találtam a kérdéses ügyben irányadó határozatot, de pl.: A végrehajtás megszüntetése peres és nemperes eljárás keretében Szerző: dr. Szendrák Dominika Gyöngyös, 2017. május 17. az alábbit írta:
„A már elrendelt végrehajtás során bekövetkező, és hivatalból figyelembe veendő elévülés az említettek közül a munkaviszonnyal összefüggő igényekből származó követelések esetén fordulhat elő, ebben az esetben a végrehajtási eljárásban a Vht. 57. § (3) bekezdése alapján a végrehajtás megszüntetésének van helye.” Ezt a nem peres eljárások között írta a tanulmány.
Nem értem, mit nem értesz.
A bíróság peren kívül nem szüntetheti meg a végrehajtást elévülés miatt. Ahhoz perelned kell. A pernek viszont előfeltétele az, hogy a végrehajtó igazolja, hogy a Vht. 41. '§ szerint nem lehetett befejezni az eljárást peren kívül.
Szakemberre kellene bízni az ügyet.
Kedves Fórum Tagok!
Az alábbi vh alatti elévülési ügyben kérem szíves segítségeteket.
A vh kérőnek munkajogi (bér visszafizetési) követelése van. A vh 2022.05 hó óta szünetel. Kértem a Bíróságtól, hogy a Vht.57.§.(2) és az Mt.286.§(3) előírásai alapján hivatalból vegye figyelembe a végrehajtási jog elévülését, rendelkezzen arról, hogy az eljárás nem folytatható, és kértem annak megszüntetését. A Vht.57.§.(2) szerint a vh jog elévülését hivatalból akkor lehet figyelembe venni, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Az MT.286.§.(1) alapján a munkajogi köv. 3 év alatt évül el, és a (3) szerint az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.
A Bíróság a végzésével kizárólag tájékoztatásban részesített arról, hogy a Vht. 41.§. szerinti eljárást kell lefolytatni, és a végrehajtó nyilatkoztassa a vh kérőt a követelés fennállásáról; majd ennek sikertelensége esetén pert indíthatok.
Szerintetek ez így jogszerű? Nem hivatalból kellene eljárnia? Miért az általános eljárást kell ez esetben is lefolytatni?
Nagyon megköszönném, ha valaki tudna segíteni!
Kicsit összefüggéstelen az ügy.
A határozatból hogy lett bírósági letiltás?
És a "bírósági letiltást" mire adták ki? Az Intrumnak a fizetésére vagy a nyugdíjára?
Van ott más is, ami nem kerek.
A végrehajtó megtagadta a tértivevényes leveled átvételét?
Ezt nem hiszem el.
Kedves drbjozsef!
Közben felhívtam egy közjegyzőt. Ebben az esetben az Intrumnak kell küldeni a fizetési meghagyást jogtalan gazdagodás címén. Így most a bírósági letiltás mellé kap egy ilyet is ("akasztják a hóhért"), de valószínű ebből is per lesz. Köszönöm a segítségét, de így tán sikerül megoldani.
A végrehajtás már meg van szüntetve, de még a túlvont összeget nem kaptam vissza lassan két hónapja.
Ez ügyben még nem, de előzőleg egyszerűen megtagadta a tértivevényes levelem átvételét, ezután fordultam a bírósághoz, Van egy olyan érzésem, hogy most sem fogja átvenni.
ezsuzsa,
Szerintem a letiltás megszüntetéséről a végrehajtónak kell gondoskodnia. Neki kellene megkapnia ezt a végzést, és az alapján haladéktalanul megszüntetni a letiltást. Kerested a végrehajtót?
Üdv!
Van valaki, aki segíteni tudna? Van egy érvényes bírósági határozatom, amely az ellenem indított végrehajtást törölte, és az Intrumot kötelezte, hogy a tőlem levont összeget fizzese vissza. Természetesen nem tette, így egy bírósági letiltást indítottam,, de nem ez a problémám. hanem, hogy a Nyugdíjfolyósító még azután is vonta a 33 %-ot, miután megvolt a végzés. No, most a Nyufig azt mondja, hogy majd akkor adják vissza a pénzem, ha a végrahajtó meg az Intrum visszafizeti (na, arra várhatok).
Kérdésem, hogy ez esetben ki a hunyó, kinek kell fizetési meghagyást küldeni? Jól sejtem, hogy a Nyugdíjfolyósítónak, akik a végzést követően vontak le ?
Nagyon megköszönném, ha segítenétek!
Majordomus, te tényleg ne szólj hozzá ha lehet.
Hát ha Kbs meg gerbera laikusok,akkor inkább ne is szóljunk hozzá....
KBS meg gerbera317, ti úgy érzem laikusként szóltatok hozzá, ráadásul arrogáns módon, ezt inkább mellözzétek. Ha nem tudtok segíteni, az egy tény, ártani pedig szintén nem fogtok tudni. Komoly ügyek vannak itt, ne beszéljetek mellé!
drbjozsef
Gondoltam, visszajelentkezem a fejleményekkel.
A pert mint írtam elsöfokon nyertük, majd másodfokon elvesztettük, a Kurián megnyertük.
Az ellenfél olyan tipus, hogy felmerül a kedves Dr Tatár-Kis Péter által elnökölt Fövárosi Törvényszék esetlegesen nem egészen tiszta közremüködése a II. fokú döntésnél. Mellesleg ettöl tartottam is, ezért fordultam a fórumhoz tanácsért, idöben az I. és a II. fokú határozatok között.
Van több precedens is ezek szerint, a Kuria szerint ha korábban, egy másik személy, más ügyszámon, végrehajtási cselekményt idézett ugyan elö, de késöbb a végrehajtást megszüntették, eredeti állapotot állítottak vissza...akkor az elévülés nem indul újra.
Viszont a mi esetünk is mutatja, hogy Törvényszéken is lehet bukni vele. Minden belefér. A II. fokú határozatot egyhangúlag nevezte hajmeresztönek számos ügyvéd kolléga, de ez sem zavarta az eljáró bírót.
De happy end: a 89 elötti besúgó figurából lett, végrehajtót játszó figura, tiz milliós per és ügyvédi költséget, esetlegesen a lefizetés árát a II. fokon, vesztette el, és valószínüleg nem ingyen kapta az un Capital Zrt-töl sem a követelést. (állítása szerint 16 Mft-ért vette, majd egy héttel késöbb 30 M Ft-ot kért az adóstól, ez lett volna aztán egy 40 MFt -os VH) A Capital Zrt.vel mellesleg összefonódott volt korábban a hírhedt Boncz Mester Kft is, melynek modus operandi-ját mások viszik tovább ma is. És ezt mind megengedheti magának voltaképpen ki is? A Raiffeisen Bank.
Az nyertes fél egy 80 milliós lakást bukott volna.