felmondás

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

cincinnatus # 2016.02.24. 12:43

„szendiszundi 2016.02.24. 10:00

Kedves Kovács Béla Sándor!
Lenne még egy kérdésem űzemi balesetel kapcsolatban gyogyszer díjat vagyis a számlákat hova kell leadni vagy kérvényezni hogy fizesék vissza a munkáltatonak vagy a OEP-nek.

Kovács_Béla_Sándor 2016.02.24. 11:24

OEP. De ha a munkáltató tb-kifizetőhely, akkor leadni szerintem nála kell.

”

Tárgyban ekként kell eljárni:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

2012/6

TÁJÉKOZTATÓ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE

Az üzemi balesettel összefüggésben elrendelt ellátások megtérítésének rendjéről.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 65.§ (2) bekezdése szerint:

Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a baleset üzemiségének elismerését követően az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv a rendelkezésre álló nyilvántartás, az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat, valamint a kezelőorvos igazolása alapján téríti meg.

Az Ebtv végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet 45. §. (5)-(6) bekezdése szerint:
(5) A baleset üzemiségének jogerős megállapításáig a társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához, illetve az Ebtv. 23. § b)-c) pontja szerint részleges térítés mellett igénybe vett fogászati ellátáshoz a térítési díj a biztosítottat terheli. A kezelőorvos az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást állít ki, melyet a baleset üzemiségét megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküld az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely részére.

(6) A baleset üzemiségét megállapító egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy társadalombiztosítási kifizetőhely a kezelőorvostól beérkező, a baleset üzemiségével összefüggő ellátásokról kiállított igazolást a baleset üzemiségének elismeréséről szóló határozattal együtt az igazolás beérkezését követő 8 napon belül megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes OEP szervezeti egységének, aki a biztosított által megfizetett térítési díjakat soron kívül visszafizeti.

Fenti jogszabály módosítások alapján a 2012. június 30-át követően bekövetkezett balesetek esetén, már nem az ügyfél kérése, hanem a kezelőorvos közreműködésével az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv — illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely — részéről hivatalból indul az eljárás.

Az országos egységes gyakorlat kialakítása érdekében az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokhoz kapcsolódó költségvisszafizetése érdekében az alábbiak szerint kell eljárni.

Az Ebtv. 64. §. (5) bekezdése alapján a baleset üzemiségét elismerő jogerős határozatot meg kell küldeni többek között a biztosított kezelőorvosának (házi orvosának) is, aki igazolja a balesettel összefüggésben, a határozat kézhezvételéig felirt ellátásokat és a határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül visszaküldi az erről szóló „Igazolást” a határozatot hozó szerv részére.

A kezelőorvosok munkájának megkönnyítése érdekében jelen levelemmellékleteként megküldöm az „Igazolás” formanyomtatványt, melyet a jogerős határozat mellé csatolni kell a kezelőorvos részére.

Az „Igazolás” visszaérkezését követően az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely az „Igazolást”, valamint az üzemi balesetet elismerő jogerős határozat 1 példányát 8 napon belül megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes OEP területi hivatalának, aki intézkedik a biztosított által megfizetett térítési díjak visszafizetéséről.

Amennyiben a tértivevény tanúsága szerinti átvétel napjától számított 20 naptári napon belül nem érkezik vissza a kitöltött „Igazolás”, úgy a kezelőorvost – végzésben – hiánypótlásra szólítja fel az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv., illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely.

A végzésnek tartalmaznia kell az „Igazolás” visszaküldésének elmaradása esetén alkalmazható szankciót is.

Tekintettel arra, hogy a biztosított az eljárás során nem értesül arról, hogy lehetősége van az üzemi balesettel összefüggésben elrendelt ellátások árának visszatérítésére, illetve nem ismeri az eljárás menetét, így szükségesnek tartjuk a baleset üzemiségét elismerő határozatokban a fenti jogszabályhelyek ismertetését. Természetesen a határozatminták a www.oep.hu honlapon a közeljövőben aktualizálásra kerülnek.

Budapest, 2012. szeptember „ „

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.24. 10:24

OEP. De ha a munkáltató tb-kifizetőhely, akkor leadni szerintem nála kell.

szendiszundi # 2016.02.24. 09:00

Kedves Kovács Béla Sándor!
Lenne még egy kérdésem űzemi balesetel kapcsolatban gyogyszer díjat vagyis a számlákat hova kell leadni vagy kérvényezni hogy fizesék vissza a munkáltatonak vagy a OEP-nek.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.23. 14:15

Igen.

adr1enn # 2016.02.23. 13:34

Tisztelt ObudaFan,

Köszönöm a gyors választ.
1./-es ponthoz: jól gondolom-e, hogy ha a keresőképtelenség megszűnését követő naptól újra gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadságon (gyed/gyes) vagyok, akkor lényegében nem szüntethető meg a munkaviszonyom még legalább 2 évig, hiába közölt rendes felmondást a terhességi táppénz alatt a munkáltató?

Válaszát előre is köszönöm!

ObudaFan # 2016.02.23. 05:35
  1. Igen, de a felmondási idő csak a keresőképtelenség megszűnését követően kezdődhet meg.
  2. Nem.
adr1enn # 2016.02.23. 00:00

Tisztelt Szakértők!

80%-ot meghaladó leépítés/kiszervezés esetén felmondhatja-e munkáltatóm határozatlan idejű munkaszerződésemet, mialatt én
1./ veszélyeztezett terhességi táppénzen
2./ gyermek gondozása céljából kivett fizetés nélküli szabadságon (gyed/gyes) vagyok.
Válaszukat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.22. 21:59

Mitől fél? Ha iratokat tart jogosulatlanul magánál, az önmagában jogsértés, ehhez a hamis tartalmú nyilatkozat aláírása nem sokat tesz hozzá. Ha meg valóban nincsenek nála jogosulatlanul iratok, akkor miért ne nyilatkozna erről a tényről?

Hannamami # 2016.02.22. 21:49

Tisztelt Fórum!

Párom felmondott a munkahelyén, a felmondását elfogadták és a felmondási idő alatt az utolsó hétre felmentették a munkavégzés alól. A munkaszerződés tartalmazott egy titoktartásra vonatkozó rendelkezést, amely a munkaviszony megszűnése utáni időszakra is meghatározta a titoktartást. A párom munkaviszonya már közel 2 hónapja megszűnt, azóta nem kapta meg a kilépő papírjait, munkabérét sem. A munkakör átadása-átvétele szóban történt, dokumentálva nem lett.
A munkabér kifizetését és a kilépő papírok elkészítését a héten a munkáltató utólagosan pótolja. Kéri továbbá, hogy a párom írjon alá egy nyilatkozatot, amely arról szól, hogy a munkaviszonya fennállása alatt megismert iratokat visszaadta, azokról nem készített másolatot.
Az utolsó munkában töltött napon a párommal ilyen nyilatkozatot a munkáltató nem íratott alá. Kérdésem, hogy köteles-e a párom a munkaviszony megszűnése után közel 2 hónappal később aláírni ezt a nyilatkozatot?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.18. 18:16

Ott a pont. :)

ObudaFan # 2016.02.18. 18:14

„Még a rendeshez se.”

Azt nem is köteles indokolni a munkavállaló.

Háni888 # 2016.02.18. 15:33

Ez úgy történt,hogy 4 órás munkaviszonyom van. A fizetésem nem tudja egyben odaadni. ezért naponta veszem ki a fizumat. És így minden hónap 10-ig adtam neki oda a 20 ezret. A levonásra.. A durva az,hogy ma tudtam meg 15700 ft a levonásom,én 20 ezret adtam. Se egy fizetési papírt nem kaptam, se semmit..

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.18. 15:30

„És hogy ez elég indok- e az azonnali felmondáshoz?”
Még a rendeshez se. Nem is értem, mi az, hogy "odaadtad" neki. Eleve meg se kellett volna kapnod tőle.

Háni888 # 2016.02.18. 15:07

Tisztelt Fórum.
Röviden leírom a történetem.Ma derült ki,hogy a munkáltatóm nem fizette utánam a letiltásomat.Én odaadtam neki a pénzt minden hónapban,de Ő nem utalta el.Szóban megegyeztünk,hogy visszakapom azt az összeget,és ezentúl én rendezem ezeket a dolgokat.(NAV-nál megérdeklődtem,hogy lehet így is csinálni).A kérdésem az lenne,hogy miután megkaptam az összeget, akkor én felmondhatok azonnali hatállyal? És hogy ha ez így történik,akkor az összes szabadságomat köteles kifizetni(22 nap)?És hogy ez elég indok- e az azonnali felmondáshoz? Segítségüket előre is köszönöm!

Immaculata # 2016.02.18. 10:56

Igen, neked kedvezőbb.

tamas654 # 2016.02.18. 10:46

Tisztelt Szakértők !

2015.02.18-án telefonon közöltem a munkáltatómmal,hogy próbaidő alatt, szeretnék felmondani azonnali hatállyal. Mire beértem a vállalathoz elkészítették a papírt,amit azonban nem olvastam át, itthon vettem észre hogy felmondás munkáltató részéről szerepel, holott saját részemről szerettem volna felmondani. Illetve azt mondták az egész havi távolsági buszbérletemet nem tudják időarányosan kifizetni.Ez szabályos ?

ObudaFan # 2016.02.16. 13:40

„Férjem a munkáltatója 10 napra szabadságra küldte, egyéb okokból, holott más végzettségével munkát tudott volna végezni.”

És? Attól még a szabadságot ki kell adni.

„Február 12-én beadta a közös megegyezéses felmondást,”

A felmondás egyoldalú jognyialtkozat. A közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés nem felmondás.

„ amit nem fogadtak el,”

Tehát akkor hol a közös megegyezés?

Akkor mi történt pontosan? HA pénzbeni követelésetek van a munkáltatóval szemben, amit a munkáltató nem hajlandó fizetni, akkor a munkaügyi bírósághoz fordulhat a munkavállaló.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.16. 13:03

Tessék?

cscsilla18 # 2016.02.16. 12:08

Tisztelt Szakértők!

Az alábbiakban kérném segítségüket:
Férjem a munkáltatója 10 napra szabadságra küldte, egyéb okokból, holott más végzettségével munkát tudott volna végezni.

Február 12-én beadta a közös megegyezéses felmondást, amit nem fogadtak el, mert erre az időre arányosan járó szabadság kevesebb, mint amit a munkáltató elrendelésére kiírt, ezért a kiadott fizetett szabadságot vissza kell fizetnünk.

Érdeklődnék, hogy ez szabályos-e?
Ha igen, miért?
Ha nem, milyen hivatkozással lehet ezt "megfellebbezni".

Válaszukat előre is köszönöm .

ObudaFan # 2016.02.15. 13:12

„A munkáltató a kárát mivel tudja bizonyítani?”

Az nyilván attól függ, hogy milyen kára lesz.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.15. 08:34

De jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy annyi, amennyit havonta átlagosan bruttóban kapsz.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.15. 08:33

148. § (1) A távolléti díjat

  1. az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
  2. az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az esedékesség időpontja

  1. a távollét kezdő időpontja,
  2. a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,
bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

  1. kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket - a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően - együttesen kell figyelembe venni.
149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.
150. § (1) A távolléti díjmeghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.
(2) A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.
(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.
151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).
152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.
(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díjszámításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

Safranek13 # 2016.02.15. 07:41

Köszönöm, ezt a távolléti díjat már olvastam rengeteg helyen, csak azt nem írják sehol érthető nyelven, hogy mégis hogy a francban számolják ki.

A munkáltató a kárát mivel tudja bizonyítani?

ObudaFan # 2016.02.15. 05:55

Safranek13

Jár és ebben az esetben az egészet le is kell dolgozni, ha a munkáltatóval nem sikerül másban megállapodni.
A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkáltató követelheti az ezt a mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

Safranek13 # 2016.02.15. 01:13

Üdvözletem!

Két kérdésem lenne. Az első, hogy a felmondási idő akkor is jár-e, ha én mondok fel, tervezhetek-e azzal az idővel?

A másik, hogy ha nem töltöm le a felmondási időt, és erről nem sikerül megállapodni, mennyit kell fizetnem? Nettó vagy bruttó bérem, cafetéria beleszámít-e?

Előre is köszönöm!