szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Sziasztok!

Köszi az alapjogos összefoglalókat! :) Szerintem simán van még népi kezdeményezés, csak az Alaptörvényben nem nyert szabályozást. Viszont ami nekem nem tiszta, hogy mi lett a megyei önkormányzatok feladataival? Azt a részt hatkív.-álták az Ötv.-ből, viszont az új 2011-es tv.-ben csak egy mondat van...Meg vagyok zavarodva...Vagy van valami átmeneti rendelkezés, amit én nem találtam? Szintén zavart érzek a megyei jogú városokkal kapcsolatban, ahol meg azt helyezték hat. kív., ami azt írta le, hogy hogyan kaphatják meg ezt a címet...Most akkor mi és hogy???

Szia, Ronicic sajna itt még nem tartok, és nem vagyok képben.

Vica, ok :-) Ne akadjatok ki, de véső elkeseredésemben a köv. helyre mentem: és sztem. világos :-)

Országos népszavazás:
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/…0091202.html?…

Helyi:
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/…0091202.html?…

A népi kezdeményezéssel nem lettem képben. A jogszabályból ami vonatkozik rá, azt pár mondatban megtanulom.

Ronicic,

én csak ezt találtam:
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

a 71.§-tól van néhány mondat.

Szerintem, mint nagyon okos, szakvizsgára készülő: a megyei ök-k feladatát átvették a most létrehozott vízfejek, új közig-állig szervek. Valahol mintha ezt olvastam volna, de már jótékony homály fedi....
Nem szánna meg bennünket valami jótündér, és lebbentené fel a homályt szemeinkről?! :)

Meg még annyi, végső elkeseredésemben, hogy azért nincs arról szó, hogyan nyerheti el város megye jogú város címet, mert több helyen szerepel, mint módosítás, hogy az eddig megye jogú várossá nyilvánított, vagy elnyert vagy akármi, szóval hogy valahogy az a jogalkotói akarat aki bent van bent van, a többieknek füge, nem lesz több ilyen város.
Már megye jogú város. De ezt csak úgy gondolom. Ezért nem is kell szabályozni ezt a kérdést, és valszeg ez összefügg a megye feladatával is, meg az egész ök kilúgozásásval.
De el voltam foglalva az utóbbi időben és nem követtem a törvényalkotás mögött meghúzódó akaratot, lehet nem jól okoskodom.

Monesz: ha tanulod az ök-t a két törvény most együtt él, na jó, nem az egész. De az új ötv hatályos részeinek megfelelőt már a régi nem tartalmazza (hatályon kívül van) tehát észen kell lenni mit nézel miből. Ha meg tudod oldani nyomtasd ki az új 2012 januári hatályost, és húzd ki a régiből, vagy azt is úgy nyomtasd ki, hogy jan 1 ei hatállyal.
Nekem régi nyomtatás van a régi ötvből, az újat meg tudom gépen nézni, és ugrálok a kettő között.
És írj nyugodtan!
Holnaptól mér tényleg alkotmányozok én is :)

A népi kezdeményezéssel kapcsolatban az 1998. évi III. tv. még változatlanul hatályos, nem?
Ill. a 11/2008 (III. 1.) ÖTM rendelet, mely kvázi a végrehajtási rendelete ennek a két jogintézménynek...

Vica, hűha

akkor ez a régi gondolom

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

ehhez akkor nézzem hozzá az alábbit??

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

köszi :-) azért az Önk. cuccok még váratnak magukra.

legalservice, igen hatályos, szerintem nagyon rossz, érthetetlen, ezért nyargaltam át a magyarország.hu-n lévő kis összefoglalásra, amit némileg kiegészítek a jogszabályokból, és ennyi. Így is ezzel szórakozom, már vagy 2 órája.

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Monesz: ez tök jó, (már a régi ötv amit ide linkeltél) ezt nyugodtan tanulhatod, DE van egy két rész amit már az új ötv szabályoz, az ebben (már) szimplán nincs benne. Nekem azért érdekesebb, mert a régi van kinyomtatva, és nem tudom az újat kinyomtatni, azt használom, már amit lehet belőle, meg nézem a többit hozzá.

Esetleg keress rá ugyanitt az új ötv most hatályos állapotára, és akkor fogod látni a csillag csillag pont pont között miről beszélek :)

Szerintem a februári vizsgázók arról adnak számot, mennyire leleményesek a hatályos joganyag fellelésében, összevetésében, és az átfedések valamit ellentmodások magyarázatában:)

Úgy bánom mint a kutya, hogy nem a B-t csináltam, ezt meg csak ősszel!

Bocsi Monesz, igen ezt a kettőt néz, most már mindent megnyitottam, végigolvastam megértettem :))
És én nem keltem hajnal 2 kor! :)

Vica, köszi :-) már értem! Felfogni is nehéz, nemhogy megtanulni.
Akkor alap a régi, de hatályos jogsz. kiegészítve az új szabályokkal. :-)

Megyek, pihi :-)hulla vagyok.

Menj csak, ma is jót pánikoltunk, így megy majd ez még egy darabig :)

Sziasztok,
lehet, béna lesz a kérdés, de ha a kérdés az, hogy
"Országgyűlési és helyi önkormányzati képviselők választása (a választási kampány, országgyűlési képviselők választása, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása, jogorvoslati szabályok)." akkor csak a zárójelben lévő részek kellenek??

Tudom, ne is mondjatok semmit :-)
M.

Elég az,nagyjából fel is öleli az egész választást, nem is nagyon tudsz kihagyni semmit.

Szerintem itt is a lényeget kell tanulni: milyen típusú választás, hány hely van, hogyan kerül felosztásra (remélem azért ott nem kell majd mandátumot osztanunk, mintha mi lennénk egy választási bizottság:) és elsorolni a világon létező demokratikus választási modelleket), melyik döntés ellen kihez és mikor fordulhatsz, cifra az ám! :))

Elkezdtem az alapjogokat.....

köszi Vica :-)

van még egy alapjogos tételem: ez kicsit hosszabb, de sztem még szelektálható :-)

Információs alapjogok.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Személyes adatok védelme

Az Alkotmánybíróság határozata (20/1990) alapján a személyes adatok védelméhez való jog nem hagyományos védelmi jog, hanem információs önrendelkezési jog.

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Különleges adat:

1. a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
2. az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

Személyes adat csak az érintett hozzájárulásával, vagy törvény alapján kezelhető. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a személyes adatok kezelését törvényi felhatalmazásra önkormányzati rendelet rendelje el. Az érintett hozzájárulása nem értelmezhető kiterjesztően, különleges adat kezelésénél pedig írásbeliség szükséges. Ez a szabály kifejezetten érvényes a személyes adatok nyilvánosságra hozatala esetén, amikor kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett nem adott hozzájárulást, kivéve, ha az eljárás az ő kérelmére indul.

Az érintett jogainak védelmét garantálja, hogy adatszolgáltatás előtt tájékoztatni kell arról, hogy az önkéntes-e vagy kötelező, lehetőséget adva ezzel, arra, hogy az adatszolgáltatást megtagadja.

Személyes adat akkor kezelhető, ha

1. ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
2. azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés).

Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

1. az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
2. az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

Szükséges megkülönböztetni, az adatkezelést és az adatfeldolgozást. Az adatkezelés érdemi tevékenység, amely az adatok gyűjtését, rögzítését, felhasználását, stb., az adatfeldolgozás pedig az ezekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzését jelenti.

A személyes adatok védelmének lényeges garanciája az adatok célhoz kötöttsége. Az Alkotmánybíróság megállapította (15/1991), hogy a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználására való gyűjtése és feldolgozása alaptörvény ellenes.

Személyes adat kizárólag
• meghatározott célból,
• jog gyakorlása és
• kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Az adatkezelő és feldolgozó kötelezettségei
Az adatfeldolgozás az adatkezelés alá rendelt tevékenység, a feldolgozással kapcsolatos feladatokat – törvényi keretek között – az adatkezelő határozza meg. Az adatok feldolgozásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért viszont az adatfeldolgozó felelősséggel tartozik.
Az adatkezelő köteles az adatkezelést úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

Köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Az adatkezelés korlátai
Személyes adat, csak hozzájárulás vagy törvény rendelkezése folytán továbbítható, külföldre pedig csak akkor, ha az adott állam a személyes adatok védelmének megfelelő szintjét biztosítja.
Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintettet teljes körű (célról, jogalapról, adatfeldolgozóról, hozzáférhetőségről) tájékoztatási jog illeti meg. Kérelmezheti az adatkezelőnél

1. tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
2. személyes adatainak helyesbítését, valamint
3. személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását.

Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti.

A személyes adatot törölni kell, ha

1. kezelése jogellenes;
2. az érintett kéri;
3. az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
4. az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
5. azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint abban az esetben, ha az érintett tiltakozik személyes adatának kezelése ellen az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy
• a kezelésében lévő közérdekű adatot és
• közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.
A közérdekű adat megismerése iránti igény
A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.
Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Az igény teljesítését, illetve a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell. Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

Minősített adat védelméről
Alapelvek

1. Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.
2. Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.
3. Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.
4. Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.
5. Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.

Nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy
• az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala,
• jogosulatlan megszerzése,
• módosítása vagy felhasználása,
• illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint
• az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele
a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.
Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:

1. a köztársasági elnök,
2. az Országgyűlés elnöke,
3. az országgyűlési bizottság elnöke,
4. az Alkotmánybíróság elnöke,
5. a Kúria elnöke,
6. a bíróság elnöke,
7. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
8. a legfőbb ügyész,
9. az ügyészség vezetője,
10. az alapvető jogok biztosa,
11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

A minősítés
Minősítéssel védhető közérdek Magyarország

1. szuverenitása, területi integritása,
2. alkotmányos rendje,
3. honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,
4. igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,
5. külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,
6. állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Hohó, tobzódunk :))))

Monesz, ezzel az infós tétellel most megmentettél...Ha nem foglaltad volna össze, akkor valószínűleg a kihagyás lett volna a sorsa, mert eléggé kiverte a biztosítékot (nálami is). :)

Ronicic,
Én is kiakadtam tőle, aztán jól megbosszultam :-) átnéztem, szelektáltam, és nem is vészes, sztem.
M.

Kész, ez a hír fogadott ma reggel... "Rögtön módosíthatja a parlament az utolsó téli ülésnapon elfogadott egyházügyi törvényt..." http://index.hu/…yi_torvenyt/

Remélem, nem lesz lényegi változás a felekezeteken kívül.

Sziasztok!

Nagyon köszönöm a sok számomra is hasznosítható bejegyzést!

Kigyűjtöttem a március 21-én esedékes vizsgámkor hatályos jogszabályszövegeket, ha valakinek szüksége van rá írjon és elküldöm.

Üdv!

Rafina

haha

Sziasztok!

Most készülök a C részből, márc. 22-én megyek. Talán az utolsó lesz! De mint minden vizsgában, ebben is benne van, hogy vissza tapsolnak.
Az EU-s anyagot próbáltam elsőnek összeszedni, de azzal kellett szembesülnöm, hogy a friss tételsorhoz való kidolgozás nem lelhető fel. Vettem a fáradságot és a rendelkezésemre álló korábbi jegyzetekből összeollóztam egy tételsort.

Letölthető:
http://data.hu/…_EU_2012.pdf

Akinek van valami jól tanulható jegyzete a tv-en kívül, azokat szívesen fogadom.

Üdv. Mindenkinek!