szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Sziasztok!
Jan. 16. írtam 18-án szóbeliztem.
A legfontosabb, hogy munkaj-ból írtam és amikor kihívtak minket az asztalhoz, láttuk, hogy két külön borítékból veszik ki a tételeket. Feltételeztem, hogy az első (több) a mj és miközben keverték nagyon koncentráltam egyre és jól gondoltam, az volt a mj:)
A Kúrián szóbeliztem, nagyon kedves bizottságnál. 12 napot tanultam, de az hozzátartozik, hogy mj-i szakjogász vagyok ezért az relatíve gyorsa ment és az is, hogy volt amit egyáltalán nem tudtam elolvasni sem idő hiányában, továbbá, hogy az utolsó 3 nap max 4 órákat aludtam...
Munkaügyi bíró kérdezett, csak törvényt, pörgősen: Külföldön történő munkavállalás esetén eltérés a munkaszerződésben, vezető elérő szabályait soroljam, munkabér védelme. Ez egy jó alaphangot a folytatáshoz, amire szükségem volt...
Alk: AB-ról amit tudok. (többször alkotmányt mondtam az alaptv. helyett, de csak mosolyogtak) Egy idő után azt kérdezte, hogy miben változott a jogköre jan. 1-től. Aztán Ket: tartalmi vizsgálat nélküli elutasítás (a triviálisak jutottak eszembe: illetékesség, hatáskör, nem jogosult adta be, nyilvánvalóan lehetetlen cél, nem közig ügy), hogyan dönt ebben a hatóság (végzés), jogorvoslat(fellebbezés,felülvizsgálat).
Szakhatóság szerepe, és az ötösért: mi van, ha nem kérték ki az állásfoglalását? (perbe hívható, de ezt nem tudtam, azt mondta, ez nagyon speciális)
EU: Itt a jogesetekből csak a jogiszakis 30 oldalas-t tudtam megnézni, de nem jutottam a végére... Viszont az elejéhez a közig szakvizsga feltett anyagát tanultam (5. modul), amit folyamatosan hatályosítanak és nagyon érthető volt! (a bíróságnál az Elte-s jegyzetet is hozzá kellett nézni) Itt fura kérdéseket kaptunk (az előttem lévő pl: 2.pillér?!) Én a Központi Bankot és olyan kérdést amit nem is értettem. Taktika: kulcsszavakra koncentráltam és arról elkezdtem darálni amit tudok. Mondta is, hogy amit mondok nagyon jó, csak nem ezt kérdezte... De bejött, végül: 5-5-4-4 :))))
Hajrá mindenkinek!

Emeses, köszi a beszámolót, olyan jó ilyen történeteket olvasni, egy kicsit lelki lendületet is adnak a tanuláshoz. :)

emeses, ügyes vagy, igen nagyon sokat számít mit tud az ember ott kihozni abból, amit bevésett... vagy idő hiányában nem annyira..

Astra? ???

Énnekem meg semmi nem megy az agyamba. Hiába ülök fölötte, csak ülök:(

sziasztok!

sikeresen túljutottam a c vizsgán: a bizottság rendes volt. A kérdések: Ket hatálya, önkormányzati jogok és feladatok az új jogszabály tükrében, munkaszerződés elemei, mikor kötelező a munkáltatónak módosítani a munkaszerződést, határozatlan idejű munkaszerződés megszűnése, tb jog alapelvei, eu integráció állomásai, elsődleges és másodlagos jogforrások.

Mindenkinek jó tanulást és bízzatok magatokban!

sziasztok :-) Gratula a felszabadultaknak!!

szia vicaszabó :-)Dolgoznom kellett, csak két napja kezdtem el tanulni... Nekem az EU tuti passz, a maradékra is alig marad időm. A munkajog rész még nem is annyira gáz, gondoltam a Tb tételeken legyek túl hamar, azzal kezdtem. Enyhén szólva kicsit leszűkítettem a tételekhez előírt anyagot, csak azt próbáltam "bemagolni" de tényleg, amiről azt gondoltam fontos. Hol tartasz? Közig? :-) az is jó :-)

M.

Nagy-nagy gratuláció minden sikeres vizsgázóknak, ügyesek vagytok!:-)

Monesz: welcome :) Én sehol sem tartok:) Komolyan, én nem dolgoztam, de annyi más dolgom volt, hogy erősen csúszásban vagyok magamhoz képest (ami egyébként rám egyáltalán nem jellemző).
Aztán nézegetem itt a kérdéseket: hát, egyiket se tudnám... mondjuk még nem is most kell! :)

Astra, gratulálok:) És mit mondtál az ök ra az új jogszabály tükrében? :) én még a régit se tudom, tudok vmit egyáltalán?! :)

Köszönöm Vica. A most hatályos Ötv-ből mondtam (ill próbáltam)a kötelező feladatokat, ennyi elég volt. Közig jogból a privilégizált eljárásoknál elég volt egyet-kettőt mondani. Azt tudom mondani, h nem a részletszabályok a fontosak. Persze ez bizottságfüggő.
További jó tanulást! Következik a büntetőjog. :)

Astra, úgy de úgy irigyellek! :) én is szívesebben foglalkoznék már a büntetőjoggal :))))
Monesz, tanuljunk, majd írj hogy vagy, segít ha más is szenved :)bár leeht neked ez csuklógyakorlat.:)

Vica, Neked is meglesz, kitartás :)

Sziasztok, elkezdtem az alapvető jogokat, hát... elért az első nagy kiakadás: Információs alapjogok. Tényleg komolyan gondolják, hogy két jogszabályt (na és milyet) meg lehet tanulni??

Ti, mit tanultatok meg ebből?
Móni

Szia Monesz,

Ne izgulj, én biztos nem fogom.
Holnap kezdem az alk-köziget bevésni (eddig csak átolvastam mit is fogok tanulni belőle) és abban maradtam magammal hogy kb 10-15 mondatot fogok megtanulni mindegyikhez.
A fórumból kigyűjtött kérdések alapján (légyszi aki még nem tette számoljon be a kérdéseiről!) nem nagyon vannak alapjogok, max felsorolás szinten. Ha jól láttam.
Másvalaki? Aki túlvan, hogy tanultátok? Aki tanulja hogy teszi? Monesz, te mennyire részletesen fogod?

Vica

Sziasztok!

Nekem is az alapjogos rész a mélypont az egészből. Tegnap kezdtem el azt a részt, hát egy éti csiga tempója az enyémhez képest hipergyors...Szóval én úgy döntöttem, hogy nem érdekel az a sok AB hat., amiket feladtak, én valószínűleg ugrom őket, mert még úgyis rengeteg, hogy a Dialógos könyv tök jól összefoglalja őket. Az én taktikám is az lesz, hogy minden tételhez 10-15 mondat a tételes jogból és kész. Én se nagyon láttam még olyat, hogy alapjogokon pörögtek volna nagyon, inkább a különböző szervek és az önkormányzatok a sláger...

Esetleg valakinek nincs egy olyan összefoglalója az AB határozatokról, ami azt az egy két mondatot tartalmazza amit itt most tudni kell?

Úgy mint ahogy az EUs új jogesetek felkerültek ide, két mondatban. Ha van, és feltenné, most hármunknak biztos sokat segítene....

Sziasztok!
Nagyon együttérzek most veletek, én decemberben letudtam ezt a részt, ha most kellene mennem, hát nem tudom mi lenne velem...
Szerintem a Dialogos könyvet nézzétek meg, mert igaz, hogy hatálytalan, de az alapjogoknál látjátok a tétel felépítését (pl. a könyezetvédelem, család védelme, tulajdon védelme, élethez való jog...stb annyira nem is változhatott), benne vannak az AB határozatok is, némelyik hosszan is, de én is csak egy-két mondatot tanultam meg, hogy tudjak azért valamit nyögni.
Kitartást kívánok és nagyon jó bizottságokat!

Amit én tapasztaltam azon a napon, amikor vizsgáztam ebből a részből, az az volt, hogy alapjogot attól kérdeztek, akinek mentőövet akartak dobni. Magyarul a kettesért. Persze ez nem kőbe vésett dolog és nyilvánvalóan - mint minden más tényező - bizottságfüggő.

sziasztok, én próbálom ezeket béna alapjogokat valahogy egységes szerkezetbe foglalni :-), sajnos nem tudok úgy tanulni, hogy 2-3 féle anyagot kell néznem. A teljesség igénye nélkül, zanzásított módban felrakok párat amit összeszedtem. Nem vállalok felelősséget a tartalomért stb. :-) de talán segíthet.
Mónika

A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlőség.

A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
A nők és a férfiak egyenjogúak.
Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapja a jogegyenlőség és az emberi méltóság. Amennyiben ugyanis az állam egyes személyeket, személycsoportokat előnyben részesít másokkal szemben, nem valósul meg az egyenlőség, és sérülhet a kisebbségben lévő személyek emberi méltósága is. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapjait összekapcsolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény preambuluma is, amely elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként éljen.

Nem minden megkülönböztetés alkotmányellenes, a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos (9/1990. AB határozat). A 61/1992. AB határozat még tovább jutott, eszerint a jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani, és figyelembe venni az emberek közötti különbségeket. A diszkrimináció tehát nem csak olyan módon valósulhat meg, hogy a jogalkotó nyíltan különbséget tesz személycsoportok között, hanem úgy is, hogy nem veszi figyelembe a személyek között ténylegesen meglévő különbségeket.

Tehát a hátrányos megkülönböztetés tilalma jelenti egyfelől a jogegyenlőséget, amely a törvény előtti egyenlőségben valósul meg legteljesebben, másfelől pedig az esélyegyenlőséget, azaz azt, hogy mindenkinek van lehetősége az eszközökhöz való hozzájutásra.

A hátrányos megkülönböztetés mind közvetlen, mind közvetett formában megvalósulhat. Közvetlen megkülönböztetésről beszélünk abban az esetben, ha jogszabály kifejezetten eltérően rendelkezik valamely személycsoport előnyére, és egy másik hátrányára. Közvetett megkülönböztetésről pedig akkor, ha a jogszabály eredményét tekintve diszkriminatív, alkalmazása egy körülhatárolható csoportra nézve más eredményhez vezet, mint egy másik csoport esetében.

Egyes területeken a hátrányos megkülönböztetés tilalma külön is nevesített. Különösen igaz ez a munkajogra, amely a munkába állás, munkavégzés során kiemelt figyelmet fordít a diszkrimináció tilalmára. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alapjognak nem minősülő jognál a megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha a sérelem összefüggésben áll alapjoggal és tárgyilagos megítélés alapján nincs ésszerű indoka. (35/1994. AB határozat.)

Az alaptörvény példálózó jelleggel sorolja fel, hogy melyek azok a körülmények, amelyek tekintetében tilos a hátrányos megkülönböztetés (faj, szín, nem stb.) Azonban más tekintetben is ellentétes lehet az alaptörvénnyel a megkülönböztetés. Az Alkotmánybíróság a 20/1999. AB határozatában megsemmisítette a Btk. által szankcionált vérfertőzés természet elleni fajtalansággal elkövetett fordulatát. Alkotmányellenesnek találta ugyanis, hogy a Btk. csak az azonos nemű testvérek fajtalanságát bünteti, a különneműekét nem.

Összefoglalva a megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha a jogalkotó homogén csoportba tartozó jogalanyok között alkotmányos indok nélkül diszkriminál.

Az esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőségi törvény szervi hatálya az államra, önkormányzatokra, valamint a polgárokkal leginkább kapcsolatban álló szervezetekre terjed ki. Ezek a szervek általánosságban, teljes működésük során kötelesek az esélyegyenlőségi törvény rendelkezéséit megtartani.

A polgárokra való kapcsolatra tekintettel a törvény további jogviszonyokra terjeszti ki hatályát:
• nyilvános ajánlattétel
• ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben áruforgalmazás, szolgáltatásnyújtás
• állami támogatásban részesülő vállalkozó támogatott tevékenysége
• munkaviszony, illetve munkaviszony jellegű más jogviszony.

Az esélyegyenlőségi törvény a hátrányos megkülönböztetés tilalmának korlátait is meghatározza. Nem jelent ugyanis hátrányos megkülönböztetést, ha a megkülönböztetésnek a jogviszonnyal összefüggő ésszerű indoka van, valamint a pozitív diszkrimináció sem, azaz az a rendelkezés, amely egy maghatározott társadalmi csoport érdekében az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul. Az előnyben részesítés akkor jogszerű, ha azt törvény, törvény felhatalmazására kormányrendelet, vagy kollektív szerződés írja elő, vagy ha párt alapszabálya a pártszervezetek választására vonatkozóan. Az előnyben részesítés korlátja, hogy
• nem szólhat határozatlan időre
• nem biztosíthat feltétlen előnyt másokkal szemben
• nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését
• nem sértheti más alapvető jogát.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében a törvény a Kormánynak alárendelten országos hatáskörű hatóságot hoz létre.

A hatóság fő tevékenysége a törvény rendelkezései megtartásának a vizsgálata. Amennyiben eljárása során észleli, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak,
• elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését
• eltilthatja a jogsértőt a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától
• elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét
• bírságot szabhat ki, 50.000-től 6 millió forintig

A hatóság számára törvény további szankcionálási lehetőséget állapíthat meg. A törvény megosztja a bizonyítási terhet a sérelmet szenvedő és a másik csoport között. A sérelmet szenvedőnek elég bizonyítania, hogy valamely tulajdonsága miatt hátrány érte, a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a törvényt megtartotta, vagy hogy nem tartozik a törvény hatálya alá. A hatóság döntésével szemben a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni.

Hátrányos megkülönböztetés esetén továbbá a hatóság, az ügyész és más társadalmi, érdekképviseleti szervezet személyiségi jogi vagy munkajogi pert indíthat a bíróság előtt. (közérdekű igényérvényesítés).

ÚJ! A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.

A sajtó cucc nincs benne, nem is vagyok hajlandó..

A véleménynyilvánítás szabadsága.

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

A véleménynyilvánítás szabadsága első generációs politikai alapjog és a kommunikációs szabadságjogok anyajoga. Alapja a szólás- és sajtószabadságnak, és a közérdekű adatokhoz való jognak.
A véleménynyilvánítás szabadsága nemcsak a vélemény kimondását foglalja magába, hanem annak másokkal való megosztását is. A véleménynyilvánítás szabadságával lehetőség van a társadalom és az állam bírálatára és a nyilvános vitákra.

Az Alkotmánybíróság a 14/2000. AB határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem csupán alanyi jog, hanem a nyilvánosságot alakító különböző vélemények szabad kifejezésének garanciája is.

Mindezek ellenére a véleménynyilvánítás szabadsága nem minősül korlátozhatatlan alapjognak. A 30/1992. AB határozat szerint véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan ugyan, de kitüntetett szerepű, és csak kevés joggal szemben kell engednie. Ebből kifolyólag a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.

Ebben a határozatban értelmezte elsőként az AB. a véleménynyilvánítással szemben álló törvény súlyát, és megállapította, hogy

• nagyobb súlyú, ha közvetlenül másik alapjogot véd
• közepes súlyú, ha mögöttesen, intézmény közvetítésével véd alapjogot
• legkisebb súlyú, ha tárgya elvont érték (pl. köznyugalom)

Az AB. hangsúlyossá tette, hogy az Alaptörvény nem magát a véleményt, hanem a véleménynyilvánítás tényét védi. Éppen ezért nincs helye tartalom alapú korlátozásnak. Nem az alapján korlátozható, hogy ki milyen véleményt fejt ki, hanem az alapjogok korlátozására vonatkozó általános szabályok alapján.

A véleménynyilvánítás három cél érdekében korlátozható:

1. közérdekből
2. mások érdekeinek védelme érdekében
3. államérdekből

Közérdekből

A véleménynyilvánítás korlátozható olyan általános célok védelme érdekében, mint a köznyugalom, közerkölcs vagy a közegészség védelme. Ezek olyan alkotmányos értékek, amelyre kiterjed az állam védelmi kötelezettsége.

Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozhatóságát több büntetőjogi tényállás tekintetében vizsgálta.

A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű a 30/1991. AB határozat, amely a közösség elleni izgatás tényállásának alkotmányossági vizsgálatával foglalkozott. A tényállás két elkövetési magatartást rendelt büntetni, a magyar nemzet, vagy valamely kisebbség elleni gyűlöletkeltést, valamint a megvetés kifejezését. Az Alkotmánybíróság nem találta a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának, hogy a Btk. a gyűlöletkeltést szankcionálja. A határozat leszögezte, hogy a gyűlöletkeltés alkotmányos védelme ellentmondana, az alaptörvény értékeivel.

A határozat a másik elkövetési magatartását a „lealacsonyító kifejezést használ” fordulatot megsemmisítette, mivel a véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis magát a véleményt védi, annak érték, igazságtartamától függetlenül.

A közösség elleni izgatás tényállását vizsgálta a 12/1999. AB határozat is. A Btk. alapján a cselekményt az követhette el, aki gyűlöletre uszított, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követett el. A határozat az utóbbi fordulatot megsemmisítette, arra hivatkozással, hogy leszállítja a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának köszöbét, továbbá a „gyűlölet keltésére alkalmas” kifejezés értelmezhetetlen a jogalkalmazásban.

Hasonló alapra helyezkedik a 18/2000. AB határozat, amely a rémhírterjesztés tényállását semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság szükségtelen és aránytalan korlátozásnak találta, hogy a köznyugalom megzavarását a jogalkotó büntetőjogi szankcióval fenyegeti.

Mások érdekeinek védelme érdekében

A véleménynyilvánítás szabadsága korlátozható mások érdekeinek védelme érdekében is, különösen, ha a vélemény mások jó hírnévhez való jogát, becsületét vagy emberi méltóságát sérti. Ennek alapján a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányosan elfogadható korlátozásának tekinthetjük a becsületsértés és a rágalmazás büntetőjogi szankcionálását.

A becsület, jó hírnév védelmének foka az egyes esetekben eltérő lehet (36/1994. AB határozat). A védelem csak magánszemélyek esetében teljes, a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplők esetében tágabb.

A 96/2008. AB határozat annak a rendelkezésnek az alkotmányosságát vizsgálta, amely a társadalmon belül kisebbségben lévők védelmét célozta azzal, hogy a sértőnek tartott megnyilvánulások miatt polgári igény érvényesítését tette lehetővé magánszemélyek és egyes szervezetek számára. Az Alkotmánybíróság döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyeket illet meg alapjogként, közösségeket nem. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor elismerte, hogy a közösség egészét a véleményszabadság körébe tartozó megnyilvánulás kapcsán ért sérelem jogsérelemként jelenhet meg az egyén oldalán, aki ezzel szemben a jog eszközével is felléphet.

Államérdekből való korlátozás

Az állam és az állami szervek működése érdekében korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát az államtitok és a szolgálati titok védelme.

Gyülekezési jog.

Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.
A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

A törvény hatálya nem terjed ki

1. a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;
2. a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre;
3. a kulturális és sportrendezvényekre;
4. a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.

A rendezvény szervezője az lehet, aki

1. magyar állampolgár,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
3. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.

Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;
2. a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;
3. a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;
4. a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.

A 75/2008. AB határozat rámutatott, hogy a bejelentési kötelezettség abszolutizálható, és hogy az alkotmány a spontán, rövid idő alatt szervezett, vagy szervezés nélküli gyülekezéséket is védi.

A rendezvény megtartása

Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül megtilthatja, ha
• a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy
• ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható,

A gyülekezési jog korlátozásáról a törvény a fenti két eseten túlmenően is rendelkezik, és deklarálja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem járhat mások jogai és szabadságai sérelmével. Az 55/2001. AB határozat arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyülekezési jog – a szükséges és arányos mértékig – akkor is korlátozható, ha ütközik más jog, tipikusan a mozgásszabadság gyakorlásával.

A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik.

Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet.
A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni.

Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie.
Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.

Az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezési jog szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához, mivel a gyűlések megszervezése, megtartása, illetve azokon való részvétel ad lehetőséget a vélemény közös kialakítására. (30/1992. AB határozat)

Oya Ataman v. Turkey

A kérelmező egy olyan tüntetésen vett részt, melynek szervezői nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek, így megsértették a nemzeti jogszabályokat; nem  más tüntetőkkel egyetemben  ezenkívül a hatóságok felszólítására hagyta el a tüntetés helyszínét. A spontán tüntetés kapcsán a Bíróság megállapította, hogy a bejelentés elmulasztásának ténye nem igazolja a békés célú gyülekezéshez való jog megsértését. Rámutatott azonban arra is, hogy a bejelentési kötelezettség a tüntetők biztonságát is garantálni hivatott, lehetővé teszi, hogy a hatóságok preventív intézkedéseket tegyenek. A szóban forgó esetben a demonstrálók nem tanúsítottak erőszakos magatartást, és a hatóságoknak – a Bíróság álláspontja szerint – kötelességük bizonyos toleranciát tanúsítani a gyülekezési jogukat békésen gyakorlókkal szemben. A fentiek alapján a hatóságok fellépését a békés demonstrálókkal szemben a Bíróság aránytalannak minősítette, és úgy ítélte meg, hogy azok nem voltak szükségesek a 11. cikk 2. bekezdésében felsorolt indokok egyike alapján sem. A Bíróság ezen eset kapcsán kiemelte továbbá, hogy az államoknak nemcsak kötelességük a békés célú tüntetések védelme, de tartózkodniuk kell a gyülekezéshez való jog indirekt korlátozásától is.

Bukta and Others v. Hungary

A kérelmezők egy békés demonstráció feloszlatása miatt fordultak a Bírósághoz. A feloszlatás a magyar gyülekezési törvény szerint jogszerű volt, mivel a tüntetést előzetesen nem jelentették be. A Bíróság megállapította, hogy speciális körülmények fennállása esetén, amikor egy politikai eseményre való, demonstráció formájában történő azonnali reagálás igazolható, békés tüntetés feloszlatása kizárólag a szükséges előzetes bejelentés elmulasztása miatt – ha a résztvevők egyébként jogszerűtlen magatartást nem tanúsítanak – aránytalanul korlátozza a békés gyülekezéshez való jogot.

Lelkiismereti- és vallásszabadság.

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

A lelkiismereti és a vallásszabadság kapcsolatban áll, több más alaptörvényben rögzített alapjoggal. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a lelkiismereti szabadság az emberi minőség része, és mint ilyen, összefüggésben az emberi méltósággal. (4/1993. AB határozat) A vallásszabadság pedig a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódik, hiszen a lelkiismeret akkor értékelhető alkotmányjogilag, ha kifejezésre került.

A lelkiismereti szabadság emberi méltósággal való kapcsolatából következik az állam világnézeti semlegessége. Mivel az emberi méltóság minden ember vonatkozásában egyenlő, az állam nem részesíthet előnyben egyes világnézeteket másokkal szemben, és mind a jogi, mind a tényleges lehetőségeket biztosítani kell annak érdekében, hogy az egyén maga alakítsa ki meggyőződését. Ez azonban – mint arra a 4/1993. AB határozat is rámutat – nem jelenti azt, hogy az államnak figyelmen kívül kell hagynia a vallás sajátos jegyeit.

A vallásszabadság kiemelkedő jelentősége ellenére sem korlátlan jog. Az Alkotmánybíróság a 39/2007. AB határozatában (kötelező védőoltással összefüggésben), valamint a 47/2009. AB határozatában (köztisztviselői eskü kapcsán) alkalmazta az ún. összehasonlító teherpróba tesztjét. Ez a teszt azt vizsgálja, hogy mennyiben lehet kivételt tenni az általános magatartási szabályok alól a lelkiismereti szabadság érdekében. Mércéje kettős: egyrészt azt vizsgálja, hogy az igényelt kivétel mennyire kapcsolódik a hittételhez (minél szorosabb annál inkább indokolható a kivétel), másrészt pedig azt, hogy mindez mennyire terjed ki harmadik személyre (minél inkább kiterjed, annál inkább indokolható a korlátozás).

Az állam világnézeti semlegességével foglalkozott a 10/1993. AB határozat is. Ebben az ügyben az indítványozó alkotmánysértőnek találta, hogy csak a vasárnap nem nyilvánítható munkanappá, ezzel ugyanis az állam a keresztyén felekezeteket előnyben részesíti azokkal az egyházakkal szemben, amelyek más napot tartanak ünnepnek. Azt is sérelmesnek találta, hogy az állami ünnepek a keresztyén ünnepekhez köthetőek, más vallás ünnepei nem minősülnek munkaszüneti napnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a keresztyén hagyományok vesztettek vallási tartamukból, és azokaz azok is megünneplik akik a keresztyén hitet nem követik. A vasárnap kiemelt jellege és a munkaszüneti napok (egy részének) vallásos eredete nem jelenti az állam világnézeti semlegességének sérelmét.

8/1993. (II. 27.) AB határozat ?
970/B/1994. AB határozat ?

Tök jó Monesz, nem cenzúrázom, csak megtanulom :)
ez még a megtanulható mennyiség :)

szia Vica :-)
némelyik elég jól tanulható. Hajnal 2-kor felkeltem (szakvizsgával álmodtam, csak kérdeztek csak kérdeztek és nem tudtam a választ..) és nekiláttam :-D
Most tanultam meg az állampolgárság megszerzése tételt, végre valami értelmes és tanulható. Lehet nem az alapjogokkal kellett volna kezdeni. Na mindegy. Egyébként amit megtanultam alapjogi tételeket arra sem emlékszem.. Szánalmas.

A népszavazással, népi kezdeményezéssel is gondjaim vannak. Nekem átláthatatlan az anyag. Neked világos?
M.

Nincs már népi kezdeményezés. Az Alaptörvényben :)
Csak az önkormányzatoknál maradt meg, helyi szinten. Most legalábbis, egyszeri laza átolvasás után ez rémlik:)
Én nem bírok a munkajog végére érni, már rég alkotmányozni kéne. Az alapjogokat a végére fogom hagyni, a tételsor végével kezdek, lehet még az önkormányzatot is lenyomom, és csak utána az alapjogokat. Szerintem azt max 1x fogom tudni átnézni, ismétlés nélkül.

Az álmod, nos... visszatérő!!! Ugyanazt (rém)álmodjuk :)

Vica, nekem is feltűnt, hogy nincs benne az alaptörvényben, de csak ennyi nem gondoltam tovább :-)Szuper!
Írok az email címedre, ha nem bánod.
M.

Hűha, viszont a törvény még él. Akkor most én nem tudom mi van, ha odaérek, jelzek, de most akkor érdemben nem szóltam hozzá a népi kezdeményezéshez, jó?