szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Kicsi: ne könyvet tanulj, hanem jogszabályt. Elsőre nagyon félelmetes, de egészen jól szelektálható, aztán meg a lényeg kiszűrhető.

Én azt csináltam, hogy a jogiszakin fentlévő tb minimumot néztem (gyakorlatilag most már semmi nem hatályos belőle) DE arra jó, hogy lásd mi a minimum, vagyis a szelektáláshoz egy kis támpontot ad.

Nagyon sok változott a TBben január 1 után, még az alapelvek fejezete is.
Ha megtanultad a lényeget utána lehet finomítani százalékokat meg egyéb nyalánkságokat, de teljesen megtanulni kész őrület (plusz nem győzőm hangsúlyozni, hogy ez bizony kínai nyelven íródott!!!:)))), de ha már bent van a minimum nem olyan ijesztő, kb 2 max 3 nap elég rá, na persze ha van rá időd!

Én mindenhez nagyon minimumot tanultam, és a táppénznél kíváncsi is lett volna többre mint az én tudásom, a kedves cenzor hölgy, de így 'csak' egy jeggyel rontotta le az osztályzatomat, ami valljuk be csak akkor érdekes ha billegek a 2 es és a bukás között, de elméletileg ha jól tudod a munkajogot akkor elégnek kell lennie hogy átmenj.

Munkajogból is szigorúan törvény, azt lehetőleg minél részletesebben, de ahogy mrswarr is írta, van olyan hogy nem szőröznek annyira (jut eszembe dobtam egy hátast, majd mégegyet a kérdéseidtől!)de nagyon gratulálok a vizsgádhoz!!

Nagyon nagyon be tud fordulni az ember, mert annyira szerteágazó, és olyan nehéz benne logikát tanulni, de arra próbáljatok gondolni, hogy a másik oldalon is emberek ülnek, remélhetőleg, és azért itt a fórumon nagyobb részt jó tapasztalatokat olvashatunk, menni fog ha tanultok, ha meg nem sikerül az mér nem rajtatok múlik.

Vica

Kicsi A!

Ha visszaszól a haver, hogy nem kell neki, akkor jelentkezem, nézz rá néha itt a fórumra. Ő márc. 28-án megy, de remélem gyorsan (nemsokára) kitalálja. :)

Kedves vicaszabo!

Nagyon köszönöm válaszod! :) A jogaszabályokat már kinyomtattam, csak gondoltam abból is kell a könyv... és tudomásom szerint a Novissimás könyvnek is már csak kevesebb mint a fele hatályos. :( Akkor szerintem nem is költök rá. ;)

A Novissima Alkotmányjog könyvén gondolkodom még az alapjogok miatt, de olvastam alább, hogy be van linkelve egy "kis" szösszenet ezekről. Talán az elegendő lesz... :)

Kedves Kiszi,

visszanézek, köszönöm!

Még mindig problémázok a korábbi kérdésemen. Valaki tudna megnyugtató választ adni?

Ktv., Ktjv., Kjt., Kttv. - március 1-től valamennyi hatályos párhuzamosan. Mind a 4 jogszabály kell???

Kicsi, kizárt dolognak tartom hogy mind a4 kelljen a maga teljes egészében.

Szerintem az lehet vele mint az új ötv-régi ötv viszonylatában: nincs párhuzamos szabályozás, hanem egyes jogintézményeket még a régi másokat meg már az új szabályoz. Ezt úgy zárhatod rövidre, hogy vagy a jogtárban, vagy ott ahol Monesz kereste a hatályos jogszabályokat (online comlex, de nyilvános, hozzáférhető internetes oldal, lentebb találsz az ő hozzászólásánál linket) megnyitod mindkettő aznap hatályos verzióját, és végigszaladsz rajta. Egy idő után a káoszból kibomlik valami értelem, és látni fogod hogy mit kell ebből, mit kell abból tanulni. De mind a kettőt biztos nem, csak van amit ez szabályoz, van amit az, aztán egy idő után csak az új marad, amikor teljes terjedelmében hatályos lesz, a régi meg hatályát veszti, csak ezt a lélektani pillanatot nehéz néha eltalálni, még ha tudunk is olvasni meg jogszabályt értelmezni :)))

Én még ezt nem futtattam le, de ha lesz időm megnézem, és referálok mire jutottam, de ez jó módszer a tanulandó kiszűrésére. Én legalábbis ezt csináltam.

Tudjátok, hogy milyen gyorsan megy le a szóbeli? Van egy pici babám és terveznem kell előre (nagyi vagy bébiszitter)Elvileg 13-an vagyunk bejelentkezve (16 hely van)és délben kezdődik.

Kicsi A: Belinkeled nekem a linket "kis" szösszenetről (alapjogok terén), nem találom... Pedig lehet, hogy előttem van...

Köszönöm

Jogos 22: Nagyon köszönjük a beszámolót. Ezek szerint most csak az alk-közigből mentél? Korábban sikerült az eu és munka?

Pipe!

Úgy tervezz, hogy jó esetben 13kor végzel, rossz esetben 17kor. Kettő közt pedig bármikor. Az, hogy 13an jelentkeztetek nem számít semmit, még ott vannak azok is akik írásbeliztek és azok akik papír alapon jelentkeztek!

Jogos, gratulálok, engem is érdekelnek a részletek!

Pipe: elméletileg 6 ember van egy bizottságra, de gyakorlatilag hallottam már többet is, meg olyat is hogy nem jönnek el vizsgázni, és ki vannak írva.

Ha sürgős és ott elmondod, biztos lehet cserélni, és pl 2. lettem volna. aztán az elsőt hátrébb sorolták és úgy mentebb be előbb: nem tűnt véresnek a sorrend, de fixre nem lehet mondani semmit :(

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy a joggyakorlat-igazolásokat érdemes előtte bemutatni, vagy elég az írásbelin? Lehet ebből bármi gáz hogy nem fogadják el? Az idő tutira megvan, és elvileg az előírt szöveget is tartalmazza, de ki tudja... Ha nagyon fontos akkor még a héten beviszem. Próbáltam hívni őket telefonon hogy megkérdezzem, de elérhetetlenek.

Szia!
ekkor van félfogadás telefonon: kedd 13-16, cs 10-12
de elég ha vizsga előtt adod le az igazolást, sokan adják le akkor, én is.

Sziasztok!
Munkajogból voltam írásbelin: női munkavállalót osztott munkaidőben akarja foglalkoztatni a köv. hónap elejétől a munkáltató, de a csaj közli vele, hogy nem, mert terhes. Ezt a munka megtagadásaként értékelte a mtó és rendkívülivel felmond neki, csaj bírósághoz fordul. Írjon ítéletet. Azt írtam, hogy rendkívüli felmondással nem szüntethette volna meg, mert 120. § (3) és 96.§ és csaj kérte, hogy helyezzék vissza eredeti munkakörbe, ott pedig Mt. 100§ (1) és (6). Ez így jó szerintem, ugye?
A KÉRDÉSEM: az ítélet megírásakor a formai dolgokra mennyire figyelnek, meg egyéb járulékos tartalmi elemekre (illeték ,fellebbezés stb.) ez bukó, ha nem stimmel, lényegében ilyen alapon most akkor PP-ből is vizsgáztam? Ha az anyagi rész rendben van, akkor a formai és egyéb tartalmi részek miatt kötekedhetnek? Én nem csak a netről tudtam tájékozódni ilyen kérdésben, nyugtassatok meg!

bocsi, na szóval mivel nem olyan munkakörben vagyok, ítéletet, keresetlevelet ( formailag, tartalmilag a legkötöttebb iratok) CSAK A NETRŐL tudtam tájékozódni, de annyira nem tudtam rákoncentrálni a "járulékos" részekre. Szerintetek?

senki sehol? :-(

Tubi, sajnálom, én A ból írtam, polgárjogból, és ott figyeltem a formai helyességre is, mivel a PP is benne volt, de pl az illetékkel meg ilyennel ott sem törődtem.

Nem hiszem hogy annyira néznék, emiatt ne izgulj, volt itt olyan a fórumon aki csak leírta a dolgokat, nem ítéletként, és nagyon szépen sikerült neki (de megvédte magát, miért így írta)
Remélem hozzászól olyan, aki munkajogból írt, és tudja ezt mennyire nézik.

Ne izgulj, nézd át amit még tudsz, és menj el, már nemsokára túlleszel.

Kedves Pipe,

szóval amit említettem, az alapjogok (a teljesség igénye nélkül):

1./ A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlőség.
A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
A nők és a férfiak egyenjogúak.
Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapja a jogegyenlőség és az emberi méltóság. Amennyiben ugyanis az állam egyes személyeket, személycsoportokat előnyben részesít másokkal szemben, nem valósul meg az egyenlőség, és sérülhet a kisebbségben lévő személyek emberi méltósága is. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapjait összekapcsolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény preambuluma is, amely elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként éljen.
Nem minden megkülönböztetés alkotmányellenes, a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos (9/1990. AB határozat). A 61/1992. AB határozat még tovább jutott, eszerint a jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani, és figyelembe venni az emberek közötti különbségeket. A diszkrimináció tehát nem csak olyan módon valósulhat meg, hogy a jogalkotó nyíltan különbséget tesz személycsoportok között, hanem úgy is, hogy nem veszi figyelembe a személyek között ténylegesen meglévő különbségeket.
Tehát a hátrányos megkülönböztetés tilalma jelenti egyfelől a jogegyenlőséget, amely a törvény előtti egyenlőségben valósul meg legteljesebben, másfelől pedig az esélyegyenlőséget, azaz azt, hogy mindenkinek van lehetősége az eszközökhöz való hozzájutásra.
A hátrányos megkülönböztetés mind közvetlen, mind közvetett formában megvalósulhat. Közvetlen megkülönböztetésről beszélünk abban az esetben, ha jogszabály kifejezetten eltérően rendelkezik valamely személycsoport előnyére, és egy másik hátrányára. Közvetett megkülönböztetésről pedig akkor, ha a jogszabály eredményét tekintve diszkriminatív, alkalmazása egy körülhatárolható csoportra nézve más eredményhez vezet, mint egy másik csoport esetében.
Egyes területeken a hátrányos megkülönböztetés tilalma külön is nevesített. Különösen igaz ez a munkajogra, amely a munkába állás, munkavégzés során kiemelt figyelmet fordít a diszkrimináció tilalmára. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alapjognak nem minősülő jognál a megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha a sérelem összefüggésben áll alapjoggal és tárgyilagos megítélés alapján nincs ésszerű indoka. (35/1994. AB határozat.)
Az alaptörvény példálózó jelleggel sorolja fel, hogy melyek azok a körülmények, amelyek tekintetében tilos a hátrányos megkülönböztetés (faj, szín, nem stb.) Azonban más tekintetben is ellentétes lehet az alaptörvénnyel a megkülönböztetés. Az Alkotmánybíróság a 20/1999. AB határozatában megsemmisítette a Btk. által szankcionált vérfertőzés természet elleni fajtalansággal elkövetett fordulatát. Alkotmányellenesnek találta ugyanis, hogy a Btk. csak az azonos nemű testvérek fajtalanságát bünteti, a különneműekét nem.
Összefoglalva a megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha a jogalkotó homogén csoportba tartozó jogalanyok között alkotmányos indok nélkül diszkriminál.

Az esélyegyenlőség
Az esélyegyenlőségi törvény szervi hatálya az államra, önkormányzatokra, valamint a polgárokkal leginkább kapcsolatban álló szervezetekre terjed ki. Ezek a szervek általánosságban, teljes működésük során kötelesek az esélyegyenlőségi törvény rendelkezéséit megtartani.
A polgárokra való kapcsolatra tekintettel a törvény további jogviszonyokra terjeszti ki hatályát:
• nyilvános ajánlattétel
• ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben áruforgalmazás, szolgáltatásnyújtás
• állami támogatásban részesülő vállalkozó támogatott tevékenysége
• munkaviszony, illetve munkaviszony jellegű más jogviszony.
Az esélyegyenlőségi törvény a hátrányos megkülönböztetés tilalmának korlátait is meghatározza. Nem jelent ugyanis hátrányos megkülönböztetést, ha a megkülönböztetésnek a jogviszonnyal összefüggő ésszerű indoka van, valamint a pozitív diszkrimináció sem, azaz az a rendelkezés, amely egy maghatározott társadalmi csoport érdekében az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul. Az előnyben részesítés akkor jogszerű, ha azt törvény, törvény felhatalmazására kormányrendelet, vagy kollektív szerződés írja elő, vagy ha párt alapszabálya a pártszervezetek választására vonatkozóan. Az előnyben részesítés korlátja, hogy
• nem szólhat határozatlan időre
• nem biztosíthat feltétlen előnyt másokkal szemben
• nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését
• nem sértheti más alapvető jogát.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében a törvény a Kormánynak alárendelten országos hatáskörű hatóságot hoz létre.
A hatóság fő tevékenysége a törvény rendelkezései megtartásának a vizsgálata. Amennyiben eljárása során észleli, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak,
• elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését
• eltilthatja a jogsértőt a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától
• elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét
• bírságot szabhat ki, 50.000-től 6 millió forintig
A hatóság számára törvény további szankcionálási lehetőséget állapíthat meg. A törvény megosztja a bizonyítási terhet a sérelmet szenvedő és a másik csoport között. A sérelmet szenvedőnek elég bizonyítania, hogy valamely tulajdonsága miatt hátrány érte, a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a törvényt megtartotta, vagy hogy nem tartozik a törvény hatálya alá. A hatóság döntésével szemben a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni.
Hátrányos megkülönböztetés esetén továbbá a hatóság, az ügyész és más társadalmi, érdekképviseleti szervezet személyiségi jogi vagy munkajogi pert indíthat a bíróság előtt. (közérdekű igényérvényesítés).
ÚJ! A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.
A sajtó cucc nincs benne, nem is vagyok hajlandó..

2./ A véleménynyilvánítás szabadsága.
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
A véleménynyilvánítás szabadsága első generációs politikai alapjog és a kommunikációs szabadságjogok anyajoga. Alapja a szólás- és sajtószabadságnak, és a közérdekű adatokhoz való jognak.
A véleménynyilvánítás szabadsága nemcsak a vélemény kimondását foglalja magába, hanem annak másokkal való megosztását is. A véleménynyilvánítás szabadságával lehetőség van a társadalom és az állam bírálatára és a nyilvános vitákra.
Az Alkotmánybíróság a 14/2000. AB határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem csupán alanyi jog, hanem a nyilvánosságot alakító különböző vélemények szabad kifejezésének garanciája is.
Mindezek ellenére a véleménynyilvánítás szabadsága nem minősül korlátozhatatlan alapjognak. A 30/1992. AB határozat szerint véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan ugyan, de kitüntetett szerepű, és csak kevés joggal szemben kell engednie. Ebből kifolyólag a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.
Ebben a határozatban értelmezte elsőként az AB. a véleménynyilvánítással szemben álló törvény súlyát, és megállapította, hogy
• nagyobb súlyú, ha közvetlenül másik alapjogot véd
• közepes súlyú, ha mögöttesen, intézmény közvetítésével véd alapjogot
• legkisebb súlyú, ha tárgya elvont érték (pl. köznyugalom)
Az AB. hangsúlyossá tette, hogy az Alaptörvény nem magát a véleményt, hanem a véleménynyilvánítás tényét védi. Éppen ezért nincs helye tartalom alapú korlátozásnak. Nem az alapján korlátozható, hogy ki milyen véleményt fejt ki, hanem az alapjogok korlátozására vonatkozó általános szabályok alapján.
A véleménynyilvánítás három cél érdekében korlátozható:

1. közérdekből
2. mások érdekeinek védelme érdekében
3. államérdekből

Közérdekből
A véleménynyilvánítás korlátozható olyan általános célok védelme érdekében, mint a köznyugalom, közerkölcs vagy a közegészség védelme. Ezek olyan alkotmányos értékek, amelyre kiterjed az állam védelmi kötelezettsége.
Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozhatóságát több büntetőjogi tényállás tekintetében vizsgálta.
A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű a 30/1991. AB határozat, amely a közösség elleni izgatás tényállásának alkotmányossági vizsgálatával foglalkozott. A tényállás két elkövetési magatartást rendelt büntetni, a magyar nemzet, vagy valamely kisebbség elleni gyűlöletkeltést, valamint a megvetés kifejezését. Az Alkotmánybíróság nem találta a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának, hogy a Btk. a gyűlöletkeltést szankcionálja. A határozat leszögezte, hogy a gyűlöletkeltés alkotmányos védelme ellentmondana, az alaptörvény értékeivel.
A határozat a másik elkövetési magatartását a „lealacsonyító kifejezést használ” fordulatot megsemmisítette, mivel a véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis magát a véleményt védi, annak érték, igazságtartamától függetlenül.
A közösség elleni izgatás tényállását vizsgálta a 12/1999. AB határozat is. A Btk. alapján a cselekményt az követhette el, aki gyűlöletre uszított, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követett el. A határozat az utóbbi fordulatot megsemmisítette, arra hivatkozással, hogy leszállítja a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának köszöbét, továbbá a „gyűlölet keltésére alkalmas” kifejezés értelmezhetetlen a jogalkalmazásban.
Hasonló alapra helyezkedik a 18/2000. AB határozat, amely a rémhírterjesztés tényállását semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság szükségtelen és aránytalan korlátozásnak találta, hogy a köznyugalom megzavarását a jogalkotó büntetőjogi szankcióval fenyegeti.
Mások érdekeinek védelme érdekében
A véleménynyilvánítás szabadsága korlátozható mások érdekeinek védelme érdekében is, különösen, ha a vélemény mások jó hírnévhez való jogát, becsületét vagy emberi méltóságát sérti. Ennek alapján a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányosan elfogadható korlátozásának tekinthetjük a becsületsértés és a rágalmazás büntetőjogi szankcionálását.
A becsület, jó hírnév védelmének foka az egyes esetekben eltérő lehet (36/1994. AB határozat). A védelem csak magánszemélyek esetében teljes, a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplők esetében tágabb.
A 96/2008. AB határozat annak a rendelkezésnek az alkotmányosságát vizsgálta, amely a társadalmon belül kisebbségben lévők védelmét célozta azzal, hogy a sértőnek tartott megnyilvánulások miatt polgári igény érvényesítését tette lehetővé magánszemélyek és egyes szervezetek számára. Az Alkotmánybíróság döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyeket illet meg alapjogként, közösségeket nem. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor elismerte, hogy a közösség egészét a véleményszabadság körébe tartozó megnyilvánulás kapcsán ért sérelem jogsérelemként jelenhet meg az egyén oldalán, aki ezzel szemben a jog eszközével is felléphet.
Államérdekből való korlátozás
Az állam és az állami szervek működése érdekében korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát az államtitok és a szolgálati titok védelme.

3./ Gyülekezési jog.
Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.
A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
A törvény hatálya nem terjed ki
a. a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;
b. a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre;
c. a kulturális és sportrendezvényekre;
d. a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.
A rendezvény szervezője az lehet, aki
a. magyar állampolgár,
b. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.
Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a. a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;
b. a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;
c. a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;
d. a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.
A 75/2008. AB határozat rámutatott, hogy a bejelentési kötelezettség abszolutizálható, és hogy az alkotmány a spontán, rövid idő alatt szervezett, vagy szervezés nélküli gyülekezéséket is védi.
A rendezvény megtartása
Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül megtilthatja, ha
• a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy
• ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható,
A gyülekezési jog korlátozásáról a törvény a fenti két eseten túlmenően is rendelkezik, és deklarálja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem járhat mások jogai és szabadságai sérelmével. Az 55/2001. AB határozat arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyülekezési jog – a szükséges és arányos mértékig – akkor is korlátozható, ha ütközik más jog, tipikusan a mozgásszabadság gyakorlásával.
A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik.
Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet.
A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni.
Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, vagy a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie.
Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.
Az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezési jog szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához, mivel a gyűlések megszervezése, megtartása, illetve azokon való részvétel ad lehetőséget a vélemény közös kialakítására. (30/1992. AB határozat)
Oya Ataman v. Turkey
A kérelmező egy olyan tüntetésen vett részt, melynek szervezői nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek, így megsértették a nemzeti jogszabályokat; nem  más tüntetőkkel egyetemben  ezenkívül a hatóságok felszólítására hagyta el a tüntetés helyszínét. A spontán tüntetés kapcsán a Bíróság megállapította, hogy a bejelentés elmulasztásának ténye nem igazolja a békés célú gyülekezéshez való jog megsértését. Rámutatott azonban arra is, hogy a bejelentési kötelezettség a tüntetők biztonságát is garantálni hivatott, lehetővé teszi, hogy a hatóságok preventív intézkedéseket tegyenek. A szóban forgó esetben a demonstrálók nem tanúsítottak erőszakos magatartást, és a hatóságoknak – a Bíróság álláspontja szerint – kötelességük bizonyos toleranciát tanúsítani a gyülekezési jogukat békésen gyakorlókkal szemben. A fentiek alapján a hatóságok fellépését a békés demonstrálókkal szemben a Bíróság aránytalannak minősítette, és úgy ítélte meg, hogy azok nem voltak szükségesek a 11. cikk 2. bekezdésében felsorolt indokok egyike alapján sem. A Bíróság ezen eset kapcsán kiemelte továbbá, hogy az államoknak nemcsak kötelességük a békés célú tüntetések védelme, de tartózkodniuk kell a gyülekezéshez való jog indirekt korlátozásától is.
Bukta and Others v. Hungary
A kérelmezők egy békés demonstráció feloszlatása miatt fordultak a Bírósághoz. A feloszlatás a magyar gyülekezési törvény szerint jogszerű volt, mivel a tüntetést előzetesen nem jelentették be. A Bíróság megállapította, hogy speciális körülmények fennállása esetén, amikor egy politikai eseményre való, demonstráció formájában történő azonnali reagálás igazolható, békés tüntetés feloszlatása kizárólag a szükséges előzetes bejelentés elmulasztása miatt – ha a résztvevők egyébként jogszerűtlen magatartást nem tanúsítanak – aránytalanul korlátozza a békés gyülekezéshez való jogot.

4./ Lelkiismereti- és vallásszabadság.
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
A lelkiismereti és a vallásszabadság kapcsolatban áll, több más alaptörvényben rögzített alapjoggal. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a lelkiismereti szabadság az emberi minőség része, és mint ilyen, összefüggésben az emberi méltósággal. (4/1993. AB határozat) A vallásszabadság pedig a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódik, hiszen a lelkiismeret akkor értékelhető alkotmányjogilag, ha kifejezésre került.
A lelkiismereti szabadság emberi méltósággal való kapcsolatából következik az állam világnézeti semlegessége. Mivel az emberi méltóság minden ember vonatkozásában egyenlő, az állam nem részesíthet előnyben egyes világnézeteket másokkal szemben, és mind a jogi, mind a tényleges lehetőségeket biztosítani kell annak érdekében, hogy az egyén maga alakítsa ki meggyőződését. Ez azonban – mint arra a 4/1993. AB határozat is rámutat – nem jelenti azt, hogy az államnak figyelmen kívül kell hagynia a vallás sajátos jegyeit.
A vallásszabadság kiemelkedő jelentősége ellenére sem korlátlan jog. Az Alkotmánybíróság a 39/2007. AB határozatában (kötelező védőoltással összefüggésben), valamint a 47/2009. AB határozatában (köztisztviselői eskü kapcsán) alkalmazta az ún. összehasonlító teherpróba tesztjét. Ez a teszt azt vizsgálja, hogy mennyiben lehet kivételt tenni az általános magatartási szabályok alól a lelkiismereti szabadság érdekében. Mércéje kettős: egyrészt azt vizsgálja, hogy az igényelt kivétel mennyire kapcsolódik a hittételhez (minél szorosabb annál inkább indokolható a kivétel), másrészt pedig azt, hogy mindez mennyire terjed ki harmadik személyre (minél inkább kiterjed, annál inkább indokolható a korlátozás).
Az állam világnézeti semlegességével foglalkozott a 10/1993. AB határozat is. Ebben az ügyben az indítványozó alkotmánysértőnek találta, hogy csak a vasárnap nem nyilvánítható munkanappá, ezzel ugyanis az állam a keresztyén felekezeteket előnyben részesíti azokkal az egyházakkal szemben, amelyek más napot tartanak ünnepnek. Azt is sérelmesnek találta, hogy az állami ünnepek a keresztyén ünnepekhez köthetőek, más vallás ünnepei nem minősülnek munkaszüneti napnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a keresztyén hagyományok vesztettek vallási tartamukból, és azokaz azok is megünneplik akik a keresztyén hitet nem követik. A vasárnap kiemelt jellege és a munkaszüneti napok (egy részének) vallásos eredete nem jelenti az állam világnézeti semlegességének sérelmét.
5./ Információs alapjogok.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
Személyes adatok védelme
Az Alkotmánybíróság határozata (20/1990) alapján a személyes adatok védelméhez való jog nem hagyományos védelmi jog, hanem információs önrendelkezési jog.
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Különleges adat:

1. a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
2. az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

Személyes adat csak az érintett hozzájárulásával, vagy törvény alapján kezelhető. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a személyes adatok kezelését törvényi felhatalmazásra önkormányzati rendelet rendelje el. Az érintett hozzájárulása nem értelmezhető kiterjesztően, különleges adat kezelésénél pedig írásbeliség szükséges. Ez a szabály kifejezetten érvényes a személyes adatok nyilvánosságra hozatala esetén, amikor kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett nem adott hozzájárulást, kivéve, ha az eljárás az ő kérelmére indul.
Az érintett jogainak védelmét garantálja, hogy adatszolgáltatás előtt tájékoztatni kell arról, hogy az önkéntes-e vagy kötelező, lehetőséget adva ezzel, arra, hogy az adatszolgáltatást megtagadja.
Személyes adat akkor kezelhető, ha
a. ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b. azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés).
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a. az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b. az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Szükséges megkülönböztetni, az adatkezelést és az adatfeldolgozást. Az adatkezelés érdemi tevékenység, amely az adatok gyűjtését, rögzítését, felhasználását, stb., az adatfeldolgozás pedig az ezekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzését jelenti.
A személyes adatok védelmének lényeges garanciája az adatok célhoz kötöttsége. Az Alkotmánybíróság megállapította (15/1991), hogy a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználására való gyűjtése és feldolgozása alaptörvény ellenes.
Személyes adat kizárólag
• meghatározott célból,
• jog gyakorlása és
• kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
Az adatkezelő és feldolgozó kötelezettségei
Az adatfeldolgozás az adatkezelés alá rendelt tevékenység, a feldolgozással kapcsolatos feladatokat – törvényi keretek között – az adatkezelő határozza meg. Az adatok feldolgozásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért viszont az adatfeldolgozó felelősséggel tartozik.
Az adatkezelő köteles az adatkezelést úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.
Köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
Az adatkezelés korlátai
Személyes adat, csak hozzájárulás vagy törvény rendelkezése folytán továbbítható, külföldre pedig csak akkor, ha az adott állam a személyes adatok védelmének megfelelő szintjét biztosítja.
Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintettet teljes körű (célról, jogalapról, adatfeldolgozóról, hozzáférhetőségről) tájékoztatási jog illeti meg. Kérelmezheti az adatkezelőnél
a. tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b. személyes adatainak helyesbítését, valamint
c. személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását.
Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti.
A személyes adatot törölni kell, ha
a. kezelése jogellenes;
b. az érintett kéri;
c. az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d. az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e. azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.
Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint abban az esetben, ha az érintett tiltakozik személyes adatának kezelése ellen az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy
• a kezelésében lévő közérdekű adatot és
• közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.
A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.
A közérdekű adat megismerése iránti igény
A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.
Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Az igény teljesítését, illetve a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell. Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.
Minősített adat védelméről
Alapelvek

1. Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.
2. Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.
3. Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.
4. Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.
5. Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.

Nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy
• az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala,
• jogosulatlan megszerzése,
• módosítása vagy felhasználása,
• illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint
• az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele
a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.
Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:

1. a köztársasági elnök,
2. az Országgyűlés elnöke,
3. az országgyűlési bizottság elnöke,
4. az Alkotmánybíróság elnöke,
5. a Kúria elnöke,
6. a bíróság elnöke,
7. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
8. a legfőbb ügyész,
9. az ügyészség vezetője,
10. az alapvető jogok biztosa,
11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

A minősítés
Minősítéssel védhető közérdek Magyarország
a. szuverenitása, területi integritása,
b. alkotmányos rendje,
c. honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,
d. igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,
e. külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,
f. állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Kicsi A: Valami miatt csak egylinket kerestem és vártam. Meglepett a kidolgozott anyag, de így sokkal jobb!!! :):):) Nagyon köszönöm!!!

Köszi, vicaszabo, úgy legyen!

Tubi5

Én is munkából írtam, szerintem ilyennel nem foglalkoznak. Vagy ha valaki elvetemült mégis, akkor mondjuk csak négyest ad ha egyébként jó. És persze szóban bármit lehet javítani.

köszi!

mostanra megcsömörlöttem. undorodom az egésztől. nem akarok tanulni.

ti hogyan lendültök túl ezen?

Sziasztok.
Kérdésem, hogy a sajtószabadság témakörhöz mely jogszabályok kellenek?köszi előre is

pipe,
én egyedül ezért félek a bukástól, mert rosszul leszek ha még egyszer elő kell vennem tanulni - főleg az alkjogot ...
Kitartás, alig több mint egy hét és túl leszünk rajta. Aztán nézz ki, itt a tavasz, szánsájn-hepinessz, engem csak ez vígasztal.