levelező jogász képzés

Kedves szajbertattila!

1. Az a baj, hogy a levelezősökre mindenki úgy gondol, ahogyan Te: két-három gyerekkel nyüglődő apukákra és anyukákra, akik a kettesre hajtanak. Nekem még nincs gyermekem, és bőven benne vagyok az időben, hogy legyen... Nagyon fiatal vagyok még, épp hogy elvégeztem az első diplomát, és jött a jog. A kettesre hajtás pedig - lehet, hogy meglepő - sok levelezős ismerősömnek nem stílusa! Én is rendszeresen a - legalább - négyes vizsgáért hajtok, de szerencsére eddig kevés négyesem volt...
2. A nappalisok képzésében kevés a gyakorlati elem, pl. 18-19 éves fejjel egy közigazgatási határozatot elképzelni sokkal nehezebb, mint amikor már túlvagy a gyakorlati életben három határozat megfellebbezésén (most csak példát mondtam...), és így kezded hallgatni a közig.jog II-t.
3. Humánpolitikai szempontból egy tekintetben kifogásolható a gondolatmeneted a szakember megkérdezésével kapcsolatban: egy 1400 főt foglalkoztató, egész megyére kiterjedő tevékenységi körrel rendelkező cégnél bőven előfordul szakkérdés, amihez ha minden esetben speciális szakembert keresgélnénk, semmi másból nem állna az élet, mint keresgélésből... Ezért kellenek sokoldalú emberek, és nem csak egy síkon képzett jogászok: pl. egy közgazdász-jogászt nehezebben ejtenek át gazdasági dolgokkal, mint a sima (Uram bocsásd: nappalis) jogászt, mivel az utóbbinak magyarázhatod a könyvelést... Nem ért hozzá! Hát nem jobb így, közgadász-jogászt alkalmazni, mint ha összeül egy gazdasági előadó és egy jogász??? Előbbi megoldás nemcsak olcsóbb (munkabér, közterhek stb.), hanem hatékonyabb is, mivel két ember simán elértheti egymást, főként úgy, hogy más-más irányból közelítik meg a problémát.

Azzal természetesen egyetértek, hogy amennyiben olyan mélyen kell speciális ismeret, amivel nem rendelkezik a munkavállaló, meg kell keresni a speciális szakembert. A gyakorlatban azt tapasztaltam, hogy a munkavállalási időm 6 éve alatt mindössze kétszer fordult elő ilyen a cégünknél.. (mindkettő független szakértő átfogó vizsgálatát igényelte, itt tehát lehet, hogy nem is a szakértelem, hanem a függetlenség volt a meghatározó elem)

Máris korrigálom magam. Az előző hozzászólásom a 2003. adóévre vonatkozóan OK.
Időközben azonban változott a felnőttképzési törvény, aminek az értelmezése körül teljes a káosz. Az APEH újabb tájékoztatót még nem adott ki.
Sajnos úgy tűnik, hogy a hatályos jogszabályok alapján tényleg nem lehet az idén adókedvezményt érvényesíteni posztgraduális képzésekre. Így egyébként az a vicces helyzet állna elő, hogy jár az adókedvezmény pl. a költségtérítéses egyetemi alapképzésben résztvevőnek, vagy annak, aki az egyetem által szervezett felnőttképzési tanfolyamon vesz részt, de nem jár annak, aki pl. szakirányú továbbképzésben tanul.
Érdekes az is, hogy hogyan működik az adójog az oktatásban, ahol ugyebár nem adóévek, hanem tanévek vannak. Így pl. posztgraduális képzésben az első félévre még járt a kedvezmény, a másodikra már nem. (?!)

Kedves KVB,

lehet, hogy a cégetekbe jól képzett olyan munkaerő kell, aki ért sokmindenhez, meg okos, meg intelligens meg stb. De ha szakkérdéshez kell szakember, akkor én olyat ajánlanék, aki ahhoz a szakterülethez ért, alapos ismeretekkel rendelkezik nem úgy általában, hanem éppen abbóla szakkérdésből (még a jogon belül is az ingatlanjog) Aki nappali tagozaton vlgez, az tapasztalatom szerint összehasonlíthatatlanul jobb alapokkal rendelkezik, mint aki levelezőn végez, ami nem is csoda, hiszen csak tanulnia kell, nem pedig munka, gyerek, és akkor pár nap maradt vizsgára, és eset 8-10 olvasgatok, de jó lenne, ha átcsósznék, csak egy kettessel ... ezzel nem lehet jó alapokat szerezni - tiszetelet a kívételnek. Úgyhogy szerintem a nappali tagozaton jobban meg lehet tanulni a szakmai kérdéseket, mint levelezőn

Nagy kavarodás van adókedvezmény-ügyben. Az APEH tájékoztatók tavaly december óta már azt mondják, hogy a posztgraduális (kiegészítő, második alap-stb) képzésekre is igénybevehető a kedvezmény, ha az nem államíilag támogatott és ha az intézmény megkötötte a hallgatóval a felnőttképzési szerződést. Számos olyan egyetemról tudok (jogi karokról is), ahol ezt követően megkötötték a szerződést, kiállították az igazolást.
Vö.: http://www.apeh.hu/szja.htm; 2003. december 18-i tájékoztató.
Hasonló értelmű levelet küldött az OM az egyetemeknek még tavaly decemberben.
A kedvezmény alapja tehát ilyenkor az Szjatv. 36/A§ (felnőttképzés adókedvezménye) és nem a 36.§ (tandíj).
A felnőttképzési törvény szerint a képzésben résztvevő hallgatóval felnőttképzési szerződést KELL kötni. Tehát a megoldás az, hogy be kell menni az egyetemre, és addig nem szabad kijönni, amíg meg nem kötik a szerződést.

Szerintem a levelező képzésnél meg kell különböztetni az első diplomás levelező és a másoddiplomás levelező képzésen résztvevők esélyeit. Az biztos, hogy ha választanom kellene egy első diplomás nappalin végzett jogász és egy másoddiplomás, levelezőn végzett jogász között, az utóbbi mellett döntenék, mivel nagyobb a gyakorlati tapasztalata, és jogi ismereteken kívül más ismeretekkel is rendelkezik felsőfokon! Tapasztalatból mondom, személyügyön dolgozom egy nagy cégnél...
Aki azzal hozakodik elő, hogy túlképzett emberekről beszél, nem normális!!! Minél többet tud egy munkavállaló, annál jobb, annál több mindenre használható. Ha meg tudunk állapodni a bérben, ő is jól jár, mivel van munkája, és a cég is, hiszen több ismerettel rendelkező munkatársra talált!
A levelező képzésre szükség van, mert meg kell adni az esélyt, hogy munkavállalás mellett is tanulhasson valaki. A különbségtétel nappali és levelező között nem tűnik logikusnak, mert nem hiszem, hogy valaki az egy féléves filozófia vagy közgazdaságtan vizsga miatt jobb jogász lehet egy nappalin végezve, mint egy másoddiplomás levelezőn végzett, aki "csak" a fő tantárgyakat hallgatta...
Adókedvezményhez: B.B. jól tudja, én állásfoglalást kértem erre az APEH-től, és ugyanezt írták.

szia kedves derill!
Én nem "szeretnék" senkitől semmit,köszi szépen a barátságos érdeklődést! :)

A főnököm oda jár. 3. osztályba. Egy másik munkatársam 2. egy barátom 1. osztályos. Mit szeretnél tőlük?
Talán segithetek.

Sziasztok!
Ha vki olyan van itt a fórumon,aki PPKE JÁK levelezőre jár,az légyszíves írjon nekem mailt!!

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

"Minden szerződésben hivatkoznak valamilyen jogra. Csak jogcím nélkül nem csinálnak semmit. " - Nem nagyon értem ennek a mondatodnak az értelmét: pl. miért kell jogra kell hivatkozni egy szerződésnél és főleg milyen jogra? A másik: ki mondta, hogy csak jogszabály alapján lehet szerződést kötni? Harmadszor: mi az hogy csak jogcím nélkül nem csinálnak semmit? Negyedszer: milyen szerződést kötött veletek az egyetem?

Ha jogásznak készülsz gondolom átnézel egy szerződést aláírás előtt, bár én olyannal még nem találkoztam, ami azt tartalmazza, hogy garantálja az adóvisszatérítést:) De első körben javasolnám, hogy egy két fogalomnak nézz utána: például mi az hogy szerződés, mikor kötelező egy jogszabályt alkalmazni, stb.

Velünk az ELTÉ-n közölték, hogy ez a képzés nem minősül felnőttképzésnek - csak felnőttképzési szerződés esetén lehet adókedvezményt igénybevenni. Amúgy pedig második diploma, és csak az első alapképzés után lehet adókedvezményt igénybevenni. Vigyázni kell ezzel, mert egy volt évfolyamtársam szüleit nagyon keményen megbírságolta az APEH, miután közgazdasági egyetemi KIEGÉSZÍTÕ képzés (főiskolát végzett közgazdászok részére) után igényeltek adókedvezményt több éven keresztül. Tehát ELSÕNEK és ALAPKÉPZÉSNEK kell lennie, ha kiesik a felnőttképzés köréből. Az én esetemben alapképzésről van szó ugyan, de már a második...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Order én tökéletesen értelek, de az adóvisszaigénylés eldöntése nem az egyetem szerződésétől, döntésétől, igazolásától függ, henem a jogszabálytól. De tényleg ejtem a témát, a Te dolgod.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Rexor különben adójogász, ha jól emlékszem.

Order: a bevalláson azt tüntetsz fel amit akarsz és azt is igénylesz vissza amit akarsz, de ha egy ellenőrzés során kibukik, keményen vissza kell fizetni késedelmi kamattal és 50% adóbírsággal. De tényleg csak jót akartam.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Lehet,hogy neked már nincs hús rajta,de mindig vannak új emberek,akiknek ez a probléma aktuális!
Annek örülhetsz,hogy neked nem az!

Asus: nem vagy egyedül! ;)) Én abban reménykedek, hogy ha ritém is van, azért a felsőfokú angol meg a középfokú francia meghatja a leendő munkaadóimat majd... Ha nem akkó jöhet a kötél! (mert ugye inkább mint a mekdonálc ;D ) Komolyra véve a szót: nem mondok semmit, asszem már eléggé lerágott csont a frissen végzett jogászok elhelyezkedési esélyei című téma.

Itt vagy még, Józsi?

Na de gyerekek...

Order!
Én a magam részéről meguntam nemtelen és sanda kötözködéseidet, ezért nem vagyok hajlandó foglalkozni Veled a továbbiakban.

Asus: nehogy felkösd magad :). A tapasztalatom az, hogy a munkahelyek nagy részét baromira nem érdekli, hogy hogy végeztél. Ha meg kérdezik, akkor azt mondasz amit akarsz, mert a diplomát sem nagyon szokták kérni :)

Order nem tudom honnan vetted, hogy idén másoddiploma után is jár tandíj utáni adókedvezmény, ugyanis ezek a rendelkezések nem változtak.. Persze a Te dolgod. Javaslom az SZJA tv. 36. § (2) bekezdés elolvasását.

B.B. teljesen egyetértek ezzel, szerintem nagyon nagy baj, hogy az, hogy a legtöbb munkahely nem nagyon pártolja a tanulást. Nekem is közelharcot kellett vívni valamennyi munkahelyemmel :)

Jó érzés,hogy így látod!
Tényleg nem vagyok hülyébb,mint mások:-)