Csaba-X
2005.09.09. 17:01
Ha majd elvégzed az egyetemet és summa cum laude diplomával középfokú nyelvtudással-valódi nyelvtudás nélkül-nem fogsz munkát találi,akkor ne sírjál és ne panaszkodj!
summa cum laude
gittus
#
2005.09.09. 18:09
Én az egyetemen inkább a szakmai tudás megszerzésére fordítottam hangsúlyt. Mert hát nyelvtudást szerezhetsz akár mikor.
Azzal nem értek egyet hogy legalább egy vagy két nyelv tényleges tudása nélkül kapsz állást. Ha magyarul nem tudsz egy mondatot leírni amit érteni is lehet és a szakszerűség sem hiányzik belőle, beszélhetsz három nyelven is, legfeljebb tolmácsnak alkalmaznak, de jogásznak nem.
Csaba-X
#
2005.09.09. 18:20
Aki elvégzi az egyetemet-elvileg-rendelkezik bizonyos szintű tudással,mégha az Rite is!
Véleményem szerint nem a diploma minősítése a mérvadó.
Kiárólag magyar nyelvtudással azonban már nem sokra megy az ember,majd meglátod csak javasoltam,hogy sajátíts el egy nyelvet.
Többet nyersz vele,mint egy summával.......
gittus
#
2005.09.09. 18:25
Nem állítottam hogy a diploma minősítése a lényeg, hanem azt hogy nem a nyelvtudás tesz jogásszá.
Csaba-X
#
2005.09.09. 20:19
Önmagában a kijelentéseddel teljes mértékben egyetértek.Ebben nivcs vita!
Azonban,ha megnézitek az jogiforum álláshirdetéseit 95%-ban felsőfokú nyelvtudást kérnek ,nyílván a külföldi ügyfelek miatt.
Kizárólag jó szándék vezetett,amikor azt tanácsoltam,hogy tanuljatok nyelveket,mert amikor már végeztek késő......
HE0222
#
2005.09.09. 20:32
Kedves Csaba,
két nyelvet beszélek felsőfokon, középiskolai tanári diplomám is van belőle, az egyikből szinkrontolmács vizsgát is tettem, a jogon pedig "csak" cum laude végeztem, és állásom is van. De amikor munkát kerestem, szándékosan nem jelentkeztem olyan helyre, ahol idegen nyelvet kell használni. Úgy gondoltam ugyanis, hogy joggyakorlatot szeretnék szerezni a szakvizsgához, magyar nyelven, Magyarországon, és nem szeretném, ha "ingyen fordítónak" alkalmazna egy ügyvédi iroda. Ugyanis míg az anyanyelvén nincs tisztában az ember azzal a gyakorlati tudással, amit tényleg csak diploma után, dolgozva lehet megszerezni, addig felesleges idegen nyelven bohóckodni. Természetesen később, kellő tudással már lehet angolul vagy németül, vagy szerbül jogászkodni, de ehhez érteni kell a dörgést. Semmit nem ér a nyelvtudás, ha nem tudod magyarul, mit is kell tenni egy adott helyzetben.
HE0222
#
2005.09.09. 20:44
És még valami. Eltúlzottnak találom ezt a "külföldi ügyfél-idegennyelv nélkül semmire nem mész"-mániát, ami mostanában elharapódzott itt nálunk. Könyörgöm, 10 millió magyar él ebben az országban, tengernyi jogi problémával. Míg a külföldi ügyfél zömében céges kérdéseket jelent. De szerencsére a jog nem csak ebből áll...
Csaba-X
#
2005.09.09. 20:44
Abszúlte egyetértek azzal ,amit írtál!
Azzal van a probléma,hogy iszonyat nehéz olyan helyet találni,ahol nem az első szűrő a nyelvtudás.
Sajnos az ügyvédek nagy része igényli a nyelvtudást és az álláshirdetések is ezt támasztják alá.
Mindezekből az következik,hogy ha egy állásra van 50 jelentkező,akkor nyílván nem fog 50 főt meghallgatni az ügyvéd,hanem kiszórja azt ,akinek nincs nyelvtudása.
Persze nem mindenki cselekszik így,de sajnos a többség igen!
Abszúlte igaz,hogy attól,hogy valaki jól beszél angolul,az még arra nem garancia,hogy jó jogász lesz belőle,de nem is a diploma minősítésétől függ.
Felteszem a kérdést,melyik pályázót választja egy ügyvéd?
"A" pályázó Summa cum laude,felsőfokú nyelvtudás angol szóban és írásban
Vagy
"B" Rite diploma,középfokú nyelvizsga
Sajnos a gyakorlat azt mutatja,hogy a "B" pályázónak semmi esélye sincs...........
Legalábbis nem sok........(A kapcsolatokat és a protekciót leszámítva)
Csaba-X
#
2005.09.09. 20:50
Egyszerűen muszály nyelvet tanulni,nem mintha angolul folynának a bírósági tárgyalások...............
Bíróságokra Rite diplomával csak protekciósan lehet bekerülni,hiszen sorba állnak a summa cum laude diplomás,felsőfokú nyelvtudással rendelkező fiatalok.
Valami alapján szűrni kell.............csakúgy mint a fevételi-érettséginél...........
HE0222
#
2005.09.09. 20:53
Szerintem sok esetben kamu ez a nyelvtudás-duma, amit feltételnek szabnak. Bevett gyakorlat, hogy így nehezítik el a jelentkezők helyzetét. vannak állások, amiket kötelező meghirdetni, de az ügyvéd már tudja, kit vesz fel, így ez csak egy plusz szűrő. De tegyük fel, hogy tényleg kell neki pl az angol tudás, de akkor is, hogyan bízhat meg egy ügyvédjelöltet egy komoly idegen nyelvű munkával? Erre szakfordítókat szoktak alkalmazni, akik felelősséget vállalnak a fordításért, uram bocsá közjegyzőt. Tényleg nem értem, miért van ez így.
HE0222
#
2005.09.09. 20:55
A bíróságra nemcsak rite mellett kell a hátszél. Oda csak hátszéllel lehet menni ma már. Ennek a következményei is meglesznek/megvannak. Természetesen tisztelet a kivételnek.
Csaba-X
#
2005.09.09. 21:02
Megint csak azt tudom mondani,hogy egyetértek!Azoban ,amit írsz azt kiegészíti az én mondanivalóm és nincs azzal ellentétben.
Ismételni tudom magam,hogy a nyelvtudás SZÛRÕ,a sok jelentkező közül elsőként azok szóródnak,akiknek nincs nyelvtudása és ez azzal jár,hogy egy nagyon tehetséges,fiatal jogász nem kap lehetőséget,hogy bizonyítson.Sajnos én nagyon sok példát tudok erre.
Amit a bíróságró írtál igaz,a hátszél kell,de úgy gondolom,ha nincs nyelvtudásod,akkor el is esel azonnal,hogy bekerülj ....
HE0222
#
2005.09.09. 21:06
Tenni kéne ez ellen a terror ellen. Szervezkedni kéne. Fel kéne nyitni a szemét a leendő ügyvédjelölteknek. Fogalmam sincs, hogy, de bicskanyitogató ez, ami van. Ugyanis irreális, abnormális, legközelebb már űrhajós-vizsgát fognak előírni.
Vadmacs
#
2005.09.13. 17:11
Sziasztok! Az alapvető probléma az, hogy van x álláshely és van rá x+n végzett jogász. A képleten kétféleképpen lehet változtatni, vagy kevesebb jogászt képzel vagy több munkahelyet teremtel. Ettől függetlenül nem hiszem azt, hogy a summa cum laude diplomás cicababák a gyakorlatban is megállják a helyüket. A gyakorlat ugyanis nem magolásból áll.
.... Na most jól kimorogtam magam.
Üdv néktek
HE0222
#
2005.09.13. 19:25
A Budapesti Ügyvédi Kamara, illetve egyes tagjai fontolgatják, hogyan kéne létszámstopot csinálni, véget vetni annak, hogy az ügyvédjelöltek ennyire elszaporodjanak, mert úgy vélik, tarthatatlan a helyzet. Olvastam egy cikket, melyben az egyik ügyvéd kifejti, hogy az Alkotmányban írt vállalkozási szabadságot nem kéne vonatkoztatni az ügyvédi hivatásra, igenis kéne hatóságilag szabályozni a létszámukat, nehezíteni az ügyvéddé válás feltételeit. Szóval komoly szervezkedés folyik. Ilyen körülmények között félő, hogy évről évre tarthatatlanabb lesz a helyzete a jelölt-jelölteknek.
Legislator
#
2005.09.20. 13:26
Praeclare: ilyet az ELTÉ-n utoljára 1973-ban adtak. (Már ha ez ekvivalens a promotio sub auspiciis praesidentis rei publicae doctor-ral, de oda még kitűnő érettségi vizsga is kell, ha jól tudom).
Sunshine after the rain.
Asus
#
2005.09.20. 13:46
Az ügyvédi kamara jobban tenné,ha nem az ügyvéddé vállás feltételeinek a megnehezítésén fáradozna,hanem követelné az egyéb jogi előadók nyílvántartásba vételét!
Mégiscsak gusztustalan,hogy egy nyomorult ügyvédjelöltet azzal fenyegetnek,hogy leellenőrzik éppen dolgozik-e,
ezzel szemben jogi előadók x családi Kft-nél,valódi,érdemmi munka nélkül "vannak a levegőben.Egy ügyvéd kiad egy igazolást és ez a jogi előadó mehet szakvizsgázni......
Hol itt a jogállam?
HE0222
#
2005.09.20. 13:49
Egyetértek, Asus! És ráadásul szerencsétlen ágrólszakadt jelöltről idéntől 40 ezer regisztrációs díjat is legombol a kamara!
HE0222
#
2005.09.20. 13:51
De azért mégsem lennék jogi előadó x családi Kft-nél, nulla fejlődési és tanulási lehetőséggel, hogy még azt is elfelejtsem, ami az 5 év alatt rámragadt az egyetemen:)
Asus
#
2005.09.20. 13:55
Bizonyára megvan a maga előnye,hiszek azonban abban,ha valaki ügyvéd akar lenni,az csak ügyvéd mellett lesheti el a folyamatokat.
Természetesen,önmagában ott ülni és megismerni a folyamatokat nem elég,mellette ugyanúgy tanulni kell....
HE0222
#
2005.09.20. 14:58
Persze. Az x családi Kft. előadója pedig, ha 3 évig semmit nem lát, nem tanul, mihez kezd, ha nagy lesz?
Legislator
#
2005.09.20. 15:03
Lehet, hogy sosem lesz nagy...név a szakmában:))). Persze, mindenhez szerencse kell.
Sunshine after the rain.
dr. Bubo
#
2005.09.21. 08:53
Bocsánat, nagyon sértve érzem magamat. Jogi előadóként kezdtem a közigazgatásban, nem ügyvédjelöltként, már ezért is a t. kamarai tag kollégák megvetésével szembesülök. Még a felvetés is botrányos, hogy az ügyvédi kamara ilyen jogosultságot akar magának.
Nem elég, hogy - tisztelet a ritka kivételnek - az ügyvédek rendszerlátó és szakmai ismeretei a nulla felé tendálnak, még ők akarnak diktálni.
Zokon esik az is, hogy szakvizsga után a jogtanácsosi papírjaimmal és nemzetbiztonsági C átvilágítással csak a kapukon keresztül mehetek be az engem (is) nyilvántartó bíróságra, míg az ügyvédjelöltként jegyzett egyedek igazolványukat csukottan mutatják be. A jogtanácsosi tvr. elavult, az ügyvéd lobbi meg fúrja az újabbat, mert addig tudnak zavarosban halászni, közben, kihasználva a joghézagot, a kamarából kizárt, vagy felfüggesztett egyedek jt.-ként dolgoznak.
Ehhez jön még néhány jó névként eladott egyed, akinek a tevékenységét, ha kissé jobban megvizsgálod, látszik a felfújt lufi.
mekkmester
#
2005.09.21. 12:45
Egyetértek veled, Bubo! Be kellene látni, hogy a szakvizsga nem mindenkinek az ügyvédi praxis megkezdéséhez kell. Nem minden jogász akar ügyvéd lenni (még szerencse). Egy középszintű ügyvéd mellett letöltött jelölti idő egyáltalán nem biztos, hogy hasznosabb mondjuk a közigazgatásban eltöltöttnél. Főleg, ha utána továbbra is a közigazgatásban fog dolgozni. Lehet, hogy egy ügyvéd mellett nagyobb rálátás van a jog világára, de a nagy szakosodás miatt még ez sem biztos. Tény, hogy aki ügyvédnek készül, jobban jár, ha ügyvéd mellett helyezkedik el, de ettől még nem kell lenézni egy jogi előadót. Ha megfelelő lenne a szakvizsga rendszer, akkor teljesen mindegy lenne, hogy ki hol tölti el a 3 évet, csak az tudna szakvizsgázni, aki megszerezte a szükséges gyakorlati tudást. A szakvizsga azonban nem más, mint egy 2. államvizsga.
Kála
#
2005.09.21. 13:18
Nem kellene elfelejteni azt sem, hogy vannak még olyan cégek, vállalkozások, akik nem ügyvéddel dolgoztatnak, hanem saját jogtanácsossal, jogi előadókkal. Mitől lenne az ő jogi rálátásuk, megszerezhető jogi gyakorlatuk kisebb, mint egy ügyvédé?!
