terhesség - felmondás?

Egy bíró szerint igen, jogszerű akkor is, ha a kismama sem tudott róla. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a munkáltató ne kövessen el jogsértést, ha nincs tudatában, hogy jogszerűtlenül járt el.

Nem csak egy bíró szerint.

:), ok. rosszul fogalmaztam, csak olvastam egy cikket egy szaklapban, ahol egy bírót kérdeztek az új MT-ről

Hosszabbítasd meg a szerződésedet és utána írasd ki magadat, de ne mondd meg, hogy terhes vagy,így az első 15 betegszabi lesz, ami a későbbiekben igénybe vehető táppénz szempontjából még jól fog jönni.

Ha meg van a szülést megelőző 2 évben a 365 nap biztosítotti időd, akkor jogosult leszel gyedre.

A Thgys-re meg úgy leszel jogosult, hogy a táppánz/ meghosszabbított szerződést követően, a 7-8 .hónapban elmész munkanélküli segélyre, ami szintény biztosítotti jogviszony.
Így a terhesség 9. hónapjában meg tudod igényelni a Thgys-t, amelynek időtartama 168 nap és a szülést megelőző 4 héten belül lehet igényelni.

Egy cipőben járunk.
Nekem is még 7 hónap kell a gyedhez és babát szeretnénk. Fél éves szerződésem van.
Ha terhes leszek , el kell hallgatnom, hogy a 365 nap összejöjjön, a Thgys-hez és a gyedhez.

Gabesz23

Igen, jogszerű a felmondás.

_____________________________
Budapesti ügyvéd

www.bodnarugyvediiroda.hu

Kedves ügyvédnő! Eddig én is így gondoltam, amíg el nem olvastam a bíróság ellentétes álláspontját:

http://munkajogportal.hu/…elezettsege/

ez csak egy állásfoglalás, máshol pedig mást lehet olvasni

Mást? Hol?

Éppenséggel az ellenkezője az általános vélemény és a gyakorlat. Aki pedig nem ért vele egyet, az mindig erre az egyetlen állásfoglalásra hivatkozik. (Előjött már másik rovatban is.)

KBS, én sem értek egyet a bíróság álláspontjával, DE én ebben a kérdésben egy X-ed rangú senki vagyok, ügyvédjelölt, akinek a véleményével kutya nem foglalkozik.

Mit értesz "általános vélemény és a általános gyakorlat" alatt? Ismerünk olyantól ellentétes álláspontot, aki a szakmában számít, akinek neve is van? Pl. az új Mt. egyik szerzője?

Mit jelent nálad az, hogy "általános gyakorlat"? Netán tudod-e már, hogy Székesfehérváron, Debrecenben, Szekszárdon, Pécsett, Kaposváron, Szombathelyen a munkaügyi bíróságok miként vélekednek ebben a kérdésben?

"én ebben a kérdésben egy X-ed rangú senki vagyok, ügyvédjelölt, akinek a véleményével kutya nem foglalkozik."

Miért becsülöd le ennyire magad? Az általad belinkelt cikket meg egy bírósági titkár írta (aki a jogászi "hierarchiában" egy szinten van az ügyvédjelölttel), ehhez képest úgy hivatkoznak itt többen is a cikkére, mintha nála lenne a bölcsek köve....:)))

Egy külön topicot is nyitott valaki ennek a cikknek a kitárgyalására, ahol már írtam arról, hogy a Főv. Munkaügyi Bíróság egyedi ügyben minden gond nélkül hozott az LB következetes joggyakorlatával szembe menő, a másodfok által csont nélkül megváltozatott ítéletet, így őszintén szólva én nem esem hasra egy elsőfokú ítéletük előtt.

Szerintem majd akkor lesz érdemes erre a kérdésre visszatérni, ha a Főv. Munkaügyi Bíróság ezen álláspontját majd a Kúria néhány határozata is megerősíti....

"Szerintem majd akkor lesz érdemes erre a kérdésre visszatérni, ha a Főv. Munkaügyi Bíróság ezen álláspontját majd a Kúria néhány határozata is megerősíti...."

Igazad van teljesen, de addig még van legalább 3 év. ;-)

Addig ki kell tartani...:)))

Mivel ez egy új szabály az Mt-ben, amit éppen a korábbi szabállyal kapcsolatos tapasztalatok miatt tettek bele, ezért a hasonló jellegű ügyekben hozott korábbi LB döntésekkel sem lehet nagyon mit kezdeni.

Részt vettem egyébként az Mt-t megalkotó team egyik igen neves jogász tagjának egy előadásán, aki elmondta, hogy az egyik fő szempont az volt, hogy lehetőleg minden olyan kérdést egyértelműen szabályozzanak, ami korábban nem volt benne az Mt-ben, és csak a bírósági gyakorlat alakította ki egy adott rendelkezés értelmezését.

Így több rendelkezés is az LB gyakorlatra figyelemmel került bele az Mt-be, többek között ez is, pont azért, hogy ne legyen már jogellenes a munkáltatói felmondás, ha a munkavállaló nem jelenti be, hogy terhes.

Úgy tűnik, ennél is részletesebben, egyértelműbben kellett volna fogalmazniuk, hogy ne lehessen a jogalkotó szándékával ellentétesen "értelmezgetni" a törvényt.

„(5) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.”

ugyanmár hogyan lehet ezt egyérteműbben megfogalmazni?

„Közlésen e tekintetben a jogi hatállyal bíró közlést kell érteni, a felmondási okiratnak a fizikai értelemben történő átadása tehát közlésnek még nem tekinthető”

hanem mi?

A belinkelt cikk szerint:
"Szabályozás hiányában azonban nyitott maradt az a kérdés, hogy pontosan mikor és milyen módon kell, hogy megtörténjen ez a közlés."

Úgy hogy ezt a kérdést - szabályozás hiányában - már lehet értelmezgetni.

lehet a melegnek tudható be, de nekem ez magas

Részemről a közlés megvalósul, ha közlöm... ezt túlmagyarázni, hogy függ a bolygók együttállásától vagy egyéb tényezőtől.... iszom egy jegesteát, hátha segít

„16. A jognyilatkozat közlése

24. § (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

1. ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
2. egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.
(4) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.”

Szeretném megkérdezni hogy ha valaki csak szóban jelezte a munkahelyen hogy várandós és veszélyeztett terhes lett táppénzre ment próba idő alatt elbocsátást kaphat?Vagy így is védi a törvény hogy a munkahelyen csak szóban jelezte?Vagy nem?

Köszönettel

Amira

Próbaidő alatt nem vagy védve, még akkor sem, ha terhes vagy.

Még ha bejelentettem akkor se?:O
Köszönöm a választ!

Akkor sem.

amira91 2013.08.14. 17:33 Még ha bejelentettem akkor se?

Sajnos akkor se. A próbaidő lényege, hogy az alatt a felek megismerjék egymást és ha "nem erre számítottak", akkor bármikor, szabadon és következmények nélkül elváljanak útjaik.

A próbaidő

A próbaidő a munkaszerződés eshetőleges eleme.

Lényege, hogy tartama alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti [Mt. 79. § (1) bek. a) pont].

A próbaidő kikötésének fontos törvényi korlátjai vannak.

Egyrészt, csak írásban, a munkaszerződésben lehet érvényesen próbaidőben megállapodni. A munkaszerződés megkötését követően kikötött próbaidő érvénytelen.
Másrészt, a próbaidő hossza a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónap lehet.

Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják, ám a próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. A 3 hónapos maximális mérték kollektív szerződésben 6 hónapra emelhető [Mt. 50. § (4) bek.]. A próbaidő csak 2012. július 1. után kötött munkaszerződések esetén hosszabbítható meg [Mth. 4. § (2) bek.]. A próbaidő lejárta után tett megszüntető nyilatkozatra már nem lehet a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás szabályait alkalmazni.

Köszönöm szépen a válaszokat!

Üdvözlettel
Amira

Én annyit szeretnék kérdezni,hogy munkanélküli kismamaként a várandósság alatt nem kapnék semmilyen ellátást?Táppénzen voltam veszélyeztetett kismamaként,de elvesztettük és a főnököm tisztában van vele, hogy szeretnénk másikat babát ezért szeptember 1-től,közös megegyezéssel felmondja a szerződésemet!

Munkanélküliként álláskeresési járadékot kapsz max. 3 hónapig. A közös megegyezésbe meg egyszerűen nem mész bele, mert nem egyezik az érdekeiddel. Ha meg akar szabadulni tőled, tegye meg munkáltatói felmondással, amit meg is kell indokolnia. Azért őt is meg lehet érteni. Miért tartson olyasvalakit állományban, akiről tudja, hogy már nem lehet számítani rá hosszú távon, ráadásul, amíg táppénzen vagy neki ugyanúgy pénzbe kerülsz, legalábbis a táppénzharmad erejéig.