Munkanélküli segély


Viktor023 # 2019.05.22. 15:54

Azt szeretném kérdezni nekem most járt 90-napig az álláskeresői járedék de Május másodikán kaptam egy határozott szerződést jelenlegi munkahelyemen ha én ezt most nem mutatom be a munkanélküli osztályon és felveszem még az a 2havi járadékot akkor mi történhet belőle ?

Jusztasz # 2019.05.24. 10:31

Viktor023 2019.05.22. 17:54

Azt szeretném kérdezni nekem most járt 90-napig az álláskeresői járedék de Május másodikán kaptam egy határozott szerződést jelenlegi munkahelyemen ha én ezt most nem mutatom be a munkanélküli osztályon és felveszem még az a 2havi járadékot akkor mi történhet belőle ?

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

Flt. 37. § (1) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

De jó ha ismeri az alábbi lehetőséget is:

Flt. 27. § (8)177 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni.

A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon.

A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

Viktor023 # 2019.05.24. 17:47

Hogy tudnám ezt most megoldani szeretném kivenni de mivel a jelenlegi munkahelyemen határozott idejű szerződést kaptam hogyan lehetne ezt megoldani ?

UjLeEleZso50 # 2019.06.19. 17:52

Nekem egyetlen egy értelmezési kérdésem van. Adott egy munkavállaló, akinek 2018. december 31-én megszűnt a munkaviszonya. A kiküldött összesítés szerint az éves keresete 824.140 Ft volt (megjegyzés: 4 órás munkavégzésről volt szó). Mind a négy negyedévben dolgozott. Amennyiben az átlagkeresetet laikusként próbáljuk kiszámítani, akkor a négy negyedév az ugyebár 12 hónap, így 824.140/12 a képlet (legalábbis laikusként), az így kijövő képlet 68.678,333 Ft lenne, de a kiküldött papír, valamint a munkaügyi központ által kiküldött határozat viszont 67.269 Ft. A laikusként kiszámolt és a valóságos összeg között 1.409,333 Ft van. Ha az éves keresetigazoláson feltüntetett adatok alapján fizetett 12.363 Ft munkaerő-piaci járuléknak az átlagát nézzük, akkor az 1.030,25 Ft lenne.

Pontosan miként számolják az átlagkereset és miből adódik az eltérés a laikusként számolt és a valóságos összeg közötti különbség?

A megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

Sz.Levente # 2019.06.21. 08:10

Tisztelt Válaszadó(k)!

Röviden a helyzetem:
Felmondási idő alatt vagyok, de új hely még nincs kilátásban és szeretnék álláskeresési járadékhoz folyamodni.

Kérdéseim:

  1. A munkaügyi hivatal mennyi idő eltelte után küldene el általuk kijelölt munkára?
  2. Ha én találnék időközben új munkát (természetesen határozatlan idejűt). Teszem azt egy hét alatt vagy akár rögtön másnap, így is jogosult vagyok a járadékra (hiszen amikor benyújtottam akkor munkanélküli voltam) és annak a visszamaradó 80%-ára, vagy pedig el kell telnie x időnek, hogy jogosult lehessek?
  3. Amennyiben találok új munkát és megkapom a munkaszerződést és munkáltatói igazolást, onnantól kezdve hány napom van azt bejelenteni a munkaügyi központban?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Sz.Levente

aprilismajus # 2019.06.21. 08:37

Kedves Levente, ha találnak Önnek megfelelő munkát, akkor rögtön is elküldhetik dolgozni, a folyósítás kezdő napja az a nap, amikor Ön a foglalkoztatási szervnél jelentkezik, a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül kell azt bejelenteni a foglalkoztatási szervnél.

Csuklósbusz # 2019.06.21. 09:12

Sz.levente...

Amíg felmondási időn van, legyen akár fizetetlen szabi stb addig nem veszik fel munkanélkülinek, elutasítják az igényét.

A kijelentést követő 1 nappal tudják felvenni járadékra.
Tehát amíg nincs kijelentve ne is menjen oda. De első nap azonnal szóljon, kérjen időpontot és közölje hogy időponttól függetlenül attól a naptól kezdődjön a járadék.

Bármikor, akár aznap is küldhetik kötelező tanfolyamra stb, ha visszautasítja akkor megvonnak mindent.

Ha megítélték a járadékot és talál munkát akár 2 nap múlva akkor igen, jár a fentmaradó járadék 80%-a, a kikötés annyi hogy a folyósításig ott is kell dolgozni.

AnaBee # 2019.06.22. 21:27

Tisztelt Válaszadók!

A helyzetem a következő:
Férjem munkaviszonya megszűnt április 30-án. (3 évet dolgozott)
Kapott egy ajánlatot, hogy egyéni vállalkozóként végezze tovább tevékenységét. Az egyéni vállakozását szüneteltette, és mivel pont lejárt volna a 2 éves határidő Május 26-án aktiválta és a Katát befizette.
Az igért munkát elhalasztották. Így sajnos bevétel nélkül maradtunk és az álláskeresési járadékot sem vettük igénybe, ellenben a Kata díját befizettük.
Ebben az esetben van lehetőség álláskeresési járadék igénylésére?
Akár visszamenőleg méltányosságból? Vagy addig amig nem lesz bevétele? Nagyon kellemetlenül alakult ez a helyzet.
Köszönöm válaszát!

aprilismajus # 2019.06.23. 06:01

Tisztelt AnaBee, mivel a férje keresőtevékenységet nem folytat és az egyéb feltételeknek is megfelel, az állami foglalkoztatási szervénél kell jelentkezni, hogy nyilvántartásba vegyék, így álláskereső lesz, s jogosult az álláskeresési járadékra.

Az álláskeresési járadék kezdő napja a törvény szerint, amikor jelentkezik majd az állami foglalkoztatási szervnél.

A folyósítás időtartama attól függ, mennyi munkaviszonya, közfoglalkoztatási jogviszonya, egyéni, társas vállalkozói tevékenység (a továbbiakban: munkaviszony) volt a jogosultság előtti három évben. Tíz munkaviszonyban töltött nap egy járadékfolyósítási napnak felel meg.

UjLeEleZso50 # 2019.06.24. 13:05

Tisztelt munkaüggyel foglalkozó jogi szakértők!

Van egy munkavállaló, aki elveszíti munkahelyét, december 31-én. A munkáltató elszámolása szerint az előző évben (4 órás munkaviszonyban) 824.140 Ft-ot keresett, még pedig egész évre.

A munkaügyi hivatalba kikap egy határozatot, melyben a jogosultsági összeg: 67.269 Ft; A napi összeg pedig 1.345,38 Ft

A napi összeg persze szintén nem tudható, hogy valójában hogy jön ki, hisz itt is az 579 napos foglalkoztatási időt számítva 57,9 nap jönne ki, de mivel 0,9 napra nem lehet megállapítani, így felkerekítik 58 napra. Na, de így pedig elvileg 1.159,81 Ft jönne ki, ami ugyebár +185,57 Ft -
  • azaz +16% különbség.

Az lenne a kérdés, hogyha az átlag kereset alapján állapítják meg a kiinduló összeget, akkor valójában mennyivel osztják az éves kereset összegét?

A kérdés csak azért érdekes, mert mivel 2018. január 1 és 2018. december 31 között végig dolgozott, vagyis ez 12 hónap, így a 824.140 Ft-os összeget 12-vel elosztva 68.678,333 Ft lenne, ami viszont 1.409,333 Ft-os összeggel magasabb, mint amit ténylegesen megállapítottak kiinduló összegnek. A különbözet napi átlaga pedig 24,298 Ft -
  • vagy az itt is megjelenítendő +16%-al már 28,185 Ft lenne. Elméletileg nem tűnik a mai árak mellett sem lényegesnek ez a napi 24 vagy 28 forint, de már ezt 58-al felszorozva már talán igen, hisz ez mégis csak +1.634,44 Ft-t jelent, ami viszont egy álláskeresőnek akár számottevő is lenne.
UjLeEleZso50 # 2019.06.29. 08:32

Tisztelt válaszadók!

Úgy örülök, hogy tisztességgel megválaszolják a kérdésemet.

  1. Munkaviszony: 2018.01.01 és 2018.12.32
  2. Éves kereset (amit a munkáltató összegzése ír): 824.140 Ft
  3. Átlag kereset
  • laikusként (kiszámított): 68.678,333
  • Tényleges (munkahelyi igazolás valamint a munkaügyi központ határozata szerint: 67.269 Ft

1. Miként számolják az átlagkeresetet?

  1. A megállapított napi ellátás
  • A laikusként kiszámított 68.678 Ft-os átlagbér alapján: 1.204,88 Ft/nap
  • Ténylegesen megállapított 67.269 Ft-os átlagbér alapján: 1180,15 Ft/nap
  • Ehhez képest a munkaügyi hivatal által megállapított összeg: 1345,38 Ft/nap

2. Miből adódik a napi összegben megjelenő különbség?

  1. Egyes munkajoggal valamint azzal összefüggő egyéb joggal, és a juttatásokkal foglalkozó honlapok jelzik, hogy az átlagbér 60%-a az alap, amely nem lehet több a mindenkori minimálbérnél, ami idén 149.000 Ft
  • laikusként kiszámított 68.678 Ft-os átlag alapján: 41.207 Ft
  • ténylegesen megállapított 67.268 Ft-os átlag alapján: 40.360,8 Ft
  1. Amennyiben a fenti összegek 130%-át vesszük, amelyet szintén több honlap emleget, akkor:
  • 53.569 Ft vagy
  • 52.469,04 Ft

Vastagon kiemeltem a kérdéseimet. Reménykedek benne, hogy így 10 nappal az első valamint 5 nappal a második megjegyzésem megírása után végre választ is kapok a kérdésekre.

UjLeEleZso50 # 2019.07.16. 15:52

Tisztelt válaszadó!

Az álláskeresési járandóság (köznyelvben: munkanélküli segély) napi összegének alapjául szolgáló átlagbért mi alapján számolják olyan esetben, amikor a dolgozónak az előző 4 negyedévben végig volt munkaviszonya?

A megtisztelő válaszukat előre köszönöm!

Üdv. Elemér

vaczkor... # 2019.07.17. 06:05

UjLeEleZso50 2019.07.16. 17:52

Tisztelt válaszadó!

Az álláskeresési járandóság (köznyelvben: munkanélküli segély) napi összegének alapjául szolgáló átlagbért mi alapján számolják olyan esetben, amikor a dolgozónak az előző 4 negyedévben végig volt munkaviszonya?

A megtisztelő válaszukat előre köszönöm!

Üdv. Elemér

"Reménykedek benne, hogy így 10 nappal az első valamint 5 nappal a második megjegyzésem megírása után végre választ is kapok a kérdésekre..... Úgy örülök, hogy tisztességgel megválaszolják a kérdésemet."

T. Kérdező!

Ez egy fórum, ahol mindenki ingyen segít, ha tud.
(Itt tehát senki nem kötelezett válaszadásra, azért senki nem kap díjazást, márpedig ellenszolgáltatás hiányában nem várható el szolgáltatás....)

Ha azonban a kérdéseket olvasó fórumozók nem értenek az adott kérdéskörhöz nyilvánvalóan nem válaszolnak, ezért az elégedetlenkedése, cinikus megnyilvánulása indokolatlan.

Egyebekben:

1. Ön kapott egy határozatot. Amennyiben az abban foglaltakkal (beleértve a rendelkező részt és az indokolást is) nem ért egyet, úgy joga van (lett volna) azt megfellebbezni. Fellebbezésében előadhatta volna érveit, feltehette volna kérdéseit. Miért nem élt ezzel a lehetőséggel?

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény ekként rendelkezik:

Álláskeresési járadék mértéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme.

Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)

(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Aggodalom # 2019.07.17. 23:04

Probálom röviden leírni.
Elkdött a munkaügyi központ egy melora .Aktív korúakat kapok mindig mindent betartok.Ahova kiközvetitettek alap volt egy orvosi vizsgálat hogy foglalkoztatható vagyok e .Mivel épp korhazba készültem 3 hétre ( kijáros korhába) ezéet ideglenesen nem foglalkoztatható lettem.3 hét után a munkaügyi központ vissza küldött az orvoshoz hogy a zárójelentés alapján munkakereső maradhatok e.Az orvos 2 hónapra kíirt még utokezelés miatt.Én ennek nem nagyon örültem.Vissza mentem a munkaügyi központba ahol megnyugtattak hogy nem gond mivel nem az én hibámból történt így nem fogják megvonni tőlem a foglalkoztatás helyettesitő támogatást nem kell aggódnom.De mivel jelenleg 2 hónapig nem leszek foglalkoztatható addig törölni kell a nyilvántartáaból.És ha az letellik egy orvosi igazolast vigyek és vissza helyeznek a nyilvántartásba de addig kapni fogok mindent ami az aktív koruaknak jár és majd őj értesitik a hivatalt nekem semmit nem kell csinálnom.Papírt nekm kaptam semmit.Először nyigodt voltam de elbizonytalanodtam hogy VALÓBAN JÁRNI FOG ÍGY A SEGÉLY vagy csak ki jászottak?Sajnos a hivatal holnao nem fogad senkit így idegeskedhetek.Volt már valaki ilyen helyzetben?

UjLeEleZso50 # 2019.08.11. 13:11

T. Kérdező!

Ez egy fórum, ahol mindenki ingyen segít, ha tud.
(Itt tehát senki nem kötelezett válaszadásra, azért senki nem kap díjazást, márpedig ellenszolgáltatás hiányában nem várható el szolgáltatás....)

Tudtommal ez egy olyan fórum, ahol vannak jogászok is, akik nem csak a törvény bemásolásával, hanem köznyelvi szinten is világos válaszokat tudnak kérdésekre adni. Sőt a legtöbbeknek általában adnak is.

1. Ön kapott egy határozatot. Amennyiben az abban foglaltakkal (beleértve a rendelkező részt és az indokolást is) nem ért egyet, úgy joga van (lett volna) azt megfellebbezni. Fellebbezésében előadhatta volna érveit, feltehette volna kérdéseit. Miért nem élt ezzel a lehetőséggel?

Mint már korábban jeleztem: Nem az én határozatom, csak közvetve lett nekem megmutatva. Ebből kifolyólag én nem élhettem fellebbezéssel, mert nem voltam rá jogosult.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény ekként rendelkezik:

Álláskeresési járadék mértéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme.

Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

Erre írtam a papírokat látván ezt:

  1. Munkaviszony: 2018.01.01 és 2018.12.32
  2. Éves kereset (amit a munkáltató összegzése ír): 824.140 Ft
  3. Átlag kereset
  • laikusként (kiszámított): 68.678,333
  • Tényleges (munkahelyi igazolás valamint a munkaügyi központ határozata szerint: 67.269 Ft

4. A megállapított napi ellátás

  • A laikusként kiszámított 68.678 Ft-os átlagbér alapján: 1.204,88 Ft/nap
  • Ténylegesen megállapított 67.269 Ft-os átlagbér alapján: 1180,15 Ft/nap
  • Ehhez képest a munkaügyi hivatal által megállapított összeg: 1345,38 Ft/nap

Amennyiben azt vesszük alapul, hogy a törvény betűje mit ír, akkor sem passzolnak az összegek.

Vegyük alapul a munkáltató által igazolt évi 824.140 Ft-ot, ill. vegyük alapul a Munkaügyi Hivatal határozatában szereplő (szintén a munkáltató által igazolt) 67.268 Ft-os összeget és osszuk el 30-cal (amit törvény ír). Ez 2.242,26 Ft lenne bruttóba, ami viszont a hivatal által megállapítottnál 896,88 Ft-tal kevesebb.

Azt szeretném megkérdezni kedves vaczkor..., hogy ezek után mi lehet az ellenmondás oka az összegeket érintően?

UjLeEleZso50 # 2019.08.11. 18:01

Tisztelt wx18!

Az ismerősöm volt olyan kedves és egy-egy fénymásolatot nálam hagyott a munkáltató bérkifizetési nyilatkozatából valamint a Munkaügyi Hivatal határozatából.

Most szó szerint idézek a munkáltató által kiadott bér- és járulékfizetési igazolásról.

2018.01.01 - 2018.12.31 -ig megállapított járulékalapot képező kifizetésekről és a levont járulékokról, adókról

Munkaerő-piaci jár. A 824140
Munkaerő-piaci jár 12368

A Munkaügyi Hivatal határozatának indoklása:

Az álláskeresési járadék napi összegét 67269 Ft a társadalombiztosítás ellátására, és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 19.§-ának (3) bekezdésében meghatározott havi átlagos munkaerő-piaci járulékalap figyelembe vételével - a rendelkezésre álló igazolások alapján - állapítottam meg.

A rendelkezésre álló adatok alapján az álláskeresési járadék alapjának számításánál figyelembe vehető jogviszony(ok)
/itt táblázat van a határozatban/
Kezdet: 2018.01.01
Vége: 2018.12.31
Nap: 365
Jogviszony típusa: Munkavállalói jogviszony
Havi átlagos járulékalap (Ft): 67269

Ezek az idézetek még egyszer mondom, hogy hivatalos iratokból valóak, amelyekben az általad említett 817.228 Ft., de még a 16.912 Ft sem szerepel.

Amennyiben az éves keresetből (824.140 Ft) levesszük a munkaerő-piaci járulékként befizetett (12.363 Ft) összeget, így kapunk egy járulékalapot (811.777 Ft), amit elosztunk 12-vel (67.648 Ft), amit tovább osztunk 30-cal (2.254,93 Ft), majd felszorzunk 0,6-tal (1.352,95 Ft)

Valahogy sehogy sem stimmel semmi az összeget érintően.

Ennek ellenére köszönöm, hogy megtiszteltél engem (ill. bennünket) a válaszoddal.

Magyarán mondva napi 7-8 forinttal verték bruttóban át. Nem értem!!!!!

M.Györgyi # 2019.08.19. 06:58

Tisztelt Válaszadó!

Ha a dolgozó mond fel a munkáltatónál, akkor is jár a munkanélküli segély vagy csak akkor, ha a vállalat mond fel a dolgozónak? Választ előre is köszönöm.

aprilismajus # 2019.08.19. 14:25

Tisztelt M. Györgyi, amit kérdez, annak most már nem munkanélküli segély a neve, hanem álláskeresési járadék, nem függ attól, ki mondja fel a munkaviszonyt, a munkavállaló vagy a munkáltató, szükséges, hogy álláskereső legyen az illető, hogy az álláskeresővé válást megelőző három éven belül háromszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezzen (pl. munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony), s hogy munkát akarjon vállalni, de a munkakeresése nem vezetett eredményre, s az illetékes állami szerv sem tud számára munkát felajánlani.

myky # 2019.08.28. 15:13

Sziasztok né dolgosztam egy cégnél 2018ban 8hónapot de 2019ben pedig 5napot hogy hogy vissza menöleg jár e valamilyen segély

hunvasi # 2019.08.29. 14:05

Üdv,

Jelenlegi munkahelyemet elhagyom szept. 20-szal.
Új helyen kezdek Okt. 1-gyel, amelyre a szerződést ma már aláírtam.

Igényelhetem az álláskeresési járadékot a két dátum közötti időszakra?
Igényelhetem a fennmaradó időtartamra járó juttatást Okt. 1 után?

A kormányablak szerint le kell adni az új munkaszerződést, amin ugye rajta van, hogy ma írtam alá, de a munkaviszon csak Okt. elsején kezdődik és nem láttam leírva, hogy a megkötés dátuma vagy a munkaviszony kezdetének dátuma a mérvadó.

Előre is köszönöm a válaszukat.

aprilismajus # 2019.08.29. 14:35

Kedves Hunvasi, ha Ön álláskereső - az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette és egyébként a feltételeknek megfelel, akkor kérheti az ellátást. Ha munkaviszonyban fog állni, akkor már nem lesz jogosult az álláskeresési támogatásra.

hunvasi # 2019.08.29. 15:55

Kedves aprilismajus!

Köszönöm a válaszát.
Ezeket olvastam, de a feltételek számomra nem elég egyértelműek, ezért tettem fel a kérdést.
Szept 20 és Okt 1 között NEM lesz munkaviszonyom, de már lesz aláírt szerződésem, ami Okt1 től lesz érvényes. A feltételekből nem derül ki, hogy az most kizáró ok vagy nem.

Ha az, akkor megmondom a cégnek, hogy töröljék a szerződést és kössük újra szeptember 30.-án, szóval gondot nem okoz, csak az a kérdés, hogy kell e vele foglalkozni vagy maradhat így.

Poporcsin # 2019.09.09. 11:41

Üdv!
Érdeklődnék, hogy ha munkaviszony megszűnését követően csak néhány napra jelentkezem be a munkaügyi központba, mint álláskereső, és minden jogosultsági feltételnek megfelelek, akkor a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatást megigényelhetem, ha néhány napon belül lesz új határozatlan idejű munkaviszonyom? Van minimális idő, amit álláskeresőként kell tölteni?

ErikŐszi # 2019.09.13. 11:46

Jó napot! Álláskeresési járadékra vagyok jogosult július 15.-től. Július 29- én munkába léptem, de az ügyintézőnek nem szóltam, csak augusztus 1-vel. Ők már elutalták a pénzt, így 3 napra jogtalanul kaptam meg a járadékot, így azt követelik vissza. Aug. 8-al leszámoltam, mert nem tetszett a munkahely. Bevittem a szerződést meg mindent, és kértem az újbóli folyósítást. Ezt csak akkor fogják utalni megint, ha visszafizettem a követelésére került összeget, vagy ezt Ők vonják majd le az aktuális összegből, ami a 8-ika utáni időszakra jár?

koppany1919 # 2019.10.03. 14:44

"Az álláskeresőként nyilvántartott ügyfelek
a munkaügyi kirendeltség felé történő bejelentési kötelezettség nélkül
folytathatnak az egyszerűsített foglalkoztatás körébe eső kereső tevékenységet álláskeresési nyilvántartásuk és álláskeresési ellátásuk folyamatos megtartása mellett."
Ez 2019-ben is ugyan így igaz, tehát tájékoztatási kötelezettség sincs ilyen esetben (mert úgy tudom, hogy az van sajnos!), vagy csak bejelentési kötelezettség nincs?