Munkajogi kérdések.

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
újabb elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2020.05.29. 08:20

Ízlés kérdése.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.29. 10:10

Persze, mint a diktatúra és a hetente háromszor (most már tényleg és végleg) megszűnő sajtószabadság.

drbjozsef # 2020.05.29. 11:06

Mondom, ízlés kérdése.

Szerintem a demokrácia hiánya nem egyenlő a diktatúrával. De ha neked csak ez a kettő van, akkor igen, még demokrácia van.

Márpedig itt akkor szűnt meg a demokrácia (legkésőbb), amikor friss kigyúrt rövid hajú fiatalok csoportosan mentek népszavazást beadni, és ennek nem lett következménye.

drbjozsef # 2020.05.30. 18:46

Nemzetgazdasági érdekből 24 hónapos munkaidőkeret, azért az már nem smafu.

határozottstátusz # 2020.05.30. 22:16

Szeretnék véleményt kérni. Egy nagy cégnél határozott státusszal foglalkoztatnak. Amikor felvettek fix naptári napra jelölten 1 éves státuszt kaptam. Akiket a cégen belül ugyanarra, vagy akár más területre röviddel előttem és ebben az egy évben utánam felvettek, őket is egy évre, naptári nap szerint (tehát nem szülés miatt távollevő helyére) alkalmazták. Amikor letelt a státuszom, újra egy évre hosszabbították meg, ahogy a többiekét is tudomásom szerint. A cég hosszú évek óta, stabilan működik. Indoklást nem kaptunk, tudomásunk szerint meg vannak elégedve a munkánkkal.Azt tudom, hogy esetemben félnek az esetleges gyermekvállalástól, mivel stabil kapcsolatban élek -és már többször rákérdeztek a terveinkre-, de ugyanígy alkalmazták férfi kollégámat is. Fizetési változás nem történt az új státusszal sem az én, sem a többiek esetében. Akik több éve ott dolgoznak, határozatlan státuszon vannak, tehát ez az elmúlt években lett szokás. Most azt olvastam, hogy az Mt.-ből bár kivették, de a joggyakorlat szerint tiltott az ilyen láncolatos szerződés, amennyiben nem indokolja a munkáltató és a munkavállaló jogos érdekét sérti és volt olyan eset, amikor a határozott státuszt a bíróság határozatlannak minősítette. Én szeretnék továbbra is itt dolgozni, ezért nem akarok botrányt, de sok negatívum jár a határozott státusszal, pl. hitelintézés, szabadságok kivétele, mivel az év elején csak időarányosan számítják meg, stb. Kérdésem, hogy mennyire jár el jogszerűen a cég és mit tehetnék? A pandémiás helyzet indok lehet arra, hogy idén is határozott státuszt kapjon mindenki? Köszönöm

veracska-x # 2020.05.31. 08:36

Egy tanár esetében a koronavírus mint indok elegendő az érettségiről való teljes távolmaradásra?

Kíváncsi vagyok erre jogász szemmel.

Márc 13 óta tart a sulizár, de jún -től vége. Be kell járni, órák nem lesznek, de felzárkóztatás felügyelet igen. Ez nem kívánságműsor, aki tanár egy iskolában annak munkavállalói kötelezettsége megjelenni. Elvileg.
De ezzel nincs vége mert ott volt azt írásbeli érettségi,ahol a tanárok be voltak osztva felügyeletbe. És be kellett (VOLNA...) jönnie.
És ott lesznek a szóbelik (mert lesznek! igen, lesznek....) ahol ugye felügyelőként vizsgatagként vagy akár kérdezőként meg kell(ene) jelennie.

És a szóban forgó tanár erre az összesre azt mondja hogy NEM. Nem megyek be. Nincs érettségi ügyelet, nincs felzárkóztató óra, nincs vizsgáztatás. Részemről NEM. Mert nem megyek be.
És minderre az indoka. Vírus. Ő fél. Ő ennek nem teszi ki magát. Ő nem jön.
És nem is jön! Már három hónapja nem tette be a lábát a suliba, nem volt érettségin nem volt sehol. Nem is fog bejönni, nem a levegőbe beszél.

A kérdésem annyi: ezt miért fogadja el tőle a munkahely? Miért nem rúgják ki fegyelmivel azonnali hatállyal munkáltatói utasítás megtagadásáért?

Mi az hogy egy tanár közli őt nem érdekli az érettségi ő be nem jön? És elnézik neki???

Egy jogi fórumon mit írnak erre az egészre?

Köszönöm

drbjozsef # 2020.05.31. 09:23

veracska-x,

Viszonylag egységes volt a jogértelmezés abban, hogy vészhelyzet alatt is _pusztán_ a vírustól való félelem nem alapozza meg a munkába állás megtagadását. Aki nem veszi fel a munkát egyéb, releváns ok nélkül, azt elbocsáthatja a munkáltató akár azonnali felmondással is.

A lényeg a fenti bekezdésben : elbocsátHATja.

Miért gondolod, hogy kötelező kirúgni valakit? Majd a munkáltató eldönti mit akar.

A jog, meg a munkajog is olyan, hogy mindent szabad, amit a törvény kifejezetten nem tilt, és a nem kógens rendelkezésektől is minden további nélkül eltérhetnek a felek közös megegyezéssel. És a legtöbb ilyen.

Miért fáj neked, hogy valakit nem rúgtak ki, aki fél a vírustól? Neked kellett helyettesítened? Nem fizették ki?

veracska-x # 2020.05.31. 09:33

"Miért fáj neked, hogy valakit nem rúgtak ki, aki fél a vírustól? Neked kellett helyettesítened? Nem fizették ki?“

  1. Szerinted mégis ki helyettesíti? Az aki ott van. Én. Én is.
  2. Kifizetik? Hát szerinted? A közoktatásban? Dehogy fizetik ki.... Isten fizesse meg alapon megy.
  3. És felteszem a kérdést ha ezek szerint mégis elfogadható indok ez, akkor ha ÉN jún 14-én a kitűzött szóbeli érettségi reggelén betelefonálok hogya jajjjj nem megyek mert félek a vírustól, akkor azt tőlem is el kell fogadják? Hát ha mástól elfogadták.... és akkor be is dőlt az érettségi mert 1 szem szakos tanár vagyok... Jó lesz akkor így?
  4. És ez a fő: ha valaki nem jár be nem dolgozik nem ügyel nem érettségiztet az A SEMMIRE kapja a bért? Hát nem csinál semmit. Mire vesz fel bért?
Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.31. 09:58

„24 hónapos munkaidőkeret, ”
Olyan pont nincs. Hat hónap vagy 26 hét [Mt. 94. § (2)] - az is csak viszonylag szűk körben. Vagy 36 hónap - kollektív szerződésben. Meg akarod védeni a munkavállalót a szakszervezettől?

(A "nemzetgazdasági érdek kifejezést az Mt. nem is használja.)

drbjozsef # 2020.05.31. 11:08

Látom, nem követed az aktualitásokat...
(igaz, még csak benyújtva, de demokráciánk fellegvára és pillére, a felelős önálló és pluralista parlament talán-talán meg fogja szavazni)

steffl1 # 2020.06.01. 12:03

Tisztelt Hozzáértők,Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni a vírus miatt! Karbantartó vagyok határozatlan szerződéssel. Már 6 éve. A minap jött a vezetőség és elénk raktak egy kölcsönös határozatlan idejű szerződésmódosítást , ami arról szól,hogy heti 34 órát kell ledolgozni a bérünk 85%-áért. Így elvesztettük a másodállásunk (vállalkozói), és elvesztettünk a mozgó bérünket és bevezetik a munkaidőkeretet. Továbbá a szabadságot is csak 6-7 órával számolják el, nem igazából lehet tudni , hogy mennyivel. Nincs szakszervezet sem munkástanács. A karbantartást pedig nem termelői, hanem szellemi állományba rakták. A termelői ágazatnak állami támogatást kértek ,és meg is kapták. Míg ők otthon vannak mi csináljuk a számunkra nem ismertettet feladatokat amire nem is vagyunk kiképezve.
A kérdésem az lenne: Ha megvan a heti 34 óra munkaidő , lehet másnapra túlóráztatni?
Mégis bevállalnám mennyit kellene fizetni a cégnek?
Előre is köszönettel: Mi dolgozni akarunk nem lopni,csak jó lenne ha valaki közölné velünk a szabályokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.01. 12:34

Azt mondtad, munkaidőkeret. Munkaidőkeretben csak a végén lehet tudni, volt-e "túlóra", közben nem. (Gondolom, nem egyhetes munkaidőkeretet hirdetnek.)

steffl1 # 2020.06.01. 12:54

Tisztelt Kovács Úr!

Heti 34 órában határozták meg , ami egy 1 évig tart!
Ez van a Módosított szerződésben!

drbjozsef # 2020.06.01. 17:14

steffl1,

Ez azt jelenti, hogy 1 évig beoszthatnak egyenlőtlenül, (akár úgy, hogy két hétig nem dolgozol, aztán hetekig "túlórázol" is), de ez nem túlóra, csak azt kell nézniük, hogy 1 év múlva meglegyen a heti 34 óra átlag. Ha az megvan, akkor nincs túlóra. Természetesen a pihenőidőre, pihenőnapokra vonatkoznak azért szabályok, de elég "összevissza" be tudnak így osztani, ha akarnak.

A munkaidő keret az ilyen.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.01. 19:19

(A munkaidőkeret alkalmazása nem szerződés kérdése. Kihirdetik, és kész.)

steffl1 # 2020.06.02. 14:05

drbjozsef!
Milyen szabályok vonatkoznak a pihenőnapokra?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.02. 14:47

50. A munkaidő-beosztás szabályai
96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
(2) A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
(3) Kötetlen munkarend esetén

  1. a 93-112. §-ban, valamint
  2. a 134. § (1) bekezdés a)-b) pontban

foglaltakat - e bekezdés kivételével - nem kell alkalmazni.
(4) A munkavállalóra az 53. § szerinti foglalkoztatás esetén a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó.
97. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(2) Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be.
(3) A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató

  1. a munkaidőt a napi munkaidőtől,
  2. a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől,
  3. a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől

eltérően osztja be.
(4) A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(5) A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
98. § (1) A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.
(2) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (2)-(4) bekezdése, a 94. § és a 95. § megfelelően irányadó.
(3)
99. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet.
(2) A munkavállaló beosztás szerinti

  1. napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
  2. heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra

lehet.
(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti

  1. napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
  2. heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra

lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A megállapodás felmondása esetén a munkavállalót - a 6. és 7. §-ban foglaltakra figyelemmel - jogellenesen hátrány nem érheti.
(4) A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
(5) A munkavállaló beosztás szerinti

  1. napi munkaidejébe a 107. § a) pontban meghatározott,
  2. heti munkaidejébe a 107. §-ban meghatározott

rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(6) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
(7) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát

  1. a 94. § (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott időszakon, vagy
  2. ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint - tizenkét hónapon

belül átlagban kell figyelembe venni.
(8) A 102. § (5) bekezdése szerint meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál - munkaidőkeret hiányában - a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a (2) bekezdés b) pont és a (3) bekezdés b) pont nem irányadó.
100. § A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása
101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő

  1. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  2. az idényjellegű,
  3. a megszakítás nélküli,
  4. a több műszakos tevékenység keretében,
  5. a készenléti jellegű munkakörben,
  6. a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  7. társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
  8. külföldön történő munkavégzés során, valamint
  9. a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
(2) Az (1) bekezdés a) pont tekintetében a 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.
(3)
102. § (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
(2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetben osztható be.
(3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

  1. a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  2. baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

(4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.
(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy - legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.02. 14:49

És még:

54. A heti pihenőnap
105. § (1) Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

  1. a megszakítás nélküli,
  2. a több műszakos,
  3. az idényjellegű tevékenység

keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
(4) Havonta legalább egy heti pihenőnapot - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - vasárnapra kell beosztani.
55. A heti pihenőidő
106. § (1) A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.
(2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén - az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Ilyen egyszerű.

steffl1 # 2020.06.02. 16:51

Köszönönöm válaszát , ezt a pihenőnapomon átolvasom!

Aanasztáziaa # 2020.06.02. 18:41

Tisztelt Uram/Hölgyem,

Az új munkáltatóm áthelyezéssel kikért. Jelenlegi munkáltató húzza, halasztja, megakasztja mindennel, hogy kiadjanak. Több mint egy hónapja lapul az áthelyezésem náluk. Ha az utolsó napon sem kapom el, ( már vádolnak hamis dolgokkal is) mit tudok tenni?
Munkaügyi Bíróság fel tudja-e szólítani a dokumentumom kiadására? Ha kényszerítenek a szabadnapok ledolgozására, megtehetik-e?
Hogyan kell a folyamatot elindítani a Munkaügyi Bíróságon? Milyen hosszú a folyamat, hiszen az új munkáltatóm így is 2 hónapot kell, hogy várjon rám?

Köszönettel.
Anonim

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.02. 19:54

Az áthelyezés egy háromoldalú megállapodás. Ha a háromból valaki ellenzi, akkor nincs áthelyezés.

Joky5 # 2020.06.05. 05:59

Tisztelt Uram/Hölgyem/

Adott egy telephely ami 24h felügyeletet igényel! 12h műszak beosztásban éjjel nappal egy emberrel műszakban!
Na most ugyebár 12h munkában 2 pihenő idő jár,ki venni nem lehet mert ugyebár a telephelyet nem lehet otthagyni,tehát pihenő időben is ott tartózkodom és pihenő időben is munkát végzek! Munkáltatóm még is levonja a pihenőidőt,és még hogy meg legyen a havi órakeretem le is dolgoztatja velem 8h műszakban a 12h műszakon kívül!!! Jogilag ez rendben van így? Hogy vegyem ki a pihenőidőmet ha csak egyedűl vagyok 1 állandó felügyeletet igénylő telephelyen? És ugyan ez van éjszaka is! Válaszukat előre is nagyon köszönöm!!

Sinnike90 # 2020.06.05. 08:17

Tisztelt Hölgyem,Uram!
A kormánytisztviselőknek 06.01-től olyan szabadság változást vezettek be, hogy a szabadság 8 órát foglal magába. A munkaidő 8 óra 30 perc, így ha hétfőtől csütörtökig elmegy szabadságra, akkor minden nap után + fél órát le kell dolgozni. Illetve a munkaszüneti napokon is + fél órát kell dolgozni. Jogosan vezették ezt be???

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.05. 09:28

Hol vezették ezt be?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.05. 09:29

(Különben rendkívül zavaros - köztisztviselőhöz méltatlanul zavaros - amit írsz. Például munkaszüneti napon, tehát amikor nem is dolgozik az a köztisztviselő, hogyan tudna "többet dolgozni"?)