Munkajogi kérdések.


drbjozsef # 2020.09.02. 09:55

Feltételezve a 3 műszak értelmét, hogy a 24 óra ki legyen töltve három 8 órás műszakkal, nem látom a munkaközi szünet helyét.

Már persze, ha nincs átfedés a műszakok között, ami logikus lenne, de a „ tehát hét közben nem tudja ledolgoztatni a kajaszünetet” kitétel alapján ez sem lehet.

Kitti904 # 2020.09.02. 11:45

Üdvözlöm!

Engem az érdekelne hogy van egy gyermekem akivel gyeden vagyok de várandós is vagyok és gyed lassan le jár és után kérném az állományba való visszavételemet gyes mellet, de ahogy vissza vesznek azon a napon el mennék Táppénzre is a terhesség miatt, és az lenne a kérdésem hogy lehet e egy időben menni mindkettőre az az hogy vissza vegyen állományba gyes mellet például 09.10 napon és ezen a napon táppénzre is menni?

Válaszát várom!

Üdvözlettel Kitti.

Mandika # 2020.09.03. 20:22

Munkáltatóm közölte, hogy a személyi anyagomból hiányzik a személyi igazolványom TAJ-kártyám, adókártyám és lakcímkártyám másolata. Több éve dolgozom, tehát az adatokat ismerik. Van joguk ezeknek az iratoknak a színes másolatát elkérni?

rigoz # 2020.09.03. 21:09

@Mandika: Nem, nincs. Ezen iratok bemutatását kérhetik, de arról másolat nem készíthető, mivel sérti az adatminimalizálás követelményét.

Bár szerintem ebből egyébként okszerűen csak az adókártya (amennyiben volt adóazonosító jel változása vagy adószáma jött létre stb.) vagy a TAJ-kártya bemutatása lehet a munkáltatónak releváns, bár kérdeznék vissza, hogy akkor eddig a járulékokat, az adókat hogy vallották be?

No, ha meg sikerült, akkor meg nem kell ficeregni..

Persze ezek elvi dolgok, gyakorlatban nem biztos, hogy érdemes ficeregni, persze...

Ha úgy érzi adatvédelmi jogaiban és szabadságaiban megsértették, bejelentéssel vagy kérelemmel fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatósághoz (1125. Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, telefonos/személyes ügyfélfogadás: kedd és csütörtök 9-12, 13-16 óráig).

Bejelentést bárki tehet, a kérelmet viszont csak az érintett (akit jogsértés követlenül) ért terjeszthet elő, határozottan megjelölve, hogy miért és milyen intézkedést kér és a rendelkezésére álló bizonyítékokat csatolni kell a kérelemhez.

Adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem kizárólag írásban, postai úton, személyesen vagy postai úton tehető, illetve a hatóság az ügyfél kérelmét, amennyiben a hatóság székhelyén, ügyfélfogadási időben előadja, jegyzőkönyvbe veszi.

Adatvédelmi hatósági eljárásban a hatóság utasíthatja az adatkezelőt a jogellenes magatartástól tartózkodásra, a jogsértéssel keletkezett dolgok megsemmisítésére, a jogsértő állapot megszüntetése érdekében, illetve a jogkövetés érdekében kötelezéssel is élhet, továbbá - kizárólag hivatalból eljárva - adatvédelmi bírságot szabhat ki.

A hatóság ügy érdemében hozott határozata vagy az eljárást megszüntető, illetve a kérelmet visszautasító végzés ellen a kérelemre indult eljárásban az adatkezelő és az érintett, mint ügyfelek egyaránt a döntés közlésétől számított 30 napon belül, jogi képviselő útján a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel a döntés ellen közigazgatási pert indíthatnak. A per illetéke 30.000Ft, melyet előzetesen megfizetni nem kell ,annak viseléséről ítéletében vagy a pert lezáró döntésében a bíróság utóbb dönt azzal, hogy azt főszabály szerint a pervesztes fél, nem érdemi döntés esetén a felperes viseli.

Adatvédelmi hatósági eljárásnak - akár a bejelentés alapján folytatott vizsgálat folyományaként - hivatalból is helye van, ez esetben az érintett viszont abban nem vesz részt ügyfélként, így a hatóság döntésének lényegéről értesítik csak, azzal szemben közigazgatási pert nem indíthat azonban.

Végül rá kell mutatni arra, hogy a munkavállalót adataiban bekövetkezett valamennyi változást 15 napon belül a munkáltatónak be kell jelentsen a helyes adminisztrálás, valamint a munkáltatót, mint adatkezelőt terhelő pontosság követelménye miatt is.

A munkáltató ennek elmaradása esetén fegyelmi büntetést is alkalmazhat, sőt felmondással is élhet.

Mandika # 2020.09.07. 12:13

@rigoz Köszönöm. Hát igen, a gyakorlatban nem érdemes ficeregni, ahogy írtad is. Az ügyintéző csak annyit mondott, hogy ő ezt az utasítást kapta. Egyébként az állás jó, a főnökök rendesek, nem ellenkeztem tovább. Csak nem értem, most se, mire jó ez nekik.

drbjozsef # 2020.09.07. 17:08

?

Nem diktálom, odaadom, írja le róla. Ha azt elrontja, akkor miért ne rontaná el egy fénymásolatról?

Szóval a másolásra ez nem releváns válasz.

rigoz # 2020.09.07. 17:43

Az adatvédelmi hatóság következetesen "üldözi" az okmánymásolást, mivel súlyosan sérti az adatminimalizálás követelményét, mely a GDPR egyik legfőbb alapelve, de egyértelmű alapelv az Infotv. 4. § (1)-(4) bek.-ei értelmében is...

Kati64 # 2020.09.08. 19:09

Szervusztok!
Hamarosan megváltozik a közalkalmazotti jogviszonyom és munkavállaló leszek.
Megkaptam a cégemtől a új szerződésem tervezetét és azt kérik irjak alá egy nyilatkozatot is szept 14-ig, jóval a szerződés aláírásának határideje előtt, mert az okt 31.
A nyilatkozatban két választási lehetőséget kínálnak fel.
Az első az, hogy el kívánom fogadni a szerződést, minden szükséges jogi tájékoztatást megkaptam és nem cselekszem kényszer alatt.
Azt szeretném megtudni, mi jelentené azt pl. egy munkaügyi per esetén, hogy kényszer alatt cselekszem.
A helyzet egyértelmű, ha nem fogadom el a felkínált szerződést, megszűnik a munkaviszonyom. Viszont senki nem kényszerít semmire, ha nem tetszik az ajánlat szabadon elmehetek. Jól gondolom, hogy az, hogy az én élethelyzetem nem teszi lehetővé hogy elmenjek, nem számít kényszernek?Milyen kritériumoknak kellene teljesülnie ahhoz, hogy egy per esetén jogosan hivatkozhassak kényszerre?
Köszönöm, ha segítetek tisztán látni!

rigoz # 2020.09.08. 23:49

Kényszer hatása alatti cselekvésről - polgári jogi vonatkozásban - és abból fakadó semmisségről akkor lehet szó, ha bizonyosságot vagy legalábbis kellő valószínűséget nyer az, hogy zsarolással, más jogtalan hátránnyal való fenyegetés hatálya alatt állva az ellenérdekű fél (munkáltató) vagy harmadik fél által tett olyan jognyilatkozatot (ment bele abba, amit a munkáltató akart), amelyet egyébként nem tett volna, mivel e kényszer elhajlította, jogellenesen befolyásolta az akaratát.

Ezt azonban Önnek kell alapvetően bizonyítani, valószínűsíteni, de felmerülhet a lehetősége, hogy állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzet feltételeinek fennállása esetén kérelmére erre a munkáltatót kötelezze, mint elleérdekű felet a bíróság.

Állítási-bizonyítási szükséghelyzet akkor állhat fenn, ha a bizonyításra kötelezett, abban érdekelt fél valószínűsíti, hogy az általa bizonyítandó tényre vonatkozó bizonyítékkal Ő nem, csak az ellenérdekű peres fél rendelkezik.

Ebben az esetben a bíróság - amennyiben e szükséghelyzet fennállását megállapítja - felhívja az ellenérdekű felet, hogy az ilyen bizonyítékait annak terhével tárja elő, hogy amennyiben arra nem kerít sort vagy az nem alkalmas annak kimentési bizonyítására, hogy jogszerűen járt el a keresettel érintett körben, akkor azt a terhére értékelve, a jogsértést - vélelmezendő - megállapítja és marasztalja.

Fontos, hogy

A kényszer hatása alatt való cselekvésből fakadó nyilatkozattétel semmissége a Ptk. 2:9. § (1) bek.-e szerinti relatív-eseti semmisség jogintézményéből invoválódik részben egyébként, mely passzus szerint Semmis a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat. Ilyennek tekintendő az érintett érdekeit sértő, általa pillanatnyi belátás hiányában, beszűkült tudatállapota, pillanatnyi mentális zavara folytán tett jognyilatkozat.

Ezt azonban szigorú szakértői bizonyítással kell és lehet igazolni egy perben. Azonban a kényszert sem könnyebb bizonyítani, főleg, ha nem voltak tanúk vagy azok meg vannak félemlítve...

A munkaviszonyt a leírtakra hivatkozással joga van akár azonnali hatállyal is felmondani - de annak per esetén való kellő igazolása, hogy a megjelölt ok valós, Önt terheli alapvetően, a részletezett állítási-bizonyítási szükséghelyzet bíróság általi megállapítottsága hiányában, amit egyedileg lehet elrendelni az Ön arra irányuló kifejezett kérelmére -, de azzal óvatosnak kell lenni.

Illetve a munkavállaló a munkaviszonyt felmondással bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

Munkavállalói - nem azonnali hatályú - felmondás esetén nem jár viszont végkielégítés, illetve 30 napos vagy a munkaszerződésben, illetve a kollektív szerződésben, valamint a munkaviszonyra irányadó más szabályban, szabályozóban, illetve megállapodásban kikötött mértékű felmondási időt teljes egészében köteles - a felek eltérő megállapodása hiányában, bár akkor már közös megegyezéssel való munkaviszony-megszüntetésről beszélnénk - ledolgozni.

rigoz # 2020.09.08. 23:49

Valaki valamire kényszerítése egyébként bűncselekmény is, ami miatt az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságon bárki tehet feljelentést, így Ön is.l

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.09. 05:17

Ennyit szövegelni a semmiről!
Szóba sem jön itt a kényszer. (Még a fenyegetés se.)

rigoz # 2020.09.09. 05:55

Ahogy vettem a kérdés is elvi jellegű volt, így a válasz is az. :)

Jogi0223 # 2020.09.09. 13:11

Üdvözlet mindenkinek!

Olyan kérdésem lenne,hogyha a cégem nem fizeti ki időben a béremet, vagyis egyáltalán nem is fog fizetni. Akkor erre hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatok.

Előre is köszönöm a választ!

drbjozsef # 2020.09.09. 13:53

Jogi0223,

A fizetés késedelme csak akkor alapozza meg az azonnali felmondást, ha az rendszeres és jelentős mértékű. Egy-két nap nem. Ha csak egyszer késik egy-két hetet, az sem.

Ha 3-4 hete nem fizet, többszöri felszólításra sem, az már megalapozhatja.

Jogi0223 # 2020.09.09. 15:50

Köszönöm szépen a választ!

Eddig nem volt baj a fizetéssel!
Igazából annyi a lényeg,hogy fizetésképtelen a cég, tehát nem fognak fizetést adni a dolgozóknak. Hivatalos bejelentés erről még nem érkezett, se a dolgozók felé, és elvileg hivatalos céginformációknál sem lehet róla találni semmit sem. Vagyis igazából nem lehet tudni hogy mégis mi lesz. Nulla tájékoztatás a dolgozók felé. Holnap van a bér fizetési határidő. Így mivel nem lehet tudni mi lesz elgondolkodik az ember a felmondáson(azonnali hatállyal a fizetésre hivatkozva(de akkor ezek szerint ez nem opció). Kérdés hogy akkor mi lenne a jó megoldás? Megvárni hogy mi lesz az egészből? Csak hát addig sincsen fizetés, és már a szeptemberben is benne vagyunk. Ráadásul még végkielégítés is járna elvileg. Tudom,hogy ez komolyabb munkajogi téma, csak hát tanácstalan az ember!

drbjozsef # 2020.09.10. 04:47

Most nem nagyon tehetsz semmit.

Ha felszámolásra kerülne a cég, a fizetésetek akkor sincs veszélyben, igaz, feltehetőleg több havi késedelemmel juthattok csak hozzá, végső esetben a bérgarancia alapból.

Talán kommunikálni kellene. Kérdezd meg, mi a terv.

wers # 2020.09.10. 04:55

Miért akarsz felmondani? Főleg rendkívülivel! Mondjanak fel ők, vagy egyezzetek meg.

Ha nem mondanak fel járjatok be szépen dolgozni, max azt mondják nincs munka. (közben lehet keresgetni másik munkahelyet, akár szerződést is köthetsz)

Tudom,hogy ez komolyabb munkajogi téma, csak hát tanácstalan az ember!

Igen. Ügyvéd többet tudna segíteni.

Jogi0223 # 2020.09.10. 08:40

A rendkívüli felmondás azért jött szóba nálunk,mert egyrészt már elegünk van a cégből meg a dolgaiból. Illetve mivel mi is látjuk a leépülési folyamatokat,illetve a nem kifizetett bérek és volt egy nem hivatalos fizetésképtelenség bejelentés. Gondoltuk ha nem fizetnek időben, akkor erre lehet alapozni(de akkor a leírtak alapján nem igazán).
A cég részéről semmilyen megkeresés nem jött a felmondásokkal kapcsolatban.
Mivel nem érkezett semmilyen hivatalos tájékoztatás irányunkba így sajnos csak találgatunk hogy vajon mi lesz. Senki nem tud érdemleges választ adni ez ügyben bent.
Így persze,hogy kétségbe van esve mindenki, hiszen nincs bér, plusz időarányosan szabadság is van, illetve végkielégítés is járna.
Ugye ezért sem mindegy hogyan mond fel a dolgozó/munkáltató.
És hogy egyáltalán majd minden problémának, és papírnak magunknak kell majd utána járni.
Ami nem kevés utána járás.

wers # 2020.09.10. 09:43

Én várnék, akkor lenne sürgős a döntés, ha találnék másik munkahelyet.

Nagyon kicsi az esély, hogy megállna ebben a helyzetben a rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről, így ha te mondasz fel biztosan rosszabbul jársz, mintha a munkáltató mond fel. (végkielégítés felmondási idő.) Ha felmondotok akkor sem juttok előbb a fizetésetekhez.

Ilyenkor szerintem a munkáltató sem nagyon tudja, mit kellene tennie.

futóka # 2020.09.11. 13:17

Üdvözlöm!

Csoportos leépítéssel szűnik meg a munkaviszonyom, a vírus sajnos az ágazatot majdnem nullára zúzta. A cégnél több ágazat van, a területünkün hárman dologztunk, plusz a csoportvezető. Mindannyian ugyanazt a munkát végeztük, a szerződésünkben melléklet rögzíti a munkaköri leírást, amely betűre egyezik mindhármunknak. A munkakőr megnevezése kettőnknek egyezik, a harmadik kollégánál eltérő. A leépítésem oka a "munkaviszonyom megszűnése"- ezt írásban is megkaptam.
A leépítéskor kiküldött tájékoztatóban szerepelt, hogy 16 éven aluli gyermeket egyedül nevelőt lehetőség szerint nem küldenek el.A csoportunkból én vagyok a legidősebb, a munkaerő piacon korom miatt "leírt" munkavállaló.
Kérdésem, hogy ez jogilag rendben lévő a munkaviszony megszűnésre hivatkozni, amikor ketten ugyanazt a munkakürt látják el? vagy csoportos leépítés esetén a bíróság (esetlegesen) nem vizsgál egyéb körülményt, csak a csoportos leépítés szabélyainak helyes lépéseit? ez utóbbi abszolut nem kifogásolható, mindent betartottak.
Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.11. 14:28

Szerintem reszelgesd még egy kicsit ezt a kérdést.

drbjozsef # 2020.09.11. 15:56

futóka,

Szerinted, ha volt eddig X munka, most meg van X/10 mennyiségű munka, akkor ne lehetne elbocsátani néhány dolgozót, akinek már nem jut feladat?
Mindenkinek csak heti egy napot kellene dolgozni, ahelyett, hogy egy ember dolgozik 5 napot?

Persze hogy jogszerű.

a munkaviszony megszűnésre hivatkozni

Ezt azért nem ártana pontosítani, mert így nincs értelme.

futóka # 2020.09.11. 16:30

Valóban nem helyesen írtam, a felmondás oka: a munkakör megszűnése, emiatt írtam le a csoportunk helyzetét.
A munkakör nem szűnik meg, hiszen mások ugyanazt látják el.

rigoz # 2020.09.11. 18:07

A felmondási ok valóságnak megfelelősége munkaügyi perben vitatható.

A munkaügyi pert a munkavállaló 30 napon belül indíthatja meg - amennyiben a felmondó levél az erre vonatkozó tájékoztatást tartalmazta, egyébként 1 éven belül - a munkavégzés helye szerint illetékes törvényszék előtt.

A felmondási ok valósságát vita esetén a munkáltató köteles bizonyítani.

További szükséges tájékoztatást konkrétumok híján adni nem áll módomban és az nem is feltétlen az Én tisztem, valamennyi járásbíróságon működő ún. panasznapon készséggel segítenek a jogi képviselő nélkül eljáró felek részére keresetük jegyzőkönyvbe vételével és a szükséges általános jogi tanácsok megadásával.

Az ügybéli peres képviseletre és akár okirat-szerkesztésre és tanácsadásra, így irattanulmányozásra és a kereset elkészítésére is az arra rászorult részére a lakhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztálya kérelmére jogi segítségnyújtás igénybevételét engedélyezheti.

A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni.

Munkaügyi perben a munkavállalót kérelmére munkavállalói költségmentesség illeti meg, ha a jogvitával érintett munkaviszonyból származó havi jövedelme a kb. 450.000Ft-ot nem haladta meg a jogvitával érintett cslekemény megvalósulását megelőző vagy a munkaviszony megszűnését megelőző évben. A munkavállalói költségmentességben részesülő a peres pártfogó ügyvédi képviselet díjának állam általi viselésére is jogosult (amennyiben pervesztes lesz, egyébként abban ellenfelét marasztalják).

futóka # 2020.09.11. 18:19

Kedves rigoz!

Nagyon köszönöm a részletes választ!
Szép estét!