Kovács_Béla_Sándor
2024.01.03. 06:18
„a távolmaradás okáról. (baleseti táppénz)”
Arról azért szokott tudni a munkáltató külön értesítés nélkül is. Vagy úti baleset?
Munkajogi kérdések.
Majordomus
#
2024.01.02. 21:35
"verba volant scripta manent"
Munkáltatóval csak írásban kommunikálunk (szó elszáll).
Igen. Kézhezvételtől.
1ügyfél
#
2024.01.02. 19:50
Kedves Fórumozók!
Kérdésem: rendkívüli felmondás indoklásában és egyben ok-ként is az került megjelölésre, hogy a munkavállaló nem tájékoztatta munkáltatóját a távolmaradása okáról. A valóság az, hogy több telefonbeszélgetés is történt a távolmaradás okáról. (baleseti táppénz)
A felmondásnak van formai, tartalmi követelménye? A 30 napos határidő, amin belül bírósághoz lehet fordulni, a kézhezvételtől számítódik?
Segítő válaszokat megköszönve
Kovács_Béla_Sándor
#
2024.01.02. 15:42
Doktor, amit hivatkozol egy furcsak szabály: egyfajta üres halmaz; lényegében nincs mikor alkalmazni. Ugyanis a munkaszerződést nem lehet egyoldalúan módosítani - a munkavégzés helyét sem. Így önmagában az üzemi jogutódlás nemigen tudja az "irányadó munkafeltételeket lényegesen és hátrányosan" megváltoztatni, hogy amiatt fel lehessen mondani.
(A jogellenes, egyoldalú munkaszerződés-módosítást viszont már fogadták el azonnali hatályú felmondási okként.)
drbjozsef
#
2024.01.02. 11:31
Tecumseh,
Az átadás-átvétel esetén az Mt. 40.§-át kell alkalmazni.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
HA a a munkaviszony fenntartása számodra aránytalan sérelemmel járna a jogutódlás, és a munkaviszony feltételeinek változása miatt, akkor felmondhatsz rendes felmondással, de jár a végkielégítés és a felmondási idő feléről felmentés (mintha a munkáltató mondott volna fel). Nyilván pontosan nincs definiálva az "aránytalan sérelem". Ha az utazás fél órával több naponta, az nyilván nem az, ha egy óra helyett négy óra az utazás, az nyilván igen. A kettő között meg sok más körülménytől is függhet (milyen az új helyre a tömegközlekedés például, mennyiben más, mint a régire).
Tecumseh
#
2024.01.02. 10:18
Sziasztok, kérdésem lenne.
Adott "A" nevű cégcsoport, amely megvásárolta "B" és "C" cégeket, hogy létrehozza az "A+B+C" céget. A "B" és "C" cégek dolgozói jogutódlással átkerülnek az új cégbe.
A "B" cêg telephelye megszűnik, az ott dolgozók az "A" és a "C" cégek telephelyein folytathatják a munkájukat, eltérő feltételekkel (pl több utazás).
Kérdéseim, mint a "B" egyik alkalmazottja:
- szükség van-e szerződésmódosításra? Mivel megváltozik a munkavégzés helye, szerintem igen, de kérnék szépen egy megerősítést/cáfolatot.
- amennyiben igen, de az számomra hátrányos (pl. a több utazás miatt, vagy nem arányos juttatások állnak a többletterhekkel szemben, stb.) és nem szeretném elfogadni, milyen opciók vannak? Jár-e végkielégítés, stb., amennyiben a cég megszünteti a munkaviszonyomat?
- mire kell egy ilyen helyzetben munkavállalóként odafigyelni, ha nem akarok rosszul járni a végén?
Előre is köszönöm a segítő válaszokat!
Üdv.
T.
PapaJoe
#
2023.12.27. 11:29
valamikor
A letiltás a jövedelmednek legfeljebb a fele lehet. A kiskorú gyermek tartása megelőzi a szülőtartást. A körülményváltozások miatt az anyagi teherviselő képességedre való tekintettel kérned kell a szülőtartás korlátozását/megszüntetését.
valamikor
#
2023.12.27. 09:53
Rendben, értem.
Csak először nyitottam egy új topicot, ott senki nem válaszolt.
Utána gondoltam, hogy kiválasztok egyet, de nem tudtam melyikbe tartozhat a téma, ezért írtam inkább kettőbe.
De köszönöm!
Majordomus
#
2023.12.24. 20:52
Elég egy topicban leírni...
valamikor
#
2023.12.24. 07:03
Sziasztok!
Információt és segítséget szeretnék kérni.
Jelenleg 120e Ft gyerektartást és 150e Ft szülőtartást fizetek (közös megegyezésen alapuló) fizetésből történő bírósági döntés általi letiltással.
Év végén megszűnik a cég, ahol alkalmazottként dolgozom és nagyjából 4-5 hónap múlva lesz lehetőségem az "új" cégnél dolgozni.
Kettő közötti időben bejelentkezek a munkaügyi központba és kapni fogom a 177e Ft-os maximális (2024-ben) álláskeresési járadékot 90 napig.
Kérdéseim:
Bejelentsem-e a munkaügyi központnak, hogy gyerek és szülőtartást fizetek vagy sem?
Ha bejelentem, akkor milyen mértékben és melyik tartásdíjat fogják levonni a 177e Ft-ból illetve kapok-e egyáltalán belőle valamennyit vagy az egészet elosztva a kettő között levonják? (nem fedezi teljes mértékben a 177e Ft)
Miután újra elhelyezkedtem a cégnél, ott jelezni fogom, hogy szülő és gyerektartást fizetek, de vajon a cég meg tudja-e nézni valahogyan valahol, hogy van-e elmaradásom ezekben és ha igen (lesz ugyebár), akkor azt haladéktalanul el kell kezdenie visszamenőlegesen pótolni a havi díjakon felül?
Köszönöm!
U.I.: Természetesen a célom, hogy a gyerektartás (ha utólag is), de maradéktalanul nyomon követhetően ki legyen fizetve gyerekem édesanyjának, valamint a szülőtartás az én édesanyámnak.
Cabron_
#
2023.12.21. 11:26
KBS
Ez igaz, de fennállhat az egyenlő bánásmód megsértésének elve, ha két ugyanazon paraméterrel rendelkező munkavállaló esetében az egyiknek felajánl más munkakört, a másiknak pedig nem. Persze csak akkor, ha van 2 üres targoncás állás. Bár tény, hogy az eddig betöltött munkakörre való alkalmatlansággal megszűnik a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, most már állásidőt sem kell fizetni a munkavállalónak, kvázi lóghat is akár a munkaviszonya a levegőben, még csak fel sem kell mondani, majd a munkavállaló felmond. Csak ott van az a fránya dolog, hogy az egyik munkavállalót igen, a másikat nem...
drbjozsef
#
2023.12.20. 08:30
Karcsi11,
Szerintem a "joggal való visszaélés tilalma" kifejezésre is találsz épp elég példát keresővel...
A jogszabályok más területen sem úgy épülnek fel, hogy minden egyes esetre hoznak tiltást vagy megengedést, mert akkor a Ptk kilenc és fél millió oldalas lenne, meg minden más törvény is...
Karcsi11
#
2023.12.20. 08:12
Ezt megtaláltam én is:
„83. § * (1) * A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha
- a munkaviszony megszüntetése
aa) az egyenlő bánásmód követelményébe,
ab) a joggal való visszaélés tilalmába,
ac) a 65. § (3) bekezdésébe, vagy
ad) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött,
- a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, vagy
- a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
”
Az aa) egyértelmű, azon nincs mit magyarázni. Ide tartozik a kismamás példa is. De ha valaki nem lenne képben, akkor elég beírni a Google-be, hogy egyenlő bánásmód megsértése és tömegesen kap magyarázatot. Pl. az AJBH elég hiteles forrásnak minősül. Viszont ab)-be véleményem szerint több minden beletartozhat. Akár bele is lehet magyarázni sok mindent. Éppen ezért lenne jó, ha kicsit konkrétabban lenne megfogalmazva. Erre nem hozna a fentihez hasonlóan egyértelmű találatokat egy keresés.
Majordomus
#
2023.12.19. 20:38
esetleg bíróságon...
drbjozsef
#
2023.12.19. 11:32
Mt.83.§(1)
Karcsi11
#
2023.12.19. 11:25
Gondolom valahol egyértelműen fel vannak sorolva ezek a kivételek. Hol tudom megnézni őket? Kerestem az mt.-ben, de ott nem találtam. Bár lehet rossz paragrafusnál voltam...
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.19. 10:00
„milyen kizáró okok lehetnek,”
Fordított a helyzet: az a főszabály, hogy nincs visszaállítás. Néhány kivétel van, amikor kérheti ezt a munkavállaló.
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.19. 09:58
„Nem értem, hogy bárki más miért ne kérhetné a munkaviszony helyreállítását, ha bebizonyosodik, hogy az jogellenesen lett megszüntetve?”
Mert nem engedi meg a törvény?
Karcsi11
#
2023.12.19. 08:46
Sziasztok!
Az egyik ismerősöm fia jogásznak tanul és amikor náluk voltam, szóba került a munkaviszony helyreállításának témaköre. Azt mondta, hogy az esetek nagy részében a per tárgya pénzkövetelés szokott lenni, ritka amikor ilyet kér valaki. Ráadásul azt is említette, hogy nem mindenki kérhet ilyet. De mellette felhozott egy olyan példát, hogy a terhesség nem lehet a felmondás oka, ugyanis ez jogellenes megkülönböztetést jelentene. Így egy kismama viszont élhet ezzel a lehetőséggel. Számomra elég bizonytalan volt bizonyos pontoknál, nekem nem volt túl meggyőző minden érvelése. Nem értem, hogy bárki más miért ne kérhetné a munkaviszony helyreállítását, ha bebizonyosodik, hogy az jogellenesen lett megszüntetve? Mitől függ, hogy valaki kérheti-e egy keresetben, vagy sem? Valaki ezt el tudná magyarázni átlagember számára is érthető módon? (Attól most tekintsünk el, hogy a visszahelyezés után esetleg a munkáltató próbál lelki terrort alkalmazni, és borsot törni a munkavállaló orra alá. Engem most főleg az elvi lehetőség érdekelne, és hogy milyen kizáró okok lehetnek, ha vannak ilyenek.)
Előre is köszönöm!
efi99
#
2023.12.18. 21:04
Nagy Zsolt
Amikor téged nem engedtek targoncásnak, még szabad volt az a munkakör? Vagy még inkább utána még egy darabig?
Majordomus
#
2023.12.18. 20:25
Sajnos ez így van,sok helyen igy oldják meg a "trükkös" elbocsátásokat.
Megszüntetik a munkakört.
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.18. 12:12
Még akkor sem. Az elterjedt, ám tévedés vélejedéssel ellentétben a munkáltató nem köteles másik munkakört felajánlani, ha nem tudja az eredetiben foglalkoztatni a munkavállalót.
Cabron_
#
2023.12.18. 11:22
Ha targoncásnak 1 üres pozíció volt, akkor kettőtök közül a munkáltató eldöntötte, hogy melyikőtöket teszi át oda. Téged elbocsátott azzal, hogy nem tud az egészségi állapotodnak megfelelő munkakört biztosítani, ami igaz, hiszen azt a pozíciót már betöltötték, más meg nincs. Akkor lenne keresnivalód ezzel a munkaügyi bíróságon, ha téged elbocsátanak, a kollégádat átteszik targoncásnak és mellette hirdetnek állást targoncás munkakörben.
Majordomus
#
2023.12.13. 20:42
A munkáltató döntött...pont
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.13. 20:08
Ja, az tényleg teljesen más.
