„valnekitti 2015.11.21. 06:11
Tisztelt Szakértő!
A CSED-del kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Szeptember 4-ig aktív korúak ellátásában részesültem. A megszűnést követően 45 nap passzív biztosításban részesültem. Most én fizetem az egészségbiztosításom. Érdeklődnék, hogy ebben az esetben jogosult vagyok-e a CSED-re?
Segítségét előre is köszönöm!
További szép napot!
Köszönettel, Válné Kitti
”
Tisztelt Kérdező!
Nem, nem jogosult az alábbiak miatt.
CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
A jogosultsághoz tehát a két feltétel együttes teljesülése szükséges.
Amennyiben a „Most én fizetem az egészségbiztosításom” alatt azt érti, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot saját maga fizeti meg a NAV felé, úgy nem minősül biztosítottnak, azaz a jogosultsághoz szükséges 1. feltétel nem teljesül.
Aki pedig nem biztosított az a fenti ellátásokra nem jogosult.
Az aktív korúak ellátásában részesülő a –Tbj. 5. § szerinti- szintén nem minősül biztosítottnak, mint ahogyan az Ön által hivatkozott „45 nap passzív biztosítás” sem.
(Helyesen 45 napig eü-i szolgáltatási járulékfizetés nélkül jogosult eü-i ellátásra, de jogilag nem minősül biztosítottnak.)
Ebből következik, hogy a jogosultsághoz szükséges második feltételnek sem felel meg.
A szülés napjától viszont igényelhet alanyi (állampolgári) jogú GYES-t (gyermekgondozási segélyt).
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2015. április 1-jétől hatályos –– rendelkezései alapján 2015. április 1. napjától a családtámogatásokkal kapcsolatos hatósági ügyekben (Pl. GYES) a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el, azaz azt már nem a Magyar Államkincstárnál, hanem a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályánál kell igényelni.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
