Jogi tanács kérése


wers # 2019.04.01. 05:15

Megint az az érzésem van, hogy láthatatlanok a hozzászólásaim.

Nem biztos, hogy vigasz, én látom. Sőt, még értem is :)

Gjobs776 # 2019.04.01. 15:19

@Kovács_Béla_Sándor
Nem láthatatlan a kommentje, köszönöm a válaszát!

A biztosítónak nem kéne megvárnia, hogy a büntető ügyben határozat szülessel, ami kimondja a vétkes sofőr ittasságát, mielőtt elindítja a polgári pert, amiben szeretné behajtani a társaság által kifizetett összeget?

Van értelme az ellenkereset-levélben vitatnom a követelés jogalapját és kérnem, hogy ejtsék, mivel az At. XXVIII. cikk (2) bek. alapján "Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg."

Logikailag én úgy látom, hogy a biztosító elhamarkodta ezt a keresetet és egy rendőrségi jegyzőkönyv alapján akarja bizonyítani az vétkes ittasságát, miközben ezt a bíróságnak kéne kimondania, hogy perelhető legyen polgári perben.

Mire hivatkozzak?

Köszönöm válaszát,
Gjobs

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.01. 15:47

Milyen tantárgy ez? Mert ha nem valami speciális kgf biztosítási kurzus, hanem általános polgári jog, esetleg a kötelmi jog különös része, akkor fölöslegesen túlbonyolítod.

Gjobs776 # 2019.04.01. 16:04

Balesetbiztosítás 1

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.01. 19:42

Akkor nem kötelező gépjármű felelősségbiztosításról beszélünk? Sima baleset-biztosítás? Akkor miért fizetne az egyik fél biztosítója a másik félnek?

Vadsuhanc # 2019.04.07. 08:01

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésekben szeretnék tanácsot, véleményt illetve iránymutatást kérni.

A régi Ptk. hatálya alatt kötöttem egy kölcsönszerződést. A kölcsönszerződésben az alábbi mondta szerepel:

.„." A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori hatályos Polgári Törvénykönyv és a Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni..."

A szerződésben - többek között - sem az elévülésről sem az engedményezésről nincs szó. Amennyiben pld. az elévülésre hivatkozok - amely magában a szerződésben nincs kitárgyalva és szabályozva - akkor melyik Ptk-t kell alkalmazni a régit vagy az újat?

Ha a bíróság megállapítaná, hogy az új Ptk-t akkor a szerződés többi - szabályozott kérdésre - melyik Ptk vonatkozik? A törvény megengedi, hogy ugyanazon jogvitában ugyanazon szerződésre egyszerre alkalmazható a régi és az új Ptk?

Köszönöm a megtisztelő válaszokat.

gerbera317 # 2019.04.07. 09:21

Ha a szerződés így rendelkezik, akkor az új Ptk-t kell alkalmazni azzal, hogy az meg úgy rendelkezik, hogy a te esetedben még a régit kell alkalmazni.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.07. 10:00

Úgy, úgy. Semmit nem jelent ez a mondat. A szerződés új Ptk. hatálya alá helyezéséhez kifejezett megállapodás kell.

Vadsuhanc # 2019.04.07. 10:42

Köszönöm a válaszokat!

Még egy kérdésem lenne. Mi történik akkor, ha a jogosult mint a felszólításokban és mint a keresetlevelében az új Ptk-ra hivatkozik és nem a régire?

Vadsuhanc # 2019.04.07. 12:08

És azt sem értem, hogy az általam beidézett mondat miért nem minősül megállapodásnak. Ha a szerződésben nem szabályozott kérdés van akkor az érvényes Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni a vita eldöntéséhez...

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.07. 12:13

És azt sem értem,
Nem baj. Én se értem, hogy van az a dolog a kvarkokkal, pláne a bozontokkal, és ládd, mégse görcsölök rajta.

Vadsuhanc # 2019.04.07. 12:31

Kedves KBS!

Irántad eddig tanúsított tiszteletem miatt nem akartam szóvá tenni - de a cinikus hozzászólásod miatt most megteszem- hogy 2019.02.26-án 15:01 órakor az Engedményezési szerződés c. topicban ugyanerre a felvetésre az volt a válaszod, hogy .."2014. március 15. után már az újat."

Nyilván, ha Te mint ügyvéd sem tudod a választ és ugyanarra a kérdésre pár hét leforgása alatt ellentétes választ adsz akkor nekem egy laikusnak nincs szégyenkezni valóm, ha esetleg nem értem a dolgot.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.07. 13:55

OFF
nekem egy laikusnak nincs szégyenkezni valóm, ha esetleg nem értem a dolgot.
Hát nem pont ezt mondtam?

A másik rovatot nem keresem vissza - nem fogsz csuklóztatni -, de nagyon valószínű, hogy ott nem ezt kérdezted. Hiszen miért is kérdezted volna meg még egyszer ugyanazt, ha már kaptál választ? Te ilyet nem szoktál.

Nem tudom, megfigyelted-e, hogy egy ideje tartózkodom attól, hogy a kérdéseidre válaszoljak. Néha átsiklok rajta, hogy te kérdeztél. Ígérem, ez után még jobban figyelek. Csak hogy ne legyen problémád a cinizmussal.
ON

Vadsuhanc # 2019.04.07. 14:34

Ez volt a kérdés:
Vadsuhanc
#
2019.02.26. 14:39

Tisztelt fórumozók!

Adott egy 2010. évben megkötött kölcsönszerződés. A szerződésben az alábbi mondat szerepel:

.." „A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv és Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”.."

A szerződést a hitelező 2015. január 01. napjával felmondta. 2016. évben a tartozást engedményezte egy követeléskezelő cégre.

Kérdésem az, hogy a szerződésre, az engedményezési szerződésre annak jogkövetkezményeire valamint az elévüléssel kapcsolatosan melyik Ptk-t kell alkalmazni jogvita esetén?

Ez volt a válaszod:

Kovács_Béla_Sándor
#
e-mail
2019.02.26. 15:01

2014. március 15. után már az újat. -------------
Ne, hinném, hogy a két kérdés nem ugyanaz ellentétben a Te válaszoddal amire ez nem igaz.

Őszintén még nem láttalak nagyon más véleményét elfogadni. Nyilván egyszerűbb , ha a kérdező nem kérdez vissza.

Köszönöm eddigi válaszaidat az átsiklás pedig kölcsönössé vált.

gerbera317 # 2019.04.07. 18:54

Mi történik akkor, ha a jogosult mint a felszólításokban és mint a keresetlevelében az új Ptk-ra hivatkozik és nem a régire?
Ő dolga. Ha eljön az ideje, majd helyreigazítod. Vagy a bíróság. Soha ne zavard meg az ellenfeledet, amikor az éppen hibázik. OFF "mind a ... mind a..." (d-vel) ON

És azt sem értem, hogy az általam beidézett mondat miért nem minősül megállapodásnak. Ha a szerződésben nem szabályozott kérdés van akkor az érvényes Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni a vita eldöntéséhez...
Ki mondta, hogy ez nem megállapodás? De ahogy te nem érted, úgy ő is félreértelmezi. Megismétlem tehát: kikötöttétek, hogy a mindenkor hatályos Ptk-t kell alkalmazni. Tehát goto a jelenleg hatályos Ptk-t, ahol az a parancs van, hogy goto régi Ptk. Ki meri ennek az ellenkezőjét állítani?

drbjozsef # 2019.04.07. 19:50

gerbera,

Ebben azért van egy kis ellentmondás.

KBS azt mondja, nem elég az, hogy "a mindenkor hatályos Ptk.". Hanem az kell, hogy "kifejezett megállapodás legyen".

Ez utóbbi , gondolom azt jelentheti legfeljebb, hogy a szerződésben az "új Ptk. rendelkezései az irányadók" vagy "a 2014.március 15-től hatályos Ptk. rendelkezései az irányadók" szövegnek kellene szerepelnie

De ez a Te érvelésed alapján logikailag ekvivalens.

Első esetben mindenkor hatályos, goto új Ptk, abban az van, hogy a 2014 előttiekre a régi vonatkozik, tehát a régi vonatkozik rá.

A második esetben az új szerint kell nézni, de hát abban az van, hogy a 2014 előttiekre a régi vonatkozik, tehát a régi vonatkozik rá.

Mi lenne az a "kifejezett megállapodás" ami megfelelne?

drbjozsef # 2019.04.08. 05:16

Aham. Értem.

Bár ha a szerződésemet teljes egészében az új Ptk alá helyezem, amiben benne van, hogy a hatálybalépése előtti szerződésekre a régit kell alkalmazni, akkor..... öööö.

Egyébként, Vadsuhanc kérdésére van egy megfejtésem, de az se biztos hogy megfelelő.

A szerződése ezt írja : „A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori hatályos Polgári Törvénykönyv és a Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

De nem ezt kérdezte. Azt kérdezte, az engedményezésre mi vonatkozik. Márpedig az nem a "jelen" szerződés. Ha az engedményezés, mint új tény 2014.03.15. utáni, akkor arra értelemszerűen az új Ptk. vonatkozik. Magára a "jelen" szerződésére nem, de az már az engedményezés után irrelevánssá válik.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.08. 05:31

(Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése.)

gerbera317 # 2019.04.08. 07:16

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.
Ez nem ugyanaz, mint Vadsuhanc esete. Vadsuhancnál azt kötötték ki, hogy a mindenkor hatályos Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Szó sem volt akkor még új Ptk-ról, csak arról, hogy a Ptk. esetleg változhat.
A fent idézett jogszabályi hely egy 2013-as törvény. Nem az áll benne, hogy "ha a felek abban állapodtak meg, hogy...", hanem hogy "a felek megállapodhatnak...". Tehát annak tudatában, hogy hamarosan lesz egy új Ptk., a 2013. évi CLXXVII. törvény hatálya alatt már ki lehetett kötni, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.
Fenntartom, hogy Vadsuhancnál továbbra is a goto új -> goto régi érvényesül.

bibe66 # 2019.04.08. 10:00

Üdvözlöm!

Jelzálog jogosult magánszemély vagyok egy 2009 évben indított felszámolásban. A felszámolás adásvételét egy másik hitelező megtámadta. Jelenlegi döntés: Eredeti állapot visszaállítása, új felszámolóval. A másik hitelező közben pert indított a jelzálog jogomat megtámadva.
Az új felszámoló felhívott, hogy a közbeeső mérleghez szükséges a címem. Telefonban említést tett arra vonatkozólag, hogy háta fog sorolni mert 2009-be később lett kifizetve a regisztrációs díj, mint 40 nap. Azt is közölte, hogy a hitelezői igényemet a per miatt kifogásoltba fogja rakni. A kérdésem, hogy ezt megteheti-e.

Válaszát előre is köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.08. 11:01

Látod.

bibe66 # 2019.04.08. 11:42

Üdvözlöm, azt hol látom, hogy kaptam-e választ.
Első forumozós vagyok. Bocsi

wers # 2019.04.08. 11:45

a kér bejegyzésed között kaptál választ (rövid, velős, érthető)

wers # 2019.04.08. 11:45

kér = két

bibe66 # 2019.04.08. 11:52

??????