Jogi tanács kérése

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

gerbera317 # 2019.04.08. 12:07

"Látod" = megteheti. Nem jó a kérdésed. Azt kellene kérdezned, hogy mit tehetsz ellene.
Mert a Cstv. 28. § (2) f) ill. 37. § (1) szerinti 40 napos, részben jogvesztő határidő nem a regisztárciós díj megfizetésére vonatkozik, hanem a bejelentésre. Az viszont igaz, hogy a regisztárciós díj megfizetése a nyilvántartásba vétel előfeltétele (46. § (7)), de az továbbra is értelmezési vita tárgyát képezheti, hogy a bejelentés a bejelentéssel, vagy pedig a nyilvántartásba vétellel valósul meg.

bibe66 # 2019.04.08. 12:23

Kedves Gerbera!

Akkor mit tehetek? 2009-ben ez nem volt kérdés. Milyen alapon sorol hátrébb ( b-f). A másik kérdésem, pedig a Jelzálog jogom megtámadása miatt( felszámolás kezdete utáni)indított perre hivatkozva vitatott hitelezővé nyilváníthat-e.

bibe66 # 2019.04.08. 12:46

gerbera317!

Ez aztán az alázás. Finomabban is megfogalmazhattad volna. Szerintem ettől függetlenül értetted a kérdést.
Nem vagyok jogász, biztos hülyén is fogalmaztam nem vitatom.
Érettségim és diplomám is van, nem vágtak ki egyszer sem.
Viszont Te nem vagy ide való

Faniko66 # 2019.04.08. 12:53

Üdvözlöm!

Örökölt termőföld értékesítésére milyen adózási szabályok vonatkoznak? Itt is lehet érvényesíteni,mint az ingatlan értékesítésnél, hogy a szerzés évét követő második évben történő eladásnál csak a jövedelem 90 %-a után kell adózni?
Köszönöm válaszát!

gerbera317 # 2019.04.08. 13:11

@Bibe66
Ha ilyen jól képzett vagy, akkor az egy okkal több, hogy elvárható legye, hogy a problémafelvetés minden, a megoldáshoz szükséges információt tartalmazzon.

drbjozsef # 2019.04.08. 13:18

Faniko66,

Igen, minden ingatlan már egyformán adózik ilyen szempontból, ugyanúgy kell mint a lakásoknál, a vételi év utáni 2.-3.-4. évben 90-60-30% után kell adót fizetni, az ötödiktől adómentes.

Vadsuhanc # 2019.04.09. 14:20

Köszönöm a válaszokat!

Egy kérdésem azért így is maradt. Az engedményező és az engedményes az engedményezési szerződésüket az új Ptk hatálya alatt kötötte meg, amelyhez nekem mint kötelezettnek semmi közöm eddig. Az is tiszta, hogy az engedményes az engedményező helyébe lép. Viszont az engedményezésről, a kötelezettet - azaz engem - értesíteni kell.

Amit nem tudok és erre vonatkozik a kérdésem, hogy amennyiben az engedményes értesít akkor melyik Ptk alapján kell az engedményezésről értesítenie? Az új vagy a régi szerint?

Köszönöm az esetleges válaszokat.

AtiAttila # 2019.04.09. 15:37

Kedves Fórumozók!

Elnézést kérek, ha volt már ugyanilyen vagy hasonló kérdés, próbáltam rákeresni, sok posztot elolvastam, de nem lettem okosabb.

A kérdésem egy jelzálogjoggal biztosított követeléssel kapcsolatos.
A személyi kötelezetten nem lehetett a követelést behajtani (jogutód nélkül megszűnt), ezért a zálogkötelezettel szemben indítottam tűrésre kötelezés iránti pert, melyet meg is nyertem.
A bíróság azonban csak a tőkekövetelés (ami egyúttal a tulajdoni lapra bejegyzet összeggel egyenlő) mértékéig kötelezte az alperest a tűrésre.
Igaz, hogy anno a szerződésben nem esett szó késedelmi kamatról és a tulajdoni lapra is csak annyi került, hogy "... forint erejéig", az általában szokásos "és járulékai erejéig" nem szerepel.
Régi ügy, még a régi Ptk. hatálya alá tartozik, én azonban úgy értelmeztem, hogy a zálogtárggyal való helytállás a kamatokra is kiterjed.
Rosszul gondolom, s az én esetemben nem?
Van értelme a meg nem ítélt késedelmi kamat vonatkozásában fellebbezni?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Tisztelettel Attila

gerbera317 # 2019.04.09. 16:07

Hiányos kereset => hiányos ítélet. A zálogjogjoggal pedig csak a tőkekövetelést biztosítottad. Így jártál.

AtiAttila # 2019.04.09. 16:11

Kedves gerbera317!

Köszönöm a választ.
A keresetben kértem, de ezek szerint hiába, mert rossz szerződést kötöttem?

gerbera317 # 2019.04.09. 17:45

Tehát a keresettel túlterjeszkedtél azon, mint ami a szerződés szerint megillet? Hát akkor ezért. Megjegyzem, ha a zálogkötelezett csak a zálogtárggyal felel, amiből talán még a biztosított követelésre sem futja, akkor miből akarod a kamatkövetelésedet megfizettetni?

_Zoltán_ # 2019.04.09. 21:00

Tisztelt Fórumozók!

Tisztelettel szeretném feltenni az alábbi kérdéseket:
Sért-e személyiségi jogot és miért, ha néhány személyt tájékoztatok a bérlőm nevéről és arról, hogy már több mint fél éve nem fizeti a bérleti díjat és a közös költséget, és a felmondásom ellenére nem hajlandó kiköltözni? Változtat-e a helyzet megítélésén, ha ezt az információt nyilvánosságra hozom?

(Az ilyen tájékoztatásnak számos oka lehet: például közérdekből, hogy mások elkerülhessék, hogy a bérlőm később őket is csúnyán megkárosítsa, vagy pedig a követelésem behajtásának elősegítése céljából; de mindez mellékes a fenti kérdésem szempontjából. Egyszerű tényközlésről van szó, vélemény vagy minősítés nélkül.)

zsiraitaa@gmail.com # 2019.04.10. 08:26

Üdvözletem,
Kiadtam a lakásomat tavaly. Az idén még egy fillért nem fizetett az albérlő, a rezsit sem fizeti. Telefonszámomat tiltotta, közösségi oldalról szintén tiltott. Kétszer odacitált, hogy fizet, de nem tartózkodott otthon vagy nem engedett be, nem tudom.Állítólag már kijelentkezett a lakásból. A postámat 4 hónapja nem tudom felvenni, mert a postaládát kiüríti, de nem kapom meg. A mai napra megint azt igérte, hogy kiköltözik és kifizet, de se híre, se hamva. Mit tegyek, hogy vége legyen mihamarabb ennek a rémálomnak?

AtiAttila # 2019.04.10. 08:29

Kedves gerbera317

Keresetemben a (régi) Ptk. 301. § (1) és 251. § (3) bekezdésre hivatkoztam, mert úgy értelmeztem, hogy azok alapján a késedelmi kamatra is igényt tarthatok.
A zálogtárgy (ingatlan) egyébként bőségesen fedezi a követelésemet még kamattal együtt is.
Nem jól értelmezetem és hivatkoztam a 301. -ra?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.10. 09:01

A csak a tőkeköveteléssel terhelt dologi kötelezettre nem értelmezhető a késedelmi kamat.

AtiAttila # 2019.04.10. 10:39

Kedves Sándor!

Köszönöm a hozzászólást. Tartottam tőle, hogy nem véletlenül nem ítélte meg a bíróság, így akkor nincs értelme a (rész)fellebbezésnek.

Köszönöm mindenkinek a segítséget.

_Zoltán_ # 2019.04.10. 15:08

Kedves zsiraitaa@gmail.com,

Jogi végzettség hiányában elsősorban kérdezőként vagyok a fórumon, de mivel hasonló cipőben járunk és hasonló károsultként rengeteg tapasztalatom van, ezért néhány információt megosztok veled, hátha hasznosnak találod.

Ha a bérleti szerződésed közjegyzői záradékkal van ellátva (ha a bérlő tett kiköltözési nyilatkozatot), akkor a jogviszony megszűnését (érvényes felmondásodat) követően elvileg viszonylag hamar (kb. 1-2 hónap) ki lehet tenni a bérlőt a lakásból végrehajtási eljárás útján, végrehajtható okirat birtokában. (Télen a helyzet egy fokkal árnyaltabb lenne a kilakoltatási moratórium miatt.)

Ha nincs közjegyzői záradék, akkor a bíróság útján kell jogerős, végrehajtható ítéletet beszerezned. A tapasztalataim szerint ez egy jellemzően beláthatlan ideig húzódó ügy, hiszen a bíróság is számos jogsértő, jogszabályellenes lépést is elkövethet. Azt tapasztaltam, hogy az új Pp.-t és az eljárási jogot nem mindig rendeltetésszerűen alkalmazzák. De ha "minden jó megy", akkor is ésszerűtlenül sokáig húzódhat az eljárás. Erről a neten is informálódhatsz, ez inkább már nyilt titok. Mivel már egyre ismetesebb, hogy a bíróság ésszerű időn belül jellemzően nem képes a lakás kiürítését elérni, ezért egyre többeknek nyílik lehetőség arra (vagy kapnak kedvet ahhoz), hogy bérlőként jelentős károkat okozzanak jelentős ideig, akár úgy, hogy azt már jó eséllyel nem lehet rajtuk behajtani. A jogalkotók ezt eltűrik.

Néhányan az egyezkedést javasolják, vagyis hogy térdre ereszkedsz és lelépési díjat fizetsz neki ha hajlandó lelépni, amit akár arra is felhasználhat a bérlő, hogy valamelyikünknél ismét lakást vesz bérbe, és kezdődi az egész újra elölről, akár éveken, évtizedeken keresztül. Ez szerintem akkor sem olcsóbb, ha olcsóbbnak tűnik, mert ez garantáltan bukott pénz, míg a jogos követelésedet elvileg be tudod hajtatni.

Az a baj, hogy jogszerűen csak hatóság által teheted ki őket a laksából, de az illetékes hatóság, azaz a bíróság nem működik hatékonyan (kivéve a bíróság elkerülését lehetővé tevő közjegyzői záradék útján történő gyorsabb végrehajtást). Ha olvasod a fórumot és/vagy a netet, láthatod, hogy a becsületes, jóhiszemű emberek így vagy úgy pórul járnak, és a jogsértő, csaló emberek járnak egyre jobban, mert a törvények egy része és a bíróság lassúsága inkább őket védi.
Amit javasolni tudok: gyűjtsd a bizonyítékokat, a bíróságon kívül keresd meg a hatóságokat, hátha valami csoda történik.

Ami viszonylag gyorsan megy: a bérleti szerződésre hivatkozva nyújts be a közjegyzőnél fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Kb. 2 hónap múlva lesz egy végrehajtható okirat (végrehajtási lap), ami alapján a végrehajtó igyekszik majd a bérleti díjat, rezsit behajtani a bérlőn. Az adósok jellemzően igyekeznek kibújni a teljesítés alól, viszont bármely végrehajtói eljárási cselekmény megszakítja az elévülést, ami magyarra lefordítva azt jelenti (ha jól tudom), hogy újra indul az 5 éves elévülési idő. Tehát ha rajta vagy az ügyön, akkor legkésőbb a nyugdíjából (ha lesz ilyen) be tudod rajta hajtani a követelésedet (ha mindketten megéritek ezt az időt, és ha lesz nyugdíja). A lakás kiürítésében történő döntés sajnos bírósági határkör, és ésszerűen nem becsülető meg, hogy meddig fog tartani. Ezért ezen egy idő után már nem fogsz görcsölni, mert akkor teljesen tönkre mennél. Remélem hogy a hogy rémálmod (ami sajnos valóság) hamarabb véget ér, mint az enyém.

Ha megpróbálod kirakni vagy a helyzetét ellehetetleníteni vagy bármilyen jogszerűtlen úton kirakni, akkor akár téged bírságolhatnak birtokháborításért, viszont sajnos ez a jogszerűtlen út amit nem javaslok, vélhetően olcsóbb és gyorsabb megoldást jelenthet. Ugyanis adott esetben ő is igen nehezen és csak sokára fogja tudni a jogait veled szemben érvényesíteni, ha azok alaposak.

_Zoltán_ # 2019.04.13. 08:51

Kedves Hozzáértők, a következő eljárásjogi kérdéssel fordulok hozzátok!

Van-e olyan jogszabályhely, ami előírja, hogy nemperes eljárásban végrehajtás elrendelésére vagy visszautasítására irányuló bírósági végzés kizárólag csak egyetlen kötelezett vonatkozásában hozható meg? (a kérelemben egy jogviszonyból eredő két kötelezett szerepel)

rigoz # 2019.04.13. 08:57

@_Zoltán: Tudomásom szerint nincs.

Ha meg esetlegesen fizetési meghagyásos eljárást ért nemperes eljárás alatt, ott végképp nincs, tapasztalatból mondom (épp most folyik képviseltem és adós társa ellen fmh.-ból téves vh.-lap kibocsátás miatti ügyben két különböző vh. előtt vh. eljárás).

Én se vagyok ügyvéd, megnyugtatásul közlöm. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.13. 09:19

Úgy érti, adósonként külön-külön kell-e kérni a végrehajtást. Igen.

_Zoltán_ # 2019.04.13. 09:28

Kedves Rigoz, kedves Béla,

Köszönöm a válaszaitokat.

Kedves Béla, arról tudok, hogy egy Vh. ügyszámú végrehajtható okirat (pl. végzés alapján) a végrehajtó külön „V.” ügyszámon iktatja a végrehajtási ügyeket adósonként.
Engem az érdekel, hogy nem a végrehajtó, hanem a bíróság a „Vh.” ügyszámú ügyben hozhat-e EGY darab végzést KÉT kötelezettel szemben úgy, hogy az egy végzés alapján én kérhessem a végrehajtótól vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkettő kötelezettel szemben a végrehajtást?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.04.13. 09:42

Konkrétan milyen végzésről beszélsz? A bíróság többnyire ítélettel kötelezi a felet.

_Zoltán_ # 2019.04.13. 09:49

Kedves Béla,

Nemperes eljárásban hozott "Vh" ügyszámon iktatott végzésről beszélek. Pédául olyanról, mint ami ezen a linken található: http://www.ingatlankezeles.com/…ulmany_6.pdf

A nevezett link alatt is EGY végzést hoztak több kötelezett lakásból történő kiürítésére.

A kérdésem tehát az, hogy van-e jogszabály, ami azt titja, hogy a bíróság egy végzésben több kötelezettel szemben rendelje el a lakás kiürítését (vagy utasítsa azt vissza) nemperes eljárásban?

rigoz # 2019.04.13. 10:39

@_Zoltán: Ha az alapul szolgáló jogerős és végrehajtható ítélettel érintett jogviszony mindkettőjükre kiterjed, adott esetben az ingatlanban mindketten tulajdonosok, illetve ott laknak és ezt a bíróság ítéletében megállapította, akkor minden további nélkül lehet mindkét adós ellen végrehajtást.

Ekkor egyazon nyomtatványon kell kérni és igen, az kérhető, hogy mindkét adós ellen járjanak el.

A fentiek kettőnél több adósra is megfelelően irányadók, értelemszerűen.

Nincs a kérdésben foglalt szabályt megalapozott jogszabályi rendelkezés, sőt, olyan rendelkezés van ellenben, hogy több egyén akkor perelhető együtt, ha az alapul fekvő jogviszonyból származó jogok midannyiójukat közösen érintik, együttes perlésük, pld. egyetemleges helytállás miatt indokolt stb.Ú

És a bíróságnak van lehetősége arra hivatalból, hogy az így, több alperes ellen indított ügyeket alperesenként szétbontsa, elkülönítse.

Vikike1983 # 2019.04.13. 10:46

Tisztelt Szakértő
A segítséget szeretném kerni jelenleg gyeden vagyok a kis fiammal jön a kisteso. A munkahelyemnek jeleztem hogy érkezik és szóltak , hogy ugenyelhetek táppénzt. A nőgyógyászok kiadta a megfelelő papírt , hogy vegyenek táppénzre de a háziorvos közölte hogy aki felülvizsgálja őket az azt mondta, Hogy GYED mellett nem jár a táppénz.
A mukahelyemnek jeleztem ezt és azt állítják hogy jár. Mi az igazság valóban mehetek táppénzre a gyed alatt vagy egyszerre csak egy ellátást igenyelhetek?
Válaszát előre is köszönöm