72-től még kétszer elbirtokolhatott a szomszéd.
elbirtoklás
Az elbirtoklás idején hatályos szabályt kell magára az elbirtoklásra alkalmazni, de itt azért nem kizárólag az elbirtoklás megtörténtét kell megítélni, hanem azt is, hogy a vevők tulajdonszerzését ez érinti-e, és ha nem, akkor viszont velük szemben is bekövetkezett-e az elbirtoklás. Na, az ezekhez szükséges adatok a leírásból teljesen hiányoznak.
Ennélfogva az elbirtoklóknak nem nehéz ott maradni a földsávon, hiszen a tulajdonos nem is tudná önhatalmúlag visszavenni, mert nem léphet az elbirtokló telkére ehhez. Nincs bejegyeztetve elbirtokló részére semmi még.Ezért kérdezném, hogy erre az esetre melyik időszak elbirtoklási §-t alkalmazhatja bíróság, ha nem lehet ellene tenni? Most olvasom újságban, hogy valami 80§ által módosítás lesz ingatlan-nyilvántartásban. Valami 60 naptól 3 év elteltéig nincs biztonságban még a visszterhes vevő sem az ilyen elbirtoklók jogával, ők is kérhetik a tulajdonjog törlését 3 éven belül? Nem értem jól persze ezt, hogy mit is értsek alatta.
Ez a 20 négyzetméter "elbirtoklás úgy értendő, hogy a tulajdonosok lakó, és melléképületei végig vannak a telekhatáron, így nem tünhetett fel a földmérés előtti évtizedek alatt, hogy ezt a telekhosszban az épületek mögötti rész még a tulajdonosokhoz tartozott.Az történt, hogy az épületek 1920 táján nem a birtokhatárra épültek, hanem hagyák mögötte a majdnem csak eresz alatti területet, amely földsáv összesen adja ki az elbirtokolni kívánt 20 nm-et.Tehát nem volt feltűnő az összes jóhiszemű tulajdonosnak ez a nem túl széles sáv, minden vevő is úgy hihette, hogy a megvásárolt négyzetmétert az úgy kell érteniük,mintha az épületek a mezsgyére épültek volna. A birtokló sem tudta a felmérést megelőzően, hogy ez az elbirtoklási lehetőségük fennáll.Amikor a tulaj általi felmérés megtörtént, mindenki attól fogva tud erről. Elbirtoklók jelen voltak a kitűzésnél, a földmérők aláíratták velük az átadott példányt a tényről.A tulajdonosok kérték is vissza a területet a tudomás szerzéskor, jegyzői birtokvédelmet is kértek. De ott a válasz: mivel 1 évnél régebbi a történet, bíróságon kérjék a helyes birtokhatár visszaállítását.Elbirtokló a jegyzőnél készült jegyzőkönyvben sem mondták még, hogy elbirtokolni akarnak, hanem visszaadásról szól az írás.De elmentek ügyvédhez, és csak attól fogva akarnak elbirtokolni, de ugyanakkor azt állítják régi térképet mutatva, hogy a tulajdonos épületei inkább vannak az ő területükön. Nincs megértés, igen ellentmondásos minden.Földhivatali térkép szerint meg a tulajdont visszakérőé a földsáv. (jóformán csak eresz aljának mondható a szélesség, inkább a hosszból adódik a 20 nm.a)
bongyi
Ha az elbirtokló nem tüntette fel a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban, akkor sokat tenni nem lehet. Az eladókkal szembeni kötelmi igény is elévült. Kivéve persze, ha a 20m2-s sávon az elbirtoklók ott maradtak.
TMRT
A már bekövetkezett elbirtoklás nem szakítható meg. Viszont az elbirtokló a jóhiszemű vevővel szemben nem hivatkozhat az elbirtoklásra, ha nem tüntette fel tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban. Ebben az esetben az eladóval szemben lehet kötelmi igénnyel élni.
De azzal a 20 négyzetméterrel mi történt? Visszafoglalták a vevők?
Elhunytak az akkori tulajdonosok, 3 örökösük azonnal eladta az ingatlant. Nem tudtak az elbirtoklásról, sem ilyen szándékról, tulajdoni lap rendben.
És 72 után mi történt?
Üdv.Mindenkinek!
Elbirtoklási idő eltelt 1961-1972 között 20 nm területre, még csak elbirtokló által állítva, de a az elbirtoklást beigazoló feltételek még nem bizonyítottak elbirtoklók részéről.
Kérdésem az lenne, ha betudják ennyi év után bizonyítani az elbirtoklási feltételek meglétét, akkor az akkori törvényt, vagy a jelenleg érvényben lévőt alkalmazzák ítéletnél?
Másik kérdésem lenne: igaz-e, hogy földsáv rész elbirtoklása csak 2004 évtől lehetséges?
Köszönettel venném a hozzáértőktől a válaszokat
Szeretnék kérdezni valamit:
30 év után az elbirtoklás bekövetkezik-e és aztán megszakítható-e, ha a földhivatali nyilvántartásban nem szerepel? Előre is köszönöm.
Szóba jöhet. De ez sem az az igény, amelynek az érvényesítésével tanácsos ügyvéd segítsége nélkül próbálkozni. Elég ugyanis egyszer elrontani.
Segítségre lenne szükségem közös tulajdon elbirtoklása kapcsán.
Közös tulajdon megszüntetése iránt per van folyamatban. Testvérek között, mivel öröklés jogcímén az anyai részen osztoznak. Egyik testvér bentlakó, a másik 3 már legalább 30 éve, a visszatérés szándéka nélkül elköltözött, nem is nagyon járt arra, vagy tartotta a kapcsolatot a bentlakóval. Most persze követelnek használati díjat, illetve a rájuk eső rész megváltását, végső esetben árverést.
Felmerült bennem, hogy ennyi idő után szóba jöhet az elbirtoklás kérdése is. Ezt ebben a perben, viszontkeresetként lehet érvényesíteni. Ha igen, akkor ugyebár illetékköteles, amit a tulajdoni hányadok értéke alapján kell kiszámolni, vagy van rá valami általános illeték?
Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelt Ügyvéd Úr,
Érdeklődni szeretnék, hogy önkormányzati utcarészt el lehet-e birtokolni? Story röviden: 37 éve vásárolt telek kerítése végig az utcában kintebb van 5 méterrel /kb. 20 tulandonso esetében/. Most az Ök kitalálta, hogy hozza beljebb mindenki a kerítését, mert illegális területfoglalók vagyunk és megbírságol. A térképeken persze 5méterrel beljebb van a kerítés berajzolva, kvázi ezt tudta minden tulajdonos, de eddig sosem nyúlt a kérdéshez 37 évig. Más kérdés, hogy jogos-e, illetve illetve ekrölcsös-e 37 év semmittevés után most ezt kérni tőlünk?
Köszönöm
- Elvileg természetesen nem jogszerű, ha bekeríted, de ha senki nem kér birtokvédelmet, akkor nem fog történni semmi.
- Ha a végrehajtási árverésen elkél az ingatlan, természetesen a vevő birtokba veheti és akkor sehogy. Egyébként folyik.
- Akkor nincs.
- Tanúkkal leginkább.
Üdvözletem!
Az elbirtoklással kapcsolatban lenne nekem is kérdésem:
1.)A vásárolt telkünk mellett van egy kicsi ápolatlan, igénytelen földterület, szemlátomást senki nem gondozza. Bekeríthetem-e a sajátommal egyben és úgy gondozom?
2.)Ha ennek az ominózus teleknek nagyon sok tulajdonosa van a tuljadoni lapon (van aki Kanadában) de a tulajdonosok között valakinek már végrehajtási jog van bejegyezve a tulajdonrészére, ebben az esetben hogyan működik az elbirtoklás?
3.) Ha a jelenlegi tulajdonosok közül valaki megvétózza az elbirtoklási szándékomat, akkor nincs semmi lehetőség?
4.) Hogyan kéri a bíróság bizonyítani, hogy az elbirtokolni kívánt területet 15 éve gondozom?
Várom válaszukat, előre is köszönöm.
Üdv: Deman
Ha az útra szükség van, akkor megfelelő kártalanítás fejében erre van lehetőség.
Tisztelt Fórumozok!
A következő kérdésekre szeretnék választ találni!
A kérdésem az lenne, hogy a nagyszüleim házát (akik már meghaltak) a gyerekek örökölték viszont az önkormányzat leakarja bontatni (egyenlőre nem tudni mikor még csak építési tervben szerepel) mert utat akar csinálni abból és a kertszomszédja házából! Viszont mi nem szeretnénk ha ez megvalósulna, mivel terveink vannak a házzal és a hozzá tartozó kertel! Tehát a kérdésem a helyi önkormányzat a beelegyezésünk nélkül kisajátíthatja-e a nagyszülői házat? (A ház a nagyszüleim tulajdonában volt, mivel meghaltak így a gyerekeik örökölték, hitel, egyéb adósság nincs rajta)!
Előre is köszönöm a segítséget!
Valaki tudna-e válaszolni,hogyan lehetséges,hogy a szomszédom a telekhatárt rajzon megváltoztatta és bejegyeztette a földhivatalnál. Most az én tulajdonom követelné sajátjaként. Többször jártam a földhivatalnál de nem igazán segítő készek. Szerintük nem lehet vissza állítani hiába tudom bizonyítani az eredeti "kimérési" rajzzal a szándékos átrajzolást. Milyen ügyvédet kell fogadnom,hogy vissza lehessen állítani az eredeti állapotot a térkép váz rajzon?Valaki tud-e ebben segíteni? Debrecenben!
Becsapott
Nincs mit.
Kedves ObudaFan!
Köszönöm a gyors válaszodat és a tanácsot!
örökség
Majd a bíróság meghatározza újra a perköltséget. Az én véleményem szerint a hatályon kívül helyezés ellenére nem lehet úgy tekinteni, hogy ez az első tárgyalás lenne majd, és ha eddig vitattad a követelést, végképp nem lehet azt mondani, hogy a perre okot nem adtál. Ezért javasolnám az egyezségkötést, ha a másik fél erre hajlandó.
Kerek az.
Pp. 252. § (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.
Valami nagyon nem kerek. A fellebbezést a fellebbezési kérelem (és esetleg ellenkérelem) keretei között bírálják el. HA csak a perköltségről rendelkező részt támadtátok, akkor az ítélet érdemi részét nem helyezhették hatályon kívül. Ahhoz pedig nemigen kell új eljárás.
Tisztelt ObudaFan!
Az első tárgyalás sorozat után született egy ítélet, ahol a felperes elbirtoklás címén megszerezte a szóban forgó telket, a bíróság kötelezte az alpereseket( vagyis minket), hogy egyetemlegesen külön felhívásra a Magyar Állam javára 180 000Ft eljárási illetéket valamint 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 450 000 Ft ügyvédi munkadíjat mint perköltséget. Mi a ránk szabott 630 000Ft ellen éltünk határidőn belül a fellebbezés lehetőségével. Erre kaptuk a választ, hogy a Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasítja. Ilyenkor ezzel a kiszabott összeggel mi a helyzet, ezt nem kell megfizetni, csak azt amit az új tárgyalások után hoznak egy újabb ítéletbe és abban kiszabnak? Azt sem értem, hogy azoknak a tárgyalásoknak költségeit amiben nem mi voltunk érintettek azt miért ránk terhelik?
Mi most ha újból indul a tárgyalás sorozat és jelezzük a bíróság felé, hogy nem kívánjuk megtartani a telket, erre van mód és akkor minket milyen költség terhel, mivel volt már egy ítélet amit hatályon kívül helyezett a Törvényszék? Tudunk szabadulni ettől a tehertől? Köszönöm a gyors válaszokat, bocsánat, hogy ennyi mindent kérdezek!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02