Segítség kérés

• gondolom.!

Drbjozsef
Köszönöm szépen!
Igen, én is sejtettem , hogy ez így van, hogy mindenki azt csinál a vagyonával amit akar.
Azt szeretném kérdezni, hogy a nagy "alapelvek" közül a jóhiszeműség, tisztesség , az elvárható magatartás, a gyermek érdekei és jogai...stb. ezek valahogyan közvetetten nem alkalmazhatók ilyen esetekben, amikor a szülő tényleg durván szembemegy a saját (akár nagykorú) gyermeke érdekeivel, kérésével, élethelyzetével? Hiszen egy Családban azért mégsem ez az elvárható, mégsem ez a tisztességes! Ha már nem kiskorú a gyermek, akkor rajta már senki nem segít, ha erkölcstelen családban kell tovább vinni az életét?

Sanci06,

Drbjozsefnek igaza van, életében mindenki azt csinál a vagyonával, amit akar.

De erősítheted a tárgyalási pozíciódat, ha odaajándékozod az 1/4 tulajdoni hányadod a két gyerekednek, azon haszonélvezeti jog egyidejű alapításával saját részedre (ami anyádé után következne rangsorban). Ez gyakorlatilag eladhatatlanná teszi az ingatlant a Te meg a gyámhatóság beleegyezése nélkül. Miért:

1. Olyan nincs, hogy a "többség dönt az eladásról" - a saját tulajdoni hányadát mindenki eladhatja (már ha talál vevőt), de másét nem. A kiskorú gyerekek akkor adhatják el a tulajdoni hányadukat, ha a gyámhatóság hozzájárul.
2. A bíróság a közös tulajdon megszüntetését elrendelheti, de a haszonélvezetet bíróság sem tudja megszüntetni. És ki venne meg egy lakást, aminek a negyedén haszonélvezet van egy (fiatal?) haszonélvező javára?
3. A haszonélvezetről való esetleges lemondásnak az ára szabad megállapodás kérdése. (Az Illetéktörvény képlete csak az illeték kiszabásának az alapja.) Magyarán amíg Te nem értesz egyet, nem nagy esélyük lesz vevőt találni

Sanci06,

Ez nem jogi probléma.
A jogi része egyszerű : mindenki azt csinál életében a vagyonával amit akar, annak adja, arra költi, amire akarja. Neked semmi közöd a szüleid vagyonához. Ha végrendelettel, vagy életében ajándékozással kap belőle más, akkor abból esetleg köteles részre lehetsz jogosult. Az öröklés nem jog. Nem jár. Csak lehetőség.

Minden más meg mentálhigiénés probléma.

Sziasztok!
Az alábbiakban kérném segítségeteket.

Röviden: folyamatosan hátrányos helyzetbe hoz anyagilag a családom (apám, anyám, testvérem)

Hosszabban: a testvéremnek hamarabb lett gyermeke, mint nekem, s a szüleim irdatlan sok pénz adtak a kis unokának. Etették, itatták, ajándékozták, nyaraltatták, teleltették, jó sokat zsebpénzelték, orvoshoz vitték, minden költséghez hozzájárultak, kívánságát lesték. Nyilvánvaló, hogy ez a testvérem életét, házasságát, egyes napjait óriásian megkönnyítette. Én ezt kezdettől fogva láttam, de nem szóltam, soha nem irigykedtem, azt gondoltam magamban, hogyha majd nekem lesz gyermekem, nyilván azt is ugyanígy fogják támogatni.
Egyébként a szüleim jómódúak, nem milliárdosak, de telek, nagy lakás, kocsi, részvények, anyukámnak külön vagyona (amit apukám vett neki) voltak/vannak.
Szomorú, de a családom fokozatosan elkezdett "cselédként" alkalmazni, gyakoriak voltak az olyan beszólások, hogy családi ügyben ezt és ezt csináljam meg, segítsek a testvéremnek, mert az nekem kötelességem. Nehéz, piszkos, gusztustalan, időrabló, hátnyűvős-hajolgató munkákban mindég engem találtak meg, nem pedig azt a gyermeküket, akinek amúgyis rengeteg támogatást adtak.
A testvérem mindég mosolygott, ha enni-inni kellett mindég ott volt, ha dolgozni kellett hirtelen nagy beteg lett, fájt mindene vagy félt késő este dolgozni.

Aztán egyszercsak a szüleim a tesómnak vettek egy lakást.
Újépítésűt, medencéset, biztonsági őröset, jó helyen.
Persze ajándékba kapta, mindenféle beszámítási kötelezettség nélkül.

Később szóvá tettem, hogy miért nem a saját nevükre vették ezt a jó lakást, mert ebben az esetben, ahogyan az illik, én is fele arányban örökölhetném majd a lakást.
Utálkozással válaszoltak.
Követelőző, rossz embernek neveztek.
Soha nem tudtuk kibeszélni ezeket a számomra fájó dolgokat, pedig próbálkoztam többször.

Kisebb dolgokat én is kaptam, zoknit, törölközőt, kaját, ünnepnapokon százezres pénzt, később kocsibeállót.
Ebben csak az a "vicc", hogy mindezt a tesóm is megkapta, plusz az unoka állandó támogatását is megkapta, plusz az újépítésű lakást, plusz egy végrendeleti külön juttatást.
És most idős anyám bankkártyájának használata is véletlenül nála kötött ki.

Telt-múlt az idő és nekem is gyermekeim lettek.
Sőt, nem is egy, mint a tesómnak, hanem több.
Azonban szüleim nagyvonalúsága nemcsak elmaradt, hanem kifejezetten ellenem kezdett fellépni az apám, anyám, testvérem.
Ekkor már erősebben léptem fel, én is, megemlítettem, hogy a testvérem jóval többet kapott, mostmár igazán rám is gondolhatnának.
Először valami olyat motyogtak a konyhában,amikor a tesóm nem volt ott, hogy jó, majd megbeszéljük, aztán ezt a megbeszélést elfelejtették, és utána gyűlöletbe csaptak át.
A párommal együtt sokoldalas levelet írtunk nekik, amelyben kértük, hogy hagyják abba ezt az igazságtalan szülői magatartást és ránk is gondoljanak, minket is szeressenek.
A levélre érdemi választ nem kaptunk.
A testvérem magatartása egyre fondorlatosabb lett, ő mindég véletlenül egyre többet kapott és ennek tükörképeként én egyre kevesebbet, nekem nem maradt már, én voltam a rossz, ha kérni mertem. Olyat is észrevettem, mintha a szüleim féltek volna a testvéremtől, a tesóm minden hülye ötletét (ugyan fejüket csóválták) de támogatták, az én szelíd kéréseimet szigorral, keményen elutasították. A tesóm felé kiskutyák voltak, felém józan emberek.
A tesóm ügyesen tette-vette magát mindég pl.azt hogy hétvégén odament a szüleinkhez és az egész családjával együtt ott evett-ivott, utána lefeküdt délután aludni, azt úgy adta el kifelé, hogy ő megy segíteni anyuéknak. Persze mindannyian tudtuk, hogy semmit nem segít, mert épp fordítva volt: a szüleim güriztek rá. Gusztustalannak tartottam ezt az ügyeskedő magatartást,én soha nem akartam ilyen lenni.
Ez a folyamat nehezítette az én egész életemet, párkapcsolataimat, mindennapjaimat.
Nem szívesen találkoztam a családommal, tudtak a sérelmeimről, de semmit nem tettek az érdekemben. Ha nagy ritkán találkoztunk, az kimerült egy teljesen formális étkezésben.
Amikor Apukám meghalt, a végrendeletében külön juttatást adott a testvérem gyermekének.
A testvérem gyermeke már felnőtt, mondani sem kell, hogy nem hálás a sok támogatásért, haza se jár, a nagyszülőkre rá sem néz.
Az én gyermekeim semmit nem kaptak a végrendeletben.
Ez nagyon rosszul esett, pláne úgy, hogy megtudtam, hogy az anyám elkísérte apámat a közjegyzőhöz és a testvérem is náluk tartózkodott a végrendelet tételekor.
Apukám halála után semmit nem változott a helyzet.
Az anyukám és a testvérem ugyanúgy ellenem tett mindenben.....határozott kérésem ellenére.A gyerekeim semmilyen játékot vagy babaruhát nem kaptak sem a szüleimtől, sem a testvéremtől.

A lakás fele apámé volt, fele anyámé.
Apám után úgy örököltünk, hogy apám fele részének a felét kaptam én, azaz negyedet, a másik negyedet a tesóm és haszonélvezetet az egészen anyám.
A szebb festményekre, szebb tárgyakra a tesóm mindig azt mondja, hogy hát az az övé, azt még Ilcsi néni adta neki kiskorában,hát micsoda dolog, hogy nem emlékszünk. Nem emlékszem ilyenre, tényleg.
Mostanáig anyám benne élt a lakásban.
Mostanság kiköltözött a lakásból egy luxus idős otthonba, sok millió volt a beugró és több százezer a havi díj,mert külön apartmanja lett.
Érdekes módon a testvérem nem vette oda magához, pedig lett volna hely bőven, abban a luxus lakásban,amelyet a szüleim vásároltak neki.

Anyám bankkártyáját jelenleg a tesóm használja, azt mondja "anyu érdekében", de a sok rosszat alapul véve van egy olyan sejtésem, hogy nem csak anyánkra költi a pénzt.
Rákérdeztem hogy hogy áll anyánk egyenlege.
A válasz az volt, hogy semmi közöm hozzá.
A lényeges dolgokról nem tudok, a luxus otthont is utólag mondták el, mint kész tényt, soha nem tájékoztatnak semmiről időben, hogy felkészülhessek, mindent utólag tudok meg véletlenül pl.akkor amikor épp összevesznek,s hirtelen kibeszélik egymást.
A tesómnak igazi munkahelye nincs,valamit állítólag csinál, de munkaidőben a kocsija mindég a parkolóban áll, arra állt rá, hogy a szüleink vagyonából él,méghozzá jól.
Ha jó napja volt pl.zenét hallgatott és új nadrágot vett,azt soha nem mondta el a szüleinknek, helyette ügyesen sajnáltatja magát. Szomorú az is, hogy ezen a szüleim nem láttak át...az én érdekemben.

Anyánk cselekvőképes, de már nagyon idős, alig lát, alig hall, sokat szédül.
Halálos betegsége hál Isten nincs.

Undok levélben felkerestek, hogy adjuk el a lakást!
1/4 rész árát kapnám én, 1/4 rész árát a tesóm és a fele rész árát anyám.

Nem szeretnék hozzájárulni a lakás eladásához.
Édesanyám elhunyta után a fele részt szeretném megkapni, ahogyan azt fiatal korunkban mindég mondták is.
Mivel a szüleim egész életükben a testvéremet
és annak gyermekét gazdagították, nekem tényleg ez az utolsó lehetőségem, hogy kiálljak magamért és a gyermekeimért.
Édesanyámat, ha kell, természetesen támogatom, de nem luxus szinten.
Irreálisnak és becsapásnak tartom, hogy egy idős hölgy elköltse élete utolsó éveiben a teljes havi ( most sokszor megemelt) nyugdíját, tizen-valahány millió forint külön vagyont, plusz a lakás árának a felét.
Ez tisztán látszik, hogy nem csak az anyám akarja, hanem a testvérem is, mert ez az ő érdeke, hiszen anyánk bankkártyája nála van.
Fenyegetőznek, hogy ők vannak többségben és így el tudják adni a lakást, ha kell a közös tulajdon megszüntetését is kérik a bíróságtól.

Mit tehetek a magam és kiskorú gyermekeim érdekében?
Minden segítő szándékú ötletet örömmel fogadok!

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Még annyit, hogy nem vagyok alkoholista, nem vagyok bűnöző, semmiféle helytelen életmódot nem folytatok.
Napi 8 órában dolgozom 15 éve ugyanazon a munkahelyen.

eljárási szabályt sért-e a törvényszék, ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést az ítélőtábla még nem bírálta el ennek ellenére a törvényszék tárgyalást tart és az ügyet lezárja?

KBS alperes szempontjából igazad lehet, de a felperest aligha érdekeli az alperes perköltség vesztesége, így ha akár önállóan akár csatlakozó fellebbezéssel él a felperes inkább a pervesztessége miatt tenné és valószínűleg az ítélet "többi része ellen" tenné, amire alperes kénytelen reagálni így az alperes már nem csak a perköltség igényét jelentheti be hanem a felperes által vitatottakat is cáfolnia kell legalább a felperes által vitatott mélységig és így fordulhat elő, hogy a másodfok teljesen másként értelmezheti az ügy tényállási elemeit amivel szinte újra indul a jogvita.
Szerintem az alperesi ügyvéd ezért hagyná jogerős ülni az ügyet így ahogy van és ezért nem firtatja a perköltséget.

Ismétlem: ha csak a perköltségviseléssel szemben fellebbez valamelyik fél, az ítélet többi része jogerőre emelkedik. Sőt, csatlakozó fellebbezést is csak a perköltségviseléssel szemben lehet előterjeszteni.

"ügyvédemnek nincsen ilyen irányú tapasztalata"
Van annak tapasztalata éppen azért nem bolygatná az ügyet.

szerintem az ügyvéded azt mérlegelte, hogy érdemes-e újra nyitnia az ügyet egy fellebbezéssel mert így megnyugtatóan zárulhat az ügy ha jogerőssé válik a másodfokon meg az ellenfél is fellebbezhet a saját elképzelése szerint és a másodfok képes eljárási szabálysértést találni és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezni ami nem biztos, hogy ugyanezzel a számodra kedvező ítélettel zárul, a végén még a teljes pénzedet elveszíted. "jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok"

Elvileg van lehetőség fellebbezni, de előbb nézd meg, hogy például nem árazott-e túl valamit a jó ügyvéd.

„az ügyvédemnek nincsen ilyen irányú tapasztalata”
Azt csak tudja, hogy igen, lehet csak a perköltségviseléssel szemben fellebbezni. (Ez esetben az ítélet nem érintett része jogerős lesz.)

Első fokon alperesként polgári pert nyertem, de a bíróság a valóságos, a per során költségjegyzéken benyújtott perköltségemnek csak az 1/3-át ítélte meg. Az ítélet érdemi részével egyetértek. Megfellebbezhető-e a perköltségre (ügyvédi költség) vonatkozó része külön, és ha igen, van-e valakinek tapasztalata ilyen ügyekben? Mi az esélye, hogy visszakapom a már kifizetett pénzemet? (Azért kérdezem, mert az ügyvédemnek nincsen ilyen irányú tapasztalata.)

Tárgyalás berekesztes után kaptam meg a jegyzőkönyvet, nyilatkozatot tudok e tenni még valahogy ekkor , ítélet 2 hét múlva kerül kihirdetésre. Kérhetem e a tárgyalás újra megnyitását?

Válts szolgáltatót.

„Van bármilyen lehetőségem a céggel szemeben? Nem pénzt várok ettől, csak hogy megtudják az emberek milyen alvilági módszerekkel dolgozik ez a szolgáltató. ”
Ez a két mondat nem annyira koherens. Hogy megtudják az emberek, ahhoz a sajtóhoz, nyilvánossághoz kell fordulni. De ez nem jogi probléma akkor.

Üdvözlöm!

Vodafone-al vannak problémáim. Gyakorlatilag elismertkék, úgy raktak elektronikus díjfizetésre hogy azt én semmilyen módon nem fogadtam el. Csak bocsánatot kértek mailben, hogy nem szóltak róla mikor kikértem a hangfelvételt. Az internetem 500MB-ról 50-re csökkentették, amit szintén nem adtak a tudtomra a szerződés újra újrakötéskor.

Van bármilyen lehetőségem a céggel szemeben? Nem pénzt várok ettől, csak hogy megtudják az emberek milyen alvilági módszerekkel dolgozik ez a szolgáltató. Gyakorlatilag szerződést sem kaptam tőlük utoljára már.

Köszönök minden segítséget.

gasparvirag,

„Milyen jogi megoldások vannak még”
Még? Milyen volt már?

Ha megegyezni nem tudnak, kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.
Nincs más "jogi" út, mint a bíróság.
A perben szakértő állapítja meg az ingatlan értékét, azon az áron bármelyik fél megveheti a másiktól a részét, ha egyik sem tudja/akarja, akkor elárverezik az ingatlant és eloszthatják a pénzt.
Nincs olyan megoldás, hogy "köteles legyen megvenni" - ha egyszer nincs pénze neki sem.

Hát fizesse ki a hölgy az élettársát...

Ezt a kérdést nálam az első mondattal elrontottad.

Egy nõismerõsöm bántalmazó kapcsolatban él közös tulajdonban az élettársával.A hölgy szeretné otthagyni,és a lakást megosztani,de a társa hallani sem akar errõl,nem akar elmenni sem.Sõt měg a hölgyet le is támadja,ha szóba kerül a téma.Ilyen esetben mit lehet tenni,rávenni a férfit,hogy belemenjen eladásba,de kifizrtni sem tudja a nõt.Ha bírósággal kényszerítené eladásra a férfit,mipyen áron értékesíteněk a lakást?Hallottuk,hogy igy nem jól jårnak a felek,Milyen jogi megoldások vannak még,hogy köteles legyen belemenni,vagy meggyõzni,hogy a nõ is jól járjon,mert retteg tõle,ěs nincs más hova elmenjen a hölgy.

Szintén nem mellesleg: Az Itv. 17. § (1) bekezdés a) pont szerint mentes az ajándékozási illeték alól a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése.

Úgy, úgy. Ajándékozásra értelmezhetetlen a bruttó ár, nettó ár fogalompár, hiszen az az ÁFA-fizetési kötelezettséghez kapcsolódik, az meg az üzletszerű, visszterhes értékesítéshez.

Itt a becsült érték egyszerűen azt jelenti, hogy a felek szerint mennyit ér az ajándék. Ha a felek úgy döntenek, hogy 149 ezer és ezért nem kell bejelenteni illetékkivetésre, akkor nem jelentik be. Aztán ha egy ellenőrzésnél a hatóság úgy látja, hogy de 151 ezer forint volt, akkor majd kiveti pótlékkal - és lehet pereskedni.
Nem mellesleg nehezen tudom elképzelni, hogy egy jogi személy alapítvány okirat kiállítása nélkül ajándékozzon költségvetési szervnek.

Valahol az "ajándékozás" jogcím körül lesz elrejtve a megoldás... mivel az nem keletkeztet semmilyen adót, így ÁFÁ-t sem, ezért logikusan az anélküli érték ajándékozásnál a "forgalmi érték". Vagy nem. :)

Rossz felé indultál, de ne add fel. Sokkal egyszerűbb ez ennél. :D

Aszongya: "Mind a jogszabály, mind pedig a bírósági gyakorlat egyértelmű abban, hogy az illetéket az ingatlan forgalmi értéke után kell fizetni. Tehát bejelenteni nem az ingatlan bruttó vagy nettó értékét, hanem annak a forgalmi értékét kell. De ez még nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a kettő közül melyik az ingatlan forgalmi értéke – vagy ha forgalmi értékként esetleg egy harmadik értéket kell-e figyelembe venni." A kérdés eldöntésénél az adásvétel feleinek és az ingatlan használatának a körülményeiből érdemes kiindulni. Ha egy olyan ingatlan áfaköteles értékesítéséről van szó, amely vállalkozási körben mozog (pl. raktárépület, irodaépület stb.), akkor indokolt lehet a forgalmi érték megállapításához a nettó értéket alapul venni. Egy áfa levonásra nem jogosult magánszemély felé értékesített ingatlan (pl. lakóingatlan) esetén azonban inkább a bruttó érték adhat kiindulópontot. Persze egyedi esetek mindig vannak, ilyen lehet például, ha egy lakóépületet egy áfalevonásra jogosult ingatlankereskedő vásárol meg.(ado.hu)
Fasza: és ha ingó dolgot ajándékozok közhasznú alapítványként költségvetési szervnek? ez inkább a konkrét kérdés.