Szavatosság, jótállás, garancia, fogyasztóvédelem

Tisztelt Fórumozók,

az új jótállási szabályozások kapcsán kérdeznék: miért tesznek különbséget magán-, és jogi személy között? Magánszemélyként vásárolok pl. egy telefont, 300eFTért, kapok 3 év jótállást, cégként vásárolom, akkor alapból 1. Mi a gyakorlati különbség a két felhasználás között, ami indokolja azt, hogy magánszemélyként 3 év legyen? Mert azt megértem, hogy ha van egy kávézóm mondjuk, és oda veszek egy fél millás kávégépet, és azt a vállalkozás tevékenységéhez használom, és nagyon gyakran, ami nem szokványos használat, akkor indokolt az egy év. De egy telefonnál?

Köszi!

Mert nem a dolog jellege a szempont, hanem a felek viszonya, helyzete. A vállalkozás nem fogyasztó.

Szerintem ez a példa nem is jó, mert én például a telefonomat magánbeszélgetésre 2-3 naponta használom, a céges telefont meg napi 20-30 hívásra. Szóval pont, mint a kávégépet.

De persze pont nem számít ez se.

'Mert nem a dolog jellege a szempont, hanem a felek viszonya, helyzete. A vállalkozás nem fogyasztó.'

Hát ez lehet a baj, mármint nem vizsgálják a dolog jellegét.

Nem volt olyan régen, hogy a vállalkozás fogyasztónak volt tekintve akkor. ha nem a tevekénységi köréhez közvetlenül használta az adott dolgot? Gondolok itt arra, hogy cégre vesz vki egy áruszállító furgont, illetve egy sima mezei autót, amivel megy munkába oda-vissza (plusz magánjelleg), a másikat meg pl áruterítésre használja. Mindkettő céges, de az egyik közvetlenül a tevekénységet szolgálja.

'Szerintem ez a példa nem is jó, mert én például a telefonomat magánbeszélgetésre 2-3 naponta használom, a céges telefont meg napi 20-30 hívásra. Szóval pont, mint a kávégépet'

Ez sem jó példa, mert ilyen kb nincsen, nagyon szűk réteget érint, és napi 20-30 hívás bőven megfelel például annak ha vki chatel napi 3-4 órát.

Mindegy, szerintem semmi értelme nincs ilyen formában különbséget tenni, gyanítom nem nagyon foglalkoztak ezzel a résszel, nem akartak módosítani, hagyták így.

Illetve még egy kérdés: ha a gyártó ad pl 3 évet, jótállási jegyet, és cégre veszem, akkor érvényes a jótállás, nem? Vagy keverem vmivel?

Köszönöm!

„sima mezei autót, amivel megy munkába oda-vissza (plusz magánjelleg)”

Az akkor pontosan miért nem magánszemélyként veszi? Mi köze ehhez egy cégnek? Csak nem a bermuda által említett leírás?

Mást nem tudok elképzelni, így meg pont a magánszemély van nem is kicsi hátrányban. Ezért igazán jár valami más előny...

„a vállalkozás fogyasztónak volt tekintve akkor. ha nem a tevekénységi köréhez közvetlenül használta az adott dolgot?”
Na ja. Csak akkor meg az adóhatóság mondta azt egy esetleges ellenőrzés során, hogy ezt a tétel talán vegyük ki a kiadások közül, és úgy számoljuk újra az adót...

Nem ezt mondtam?

groffolka,

Ha van gyári jótállás (önkéntes, vagy törvényen alapuló), akkor az alapján. Ha nincs, akkor sehogy.

Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék segítséget kérni, mert jelen állás szerint tanácstalannak érzem magam.
Vásároltam egy matracot 400 eFt-ért, amivel kapcsolatban hibás teljesítés gyanújával élnék.
A kiszállított matrac keménysége eltér a mintaboltban kipróbált matrac keménységétől.
A szaküzletnek a vásárlást követő 2 napon belül írásban jeleztem, hogy gond van a matraccal, fáj a hátam a használata során, melyre azt a választ kaptam, hogy az új matracot meg kell szoknia a hátamnak, nem felajánlva a cserét.
Mivel csak az egyik oldalát használtam, eszembe nem jutott, hogy a megvizsgáljam a termék mindkét oldalát. Mivel a hátfájdalom nem szűnt, kb. 1 héten belül, alaposan megvizsgálva a terméket észleltük, hogy a termék bal és jobb oldala között keménységi eltérés van, mely nem a specifikáció része, valamint a termék huzatán, több helyen szálhúzódás látszódik, amiből arra tudunk következtetni, hogy bemutatótermi (vagy más módon használt) darabot küldtek ki nekünk. Természetesen ezt bizonyítani nem tudjuk, így arra való hivatkozással, hogy a termék hibás, jeleztük - szintén írásban -, hogy a vásárlástól elállunk.
A szaküzlet ezt követően kiküldte a, feltételezem garancális ügyintézést intéző cégük képviselőjét.
A lakásunkban történő "bevizsgálás" úgy zajlott, hogy az ügyintéző, utcai ruhában, négykézláb végig mászott többször a matracon, személyesen megjegyezte, hogy valóban van különbség a matrac két oldala között, de hát "nem elvárható egyetlen matractól sem, hogy 100 %-os legyen", amire az volt a válaszunk, hogy egy 400 eFt-os terméktől DE ELVÁRJUK. Erre végképp felháborodott, majd helyszíni jegyzőkönyv felvétele nélkül távozott, közölve, hogy majd jelentkezik a válaszukkal.
A válasz tegnap megérkezett sima postai levélként. Tartalma szerint a matrac keménységére vonatkozó kifogásokat nem tapasztalt, a matrac keménysége megfelelelő, a kiállíttott matrac keménységével megegyező, helyi puhulás nincs. A gyártóval való egyeztetése alapján, a gyártástechnológiában nem történt változás, a vásárlói panasz és az Ő tapasztalata szerint jelentős ellentmontás van.
A szálhúzódást szintúgy leráztam, miszerint az átvételi elismervényen aláírtam, hogy kifogástalan állapotban átvettem, de azt gondolom, hogy senki nem néz át nagyítóval egy matracot a kiszállítást követően, még a szállítók jelentlétében.
Kérdésem, hogy ez esetben valóban tehetetlen vagyok?
Valóban egy 400 eFt-os termék esetében ez a jogszabályoknak megfelelő bevizsgálási, garanciális ügyintézésre vonatkozó eljárásrend?
Valóban az a bevizsgálás menete, hogy egy ügyintéző kijön, négykézláb végigmegy a matracon és a szubjektív véleménye alapján kimondja, hogy ez így megfelelő?
Mégis egy 400 eFt-os termékről beszélünk, aminél felháborít ez az eljárásrend.
Köszönöm előre is a válaszokat.

Üdvözlom, kérdésem az építtetői garanciális helytállással kapcsolatos. Értékesítettem egy 2014-ben átadott társasházi lakást, amit kulcsrakészen vásároltam. Az új tulajdonos beperelt, mivel bepenészesedett nála a téli hónapban 3 falrész is. Volt kint szakértő, aki kivitelezési hibát feltételez. "vasbeton váz/tartószerkezet hiányos hőszigetelése". Tudtommal az épületszerkezetre és annak építési anyagaira vonatkozóan a 10 év garanciális helytállást ír elő a törvény, ami eladáskor az új tulajdonos érvényesítési körébe száll át. Tehát az új tulajdonos érvényesítheti a kötelezettel szemben. Kérdésem: engem, mint régi tulajdonost elítélhetnek-e ilyen feltételezett kivitelezési hibáért? Mivel még érvényben van a építtető garanciális helytállási ideje, erre hivatkozva van-e jogszabály, ami kimondja, hogy a kivitelezési garanciális hiba rendezése, érvényben lévő jótállási időben az ő hatásköre. Engem, mint eladót kötelezhetnek-e ilyen helytállásra, amiről nem is tudtam és nem is vállaltam az adásvételi szerződésben ilyesmit. Nekem mit kell bizonyítanom?
Köszönettel, Viktória

Viktória₀₈

Ezt a kérdést már egyszer feltetted a Társasházak jogásza topikban 2021.02.18. 15:53-kor...
Ne kérdezz több helyen, attól nem lesz hamarabb rá válasz.

Kukucs78,

Nem.
Nem.
Nem.

drbjozsef

És tudna esetleg érdemben is segíteni, hogy mit tehetek?
Időközben kaptam postai úton, sima levélként, egy garanciális jegyzőkönyvet, amiben a forgalmazó kimondja, hogy nem tartja megalapozottnak és valósnak a minőségi kifogásomat. Minden észrevételemet elutasította és "mossa kezeit".
Kvázi ez lett a helyszíni jegyzőkönyv felvétele nélküli, "négykázláb végigmásszuk a matracot" bevizsgálás eredménye.
Ön hogy indulna el a helyemben?

Köszönöm:
Beatrix

Kukucs78,

Merre indulnék? Két lehetőséged van ezek után, hogy az üzlet elég nyilvánvalóan elutasította az igényedet.

Elengeded a dolgot, és így jártál.

Vagy, mivel a fentiek miatt nincs más, polgári pert indíthatsz. Mivel fogyasztói szerződést kötöttél, a bíróságon az üzletnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan.

De ez a matrac dolog nem egészen sima, hiszen ez egy eléggé szubjektív műfaj. Ha a termék megfelel az eladási papírokban szereplő feltételeknek, és megfelel a törvényeknek, akkor az, hogy "neked ez puha", meg hogy "más volt a boltban", eléggé nehezen megfogható valami.

A kihúzott szálért árleszállítást kaphatsz párezer forintot - cserébe a százezres perköltségért.

Nincs jó ötletem, nem tudok mit tanácsolni.

Üdvözlök mindenkit!
Adásvételi szerződéssel kapcsolatban érdeklődnék.
Nem nagy dolog, de számomra sajnos a történtek után
fontos.
Tavaly eladtam egy fűnyírót.
A vevő hívott, hogy nem olyan a fűnyíró amire számított.
Nem úgy működik, teljesítménye se akkora amekkorának
kellene lennie, vegyem vissza. Nálam a kipróbáláskor
még teljesen megfelelt számára, megfelelően működött.
Ő azt mondta, hogy rejtett hibás a gép vegyem vissza,
mert elviszi bevizsgáltatni, feljelent stb....
(Visszahozást követően nálam kiderült, hogy valószínű
tuskóra tolták, de ez már lényegtelen)
Van-e ilyen jellegű dolog eladására valamilyen adásvételi szerződés
minta amiben ki lehet zárni minden nemű felelősséget
ami az eladót terheli az eladás után?
Azt gondolnánk, hogy ilyen használt termék esetében
nincs szavatosság, garancia, de valami mégis van...
Az se lenne hátrány ha nem kellene a szerződésre tanú,
ha csak egyedül jön a vevő, vagy én vagyok itthon egyedül.
(a gépet megjavíttattam eladnám)

Ezt a szerződést írtam. Ki kellene-e egészítenem esetleg valamivel?
Köszönöm.özlök mindenkit!
Adásvételi szerződéssel kapcsolatban érdeklődnék.
Nem nagy dolog, de számomra sajnos a történtek után
fontos.
Tavaly eladtam egy fűnyírót.
A vevő hívott, hogy nem olyan a fűnyíró amire számított.
Nem úgy működik, teljesítménye se akkora amekkorának
kellene lennie, vegyem vissza. Nálam a kipróbáláskor
még teljesen megfelelt számára, megfelelően működött.
Ő azt mondta, hogy rejtett hibás a gép vegyem vissza,
mert elviszi bevizsgáltatni, feljelent stb....
(Visszahozást követően nálam kiderült, hogy valószínű
tuskóra tolták, de ez már lényegtelen)
Van-e ilyen jellegű dolog eladására valamilyen adásvételi szerződés
minta amiben ki lehet zárni minden nemű felelősséget
ami az eladót terheli az eladás után?
Azt gondolnánk, hogy ilyen használt termék esetében
nincs szavatosság, garancia, de valami mégis van...
Az se lenne hátrány ha nem kellene a szerződésre tanú,
ha csak egyedül jön a vevő, vagy én vagyok itthon egyedül.
(a gépet megjavíttattam eladnám)

Ezt a szerződést írtam. Ki kellene-e egészítenem esetleg valamivel?
Köszönöm.
https://photos.google.com/…o3H0rBZiDLVQ?…

H.Robi,

Megfelel.

A lényeg, hogy a "Ptk. szerinti szavatossági felelősséget kizárom".

A két tanú esetén az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, az aláírásokat vita esetén sem lehet vitatni (legalábbis nincs értelme).

De egy ilyen kisebb értékű, használt tárgy eladásához ez nem feltétel. Legfeljebb ellenőrizd a személyién a vevőnek, hogy azonosan írta alá azzal.

drbjozsef

Tehát akkor az általad írt mondatot még foglaljam bele?

"Ptk. szerinti szavatossági felelősséget kizárom"

A tanukkal csupán az a gond, hogy ha valaki egyedül jön el, vagy én egyedül vagyok itthon...

Akár, de a tied is elég, az is elég tiszta megfogalmazás, és az elég kell legyen.

Két tanú nem árt, de nem kellék, és nem is sokat számít ilyen esetben.

Ha tagadná,hogy ő írta alá azt a szerződést, akkor adja vissza az eladott tárgyat. Egyáltalán hogy került hozzá akkor? Vagy ha nem tőled vette, akkor meg mit akar itt szavatossággal?

Kedves Fórumozók!
Az alábbi témában nem találok információkat sehol, remélem, itt lesz, aki segíteni tud.
Ha vállalkozás ad el műszaki terméket (akár használtan is) magánszemélynek, szavatosságot kell vállalnia, ez rendben van. Például igaz ez használt autókra is. De mi a helyzet a muzeális minősítésű, oldtimer járművekkel? Az nyilván nem lehet életszerű, hogy ha valaki megvesz például egy 1915.ben gyártott Ford T-modellt egy jármű restauráló műhelytől, és napi ingázásra akarja használni, akkor szavatossági igénnyel lép fel az eladó felé, mert a jármű állandóan lerobban, mert nem bírja a városi dugózást... (Az oldtimer rendszám egyébként feljogosít a közlekedésben való részvételre, de egy ilyen autó nyilván nem erre való.)
Vagy például egy antikvitásban megveszi valaki Kossuth Lajos 1832-ben készült zsebóráját, ami valami csoda folytán még működik. Ha ez az óra két hónap múlva megáll, akkor ugyanaz a szavatosság vonatkozik rá, mintha egy új vagy pár éves használt óra lenne? A vásárlástól számított két évig elvárható, hogy mindenképpen működnie kell?
Tehát a kérdésem, hogy felmentést ad-e a szavatosság alól a muzeális, antik, oldtimer stb minősített járművek, műszaki berendezések forgalmazása az adott eszköz vonatkozásában?
Köszönöm szépen!

fatti

„valaki megvesz például egy 1915.ben gyártott Ford T-modellt egy jármű restauráló műhelytől, és napi ingázásra akarja használni, akkor szavatossági igénnyel lép fel az eladó felé, mert a jármű állandóan lerobban, mert nem bírja a városi dugózást.....Az oldtimer rendszám egyébként feljogosít a közlekedésben való részvételre, de egy ilyen autó nyilván nem erre való.”

Nem teljesen jól tudod! Egyrészt pl. az általad említett 1915-ös Ford T-modell ár veterán kategória, nem OT. Másrészt ha valaki oldtimer kategóriát kap az autóra, akkor ha közlekedni szeretne vele, ahhoz szigorú szabályozás alá eső OT rendszámra van szükség - amivel persze kedvezmények járnak - másrészt komoly korlátok vannak - talán még évente megtehető kilométerre is, de erre írásos bizonyítékot nem tudok, csak hallottam - cserébe pl. csak 5 évente van műszaki vizsgája. Megboldogult keresztapám volt ennek a nagy tudója, ő veterán járművek felújításával foglalkozott. Erről talán éppen pénteken reggel volt szó az egyik rádióban. Napi ingázásra így biztosan én sem használnám.

Csak ennek a kérdéshez semmi köze.

fatti,

Nincs kitétel arra önmagában, hogy valami régi, akkor más vonatkozna rá. Konkrétan.

„Ptk. 6:163.§(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.”

Ez vonatkozik főszabály szerint mindenre.

A joggyakorlat szerint kivétel a szavatosság alól :

• Amely hibát az eladó (igazolhatóan!) közölt a vevővel
• Amely hiba kellő gondosság mellett felismerhető, vagy az lett volna
• Amely hiba a dolog állapotából, használtsági fokából, életkorából már várható.

A legcélszerűbb ilyenkor, hogy a szerződésbe mindent beleírnak, amit a járműről tudni kell. Ha egy új motor van benne, csak kívülről, a kaszni régi, akkor azért kell szavatosságot vállalni, ha egy 100 éves motor, akkor azért nemigen - ez a vevő saját kockázata. Ha tiszta rozsda a kaszni, beleírják, vagy szemmel is látható, az megint nem tartozik a szavatosság körébe.

Életszerűen, hogy mindkét felet védje a szerződés.

Magánszemély eladó esetén el lehet térni a Ptk-tól, és simán kizárható a szavatosság. De vállalkozás eladó ilyet nem tehet. Az üzlet kockázattal is jár.

Köszönöm a válaszokat!

Drbjozsef, nem lehet, hogy az általad írtakban a joggyakorlat szerinti harmadik kivétel, ami mentesít a szavatosság alól, lehet a megoldás? Tehát, hogy egy 150 éves antik óra, vagy egy 40 éves OT autó esetén az esetleges "hiba a dolog állapotából, használtsági fokából, életkorából már várható"? Ezért a vevőnek is számolnia kell azzal, hogy bármikor elromolhat, szemben pl egy tíz éves autóval, aminél elvárható, hogy 1-2 évig még üzembiztos maradjon.
Ez a három kitétel egyébként a jogszabályban rögzített, és vállalkozás általi értékesítés esetén is igaz?

Azt, hogy ez a körülmény fennáll-e minden konkrét esetben egyenként, az eset összes lényeges körülményét figyelembe véve lehet vizsgálni. Ez a szabály általános felmentést nem ad.
Mondok egy példát: ha én azt az antik zsebórát kifejezetten órának veszem meg, akkor annak bizony járnia kell. Item, ha a veterán autót járműnek veszem, akkor annak mennie kell.

fatti,

Ha úgy adja el, hogy szemmel látható rozsdatemető, köhögő motorral, egymillió kilométerrel, akkor nem sok szavatosságot érvényesíthet a vevő.

Ha úgy adja el, hogy tiptopra fel van újítva, mintha ma jött volna ki a gyárból, és állítja, hogy a motort is atomjaira szedték és felújították, akkor sok hibára nem kell számítani.

Általában az igazság a kettő között van - vita esetén sokat segít az eldöntésében, hogy mi van a szerződésben pontosan.