Követeléskezelés

Van.

Üdv!
Magánemberek közt nyújtott kölcsönnek van e elévülési ideje?

(Úgy értem, a több engedményes nem az ő problémája. A tartozás nagyon is az övé.)

Ez valójában nem az adós problémája, legfeljebb az engedményeseké.

Ha a jogosult leilletékelte a perré alakulást, akkor ennek igencsak buktaszaga van a kérdezőre nézve. Jófej Rigoz olyan választ adott erre a zavaros tényállásra, amilyet a kérdező hallani akart, de ennek alighanem sírás-rívás meg köcsögözés lesz a vége. Úgyhogy nem itt kéne előadni, és főleg nem saját megfogalmazásban a dolgot, hanem az iratokat kéne megmutatni egy jogásznak.
Megjegyzem, lehet egy követelést négy különböző személyre engedményezni úgy, hogy az adós szentül hiszi, fogást talált a dolgon, pedig nem is.

Tisztelt Maya50!

Az úgy más, azt úgy hívják az eljárásjogi determinológiában, hogy érdemi ellenkérelem, azért nézhettek Önre furcsán, mert az ellentmondást - kivéve, ha bírósági meghagyásról van szó - tipikusan a közjegyző fizetési meghagyása ellen szokás előterjeszteni és azt ugyebár ott is kell.

Egyébként a korábban leírtakhoz képest mást a konkrét kérdésére mondani nem tudok.

Ráadásul, ha az egyik enegedményezett perelte csak, akkor igazából a kérdése lényegtelen is, ha pedig valamelyik másik is perre menne, akkor hivatkozni kell az ugyanazon követelés tárgyában már folyó perre és az újabb perlő szépen bebukja a sajátját és még akár mérsékelt illetéket is fizethet szépen...

Illetve beléphet a perbe a korábban perlő pertársaként, de ahhoz előbb alaposan kell igazolnia az ehhez fűződő érdekét.

Tisztelt Maya50!

Szerintem igen, mintahogy egy ügyfél érdekében is eljárhat több képviselő, de a jóhiszeműség követelményével összhangban, Ön csak az egyik költségeinek a térítésére kötelezhető.

Az ellentmondását egyébként amennyiben fizetési meghagyást küldtek Önnek - ilyen csekély összegű követelésnél ugyanis annak kibocsátását kell kérnie a jogosultnak, jelen esetben az egyik engedményezettnek -, az azt kibocsátó közjegyzőhöz kell előterjessze, a bíróságon is felveszik, de onnan átteszik a közjegyzőhöz, ha megállapítható az adatok alapján, hogy melyik jár el az adott ügyben.

Az eljáró közjegyző elérhetősége rajta van a meghagyáson, illetve a mokk.hu közjegyző keresőjében a közjegyző neve alapján tájékozódhat.

@Vadsuhanc: Igen, pontosan.

De drbjozsef is ugyanezt írja.

Értem, ez már érdekesebb.

Én nem értek hozzá, de úgy gondolnám, bíróság előtt, ha hivatkozol az elévülésre, akkor a jogosult bizonyít.

Ha bemutat egy szerződést valakivel a behajtásra, és az a valaki bemutat bármilyen bizonyítékot, hogy megpróbált behajtani, fizetési felszólítást küldött, személyesen zaklatott, bármi, az mind hatálytalan, hiszen Te a behajtó cégnek nem tartozol. Nem vagy jogviszonyban vele.

Még akkor se, ha igazolni tudja, hogy bemutatta neked a szerződést. Talán. Anélkül biztosan nem. De ha nem engedményezi a jogosult a tartozását, akkor a behajtó cég csak arra szólíthat fel, hogy a JOGOSULTNAK fizess, gondolom. Ha ez a felszólítás igazolhatóan az adott tartozáshoz kapcsolódik, csak a behajtócég tette, akkor azért az esetleg megszakíthatja az elévülést. De csak ha mindent igazol.

Kedves drbjozsef!

Engedményezés nem történt. A jogosult csak megbízta a követeléskezelő céget a tartozás behajtásával a követeléskezelő állítása szerint.

Viszont ezt a megbízást nem tudja igazolni és a megbízó sem értesítette az adóst a megbízásról.

Szerintem ha nem értesítettek az engedményezésről, akkor a sima fizetési felszólítás, igazolás nélkül nem lesz elég az elévülés megszakadásához.

Kedves rigoz!

Jól értelmezem a válaszod, hogy amennyiben a követeléskezeléssel kapcsolatos megbízást sem a megbízó sem a megbízott nem igazolja akkor a megbízott követeléskezelő cég felszólításnak nincs jogkövetkezménye?

Tisztelt Vadsuhanc!

Már miért ne lenne köteles igazolni a képviseleti jogosultságát és ha nem teljesíti, akkor miért ne állnának be a képviseleti jogosultság igazolásának jogkövetkezményei...

Bár kétségkívül létezik a megbízás nélküli ügyvitel jogintézménye, de ez nem az a kategória, ami tekintetében megengedett volna...

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben érdekelne a véleményetek a kérdés jogi oldaláról megközelítve.

A jogosult a követelés kezelésével megbíz egy követeléskezelő céget. Nem történik engedményezés, A megbízott követeléskezelő az adóst megkeresi és hivatkozva a megbízásra - a megbízás igazolása nélkül - a tartozás megfizetésére szólítja fel az adóst. Köteles-e az adós a megbízás igazolása hiányában teljesíteni a követeléskezelőnek?

Azt elfogadom, hogy amennyiben a jogosult erről a megbízásról értesíti az adóst akkor igen, de pusztán a követeléskezelő állítása elég-e a jogkövetkezmények megállapítására, gondolok itt az elévülést megszakító felszólítás következményeire? ( régi Ptk)

Köszönöm az esetleges véleményeket.

„esetleg eltudom e kerülni az összeg befizetését?”
Persze. Nem fizeted be.

Engedményezésnek hívják.

Tisztelt Fórum !

Kérdésem a következő : Provident tartozásomat eladták Intrum
Justitia Zrt. nevezetű követeléskezelő cégnek .
Adósságom 2012-2014 között keletkezett , ami jelenleg 89.048.- forintot tesz ki .
Tehát azt szeretném megtudni jogos e a Provident tartozásom eladása a a fent említett cégnek , illetve a követeléskezelő cég eljárása és esetleg eltudom e kerülni az összeg befizetését ?

Sajnos jelenleg illetve az utóbbi években keresettel nem rendelkezem a velem egy háztartásban elő feleségem és lányom jövedelméből élek .

Válaszukat megköszönve , tisztelettel : Turopoli László

valaki helyére egy bármilyen Kftt lehet érteni.

Köszönöm a választ.
Azt akartam csak megtudni hogy közvetlenül tőlem kérhet e valamit az adós, vagy ha nálam próbálkozik, akkor nyugodt szívvel elküldhetem ahhoz, akinek kifizette a pénzt. Nekem elég csak az engedményessel kooperálnom a kifogással kapcsolatban és a ténylegesen az adós által kifizetett összegre tőlem nem pályázhat az adós, csak az engedményestől?
Ez a logikus nekem, csak nem akarok nagy bakot lőni ha nálam próbálkoznak. Triviális hogy az engedményesnek nem lehet köze ahhoz hogy jogos e a követelés vagy sem. Az csak az általam végzett tevékenységhez lehet köze. Ezért akartam megtudni, hogy nekem van e továbbiakban felelősségem az adós felé közvetlenül vagy csak az engedményezés után csak az engedményes felé vannak felelősségeim.

Termékeknél triviális ha én eladok valakinek valamit és az továbbadja akkor ha probléma van a termékkel akkor aki továbbadta a terméket annak kell kifizetnie a "végfelhasználónak" a termék árat egy hibás teljesítés esetén adott esetben és nekem csak azt kell "kártalanítanom" akinek én eladtam a terméket.
Csak nem tudom hogy a követelés eladásnál(engedményezésnél) más szabályozás van e, vagy teljesen ugyanaz a mehanizmus, mint egy terméknél.

Kicsit nyakatekert ez a valakizés.
Ha az a kérdés, akkor az adós az eredeti követeléssel szembeni kifogásait, ha az engedményezésről már értesült, csak az engedményessel szemben érvényesítheti.

(Egyébként pedig itt a konkrét kérdés mindig jobb, mert ez nem a vizsgáztatás, hanem segítségkérés helye.)

Egy olyan kérdésem van. Ha nekem volt egy követelésem amit engedményeztem valakire. Ennek a valakinek kifizették a követelést és én megkaptam valamilyen ellentételezést ettől a valakitől. Ha felmerül az eredeti követeléssel kapcsolatban valami probléma pl (a követelés jogosságával kapcsolatban), akkor kérhetik e tőlem az eredeti követelés visszatérítését azok, akik kifizették ennek a valakinek az engedményezett követelést?
Vagy ilyenkor csak ettől a valakitől kérhetik kizárólag és nekem csak s azzal valakivel kell max együttműködnöm hogy megállapítsuk hogy tényleg van e probléma a követelés jogossággával kapcsolatban, és Max nekik kell visszafizetni amit ők megkaptak és ezután nekem kell visszaadnom, amit kaptam cserébe az engedményezésért ennek a valakinek?

Vagy leakarták rázni. Néha, ha már nagyon nem érti valaki, hogy nincs esélye, én is ezzel szoktam lezárni a társalgást. "akkor indíts pert." ("És majd meglátod".)

Nehéz elhinni, hogy aki azt mondja hogy indíts pert, az k. nem ért a dologhoz?

Más bankban dolgozók is ezt tanácsolták :( Nem igazán érzem jogszerűnek az eljárást.. Nekem 2 éven át semmiről sem szóltak csak tovább utalták a pénzem..

Az adósnak gyakorlatilag mindegy, h kinek tartozik.

És neked nem szóltak az engedményezésről?

Ne izgulj, önmagában az a tény, hogy eladták (engedményezték) a tartozást (pontosabban a követelésüket), neked hátrányt nem okoz, nem válhat tőle terhesebbé a tartozás.

„Mindenki azt tanácsolja, hogy pereljek”
Ki az a "mindenki"? Itt senki nem fogja ezt tanácsolni.