Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Suhanc:

Bár ha jól tudom, az Új Pp.-ben, ha Kj. okirat alapján indul a Vh. már nem lehet arra hivatkozni, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, mert arra a Pp. szerint egyéb polgári eljárásban van csak lehetőség.

(Fasza mi? Egy újabb bankbarát törvényi rendelkezés...)

Ugyhogy lehet, hogy előbb egy pert kell indítanod a szerződés létre nem jöttére, érténytelenségére és majd ebben a perben tudod kérni a Vh. felfüggesztést....majd az ítéletre hivatkozva kérheted csak a Vh. megszüntetését.

(Pergazdaságosságból és fogyasztóvédelemből is jeles...)

Összefoglava jelenleg már ott tart a bankbarát törvénykezés, hogy az adósnak kell pert indítania mindenképp....

Jelenleg én már azt várom, hogy mikor fogják az ilyen perekben a költségmentességet és az illeték feljegyzés lehetőségét eltörölni, hogy az adós csak akkor tudja a szerződését támadni, ha van rá pár millája előre :-)

Suhanc:

Valszeg nem fogja, de olcsón mehetsz bíróságra, ha megfellebbezed a Kj. elutasító végzését....bár a bíróság is simán helyben hagyhatja... (amíg nem muszály, a bíróságok nem akarnak ilyennel dolgozni és elhajtanak, hogy minden ok)

Nagy az esély, hogy majd csak egy VH. megszüntető perben tudsz eredményt elérni.

Sokat nem buksz, ha beadsz egy visszavonási kérelmet.

De szerintem azzal az indokkal, hogy nem "látta" a szerződést, amit okiratba foglalt, azzal nem sokat érsz, mert nem a szerződésről, hanem általában egy "okirat tervezetből" dolgozott, amit a banktól kapott mintaként...

Azzal inkább célt érhetsz, hogy nem állt fenn tartozásod, az okirat elkészítésekor, így "nem tekinthető" tartozás elismerésnek....erről már van ítélet....

Van egy olyan jászberényi ítélet is, miszerint a Vht. csak azt engedi meg, hogy a felmondás külön okiratban legyen és pl. a "tartozás összegét" a Kj. okiratnak kell tartalmaznia, különben nem alkalmas az okirat a záradékolásra..... csak hát ezt szeretik a bíróságok elfelejteni és elfogadják a Kj. által kiállított felmondással egybegyúrt a bank által bemondott "tartozás összegét" tartalmazó ténytanusítványt és ebből a két okiratból rakják össze a Vht.-ban előírt elemeket....majd ez alapján záradékolnak.

Bár azt már sokszor hallottuk, hogy a felmondásban szereplő összegnek nincs jogi jelentősége, mert az eredeti okiratot fogja a Kj. záradékolni, de arra még senki nem válaszolt, hogy , ha nincs jogi jelentősége, akkor a Kj. miért foglalja okiratba az összeget, mikor csak a felmondást magát kellene? :-)
(De ez már megint más lapra tartozik...)

Köszönöm Ycal!

Jelen esetben egy közjegyző által záradékolt közokiratról van szó, így a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelemben gondolkodok, bár nyilvánvaló, hogy a közjegyző nem fogja saját munkájára azt mondani, hogy az törvénytelen.

Mindenesetre kíváncsi vagyok hogyan indokolja annak hiányát, hogy magát a szerződést nem látta a közokiratban erre utaló mondat nincs csak az, hogy én így nyilatkoztam.

A szerződés és az ÁFSZ van közokiratban szóról szóra ( vesszők, pontok stb egy helyen mindkét esetben ).

Nem tudom érdemes-e belefogni és törlés iránti kérelem sikertelenség esetén egy végrehajtás megszüntetése iránti pert kezdeményezni.

suhanc:

Igen, de nem :)))

Mi már lezongoroztunk egy ilyen dolgot.... a bíróságok szerint nincs lehetőség arra , hogy csak és kizárólag egy közokirat közokiratisagat tamadd egészen addig, amíg nem akarják "felhasználni" az okiratot.

Egy vh. megszüntető perben pl. megdöntheted a közokirati jellegét az okiratnak.

De magában nem indítható per a kozokiratisag megdöntésére vagyis "előre" nem kérheted, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy valami nem közokirat.

Tisztelt Fórumozók!

Kérhető-e valamilyen formában annak megállapítása, hogy a kölcsönszer­ződést tartalmazó közjegyzői okirat nem minősül köz­okiratnak, mivel a közjegyző nem tett eleget a közjegy­zőkről szóló 1991. évi XLI. 120.§-ban foglaltaknak?

Mire gondolok? A közjegyző előtt az adós tartozás elismerő nyilatkozatot tesz. Ennek nem akadálya, hogy a hitelező nincs jelen, de az aláírt, eredeti magánokirat bemutatása, amely jogügyletre vonatkozóan a tartozáselismerő nyilatkozatot teszi tehát maga a kölcsönszerződés irat formájában nem áll a közjegyző rendelkezésére a közjegyzői okirat nem tartalmaz erre vonatkozó utalást, hogy akár az adós vagy a hitelező is aláírta volna a szerződést.

Az adós ugye nyilatkozik a szerződés létrejöttéről, de a hitelező nem és ez aláírt és a közjegyzőnek nem bemutatott szerződés hiányában hogyan foglalható közokiratba?

Köszönöm a választ az esetleges lehülyézéseket is elfogadom csak kellő indoka legyen .

Ius:

Még annyit, hogy ebben a kérdésben már ítélet van, nem csak főtanácsnoki ajánlás :)

Az ítélet szerint eloirhato extra követelmény , feltéve, hogy nem lesz miatta a fogyasztó kedvezőtlenebb helyzetben.

Ez a megengedo álláspont viszont csak amiatt van, hogy az Erste és a magyar kormány beadták az EUB-nak, hogy a DH.tv. csak annyit ír elő, hogy ha a fogyasztó további tisztességtelen összeget követel, akkor azt kell összegszerűen megjelölni...

Erre mondta az EUB, hogy ez mehet.... de egy megállapítási per befogadasanak elbírálása eseten már más lesz a leányzó fekvése, mert ott csak a deviza alapú kölcsönnel rendelkező fogyasztót diszkriminálja a DH. tv.

Az ítélet 35. pontja szerint ez viszont nem megengedett.....

drb:

De hogy egyértelmű legyen, a csatolt felfüggesztett a ügyben nem mondhatja a bíróság az EUab ítélet utan, hogy a DH.-val is elérhető az ami most a jelenlegi a megállapítási perben jelesül, hogy nem kell jogkövetkezményt megjelolni, ezért alkalmazzom a DH.-t és jelölj meg egy jogkövetkezményt, mert ezt írja elő.

drb:

Ha levágják a lábad, attól még nem vagy elzárva a futástol.... Senki nem tiltja meg, hogy elmenj futni pár kilométert :))))

Csak hát ugye láb nélkül nem lesz kivitelezhető a dolog.

Namdot igaz, hogy senki sem tiltotta neg, hogy beadj egy megállapítási keresetet, jogkövetkezménye levonási igény nélkül, csak épp a DH. tv. szerint ez a bíróságának "idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítani.

Na ez a per is azért lett felfüggesztve, mert az Ítélőtábla bevarrta az EUB ítéletet, hogy eldöntse alkalmazhatja-e a DH.tv.-ben megfogalmazottakat és elutasithatja-e a keresetet érdemi tárgyalás nélkül.

Namost viszont ott tárta a bíróság, hogy az EU azt mondta, hogy elő lehet írni többlet követelményt, abban az esetben, ha az nem kedvezotlenebb.

Ez jelen esetben azt fogja jelenteni, hogy a bíróság nem fogja tudni elutasítani a keresetet a DH. tv-re hivatkozva, ha beadod, mert a DH.tv.altal előírt eljárás kedvezőtlenebb lenne a fogyasztóra nezve.

Vagyis kedvezőtlenebb a szerződés érvényessé nyilvánítását kérni és elszámolást beadni miszerint x összeggel tartozol, mint csak annak megállapítását kérni, hogy a szerződés érvénytelen.

Örülök Ius, hogy legalább te megfelelően tudtad az EUB öntés értelmezni :)

Pedig, de.
Beadni éppen be lehet a keresetet, nem is ez a baj (s nem is hiszem, hogy ne tudnád, hogy nem ez a baj), csak hát éppen pár éve az számít sikernek, ha azt befogadják. Az Ítélőtábla Luxemburgtól kért állásfoglalást, a főtanácsnok (vagy mi) ajánlása pedig éppen Ycal-félék :)) álláspontját erősíheti. Tudom én, hogy a bírók még nem döntöttek, s tudom azt is, hogy ezerrel le kell orrolni mindenkit, aki szembe mer menni az ügyvédek 85-95, a bíróságok 96.5%-ának álláspontjával.

Ide írtam már: nem minden adós hülye. S nem minden adós ügyvédje hülye, azzal, hogy tudom, hogy van olyan adós, akinek az ügyvédje hülyének tudja nézni az adóst.

A kérdést KBS is pont annyira egyértelműen döntötte el, mint ez.

Mehet.

Legfeljebb elutasítják. Ha jól értem, itt is felfüggesztették csak ezt a pert, mert a "fogyasztó nincs elzárva attól" hogy a megállapítás miatt pereljen. Soha senki nem állította, hogy el lennél zárva az elől, hogy beadd a keresetet.

Igaz KBS-től nem jött "igazi válasz" arra, hogy akkor most mehet a megállapítási per vagy nem , de a Fővárosi Ítélőtábla besegít egy 2017-es felfüggesztő végzéssel :-)

Azt hiszem ez egyértelműen eldönti a kérdést :-)

http://hitelesmagyar.com/…ehetoseg.png

Elmebaj - nagyjából ezt hallom a devizás ügyfeleket valaha nagy mellénnyel képviselő ügyvédektől. Van, aki kitart, de a legtöbb - legalábbis általam ismert -, feladta.
S nem jó az, hogy ők is tudják, hogy nem rajtuk múlt.
Dobok vagy három leendő ügyfelet, ha kérsz...
:)

Joga van mindenkének hülyének lenni és hülyeséget beszélni. Az nem igazán normális aki ilyen problémával internetes fórumot keres fel jogi szakember helyett.

Ne beszélj már hülyeségeket!

Dina , a multkor kaptam egy olyan tippet hogy jegyeztessunk be haszonelvezetet az arverezendo ingatlanra , igy nem tudjak a csaladot kitenni belole , ha a haszonelvezettel biro nem engedi. Errol nem vagyok 100% meggyozodve hogy igy van-e, de egy probat meger, esetleg a kislanyod nevere?

Üdvözletem!
10éve vettem fel svájci frankos hitelt,volt menet közben gyűjtőszámla,módositás,2 hete közjegyzői levél,felmondták a szerződésemet,igazából nem tudom,miért fizetek rendesen kb 10 év alatt 5 törlesztő maardt el,felvettem 10,milliót fizetve 9 és felhúztak 15-re.bementem a bankba,szeretnék peren kivül megállapodni,tegnap irtak vagy eladom az ingatlant,az nem járható,nincs hova menni,ott lakom,kislány kezdi az iskolát,avgy kiváltom más banknál,aktiv Bár nem kap hitelt magyar banknál,vagy engedményezés,azt tudom,megveszi egy 3.fél annak is lehet havonta fizetni,igazából ez a kérdésem?Hitel visszaállitást szeretnék,mert nem arról van szó,hogy évek óta nem fizetek,valami 2013-as év módositásról irnak,az a fura minden hónapban küldik mennyi az aktuális törlesztő,igaz csökkken mindig és fizetem.Azt irták 15 napon belül jelezzek,milyen megoldást választok a háromból.Van ügyvédem,igazából az is érdekel,nem voltam rossz fizető,engednek a bankok hitel visszaállitást?Köszönöm,ha valaki tud válaszolni.

„A kerdes, hogy mivel az elsofoku iteletig megvaltoztahatom, kiegeszithetem a keresetem, az EUB iteletre hivatkozva ujra beadhatom-e ezeket az kereseti kerelmeket az ervenytelenseg megallapitasara, leven a birosag az alap kereset ezen reszenek érdemi elbírálását jogellenesen utasitotta el?”

De hát erre végül válaszolt :

„Anélkül hiába mondom, hogy szerintem is beadhatja újra a keresetet, mert gyakorlati szempontból szinte mindegy, hogy visszautasítják vagy érdemben elutasítják.”

Végülis ez egy szabad ország. Már miért ne adhatnád be?

Válaszoltam. Sapienti sat.

Nem gondoltam volna KBS, hogy csak tyúk pereket lehet rábízni...

Egy ilyen "mely" jogi tudást igénylő kérdést, már nem tudsz értelmesen megválaszolni,de elfogadom ha így van.

annyit vártam volna,hogy igen az EUB ítélet valóban újra megnyitotta ezt a lehetőséget

vagy

Nem , továbbra sem lehet, mert (ide jönne egy indoklás)

Akkor sok szerencsét, Ycal, lehet próbálkozni, ez egy szabad ország.

DrAttika, te is tudod, hogy nem ez a gyakorlat. (Nem is lenne bono et equo.)

Ycal, elmagyaráztam, mi köze.

KBS:

Ennek a kérdésnek mi koze az altalam feltett kérdésre adandó válaszhoz? :)

De megválaszolom neked ezt is.

Az a jó a megállapításban, hogy amennyiben a bank nem az 5/2013 PJE 3. pontjában leirt módon jár el ,akkor a jogerőre emelkedés után az érvénytelenség generális jogkövetkezménye érvényesül, mégpedig, hogy : "érvénytelen szerződésbol jogok és kötelezettségek nem származhatnak..."

Nincs érvényessé vagy hatályossá nyilvanitas a jogerőre emelkedés után....még jogkövetkezménye levonási perben sem.

Tovabba nincs közvetlen VH. nincs jelzalogszerzodes....mert az is osztja a kölcsönszerződés sorsat, járulékos jellege miatt. (Szerintem ez már önmagában is elég ok lenne)

A továbbiakban bármilyen elszamolas is lesz a felek között a bank már nem hivatkozhat a "szerződésre" lévén az jogerősen érvénytelen.

Az adós sokkal kedvezőbb helyzetbe kerül, mintha a DH.tv. alapján zajlana az eljárás. (Nem véletlenül tiltották meg a megállapítási perek indítását)

Most lassan te is válaszolhatnak érdemben a feltett kérdésre :)

Elvileg vissza kellene állítani az eredeti állapotot. Az adós visszafizeti a banknak amit kapott forintban. A bank meg azt amit kapott a törlesztő részletekben.

És az érvénytelenség megállapításával mire mégy? Ezerszer meg van ez már rágva, és még vissza is öklendezve.

Ycal , egy ismerosnek ezt az iteletet hozta a birosag majus18-an:
az 1959 evi IV. Torveny 209 paragrafus 5. Bekezdesen es 209/A paragrafus 1. bekezdesenek alapjan a devizahitel szerzodest semmisnek mondja ki.