Szívességi lakáshasználati szerződés

Üdvözlöm!

A barátnőm és a párja a lakásomba költözik ahol már jó ideje nem lakik senki, mert sajnos sok tragédia történt velük mostanában, és így szeretnék segíteni rajtuk. Viszont a szomszédok nem a legkedvesebbek, és biztosan befogják őket jelenteni hogy ott laknak. Így gondoltam hogy a szívességi lakáshasználati szerződés megoldás lehet, hogy őket is és engem is védjen. A barátnőm bejelentkezne ideiglenesen is ha szükséges a lakásba, de ezt nem tudom kell-e? Ez a szerződés amit az alábbi linket talál: http://www.hasznoshirek.hu/?… megfelelő-e erre? Illetve mindenképpen szükséges-e, kell-e egy ilyen szerőzdéshez ügyvéd?

Válaszát előre is köszönöm és várom!

ingyen nem fog menni, még saját magadnak sem menne, keressetek meg egy könyvelőt (de értelmeset)

A szívességi lakáshasználó nem jogosult az ingatlan hasznosítására, hasznai szedésére. Ha mindenképp az ingyenességhez ragaszkodtok, akkor az szerintem haszonkölcsön. De meg kellene kérdezni egy könyvelőt, hogy milyen köztehervonzata van annak, ha egy vállalkozó ingyen kap valamilyen eszközt.

Ha tölem bérelné a lakást, akkor az után a bevétel után nekem is adózni kéne. Nekem nincs szükségem bevételre, az egész ingatlanvásárlás célja az lenne, hogy öket támogassuk a lakáskiadásból származó bevételekkel. A vásárláshoz tökém nekem van, és a saját nevemre szeretném megvenni, és egy szivességi lakáshasználati szerzödéssel engedélyezni nekik, hogy kiadják.
Vagy lehetséges lenne egy jelentéktelen (pl 1000 Ft) összegért bérbe adnom nekik?
A fö kérdés, hogy kiadhajtja-e a lakást, ha nem ö a tulajdonos? Engedélyeznem kell-e ezt példaul egy szivességi lakáshasználati szerzödéssel, vagy jelentéktelen összegü bérleti szerzödéssel, vagy haszonélvezeti joggal? Hogy tudom elkerülni, hogy engem, mint tulajdonost, semmilyen adókötelezettség ne terheljen.
Köszönöm a segitséget elöre is.

A bérlet miért nem jó neki? Nem kell a költség?

Üdvözletem,
szeretnék vásárolni egy ingatlant (lakást), ami az én nevemen lenne. Az anyósom ebben az ingatlanban szeretne szálláshely-tevékenységi szolgáltatast müködtetni egyéni-vállakozóként.(Kiadni turistáknak egy-egy éjszakára). Szivességi lakáshasználati szerzödéssel megteheti-e ezt? Mentesülök-e mint tulajdonos mindenféle bevételböl adódó adófizetési kötelezettség alól?
Köszönöm a segítséget.

Az adóhatóság szerint nem jól gondolod. Át kell íratni a szerződéseket a használóra, ha nem akarsz adózni.

Üdvözletem!

Egy kérdéssel fordulnék Önökhöz:
A szívességi lakáshasználó értelemszerűen nem fizet bérleti díjat a lakás használatáért a tulajdonosnak.
Viszont a lakás kiadásait (fűtés,víz,áram stb.) állhatja? Ezt bele lehet foglalni a szerződésbe?

És mivel ez nem bérleti díj, a tulajdonosnak így ebből nem keletkezik bevétele ami után adóznia kellene. Jól gondolom?

Előre is köszönöm a segítségüket!

Fiktív szerződést kötni akkor sem ajánlatos, ha pillanatnyilag jó ötletnek tűnik. Ráadásul a fiktív szerződés felhasználása már bűncselekmény is.

Amellie ! olvastam a kérésedet meg a megjelölt linket.
Az írásodból nem derült ki, hogy a nagymami tulajdonosa vagy sem annak a lakásnak ? De nem is ez a lényeg.

„ egyetemi szociális ösztöndíjhoz beszámíthatják albérleti szerződésként? Vagy ha nem, akkor milyet kellene írni?”
Valószinű nem számítják be, de mi az akadálya annak, hogy abban a lakásban albérlő legyél ?
Semmi !
köttök a mamaival egy albérleti szerződést - lehetőleg reális, de jó magas albérleti díjjal aztán a szerződés alapján vagy megítélik a segélyt/ösztödíjat vagy sem. a mamika meg a díjat vagy magára költi vagy visszaadja neked zsebpénznek.
szerencsésebb esetben ha az anyai nagymamáról van szó simább az ügy - azonos családneveknél már neccessebb, de mindenre van megoldás.

Jó estét kívánok.
Bérlő és a szívességi lakáshasználó nem ugyanaz a jogviszony. Bérlet az visszterhes lakáshasználat a szívességi lakáshasználat pedig nem visszterhes. Nincs már ilyen, hogy ideiglenes lakcím. Tartózkodási hely van. Saját kezűleg kell megírni és akkor nem kell két tanú.
Miért is számítana a szociális ösztöndíjba? kicsit bővebben fejtse ki.

Jó napot kívánok!

Az lenne a kérdése, hogy a szívességi lakáshasználati szerződés albérletinek minősül? Helyettesíti azt?

Nagyszülőm lakásában élek (ő is ideiglenes lakcímmel van ott, de ténylegesen csak én élek abban a lakásban), oda vagyok bejelentve ideiglenesre, de lehet, nemsokára állandóra. Mindent én fizetek, ő csak a helyet adta ingyen.

Amennyiben kitöltjük ezt a szerződést (http://www.ingatlanjog.hu/index.php?…), egyetemi szociális ösztöndíjhoz beszámíthatják albérleti szerződésként? Vagy ha nem, akkor milyet kellene írni?

Kell ehhez tanúk aláírása vagy elég, ha ketten megkötjük egymás közt?

Köszönöm.

Nem érvényességi feltétel az ügyvédi ellenjegyzés. Más kérdés, hogy nyilván egy ügyvéd az adott helyzetre tudja szabni a szerződést, míg egy internetes formanyomtatvány az vagy jó vagy nem arra, amit szeretnétek.
Cégszerű aláírás kell.

Adott ez a szerződés minta szívességi lakáshasználatra:
http://www.ingatlanjog.hu/index.php?…

Ez csak és kizárólag akkor érvényes hogyha ügyvéd által is alá van írva?
Vagy két tanú (szomszéd) nem elég hozzá?

Tehát ha pl beakarom biztosítani magam hogyha mondjuk kidobnak akkor a cuccaimat ne nyúlják le akkor jó ha van ügyvédi ellenjegyzés?

Pl ideiglenes lakcím bejelentéshez szükséges hogy ügyvéd is legyen rajta?

Ha cég az ingatlan tulajdonosa akkor elég az ügyvezető aláírása vagy kell céges pecsét stb is rá?

Kezdhetted volna rögtön az emilben megküldött tényállással.

1. Nem tiltja semmi. De ha a kisebbségben maradt tulajdonostársak valamelyike megtámadja az erről szóló határozatot, akkor szerintem valószínű, hogy a bíróság megsemmisíti. (A kérdés másik felét egyszerűen nem értem: mielőtt felajánlana neki egy lakást, ajánljon fel neki egy lakást?)
2. Az már nem szívességi lakáshasználat. (A kérdés további részét megint csak nem értem.)
3. Ennek sincs értelme.
4. Ha valóban szívességi lakáshasználat lenne, akkor igen, de nem pont úgy, ahogy gondolod. És mint fent említettem, valószínűleg nem is szívességi lakáshasználat lenne ez.

Nem lenne jobb, ha rejtélyeskedés és a forró kása kerülgetése helyett közölnél egy konkrét tényállást, és azt is hogy mi a konkrét problémád. Szerintem többre jutnánk.

Üdvözletem mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni szívességi lakáshasználat kérdésében. Sajnos ezekre a kérdésekre nem találtam válaszokat.

1. Társasház osztatlan közös tulajdona (szolgálati lakás) adható-e szívességi lakáshasználatba. Tiltja-e vagy engedi-e ezt valamilyen jogszabály. Vagy ez kizárólagosan a tulajdonosok egyöntetű döntésén múlik.

Ha valaki korábban ebben a szolgálati lakásba lakott mint munkavállaló, annak van-e akadálya, hogy a munkáltatója ezt szívességi használatba adja a részére? Vagy a munkaadót kötelezi-e valamilyen jogszabály, hogy először egy lakást ajánljon fel a részére (legyen az magán, vagy önkormányzati tulajdonú). A munkaviszony megszűnését a munkavállaló munkaképtelensége okozta.

2. Ha élethosszig tartó kötelezettséget vállal a tulajdonos a szívességi lakás használatba adásra, arra milyen garanciát, vagy kell-e adni valamilyen garanciát?

Amennyiben a szívességi használó nem folytat a lakásban olyan tevékenységet, amely törvénybe ütközik, vagy sérti a használatba adó jogait, abban az esetben mikor és hogyan mondható fel a használatba adás? Ezt megteheti-e a használatba adó akkor is ha garanciát vállalt az élethosszig tartó bentlakásra?

3. A szívességi használót kötelezhetik-e munkavégzésre, munkaszerződéssel, vagy nem. És ha igen, akkor milyen módon változik a szívességi használat státusza, ha változik.

4. Későbbi döntés alapján módosítható-e a szívességi lakáshasználati szerződés, a tulajdonos garanciavállalása ellenére, albérleti szerződéssé. Illetve kötelezhető-e a használó albérleti díj megfizetésére (szerződés módosítással)?

Köszönöm a válaszokat!

Egy nyilvánvalóan alaptalan keresetre nem fogja a bíróság felfüggeszteni a végrehajtást. Továbbá a végrehajtás megszüntetése iránti pereket soron kívül folytatják le. Ergo a közjegyző kifejezetten téves tájékoztatást adott. (Ami azért külön érdekes, mert a saját üzletét rontotta vele.)

Mehetsz bíróságra, de közben már tudsz végrehajtást kérni. Összességében azért előrébb vagy egy közjegyzői okirattal.

monalisa1# 2013.12.09. 11:34

„valakinél mégis befagyott a vízóra., kijavítása több tízezerbe kerülhet.”
Vagy akár százezreket is kitehet egy kár !!

Olyan állítással vitatkozik, amelyet én nem tettem.

Tisztelt Kovács_Béla _László!
Köszönöm hozzászólását, de miért gondolja, hogy nehezebb kitenni a Lakáshasználót, mint a Bérlőt-, ha megszegi a szerződést? A Lakáshasználóval is közjegyzői szerződést kötnék, mint a Bérlővel, úgy tudom ebben az esetben ugyanúgy, mint a bérleti szerződénél, nem kell Bíróságra menni, a szerződésben foglaltak végrehajtathatók! Vagy nem?

Úgy kell elhelyezni, hogy ne fagyhasson el, bár igaz, tényleg van, aki letakarja. Ha nem fűtik a házat, azt is vízteleníteni kell.

Köszi, én is a kerti csapra gondoltam. Szóval ha tartósan minusz 15-20 fok alá megy a hőmérséklet volt rá eset, hogy valakinél mégis befagyott a vízóra., kijavítása több tízezerbe kerülhet. Megelőzésnek egy már felesleges paplan és/vagy öreg kabát is megteszi.

„(A vízóra téliesítéséről ne feledkezz el!)”

Mióta kell a vízórát téliesíteni? A kerti csapot szokták.

Azért teszik le a gödörbe fagyhatár alá, hogy ne fagyjon el.