bolti lopás? mit tehetek?

hy!
még egy vmi kérdeznék h muszáj ügyvédet fogadnom???
köszi

Helló!
Bolti lopás,Auchan,2500 ft értékben.Ez volt december elején.Behívtak a bizti őrök,felvették a jegyzőkönyvet,eggyüttműködtem nem tagadtam semmit.Kifizettem amit kihoztam.Rendőr nem volt.Most jött a papír h mehetek bíróságra.semmiféle dolgom nem volt még az igazságszolgáltatással.24 vagyok.mire számítsak?
Előre is kössz a válaszokat.

Sziasztok!
Leírom történetem,és szeretném ha valaki érdemleges információt tudna mondani a büntethetőség mértékéről.
Tavaly novemberben volt egy bolti lopás,ahol mint tettestárs voltam jelen. Eggyütt érkeztünk meg a boltba,én kosárba tettem amit akartam venni(ez kb 10ezer ft értékű)aztán barátom kitalálta hogy lopni fog. Műszaki cikket akart lopni,aminek értéke 74 ezer ft,de rárakott egy olcsóbb termék cimkéjét. Ami 5 ezer ft lett volna. Én többször is figyelmeztettem hogy ne csinálja,aztán a pénztárnál én kifizettem amit vásároltam,ő is azt a hamis cimke árát. Pénztár után elkaptak. Utána még a boltban kihallgattak,majd bevittek rendőrségre,ott vallomást kellett tenni. Elmondtuk mindketten az igazat. Én még a boltban mondtam hogy semmi közöm hozzá,de mivel vele voltam,így tettestársként kezelnek. A lopás értéke 69 ezer ft lett volna. Most a tárgyalásra várok. Milyen szankció várható ebben az esetben? Mire számíthatok én,és mire a társam? Nem vagyunk büntetett előéletűek. Soha nem volt még rendőrségi ügyünk. Köszönöm a válaszokat előre is!

Gondolom a tejet sem öntöd ki a dobozából azzal, hogy neked csak a tej kell.

157. §234 (1) Aki

1. húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
2. húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,
3. húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Olvastam a következő jogszabályt:
III. FELLÉPÉS TETTENÉRÉSKOR

1.Amennyiben a bolti dolgozó észleli egy személy eltulajdonítási szándékát, az önmagában még nem elég a lopás elleni intézkedésre.
2.A gyanúsított személlyel szemben csak akkor lehet fellépni, ha már a pénztárvonalt elhagyta és nem vagy csak részben fizette ki az áru ellenértékét.

Felbontottam két egységcsomagot, és a benne lévő terméket egyenként raktam a kosárba, de még a pénztár előtt megállítottak (be akartam éppen állni) tehát a 1-es és 2-es pont sem valósult meg
Viszont én azt elismertem a bolti jegyzőkönyvben hogy felbontottam a csomagot (szavatosságot néztem rajta, de a csomagolást leraktam), de mivel darabonként lett volna olcsóbb nem csomagban - ami számomra is utólag derült ki - lopási kisérlettel vádoltak meg a boltban.Amit természetesen nem ismertem el.
Értékkülönbözet a csoamgolt és a darabonkénti termék között között 100 Ft (a terméket megvásároltam)

Kaptam idézést tulajdon elleni szabálysértés miatt, Mi a helyzet ilyenkor? Lopás, Lopási kisérlet vagy rongálás?

Az eljárás alá vontnak akkor is meg kell jelenni, ha van védője. A védőt nem tudják kihallgatni helyette.

Ügyvédet meghatalmazod, és az képvisel téged! Pénzbüntetésre fognak "ítélni". KÉSZ! Ebben az esetben nem kell megjelenned!

Ha megint rendőrségre hívtak, akkor megint meghallgatnak, csak más hallgat meg.

A bolt nem vett fel jegyzőkönyvet. Az eset után egyszerre bevitték a rendőrségre ott készült jegyzőkönyv. Jövő hétre pedig újra behívták "meghallgatásra".

Ha rendőr nem írt jegyzőkönyvet, csak az a hely ahol loptál, akkor behívnak a rendőrségre, ott lesz egy jegyzőkönyv és úgy a bíróság.
Ha a lopás után mindjárt készült rendőrségi jegyzőkönyv is akkor, jön a bíróság.

Szia!
Behívták a rendőrségre "Meghallgatás" jogcímen. Ajánlott, tértivevényes levél ment neki. Jövő héten kell mennie.Amikor az eset történt felvették a jegyzőkönyvet azért nem érti, hogy miért is kell meghallgatásra menni.
A boltban viszont nem vettek fel jegyzőkönyvet az állítólag eltulajdonított árukról. Vagy ezt nem kell?

kriszta84!

Nem, nem fognak behíni,mivel mikor a cselekmény történt,akkor a rendőrök is felvették a jegyzőkönyvet, és annak az aláírásával tettél vallomást, ergo elismerted a dolgot.
Már "csak" a bírósági ítélethirdetés van hátra.
De annak menetét már leírtam, olvass vissza!

Helló!
Már kérdeztem ezzel az üggyel kapcsolatban. Most az lenne a kérdésem, hogy szabálysértési ügyben az elkövetőt behívják a rendőrségre meghallgatásra. Ezután hova kerül az ügy?
Köszönöm a választ

Próbálkozz a bíróságnál halasztást kérni, de nem tudom adnak e.
Elég peches a helyzet. Haza kellene jönnöd majd, ha nem lesz más.

Tisztelt fórumozók!

Tavaly volt egy botlásom (bolti lopás). Tegnap megjött a papír, miszerint február végén meg kell jelennem a bíróságon. A gondom az,hogy most sikerült szereznem kínkeservesen külföldön munkát, a héten már utazok is. Eléggé messze van,meg 3 heti munka után nem engednek el szabira,azt meg nem nagyon akarom megmondani,hogy miért kéne hazajönnöm.
A kérdésem az lenne,hogy mit tudok ilyenkor tenni? Hatalmazzak fel valakit,aki elmehet helyettem, esetleg egy ügyvédet, vagy írjak a bíróságnak valami kérvényt,hogy tekintsenek el a megjelenésemtől? Egyáltalán mire van lehetőség?
Válaszaikat előre is köszönöm!

Kedves ferike!

Itt van néhány ide vonatkozó paragrafus.
Egyébként lehetséges azért nem szólt hozzá senki az általad felvetett témához, mivel sok minden nem egyértelmű, illetve csak nem világos.

I. JOGSZABÁLYI ALAPELVEK
A bolti lopással gyanúsítottal szembeni eljárásnak számos jogszabályi alapelvnek kell megfelelnie:

1/ Polgárjogi szempontból:
1.1 A személyhez fűződő jogokat nem sérti a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. (1959. évi IV. törvény 75.§.)

A lopással gyanúsítható személyt – hozzájárulás hiányában -, a bolt vagy az őrző-védő szolgálat munkatársai nem ellenőrizhetik (testi vagy ruházati motozás), személyi okmányai alapján nem vehetik fel az adatait.

1.2 A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a személyi szabadság korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. (1959. évi IV. törvény 76.§.)

Tilos a lopással gyanúsítható személyt az üzlet elhagyásában erőszakkal akadályozni (kivéve lásd 3.3 pont) fizikai kényszerítő eszközöket alkalmazni, nyilvános helyen, pl. a vevőtérben, magatartására, személyére nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni.

1.3 Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. (1959. évi IV. törvény 193.§.)

A tettenért személy az eltulajdonított árut, amelynek ellenértéket – a pénztárvonalat elhagyva - bizonyítottan nem fizette ki, köteles a bolt munkatársának kiadni.

2/ Büntetőjogi szempontból:
2.1 A jogos védelem elhatárolásának fő ismérve: csak olyan mértékű lehet, amely a saját, illetve más személyek javai, vagy közérdek ellen intézett, illetőleg, ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan elhárításhoz szükséges. (1978. évi IV. törvény 29.§.)A jogos védelem azokra az esetekre vonatkozhat, amikor a bolti lopással gyanúsított személy erőszakosan lép fel az üzlet vagy az őrző-védő szolgálat alkalmazottaival szemben. Így például félrelöki, földre taszítja, megüti a vele szemben fellépőt, tettleg bántalmazza, az árut, üzletberendezést rongálja. Ezekben az esetekben a bolt, őrző-védő szolgálat munkatársának fellépése alapvetően az alkalmazottak testi épségének és a vagyoni érték megóvásának erejéig terjedhet, ezt meghaladó mértékű fellépés már nem jogszerű.

3/ Büntetőeljárásjogi szempontból:

3.1. Kényszerintézkedésre csak hatóság jogosult. (1973. évi I. törvény 4.§.)

3.2. Erőszakkal, fenyegetéssel, vagy más hasonló módon senkit sem szabad vallomásra kényszeríteni. (1973. évi I. törvény 60.§.)

3.3. A bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni. (1973. évi I. törvény 91.§. (5) bekezdés) Az Alkotmány 58.§ (1) bekezdésben foglalt szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga – alkotmányos cél érdekében – megfelelő garanciák mellett korlátozható. A bűncslekmény megakadályozása, a jogrend érvényre juttatása alkotmányos célnak tekinthető, tehát – amennyiben a korlátozás arányos mértékű – alkotmányos visszásság nem állapítható meg.

III. FELLÉPÉS TETTENÉRÉSKOR

1. Amennyiben a bolti dolgozó észleli egy személy eltulajdonítási szándékát, az önmagában még nem elég a lopás elleni intézkedésre.
2. A gyanúsított személlyel szemben csak akkor lehet fellépni, ha már a pénztárvonalt elhagyta és nem vagy csak részben fizette ki az áru ellenértékét.
3. A pénztártól már távozott személyt, - ha gyanú merült fel arra, hogy eltulajdonított árut / árukat nem fizette ki – még az üzletben tartózkodása alatt határozottan, udvariasan – olyan módon és helyen, hogy a többi vásárló körében ne keltsen feltűnést – fel kell kérni arra, járuljon hozzá ellenőrzéséhez a helyzet tisztázása érdekében, ha a pénztárnál fizetés is történt, úgy a vásárlási blokk alapján (irodában vagy raktárban).
4. Amennyiben az ellenőrzéstől elzárkózik, közölni kell vele, hogy ebben az esetben rendőr hívására kényszerülnek és annak kiérkezéséig ne hagyja el az üzletet.
5. Figyelmeztetni kell, hogy magatartását többen figyelemmel kísérték.
6. Tilos a tettenért személyt

• testi vagy ruházati motozásnak alávetni,
• nyilvános helyen (pl. Vevőtérben) a szabálysértő magatartásra nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni, kioktatni,
• fizikai kényszerítő körülményeket alkalmazni, személyes szabadságában korlátozni (ide nem értve a I./3.3. pontban foglaltakat).

7. El kell kerülni a vásárlók szúrópróbaszerű – alapos gyanú nélküli – közvetlen ellenőrzését.

Kedves ferike!

Itt van néhány ide vonatkozó paragrafus.
Egyébként lehetséges azért nem szólt hozzá senki az általad felvetett témához, mivel sok minden nem egyértelmű, illetve csak nem világos.

I. JOGSZABÁLYI ALAPELVEK
A bolti lopással gyanúsítottal szembeni eljárásnak számos jogszabályi alapelvnek kell megfelelnie:

1/ Polgárjogi szempontból:
1.1 A személyhez fűződő jogokat nem sérti a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. (1959. évi IV. törvény 75.§.)

A lopással gyanúsítható személyt – hozzájárulás hiányában -, a bolt vagy az őrző-védő szolgálat munkatársai nem ellenőrizhetik (testi vagy ruházati motozás), személyi okmányai alapján nem vehetik fel az adatait.

1.2 A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a személyi szabadság korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. (1959. évi IV. törvény 76.§.)

Tilos a lopással gyanúsítható személyt az üzlet elhagyásában erőszakkal akadályozni (kivéve lásd 3.3 pont) fizikai kényszerítő eszközöket alkalmazni, nyilvános helyen, pl. a vevőtérben, magatartására, személyére nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni.

1.3 Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. (1959. évi IV. törvény 193.§.)

A tettenért személy az eltulajdonított árut, amelynek ellenértéket – a pénztárvonalat elhagyva - bizonyítottan nem fizette ki, köteles a bolt munkatársának kiadni.

2/ Büntetőjogi szempontból:
2.1 A jogos védelem elhatárolásának fő ismérve: csak olyan mértékű lehet, amely a saját, illetve más személyek javai, vagy közérdek ellen intézett, illetőleg, ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan elhárításhoz szükséges. (1978. évi IV. törvény 29.§.)A jogos védelem azokra az esetekre vonatkozhat, amikor a bolti lopással gyanúsított személy erőszakosan lép fel az üzlet vagy az őrző-védő szolgálat alkalmazottaival szemben. Így például félrelöki, földre taszítja, megüti a vele szemben fellépőt, tettleg bántalmazza, az árut, üzletberendezést rongálja. Ezekben az esetekben a bolt, őrző-védő szolgálat munkatársának fellépése alapvetően az alkalmazottak testi épségének és a vagyoni érték megóvásának erejéig terjedhet, ezt meghaladó mértékű fellépés már nem jogszerű.

3/ Büntetőeljárásjogi szempontból:

3.1. Kényszerintézkedésre csak hatóság jogosult. (1973. évi I. törvény 4.§.)

3.2. Erőszakkal, fenyegetéssel, vagy más hasonló módon senkit sem szabad vallomásra kényszeríteni. (1973. évi I. törvény 60.§.)

3.3. A bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni. (1973. évi I. törvény 91.§. (5) bekezdés) Az Alkotmány 58.§ (1) bekezdésben foglalt szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga – alkotmányos cél érdekében – megfelelő garanciák mellett korlátozható. A bűncslekmény megakadályozása, a jogrend érvényre juttatása alkotmányos célnak tekinthető, tehát – amennyiben a korlátozás arányos mértékű – alkotmányos visszásság nem állapítható meg.

III. FELLÉPÉS TETTENÉRÉSKOR

1. Amennyiben a bolti dolgozó észleli egy személy eltulajdonítási szándékát, az önmagában még nem elég a lopás elleni intézkedésre.
2. A gyanúsított személlyel szemben csak akkor lehet fellépni, ha már a pénztárvonalt elhagyta és nem vagy csak részben fizette ki az áru ellenértékét.
3. A pénztártól már távozott személyt, - ha gyanú merült fel arra, hogy eltulajdonított árut / árukat nem fizette ki – még az üzletben tartózkodása alatt határozottan, udvariasan – olyan módon és helyen, hogy a többi vásárló körében ne keltsen feltűnést – fel kell kérni arra, járuljon hozzá ellenőrzéséhez a helyzet tisztázása érdekében, ha a pénztárnál fizetés is történt, úgy a vásárlási blokk alapján (irodában vagy raktárban).
4. Amennyiben az ellenőrzéstől elzárkózik, közölni kell vele, hogy ebben az esetben rendőr hívására kényszerülnek és annak kiérkezéséig ne hagyja el az üzletet.
5. Figyelmeztetni kell, hogy magatartását többen figyelemmel kísérték.
6. Tilos a tettenért személyt

• testi vagy ruházati motozásnak alávetni,
• nyilvános helyen (pl. Vevőtérben) a szabálysértő magatartásra nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni, kioktatni,
• fizikai kényszerítő körülményeket alkalmazni, személyes szabadságában korlátozni (ide nem értve a I./3.3. pontban foglaltakat).

7. El kell kerülni a vásárlók szúrópróbaszerű – alapos gyanú nélküli – közvetlen ellenőrzését.

Csak egy hónapja tettem fel szerény kérdésemet gyanúsítgatási ügyben. Valószínű, hogy nem tartják méltónak arra, hogy valaki válaszoljon is rá, elmondja véleményét. Vagy esetleg, nincs is rá megoldás? Tűrjünk el, ne nagyon ugráljunk és kérdezősködjünk!
Valószínű, hogy ez nem a Jogi Fórum témája. Nagyon sajnálom.

Kedves mindenki!

Látom,hogy sokan ugyanazzal a kérdéssel keresitek fel a fórumot.

Szeretném összefoglalni,hogy egy felderített - tehát ha elkapott a biztonsági őr- bolti lopás esetén mi várható!

A büntetés január 1.-től, az új alkotmánynak köszönhetően 50.000Ft lett, azt viszont nem hinném,hogy annak,aki megevett egy kiflit a Tescoban, ilyen összegű büntetést szabnak ki. (viszont azt tudni kell, hogy az evés/ivás is szabálysértésnek minősül, de csak abban az esetben, ha nem lett kifizetve a termék,azaz a csomagolás nem lett bemutatva a pénztárosnak- nem éri meg eszegetni,mivel ezt nagyon figyelik)

Tehát ha valakit elkapnak, akkor kihívják a rendőröket, felveszik a jegyzőkönyvet.
VISZONT AMI NAGYON LÉNYEGES: HA VALAKI KIFIZETI AZ ELTULAJDONÍTANI AKART TERMÉKET, ATTÓL FÜGGETLENÜL UGYANOLYAN BÜNTETÉSRE SZÁMÍTHAT, mintha nem fizette volna ki azt, mivel itt nem azon van a hangsúly,hogy ki mennyire bánta meg, kifizette ki, hanem magán a szabálysértés elkövetésén,melyet elkövetett azzal,hogy fizetés nélkül távozott a termékkel, azaz eltulajdonította.

Súlyosbodik a helyzet abban az esetben,ha valaki a lopáskor eltávolította az áruvédelmi eszközt, -tehát a csipogót-, vagy kibontotta a terméket illetve teljesen eltávolította annak csomagolását. Ez esetben rongálásnak minősítik a cselekményt,ami bilincsben való elszállítást jelent a helyszínről a rendőrök részéről.
Ez esetben a büntetés is szigorúbb, sőt akár 3 napra el is zárható az illető, RÖGTÖN!!

A lopás cselekményéről minden esetben felvétel készül, melyet át fog adni a bolt a rendőrségnek. A rendőrök is megnézik azt, és átadják a területileg illetékes bíróságnak,ahol a szabálysértési előadó is megnézi azt. Mikor ez megtörtént kiküldik az idézést az elkövetőnek, melyben az fog állni,hogy mikor lesz a tárgyalás.
Arra mindenképpen el kell menni, mert különben elvezettethetik az illető.
A mini tárgyaláson elmondja a bíró a büntetést, és ennyi.
Egy hónap - 30 naptári nap- van a büntetés megfizetésére, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni, és a bírósághoz kell visszajuttatni.

De persze lehet választani közmunkát, vagy elzárást is a büntetés "kifizetésére", mivel azt fel fogják ajánlani.

Továbbá ismételten az új alkotmánynak köszönhetően, ha valaki elkapnak még egyszer, akkor az akár elzárással is sújtható,mivel visszaesőnek számít.

CÉLSZERŰ TUDNI AZT IS, HOGY HA VALAKI ELKÖVET EGY SZABÁLYSÉRTÉST, AKKOR AZ NEM FOG ELÉVÜLNI, ERGO MEGÚSZNI NEM LEHET! MINDENKÉPPEN BÍRÓSÁGI ÜGY LESZ A DOLOGBÓL és természetesen büntetés is.

Ha valaki volt már büntetve valami más okból kifolyólag ( testi sértés, garázdaság stb.) akkor az a személy súlyosabb büntetésre számíthat,mint az aki életében nem követett el még semmit sem.

Kiskorú esetén a szülőt marasztalják el, tehát nem számít mentségnek az,hogy ha egy 15 éves gyerek lop el valamit. Sőt!! még szigorúbban is veszik.

kriszta84!

Az önkormányzatok kezéből kivették a szabálysértési ügyeket és átadták a bíróságoknak, még akkor,mikor azt a rendeletet hozták 2010 novembere-,hogy minden felderített lopáshoz rendőrt kell hívni, és a rendőrségnek kell elindítani az eljárást.
Valóban úgy volt,ahogyan írod,hogy az elkövető lakhelyének önkormányzatához került a dolog, és ott a szab.sért.-ekkel foglalkozó személy, -általában a jegyző - hozott egy határozatot, hogy mi legyen a büntetés, de ez már csak a múlté.
Nem változott ez ügyben semmi jan. 1.-től, ergo ha valaki Budapesten lopott egy zsemlét,de miskolci lakos,akkor Budapesten fogják tárgyalni az ügyét.
Semmiképp nem fog a lakhelyed önkormányzatához jutni a dolog, sőt mi több még csak nem is fognak róla tudni, hogy te mit követtél el.
A büntetés pedig - és ebben lett változtatás!- alap 50ezer lesz ez esetben, bár ha szerencséd van,akkor lehet "csak" 30.
Viszont ha legközelebb elkapnak,akkor simán el is zárhatnak,hisz akkor már visszaeső leszel.

kriszta84!

Az önkormányzatok kezéből kivették a szabálysértési ügyeket és átadták a bíróságoknak, még akkor,mikor azt a rendeletet hozták 2010 novembere-,hogy minden felderített lopáshoz rendőrt kell hívni, és a rendőrségnek kell elindítani az eljárást.
Valóban úgy volt,ahogyan írod,hogy az elkövető lakhelyének önkormányzatához került a dolog, és ott a szab.sért.-ekkel foglalkozó személy, -általában a jegyző - hozott egy határozatot, hogy mi legyen a büntetés, de ez már csak a múlté.
Nem változott ez ügyben semmi jan. 1.-től, ergo ha valaki Budapesten lopott egy zsemlét,de miskolci lakos,akkor Budapesten fogják tárgyalni az ügyét.
Semmiképp nem fog a lakhelyed önkormányzatához jutni a dolog, sőt mi több még csak nem is fognak róla tudni, hogy te mit követtél el.
A büntetés pedig - és ebben lett változtatás!- alap 50ezer lesz ez esetben, bár ha szerencséd van,akkor lehet "csak" 30.
Viszont ha legközelebb elkapnak,akkor simán el is zárhatnak,hisz akkor már visszaeső leszel.

Szia Mindenki!
Felvilágosítást szeretnék kapni szabálysértési ügyben.
Bolti lopás kb. 10.000,-Ft értékben. Rendőrségi kihallgatás, jegyzőkönyv. Az ügy a bíróságon. Az elkövető nem a lakhelyén követte el a szabálysértést. A bírósági tárgyalás után melyik önkormányzat fog az ügyben eljárni? Az elkövetés helyén vagy az elkövető lakhelye szerinti illetékes önkormányzat? Vagy egyáltalán az önkormányzatnak lesz ehhez köze? (2012. január 01-től valamilyen módosítás történt.)
Köszönöm, hogy válaszoltok

cicamano88
A megbánás és a kifizetés nem mentesít semmi alól már.

Ugyan az lesz veled is mint vatoloco-val.
Olvasd el amit leírt.

kedves cicamano!

Ebből szabálysértési eljárás lesz.
Én ugyanígy jártam, viszont engem nem vittek be kihallgatni.. viszont én nem fizettem ki a terméket.
Nem hinném,hogy figyelembe veszi a szabálysértési előadó/bíró ,hogy ki lett fizetve a termék.
Jómagam 30000ftos bírságot kaptam, melyet illetékbélyeg formájában kellett lerónom, és a bírósághoz visszajuttatni. ( minden esetben függ a bírság az eltulajdonított termék értékétől, de 15ezer az alap)
Kapni fogsz majd egy levelet a rendőrségtől,hogy átadták a felvételt a bíróságnak, majd a bíróságtól is fogsz kapni egy idézést, amire el kell hogy menj.

Benne leszel 2 évig a szabálysértési jegyzékben,viszont erkölcsi bizonyítványban nyoma nem lesz.

Én mikor mentem a bíróságra,akkor szinte futószalagon ment minden.Kb 3 percet voltam benn.
Voltunk vagy 20-an... egyenként behívatnak, igazoltatnak, majd a bíró közli a büntetést... ennyi.
Nem kérdeznek semmit,hogy be bírod-e fizetni, vagy ilyesmi.
Fel fogják ajánlani,hogy hogyan kívánod megfizetni a büntetést:

• ledolgozod, közmunkán
• leülöd
• vagy megfizeted.

VISZONT AMI NAGYON FONTOS: Ha elkapnak még egyszer lopáson akkor szigorúbban fogják venni... ergo akkor lehet hogy őrizetbe is vehetnek.

Szóval nem éri meg, legközelebb ilyet csinálni.