Kovács_Béla_Sándor
2019.03.06. 15:22
Igen; nem.
büntetőjog
ObudaFan
#
2019.03.06. 20:56
„de ha a vádiratban nincsen indítványozva konkrét büntetés, akkor ez hogyan dönthető el?
”
Vagy a vádiratban vagy az előkészítő ülésen tett indítványban az ügyész meghatároz egy maximális büntetési mértéket arra az esetre, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz az elkövető. De csak erre az esetre.
joco100
#
2019.03.08. 03:48
Tisztelt Fórumozók!
Lenne egy olyan kérdésem hogy csalás vétségének kísérletében bűnsegédként bűnösnek ítélt a bíró és kaptam 1 év és 6 hónap próbára bocsájtást illetve megkell fizessek 180ezer forintot és annak kamatait 15 napon belül.A kérdésem az lenne hogy mi történik ha a 15.napon adom fel vagy esetleg csúszok vele 1-2 napot?Természetesen kifizetem!!Illetve amit a neten találni ilyen díjkalkulátort az hiteles a kamatait tekintve?Vagy esetleg van valahol egy rendes oldal ahol le van írva hogy kell kiszámolni?
Köszönöm a segítséget!
rigoz
#
2019.03.08. 05:53
Tisztelt Joco100!
Ha a 15. napon adja fel a 15 napon belül megfizetendőnek előírt összeget, akkor határidőben van - a határidő a postára adás, illetve a kézbesítésről más módon intézkedés, azaz a feladás napjáig tart -, következésképpen nem történik semmi.
Meglátásom szerint akkor sem fog semmi történni, ha a határidőt a megjelölt csekély mértékben túllépi, ilyen kis összegnek meg még 100Ft sincs a kamata 1-2 napos időszakra vetítve, így azt nem kell megfizetni, már feltéve, hogy arról van szó, hogy az összeg a 15 napos határidő eltelte után kezd el kamatozni.
Ha a kamatkalkulator.hu oldalon lévő kalkulátorra gondol akkor igen, arra lehet alapozni, bár annak a számítása a bíróság vonatkozásában csupán tájékoztató jellegű adat.
A kamatszámítás metódusa egyszerű matematikai művelet, a kamatlábat (külön kikötés hiányában 0,9%) meg kell szorozni a tőkeösszeggel és le kell osztani az így kapott összeget 365 felé, majd az megszorozni annyival, ahány nap késedelembe esett, végül az így kapott eredményhez ha hozzáadja a tőketartozást, ami után a kamatot fizeti, megkapja, hogy pontosan mennyit kell kamatostul fizetnie.
Az Ön esetében - a törvényben előírt, 0,9%-os kamatlábat alapul véve - 4,4383561643835616438356164383562Ft a napi és 1620Ft az éves kamat.
Felhívnám végezetül a figyelmét arra, hogyha - máskor - előre látja a határidő tarthatatlanságát, akkor még a határidő letelte előtt a határidőt előíróhoz érkeztetendő kérelemben a határidő meghosszabbítását kérheti, egyébként pedig a határidő fel nem róható elmulasztása esetén, a mulasztás következményei alóli mentesülés érdekében egyidejűleg, de legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül igazolási kérelemmel élhet, az igazolási kérelem helyt adólagos elbírálása esetén a mulasztott, határidőn túli cselekményt határidőben megtettnek kell tekinteni.
Niki1118
#
2019.03.09. 20:01
Tisztelt Fórumozók!
A páromnak volt egy ellene elkövetett súlyos testi sértés. A jobb lába törött el az incidens során és azt műteni is kellett. Műtét után még háromszor voltunk orvosnál és most már nem kell menni. Ugyanúgy sántít és folyamatosan fáj neki. Azt hogy lesz e neki ebből adódóan maradandó fogyatékosság azt a kezelőorvosa fogja meghatározni? Vagy esetleg orvosszakértőt fognak kirendelni ezzel kapcsolatban?
rigoz
#
2019.03.10. 07:35
Tisztelt Niki1118!
Kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleményének alapulvételével fognak erről határozni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.10. 09:23
Ha. Azt se mondta, hogy a büntetőeljárást kérdi-e (nem hiszem) vagy egy esetleges kártérítési pert (amely még meg sem indult).
Niki1118
#
2019.03.10. 14:03
Elnézést, hogy ezt nem írtam. Az ügy még a rendőrségen van. A gyanusított ki lett hallgatva. Többet még nem tudunk. Azért kérdeztem, hogy mire oda kerül a sor akkor nekünk kell már a kezünkbe lenni a kezelőorvos álltal kiadott papírnak. Vagy mi egyáltalán ns foglalkozzunk vele mert esetleg lesz kirendelve valaki aki ezt felül vizsgálja hogy maradandó e a sérülés?
rigoz
#
2019.03.10. 20:24
Tisztelt Niki1118!
A nyomozó hatóság, azaz az ügyben eljáró rendőrkapitányság fog majd igazságügyi orvosszakértőt kirendelni, ha indokát látja, aki személyesen meg fogja várhatóan vizsgálni a sértettet.
Ez a kirendelés még akkoris valószínű, ha a sértett látlelettel is rendelkezik.
Kezelőorvosi vélemény egy elítéléshez kevés.
Addig Önöknek ezzel nem kell foglalkozniuk.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.10. 22:50
Továbbra is van egy olyan érzésem, hogy a kérdezőt első sorban nem az érdekli, hogyan fogják megállapítani a terhelt cselekményének a minősítését, hanem a kártérítés alapja.
Vadvirágocska
#
2019.03.11. 11:00
Tisztelt Szakértők, Jogászok!
Szeretném a segítségüket kérni a Btk-ban 1 mondat értelmezésében.
269. § Aki mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mit jelent az a kifejezés, hogy fegyelmi jogkör gyakorlója és fegyelmi vétség? Munkahellyel kapcsolatban értendő? Illetve, miért bünteti ezt a Btk?
Köszönettel,
Vadvirágocska
rigoz
#
2019.03.11. 11:58
Tisztelt Vadvirágocska!
Fegyelmi vétség az adott személynek, mint munkavállalónak a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggésben elkövetett szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése, illetve oly magatartása, mely a munkáltató jó hírnevének sérelmét okozhatja.
Az elkövetésre sor kerülhet különösen a következők szerint:
- másik munkavállaló a kollégájáról azt állítja a felettesüknek, hogy nem végzi vagy nem úgy végzi a dolgát ahogy kellene és ebből megalapozottan gyanítható a "panaszolt" kolléga fegyelmi vétésget megvalósító magatartása
- munkaügyi perben tanúként vagy más eljárási résztvevőként valótlanul állítja a kollégájáról, hogy fegyelmi vétséget megalapozottan gyaníthatóan megvalósító magatartást tanúsított, kötelezettséget szegett
A Btk. ezt azért rendeli büntetni, hogy szűrődjenek a kizárólag bosszúvágyból vagy más "haszonlesésből" adódó "felnyomások".
A fegyelmi jogkör gyakorlója az a személy, aki az adott munkáltatónál a marasztalásra jogosult, jellemzően a területi vezető.
Erről az adott munkáltatótól kaphat konkrétabb információt.
Hatóság a bíróság, a közigazgatási jogkört gyakorló jogalany (pl.: kormányhivatal, önkormányzat stb.), a bíróság, az ügyészség és valamennyi közhatalmat gyakorló testületi, hivatali szerv.
De pl. a hamis vád ezen esete valótlan tartalmú rendőri intézkedés elleni panasz megtételével is elkövethető.
Márk1234
#
2019.03.18. 21:14
Tisztelt Fórumozók!
Illegális zöld hulladék (növényi) lerakásáért az erdőben milyen szankció járhat feljelentés esetén? (Egyszeri alkalom esetén nem túl nagy mennyiségben.)
Láttam, hogy van szabálysértési része, de lehet büntetőeljárás is belőle.
Előre is köszönöm!
rigoz
#
2019.03.20. 02:41
Tisztelt Márk1234!
Az szabálysértés lesz és 150.000Ft-ig terjedő pénzbírság, illetve közérdekű munka szabható ki érte.
joco100
#
2019.03.26. 04:26
Tisztelt Fórumozok!
Érdeklődnék hogy volt egy ügyem amit korábban leírtam és a kártérítést be is fizettem az adott személynek.Majd pár nap itán megérkezett a papír a tárgyalásról.A kérdésem az lenne hogy szerepel benne hogy fizessem meg a bünügyi költséget illetve az illetéket külön felhívásra.Akkor gondolom ez azt takarja hogy valamikor küldik a csekket erről a kettőröl vagy nekem kell valahol ezt kérnem?Segítségüket és válaszukat köszönöm!!
Üdvözlettel
Joco
Huszár5
#
2019.03.26. 12:23
ÜDv!
Segítséget szeretnék kérni, de először is annyit szeretnék tudatni, hogy az előzményekben olvastam több posztot a magánlaksértésről! Azonban erre nem találtam választ.
Az én kérdésem is ezt érintené.
- Lakás 1/1 részben a saját tulajdonom.
- 2018. szeptemberében eljöttem otthagytam a volt páromnak (élettársam) és 4 éves gyermekemnek, hogy addig használják amíg a gyermeknek arra szüksége van (az óvoda miatt).
- Rezsit a párom nem hajlandó fizetni, azt 2018. szeptemberétől továbbra is én fizetem. A volt élettársamnak csak tartózkodási helyként van megjelölve a lakás cím a lakcímnyilvántartásban.
Kérdésem: elkövetheti e a magánlaksértés a volt élettársam azzal, hogy a kulcsot az ajtóba hagyja és nem enged be, vagy be áll az ajtóba és úgy nem enged be.
Továbbá, milyen lehetőségem van a fentiek tekintetében, hogy a lakásba bejussak, ott jogszerűen tartózkodjak, illetve hogy onnan elküldjem "kitegyem"?
drbjozsef
#
2019.03.26. 18:33
Nem, te követed el a magánlaksértést, ha be akarsz menni.
Ha jól értem önként költöztél el, jogilag szívességi használatba adtad az exednek az ingatlant.
A jogi út az, hogy írásban is felmondod ezt, felszólítod a kiköltözésre. Aztán ha nem teszi, elindíthatod a kilakoltatását, ami az ellenállásától függően 3 hónaptól pár évig tarthat.
Ha kéri a jegyzőtől a birtokvédelmet, mert be akarsz menni, akkor meg fogja kapni.
Dende72
#
2019.03.26. 22:22
Segítséget szeretnék kérni!A férjemmel válunk,de megvert és a bíróságon feljelentettem könnyû testisértés miatt,látleletet mellékelve!!Ô katona!A feljelentés óta, megbeszéltük a dolgokat és szeretném vissza vonni a feljelentést.Nem szeretnék bírósági ügyet!
Hogyan kerûlhetném ezt el??
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.27. 06:47
A könnyű testi sértés magánvádas, tehát visszavonhatod a feljelentést, elejtheted a vádat.
rigoz
#
2019.03.27. 07:32
Írásban (bíróság kezelőirodáján félfogadási időben beadva vagy hivatali időben a gyűjtőládába bedobva, illetve tértivevényes levélben postázva, illetve Ügyfélkapuval rendelkező által az OBHGEPI_B23 űrlapon leírva vagy ahhoz csatolt dokumentumban előadva, elektronikus úton, Ügyfélkapus azonosítást követően megküldve) vagy a személyes meghallgatáson, illetve az ún. panasznapon szóban.
A visszavonást/elejtést a magánvádlónak nem kell indokolni.
Ez esetben az eljárás illetékmentes.
valinéni
#
2019.04.11. 11:05
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi ügyben kérem a segítséget.
Internetes rágalmazás áldozata vagyok. Egy haragosom az interneten azt terjeszti rólam a fényképemmel ellátva,hogy az én környezetemben a macskák mérgezés áldozatai lesznek. Mindezt úgy csinálja,hogy a lakókörnyezetem csoportjába bejelentkezett és ott terjeszti ezt rólam azért,hogy lejárasson. Mindezt persze álprofillal csinálja. Az illetőnek van saját profilja is és az álprofillal 40 közös ismerősük. Feljelentést tettem az ügyészségen ahol rögtön áttették a járásbíróságra. A tényállást kiegészítettem azzal, hogy az álprofilnak olyan ismerősei vannak akik csak a valódi profilú haragosomhoz tartozhatnak kizárásos alapon. A bíróság most felszólít, hogy egyértelműen jelöljem meg hogy továbbra is ismeretlen tettes ellen ellen irányul a feljelentésem vagy a haragosom ellen. Mivel nekem nincsenek olyan nyomozati eszközeim amivel a kapcsolódási pontokat minden kétséget kizáróan meg tudnám állapítani ezért tettem meg ismeretlen tettes ellen a feljelentést. Mi lehet a következménye ennek a bírói felhívásnak, mit tegyek? Köszönöm Vali
wers
#
2019.04.11. 13:07
Szerény véleményem szerint nem nekell találgatnod, ki áll az álnév mögött. Én fenntartanám az ismeretlent.
drbjozsef
#
2019.04.11. 13:28
Ez esetben persze 99,999% hogy azonosíthatóság hiányában eredménytelen lesz a nyomozás.
wers
#
2019.04.11. 13:42
Olyan mint IP cím megy más bizék?
rigoz
#
2019.04.12. 06:14
Tisztelt Valinéni!
A bíróság csak ismert személyazonosságú vádlott ellen, az arra jogosult indítványára járhat el.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 422. § (1) bek. a) pontja értelmében a vádiratnak - jelen ügyben, mivel Ön, mint sértett magánvádlóként (Be. 762. §) jár el, így az Ön feljelentése minősül vádiratnak is, az azzal szemben támasztott követelményeknek annak meg kell felelnie - tartalmaznia kell a vádlott azonosítható megjelölését.
Ez alatt rendszerint viselt nevet és idézhető címet kell érteni, ezt meghaladóan - ha rendelkezésre áll, ugyebár az azonosíthatóság érdekében a tárgyaláson, illetve a személyes meghallgatáson majd - édesanyja születési nevét, születési helyet és időt.
Az ismeretlen személlyel szemben emelt vád nem törvényes, az alapján a bíróság nem tud ügydöntő határozatot hozni, így az eljárást megszünteti, ha a vádlott nem válik ismerté.
A magánvádas eljárásban a vádló, a magánvádlóként fellépő sértett speciális helyzetére - az üggyésszel szemben nem veheti maga igénybe, utasíthatja a nyomozó hatóságot nyomozás lefolytatására, illetve nyomozhat maga büntető-eljárásjogi értelemben -, így a bizonyítási eszközök felkutatása, beszerzése, illetve a ismeretlen vádlott kilétének, tartózkodási helyének felkutatása végett a bíróság nyomozást rendel el (Be. 766. § (2) bek. b) pontja), mely nem mellőzhető kötelezettsége.
A nyomozást az illetékes rendőrkapitányság végzi fő szabály szerint a bíróság elrendelő végzése alapján, a nyomozás határideje 2 hónap, mely legfeljebb két ízben meghosszabbítható további 2 hónappal.
Ha a nyomozás nem vezett eredményre - a meghosszabbítások után sem avagy nem utal arra adat, hogy a hosszabbítás sikerrel járna - a bíróság az eljárást megszünteti.
Az Ön által írtak úgyis értelmezhetők és valószínű úgyis értelmezték, hogy tudja ki a vádlott, csak nem akarja megnevezni.
Javaslom, hogy írja meg egyértelműen a bíróságnak, hogy nem tudja biztosan, hogy ki a vádlott, a leírtak csupán olyan információk, ami alapján nyomozás során támpontként kiindulva, a Szolgáltató megkeresése alapján lehet kellő bizonyossággal megállapítani, hogy ki az, az Ön spekulációja a vádemeléshez nem kellő alátámasztottságú, hitelességű bizonyíték, a nyomozás szükséges ahhoz, hogy amennyiben valóban így van, hogy
Azaz wers topiktárs szavaival élve tartsa fenn, hogy az eljárás jelen szakaszában ismeretlen tettesnek tekinti az Ön által megvádolt személyt, mivel a Be. 422. § (1) bek. a) pontja szerinti vádirattal szemben támasztott követelmény teljesítésének feltételei nem állnak fenn.
@wers: Az IP-cím azt bizonyítja, hogy valaki mit és hol csinált a gépen, de azt nem, hogy ki volt.
Márpedig itt az a hangsúlyos, hogy ki volt, nem az, hogy hol csinálta és hogy mit.
