Tanú leszek ... segítsenek!

Kedves ildikó 31!
A kihallgatáson a nyomozó beleírta a jegyzőkönyvbe, hogy tartok a bántalmazástól. Õ tájékoztatott, hogy ha velünk bármi is történne, ő lesz az első számú gyanusított. És akkor mi van? Semmi. Hülyére verhetnek, ha akarnak. Ez van. És a félelmem.

Kedves Secret! Te miért nem mondod meg ezeknek a nagyfiúknak, hogy abban az esetben ha valami történik veled, vagy a családtagjaiddal, akkor mindenki, de legfőképp a rendőrség tudni fogja, hogy ki tette! Úgyhogy azért is imátkozzanak, hogy még véletlen baleset se történjen veletek ebben az időben! Különben is mindent lefényképeztél, magnószalagra rögzítettél, és amennyiben nem hagyják abba a fenyegetőzést, akkor kénytelen leszel ebbe az írányba is lépni! Hidd el ha te is határozott vagy, kicsit visszavesznek a tempóból! Lényeg, hogy ne hagyd magad megfélemlíteni! Hidd el hatásos!

Megkértek hogy amíg a nyomozás folyik senkinek semmit ez ügyben ne mondjak. Én így is teszek. Tehát ne haragudj kedves Csontoszs, de most még nem mondhatok semmit. De tény, hogy félek. Gyermekeimet pedig még jobban féltem!!!!

Mikor, mivel és hogyan lettél megfenyegetve?

Jó reggelt!
Újra itt vagyok egy kis tüdőgyulladás után.
Fejlemények az ügyben: többed magammal együtt meg lettünk fenyegetve a vádlott által. Hát ennyi. SOHA többet nem fogok tanúskodni, vak és süket leszek!!!!

Így már értem. Még akkor kellett volna kérni a jegyzőkönyv kijavítását, de egyébként az ég adta egy világon semmiféle jelentősége nincs (legfeljebb annyi, hogy így még kérheti azt is, hogy ukránul folyjon az eljárás).

Azért azt nem hiszem, hogy a jegyzőkönyv tegező hangnemben lenne.

Akkor szó szerint a nyomozás idevágó része:
"- Anynyelved magyar?
- Persze!
- Beszélsz meg írsz-e ukránul?
- Igen."
A jegyzökönyvben meg ez áll:"Anyanyelve:ukrán."
Na mármost, ukránul kénytelen volt tudni a szerencsétlen gyanusított, mert egyébként, még érettségi bizonyítványhoz sem tudott volna hozzájutni. De felsőfoku végzettséggel is rendelkezik és úgy az egyetemi diplomán, mint minden korábbi bizonyítványán az áll, hogy tanulmányait magyarul végezte. Szülei egész életükben magyar pedagógusok voltak, nagyszülei kizárólag csak magyarul beszéltek, és jelenleg "A szomszédos államokban élő magyarokról szoló 2001 évi LXII." törvény alapján állami támogatásban részesül (aminek előfeltétele a magyar nemzetiség). Ezen kívül Magyar Igazolvánnyal rendelkezik az illető. Tehát semmiképpen sem nyilatkozhatta azt, hogy nem anyanyelve a magyar.
Szerintem ez mindenképpen önkényes bánásmód volt a nyomozóhatóság részéről, ami mindenképpen sértő és megalázó! Kérdés csak az, hogy lehet, érdemes-e ezt megpróbálni bizonyítani?

Jelentem, a probléma megoldódott (pontosabban megoldották)!

Kellemes hétvégét lívűánok viszont! :)

Kedves Nick!

Rem. sikerül megoldani a problémád:) Látod én szerencsés vagyok, nekem bármikor megcsinálják 10 perc alatt:))))

Kellemes hétvégét!

Ezt írd le egy kicsit bővebben, mert így nem érthető.

Zsolt és JuK,

ezúton írom be gyorsan, hogy összeomlott az otthoni gépem, most javítják, legfeljebb a munkahelyemről tudok néha beírni, de az elég nehézkes. Jó esetben hétvégre már lesz gépem, de lehet, hogy csak a jövő héten. Addig is üdv:

A nyomozás során feltett kérdésre:"Anyanyelve magyar?", "Igen" volt a válasz. Ennek ellenére a jegyzőkönyv nem ezt tartalmazza.
A magyarul végzett tanulmányok, a más nyelvre le nem fordítható magyar név, a szülők 40-42 éves magyar pedagógus- tevékenysége, szerintem éles ellentétben áll a jegyzőkönyvbe foglaltakkal!
Egyre több ember beszél idegen nyelveket Magyarországon, de szerintem róluk sem meg pl. az emigráltak esetében sem lehet róluk azt álljtani hogy nem magyar az anyanyelvük!

A nemzetiségnek kihatása nem igazán lehet, max. azt tudnám elképzelni, hogy nem magyar állampolgár esetén a magyar nyelv ismeret szempontjából merülhetne fel valami hasonló.

Mindenesetre ha egy közokiratba szándékosan hamis adatot írnak, az bűncselekmény lesz.

Csontoszs és Nick, köszönöm a válaszokat!

Még egy kérdésem lenne: amennyiben bizonyíthatóan (szándékosan) "elírták" a vádlott nemzetiségét, ez mennyire hat ki a bírósági eljárásra, mennyire bizonyítható ezzel hogy a hatóság önkényesen járt el?

Pontosítok. Azért z valóban értelmetlen volt, hogy a bűnözés kapitalista csökevény, tehát hamarosan meg fog szűnni:)))

Kedves Nick!

Egyébként szerintem nem értelmetlen, nagyon érdekes, sőt, csak úgy fárasztó tudod, amikor 4 nap alatt kellene bevágni 2 könyvet:))

De hát ugye a nagy szocialista eszmék... nem véletlenül nem épültek oly sokáig börtönök hazánkban. Kádár megmondta: "Elvtársak! Minek költsünk el rengeteg pénzt börtönökre, mikor nem lesz bűnözés?"

De hát öröm az ürömben, hogy így van munkánk:)

Kedves Zsolt,

én még azt tanultam kriminológiából, hogy miért fogja megszüntetni a társadalmi tulajdon a bűnözést, és miért jelent e folyamatban némi törést a szövetkezeti tulajdon is.

Úgyhogy ennél a társadalmi dezorganizáció csak értelmesebb lehet. :))

Kedves Nick!

Ide menekültem a társadalmi dezorganizáció elméletek elől:))))) Önvédelem volt:))

Zsolt, csodálom a kitartásod! Én Hugo kérdésére azt válazsoltam volna: de igen. Ha mégsem teszi, azért felelősségre nem vonják, de befolyásolhatja az eljárás végkifejletét.

Tisztelt Hugo!

Ha már így megszólítottál:

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. ( Be. ) egyik alapelve a következő:

A bizonyítási teher
Be. "4. § A vád bizonyítása a vádlót terheli. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére."

Másik fontos alapelv az officialitás elve, mely szerint:

A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárás akadályai

Be. " 6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.
(2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. ... "

A magyar büntetőeljárásra az ún. vegyes bizonyítási rendszer a jellemző, e szerint mind a bizonyítási eszközöket, mind a bizonyítás szabályait a törvény határozza meg. a törvény határozza meg, hogy mely eszközökkel lehet bizonyítani és azt is, hogy milyen alapvető szabályok figyelembevételével.

Tudnunk kell azt, hogy mi a bizonyítás tárgya, ki bizonyíthat, milyen eszközökkel, milyen szabályok betartásával kell, mit szükségtelen vagy akár tilos bizonyítani.

A bizonyítás tárgya nem más, mint a bűncselekmény és ezzel összefüggésben a terhelt büntetőjogi felelőssége. Ezen kívül kiterjed még olyan kérdésekre is, amelyek nincsenek közvetlenül összefüggésben a büntetőjogi felelősséggel, de az ügy szempontjából vagy az eljárásjogi rendelkezések alkalmazásakor lényegesek, relevánsak ( pl. előzetes letartóztatási okok, terhelt vagyoni viszonyai ).
A bizonyítás tárgya
Be. 75. § (1) „ A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.
(2) A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek - különösen a polgári jogi igénynek - elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.
(3) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van.”

A Be. a bizonyítási eszközöket kimerítően felsorolja.
A bizonyítás eszközei
Be. 76. § (1) „A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.
(2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság - jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva - a büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett.”

Ki a tanú? Nos lássuk:

Be. 79. § (1) „ Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet.
(2) Akit tanúként megidéztek, ha e törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni.
(3) A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a külön jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság megállapítja, és megtéríti. Erre a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.”

Kommentár szerint:
„A hatályos törvényi megfogalmazás szerint tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet.
Nem a tényleges tudomás, hanem ennek feltételezése juttatja a meghatározott személyt a tanúi minőségbe, illetve pozícióba. Tanúként tehát bárki kihallgatható nemre, korra, vallásra, állampolgárságra tekintet nélkül, akiről feltehető, hogy a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
A tanú kihallgatása során nem csupán az általa észlelt tényekről, ténykörülményekről, hanem az ezekről alkotott véleményéről is számot adhat, azonban a bizonyítás szempontjából törvényi előírás szerint kizárólag a tényelőadás vehető figyelembe, vagyis a hatóság feladata, hogy a tanú észlelésein alapuló vallomását elhatárolja a következtetéseitől. A tanú nem csak közvetlenül, hanem közvetett módon is tudomást szerezhet a bizonyítandó tényről, vagyis a más által közvetlenül észlelt tényekről is beszámolhat.”

Említettem már korábban, hogy a tanúvallomás megtétele nem kívánságműsor. Viszont a tanúvallomás beszerzése sem kívánságműsor. Nézzük csak meg az idézett alapelveket, majd pillantsunk rá egy kicsit a Be. 75. § (1) bekezdésére. Látható, hogy a nyomozó hatóságnak kötelessége a tanú kihallgatása. Ha ettől nagyvonalúan eltekint abból baj lehet. Bár azért halkan megjegyzem, hogy ez nem úgy néz ki, hogy van egy fradi meccs, ahol összevernek egy embert, és ezt végignézi 200 ember, akkor addig nem lehet az ügyet befejezni, míg mind a 200 ki nincs hallgatva.

A hatóság nem válogathat a tanúk között, hogy ezt nem hallgatom ki, mert ez enyhítő, vagy éppen terhelő vallomást tenne. „A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.” Ez az objektivitásra való törekvést jelenti. Bár utólag az objektív igazságot evidens, hogy a legritkább esetben lehetséges megállapítani, de egy megközelítő igazságképet azért nyerhetünk.

A bírósági eljárásra a Be. külön rendelkezéseket tartalmaz. A bíróság lefolytatja a szükséges bizonyítást, így ha egy, az ügy szempontjából releváns tanút a hatóság nem hallgatott ki, akkor a bíró kihallgatja.

Azt azért nem mondanám, hogy megkérdezi, hogy Zsolt, miért nem hallgattad ki. Bár van arra példa, nem is kevés, hogy a tárgyalásra beidézik a nyomozó hatóság tagjait, és ott kérdezgetik. Ez egyébként eljárásjogi szempontból felvet érdekes kérdéseket, de ebbe nem mennék bele. Finoman szólva is hosszúra sikerült a válaszom.

Pedig nekem most a társadalmi dezorganizáció elmélettel kellene foglalkoznom

Csontoszs!

Amennyiben történik egy bűncselekmény (legalábbis eljárást indítanak) és ennek a bűncselekménynek létezik egy szemtanuja, a nyomozóhatóságnak nem kellene feltétlenül kihallgatnia őt. Attól függetlenül, hogy a hatóság szerint ez a tanúvallomás enyhítő, súlyosbító vagy akár semleges körülményeket, tárna fel.
Birói szakaszban, nem kell majd megindokolnia, hogy ez miért nem tette meg?

Úgy ahogyan te sem, fordított esetben.

Kőkorszaki

neked most nincs igazad. nem csak magára számíthat.

Igen igazad van "Csontoszs".
De a tanuzáshoz bátorság kell, meg elszántság. Secret csak magára számithat, Neki kell dönteni. Igen nincs garancia a retorziók ellen.

Tudom:)))

Kedves derill,

én nem azt írtam, hogy nem tisztellek, hanem, hogy nem gratulálok! Az más! :)

Üdv: