Új Alkotmány - miért is?

Kidobott a rendszer, emiatt a válaszom nem ment el. Most röviden összefoglalom, amit írni akartam.

Az, hogy még nem történt baj, az nem jelenti azt, hogy nem fog. A kétpártrendszer erősödésével a többcsatornás alkotmánybíró-választás híján "abból lesz alkotmánybíró, akiből én akarom". És mivel rengeteg minden csak gyakorlat kérdése, amihez nincs kötve az AB, elvileg bármitől eltérhet. A jogágak elválasztása csak egy mondatos szabály lenne, dehogy könyv. A halálbüntetés tilalma hiányzik az emberi jogok közül. Lehetne akár igazságszolgáltatási alapelv is, mint ahogy sokfelé az. 20 év múlva lehet, hogy visszavezetik, és a szűk politikai elit által delegált AB tagok jóváhagyják. Sőt, megállapítják, hogy a 23/1990. (X. 31.) AB határozattal összhangban vannak.

Nem tudom, hogy tudtad-e, a kormányhatározat jogszabály. A szegény joghallgatók fejét meg tömik azzal, hogy állami irányítás egyéb jogi eszköze. Ennek oka az, hogy mindenki szégyelli. Lehet is. Györgyi Kálmán mesélte múltkor, hogy elmesélte az alkotmányuk történetét külföldieknek. Az illetőket fel kellett locsolni, és állandóan azt kérdezték, hogy miért nem történt nálunk rendszerváltás. Igen nehéz volt megmagyaráznia, hogy volt, csak hát ilyen.

A felhatalmazási klauzula hiánya miatt - döbbenetes -, de az ENSZ alapokmánya alkotmányellenes. Az ENSZ ugyanis mindenféle felhatalmazás nélkül gyakorol hatásköröket nálunk. Ezt hamarosan tetézi a Nemzetközi Büntetőbíróság, mert lehet, hogy nem fogják elfogadni a már nyáron beterjesztett alkotmánymódosítás 1. §-át. A NATO ugyancsak szégyenfolt. Igen sokat égünk a jelenlegi rossz szabályok miatt. Magyarország sérti a legalapvetőbb nemzetközi jog alapelvet, a "pacta sunt servanda" elvet.

Veszélyforrás az hogy minden csak gyakorlati szinten létezik, a láthatatlan alkotmányban van csak meg. Amíg ez így van, addig csak az AB jóindulatából él az alkotmányos rendszer. Csak akik az AB tagjait választják, egyre kevésbé jóindulatúak. Válság jegyeit mutatja a parlament. Érdemes egyszer felülni a karzatra, és tudni fogod, miről beszélek. Ez a válság mélyülni fog, és csak remélni lehet, hogy ez egy új alkotmánnyal megállítható. De lehet, hogy azzal sem.

Hivatkoztál arra, hogy stabil az alkotmány. Ezt elegendő a hozzá fűzött lábjegyzetek számával cáfolnom. A módosítások pedig egyre töredékesebbé teszik a már így is romokban heverő Alkotmányt. A most tárgyalt szöveg alapvető szabályokat vinne a szövegbe, amelyek eddig hiányoztak. Szurkoljunk neki.

Rogyadozás tapasztalható a jogrendszerben, rengeteg álhatályos – formailag nem helyezték hatályon kívül, de utóbb alkotott, vagy magasabb szintű jogszabály lerontja hatályát – szabály kering, ami alapjaiban sérti a jogállamiságot. Tudnék idézni pár rossz – akár Legfelsőbb Bíróság által elkövetett – ítéletet. Remélem Téged senki nem fog ilyennel támadni.

Most csak nagyon röviden ennyit. Észrevettem, hogy elbeszélünk egymás mellett. Kérlek olvass figyelmesebben. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy a jog az a terület, ahol leginkább egymásba simul az elmélet és a gyakorlat. A felsőbírósági, de még az alsóbb bírósági ítéletek is hivatkoznak a jogirodalmi álláspontokra, míg az elmélet a gyakorlat céljait igyekszik szolgálni. Épp emiatt nem lehet csak úgy elutasítani az ilyen érveket. Én ezért is szeretem a jogot.

Kíváncsi vagyok a Te részletes érveidre. A politikusok mindig azt mondják, ha már nem tudnak új érvet hozni, hogy "úgysem lenne meg a kellő többség". A fennálló helyzet védelme azért, mert fennáll, nem vezet sehová. Ez elég keskeny alappal bír. Az, hogy még nem omlott össze, az sem az alkotmányos rendszeren múlik, hanem csak egynéhány ember jóindulatán, ami pedig az emberek megváltoztatásával megdönthető.

Egyébként igen pesszimista vagyok, szerintem még jó ideig a jelenlegi szörnyszülöttet csodálhatjuk. A most végzett műtét, ha sikerül, akkor sok hiányt pótolhat, és életképesebbé válhat a rendszer. Még pár igen durva műtét kellene, és akkor már tényleg csak annyi maradna, hogy régi a sorszáma, és ósdi a szerkezete – amit megváltoztatni nem lehet, különben önmagába ütközne az alkotmány. Kihirdetett jogszabály szerkezeti egységeinek átcsoportosítása 1990 óta tilos, mert sérti a jogalkotással szembeni legalapvetőbb jogbiztonságból fakadó elvárásokat.

Röviden tényleg csak ennyi, majd válaszolok hosszabban is.

Tapsi

Nem lehet a halálbüntetést helyreállítani Magyarországon, lehetnél egy kicsit körültekintőbb mielőtt írsz:

1. Már van róla határozat, hogy alkotmányellenes és levezethető az Alkotmány 54.§ (1) bek.-ből hogy a hb. alk.-ellenes anélkül, hogy ezt tételesen bele kéne írni az alkotmányba.

2. Másrészt az AB nem fog szembefordulni ilyen jelentős kérédésben a saját gyakorlatával, de ami igazán jelentős az az, hogy a halálb. tilalmát nem csak a belső jog mondja ki, hanem a nemzeközi jog is, és íratlan-írott szabály, hogy a belső jog - még az alkotmány - sem lehet ellenetétes a nemzetközi joggal. Lsd. Alk. 7.§-a ill. a az Emberi jogok Európai Egyezménye (1993. évi XXXI. tv.-nyel kihirdetve) 6. Jegyzőkönyve 1. cikk: "A halálbüntetést el kell törölni.".

Ha tehát azt az OGY visszaállítaná, akkor egyrészt már a jogintézménnyel kapcsoltaban előre ki lenne mondva, hogy alkotmányellenes ezért azt az AB megint megsemmisítené, a határozat pedig nem tizen valahány oldal lenne, hanem öt sor...slusszpassz.

Másrészt, ha az AB el s térhetne ebben a kérdésben a saját gyakorlatától, ez csak elmélet feltevés, realitása nincs egy ilyen fontos kérdésben, akkor is meg kellene, hogy semmisítse azt mert ellenkezés állna fenn a belső jog és a nemzetközi jog között, és az alkotmányellenességet ekkor nem a 8. és az 54.§§-ra kellene alapozni, mint a 23/1990. AB hat.-ban, hanem a 7.§-ra [" A MK jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összahangját"].

„Nem tudom, hogy tudtad-e, a kormányhatározat jogszabály. A szegény joghallgatók fejét meg tömik azzal, hogy állami irányítás egyéb jogi eszköze. ”

A korm.hat. nem jogszabály, ekkora blődséget. A Jat. kerekperec kimndja, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközéről van szó. [Lsd. Jat. 46.§ skk]. Lsd. azon kivül a T/4488.-at ami az új jogalkotási tv. lesz, ha elfogadják ez is állami irányítás egyéb jogi eszközének nevezi a korm.hat.-ot [Lsd. T/4488 50.§ (1) http://www.mkogy.hu/…488/4488.htm]

„A felhatalmazási klauzula hiánya miatt - döbbenetes -, de az ENSZ alapokmánya alkotmányellenes. Az ENSZ ugyanis mindenféle felhatalmazás nélkül gyakorol hatásköröket nálunk. Ezt hamarosan tetézi a Nemzetközi Büntetőbíróság, mert lehet, hogy nem fogják elfogadni a már nyáron beterjesztett alkotmánymódosítás 1. §-át. A NATO ugyancsak szégyenfolt. Igen sokat égünk a jelenlegi rossz szabályok miatt. Magyarország sérti a legalapvetőbb nemzetközi jog alapelvet, a "pacta sunt servanda" elvet.”

Ez csak formalitás, nem hiszem, hogy az elmúlt tizen valahányévben alkotmányellenesen működött nálunk az ENSZ. Ez BLÖFF, amit a "formáljogászok" gyártottak, akik ráérnek arra, hogy ilyesmivel kukacoskodjanak. Megint csak az ALk. 7.§ -ra hivatkozni. Ha Mo. aláírta és beemelte a jogrendjébe az Ensz-Alapokmányt [lsd. 1956. évi I. tv°.], akkor a vállalt nemzetközi kötelezettséggel szemben nem lehet hivatkozni még az alkotmányra sem, tehát nem lehet arra, hivatkozni, hogy "De a mi alkotmányunkban nincs benne, tessék hazamenni ENSZ-diplomata bácsik, mert ti itt ex lex vagytok...". Ekkora abszurdságot régen hallottam...

Magyarország nem sérti a pacta sunt servanda elvét mert rendesen betartja a nemzetközi kötelezettségeit, nemond már, hogy amiatt nem érvényesül a pacta..-elv, hogy nincs expressis verbis benne az Alk.-ban.. ott van csak tudni kéne olvasni a sorik, mögött.

Az a szégyen, hogy vki ilyen ökörséget talál ki te meg gondolkodás nélkül le is írod.

A sorok között...

„Az, hogy még nem omlott össze, az sem az alkotmányos rendszeren múlik, hanem csak egynéhány ember jóindulatán, ami pedig az emberek megváltoztatásával megdönthető.”

Mégis kinek a jóindulatán?

Arisztotelész azt fejtegette, hogy a nincstelenekre nem szabad rábízni a hatalmat gyakorlók választását, mert hajlamosak a demagógia befogadására és egy vekni kenyérért eladják magukat.

Na igen, ez végül is ugyanaz az elmélet csak Te gyakorlatiasabban fogalmaztál.

A választási etetések is megérnének egy könyvet. Ebben főleg a dualizmus idején jeleskedtek országunk nagyjai. Bár a választók etetésének tilalmát már a Csemegi-kódex is kimondta, tudjuk ez mit sem ért... van is egy olyan anekdota, hogy az egyik szabadelvűpárti politikus azt mondja az ellenzékinek, hogy "Ti is itattatok, mi is itattunk, akkor kvittek vagyunk!". Na igen ezzel el is van rendezve a dolog...:-)

Van viszont a Curiának olyan eseti döntése is, amely szerint nem ütközik törvénybe vagy a jó erkölcsökbe az a ténykedés, hogy valaki a képviselőjelölt felhívására ennek megválasztása érdekében, de nem közvetlenül a választók részére fuvarosok, napszámosok és küldöncök fogadására vállalkozik és a képviselőjelölt arra kötelezi magát, hogy a vállalkozónak ezzel járó fáradságát, költségét kiadásait megtéríti.

Ami pedig a politikai humort illeti, nem tudom ismersz e századfordulós élclapokat, pl. Borsszem Jankó és hasonlók, de elég jó karikatúrák vannak Tiszáékról és a korteskedésról is:-)

Leiterjakabnak: tudom, Te nem is említed a már ratifikált, de még ki nem hirdetett 13. jegyzőkönyvet, amely háború esetén is kizárja a halálbüntetést. Itt csak arra akartam utalni, hogy az eltörlés gyakorlati kérdés volt. Jobb lenne, ha nem csak nemzetközi dokumentumok, hanem az Alkotmány is tartalmazná.

A korábbi döntésektől való eltérés nem tilos, és ezt elég gyakran meg is teszik. Azt pedig az amerikai legfelsőbb bíróság is megmagyarázza, hogy valójában a korábbi döntésre épül az azzal ellentétes új.

Én sem tartom valószínűnek, hogy eltérnének a legtöbbet idézett határozatuktól, csak annak elvi lehetőségét jeleztem, hogy megtehetnék. Ennek korlátja a nemzetközi egyezmények sora. Azok viszont felmondhatóak. Remélem ilyen sosem fog bekövetkezni. Az előző hozzászólás provokatív célú is volt, emiatt picit itt szándékoltan csúsztattam. Csak hogy érezzük a problémát. ;-) Az eltérés pl. a Bokros csomag esetén is látható, igaz, itt az állampolgárok javára. Igaz, utána 4%-kal megugrott az szja. ;-(

Nekem az a véleményem, hogy óriási különbség van az Alkotmány ilyen-olyan jogi-szakmai érvek alapján való kritizálása és egy új Alkotmány létrehozásának szükségszerűsége között. Ha valami szakmai probléma felmerül, végső esetben alkotmánymódosítással orvosolható (ha nem elégséges pl. az Alkotmybíróság jogértelmező tevékenysége). Ha valamilyen nagyobb horderejű szabályt kíván az alkotmánymódosító hatalom megváltoztatni, azt - miután a konszenzus kialakult az adott kérdésben - szintén megteheti.
Na de új alkományt létrehozni? Ehhez messze nem elég indok néhány szakmai hiányosság. Javítani mindenen lehet, semmi sem tökéletes, rásadásul egy új Alkotmány esetében ugyanezek a problémák megjelennének, azt is lehet javítani, arró is kiderülne, hogy nem tökéletes... Pillanatok alatt. Nagyon helyes, ha a jogászok vitatkoznak alkotmányjogi kérdésekről, na de új Alkotmányt? Ahhoz sokkal több kell: a valóság gyökeres megváltozása, esetleg forradalom, új társadalmi konszenzus, mi egyéb. 1990-ben lehetett volna új Alkotmányt létrehozni, akkor "helyzet" volt, de 2003-ban mi indokoln egy új Alkotmányt? Mert az nem elég, hogy ez nem jó, az nem jó, ezt én másként képzelem el, ezt meg így kellene szerintem. Ha pl. Tapsi gondolatmenetét igaznak fogadnánk el, akkor ilyen alapon folyamatosan új Alkotmányt lehetne/kellene csinálni... :)

Tapsinak: Na ugye, hogy nem lehet visszaállítani az ezzel kapcsolatos népszavazási határozat is megtiltja a kérdés népszavazásra bocsátását. [lsd. 11/1999. (V. 7.) AB hat.]

Viszont még mindig nem írtál azzal kapcsolatban semmit, hogy miért kellene szégyellni a kormányrendeletet, meg az szerinted mitől jogszabály?! [szerintem és mások szerint is nem az.]

Arról sem írtál, hogy miféle válságban van parlament és arról sem, hogy - állítólagosan - mitől rogyadozik a jogrend?!

Légszíves konkrét tényeket és érveket sorolj fel, mert üres frázisokkal és közhelyekkel nem lehet mit kezdeni!

Hehe. Tényleg jól működik a jogi oktatás: lám Te is azt hiszed, hogy a kormányhatározat nem jogszabály. Nézd végig a régi törvényeket. Végrehajtására kormányhatározatot - akkor még MT határozatot - alkottak. Ez akkor még természetes volt. Mit gondolsz, miért írták bele a most T/4486 számú törvényjavaslat 16. § (1) bekezdésébe, hogy hatályát veszti az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének harmadik mondatából az "és határozata" szövegrész?

Eredeti: "35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni."

Ha elfogadják a módosítást: "35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni."

Még be is illesztette a szabály a normahierarchiába. Remélem elfogadják a módosítást, és ennek következtében igazad lesz. Még nincs. Ez extrém és durva hiba, ép ész nehezen fogadja be. Csak ismerni kell a jogrendszert egy kicsit jobban, nem csak tankönyvek szintjén. ;-)

Ha a 35. § (2) módosítását nem fogadják el, akkor az előterjesztők véleménye szerint megbukhat az új Jat. Az új Jat ugyanis helyesen akarná szabályozni a határozatot: oda ahová való, az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé.

A jóindulat az Alkotmánybíróság részéről történt elsősorban. A szakmai tekintély és a lelkiismeret valószínű, hogy megőrzi őket a helyes úton. De Erdei Árpád véleménye szerint az ilyen buktatók nem amiatt veszélyesek, mert valaki tényleg odaáll csalni, hanem csak ennek lehetősége is már kísértés forrása lehet. És ha egyszer valaki tényleg oda jut, akkor...? ;-(

Bocs, hogy provokatív vagyok, de ha kicsit jobban elmélyedtek a témában, Ti is többet fogtok látni. Egy jogász jogi kérdésekről ne napilapokból tájékozódjon. Az újságíró nem jogász általában, vagy nem érthet mindent. A Jogtudományi Közlöny előrébb visz a kérdésben.

Sajnáltam, hogy nem nagyon értett meg senki, mikor olyasmikről írtam, amit az átlag nem tud. Extrém helyzeteteket általában nem tanítanak, azt csak megfelelő kutatómunkával lehet feltérképezni.

Kmicic kollégával abban egyet lehet érteni, illetve Big Cat kollégával is, hogy ha tartalmilag a helyére hoznánk a hatályos szöveget, akkor funkcionálisan betöltené feladatát. A szépészeti kérdések másodlagosak. Ha az lenne az egyetlen hiba, hogy 1949-es születésű, akkor mindenki rálegyintene, hogy jól van, ez annyira nem zavar. Az, hogy elhamarkodott, kellően át nem gondolt szabályok, deklaratív szövegek is fellelhetőek, hogy egy kupac hiba is bekerült a kb. két nap alatt megírt szövegbe, az nem elfogadható. Az Alkotmány rendbepofozása és az új Alkotmány megalkotása kb. ugyanannyi időt és fáradtságot igényelne. Ha pedig egy jogszabály több, mint felét módosítani kellene - márpedig fejezetnyi szövegek hiányoznak, ami messze nem formai kérdés -, célszerűbb lenne újat alkotni. Az újban ugyanis nincsenek kötöttségek. A jogalkalmazók dolgát és a jogkereső állampolgárok helyzetét is segíti, ha egy világosabb, áttekinthetőbb szabállyal kell megbírkózniuk.

Tehát engem igazából az sem zavar, hogy ha megjelennek a szövegben a /A., /B., /C. Fejezetek, csak lássa el megfelelően a feladatát, védje meg önmagát, legyen teljes egészében egységes szemléletű, legyen logikus, zárt, közérthető, állampolgárbarát. A jelenlegi szöveg is eleget tesz ezek jó részének, csak nem megfelelő mértékig, egyesektől pedig el kellett tekinteni, hogy a hatályos szöveg szerkezete elbírja a módosításokat. Többet lassan már nem bír, mert saját magába fog ütközni, elveszti koherenciáját, ami már ma sincs meg teljes mértékben. Amellett mellőzni kellene a szó szerint átvett szabályokat nyugati alkotmányokból. Főleg a BGG (német alaptörvény) Kovács István-féle fordítását érdemes megnézni. Sorra köszönnek vissza az ismerős szabályok. Csak pár fontos dolog maradt ki, ami ott még megvan. Tehát a következetességet is számon kérhetjük.

Csak azért pedig senki ne lőjjön, mert nem ért egyet a másikkal. Én már ebben a fórumban is látom a konszenzust a két végpont között. Csak rá kell ismerni. Partnerek lesztek?

Tapsi

A KORMÁNYHATÁROZAT NEM JOGSZABÁLY!

„A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz.”

Az, hogy van/lesz/volt ilyen mondat az alkotmányban nem bizonyítja, hogy a korm.hat jogszabály. Ez egyszerűen felsorolja azokat a jogi aktusokat amiket a kormány kiadhat.
Ennyi. Ez a mondat nem bizonyítja a te állsápontodat, mert nem mondja ki, hogy a kormányhatározat jogszabály.

Az a kitétel pedig, hogy "A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. " nem mond ki mást csak azt ami világos: a korm.határozat attól, hogy nem jogszabály, tehát nem része a jogforrások hierarchiájának, attól még nem lehet ellentétes a törvénnyel.

Ha jogszabály volna a korm.hat. akkor szerepelnie kellene a jogforrási hierarchiában. És hol szerepel, na? Ezt írd meg, hogy hol szerepel! Még a Jat. eredeti szocialista szövege sem említi a korm.hat. a jogszabályok között.

Se mostani Jat., se az új jogalkotási tv. tervezete nem említi az mint jogszabályt.

Várom az érveidet arra, hogy mi bizonyítja egyértelműen és világosan, hogy a Korm.hat. jogszabály, azaz, hogy megefelel-e a jogszabály fogalmi elemeinek [normatív, általános hatályú, mindenkire kötelező jogi aktus.] Ezt kell bebizonyítani nem azt, hogy van egy félreérthető [általad félreértett] szövegrész az Alk.-ban.

Nevezz meg légyszíves olyan szakcikket, könyvet, vagy akár konkrét személyt aki publikált már olyan művet, ami a korm.hat.-ot jogszabálynak nevezi.

Ülj fel egy tárgyalást meghallgatni a karzatra. Ha az nem elég, nézz meg a helyszínen egy szavazást. Ha ezután sem érzel semmit, akkor a Te készülékedben van a hiba. Az Országgyűlés hatalmi pozíciója teljesen kezd eljelentéktelenedni. Ezt jelzi a jelenlévők létszáma is. Olvasd el az Alkotmánybíróság elnökének felszólalását. Erről még a Hvg is írt, ami elég közkézen forgó valami. A francia rendszer felé haladunk: senki nincs a házban, mert a legapróbb ügye is fontosabb annál. A parlamentáris rendszerben ennél nagyobb hanyatlás elképzelni nehéz.

A parlamenti munka is zuhanóban. Mivel nincs megfelelő apparátus, ezért nem önálló hatalmi tényező az Országgyűlés. És egyre kevésbé van meg a megfelelő tudás a képviselőknél. A viták időtartam gyakorta öt percre csökken, azalatt is blődségekről van szó. A kétpártrendszer erősödésével fék lenne szükséges talán már a házon belül is, különben jönnek a pártalapítványokhoz hasonló trükkök. Ez mindkét félnek jó, emiat erről nincs vezércikk egy újságban sem.

A jogrendszer rogyadozása: nézd végig a rendeleteket. A legtöbb felhatalmazás nélkül lett kiadva, vagy már nincs felhatalmazása, elavult, nem létező életviszonyokat szabályoz, vagy tévedésből hirdették ki. Az is előfordul, hogy a normahierarchiát sértő módon miniszteri rendelet módosít kormányrendeletet - a CompLex át is vezeti. Említhetném azt is, hogy a KGST egyezmények egy jelentős része hatályban van, lejárt nemzetközi szerződések vannak hatályban, normatív tartalom nélküli szabályok keringenek, formailag hatályon kívül nem helyezett, de felülszabályozott jogszabályok alkalmazása pedig oda vezet, hogy súlyos bírói tévedések fordulhatnak elő, mert honnan kellene egy átlag jogalkalmazónak tudnia, hogy ha ő lát egy szabályt, az most él-e, nem él-e, mi van vele? Õ bízik a CompLexben, használja. Csak a "lex posterior derogat legi priori" elvről feledkezik meg. Ott pedig nincs minden a helyén, ahol ez a szabály a leginkább fontos a jogrendszerben. Nem?

Ti egyébként használtok jogtárat? Ti még sosem találkoztatok ilyen hibákkal? Nehogy már én romboljam le a naivitásotokat. Valami hihetetlenül naivak vagytok. De ez helyes. Jobb is, ha nem ront meg Titeket a valóság. Helyes, hogy pl. úgy hiszitek, hogy egyes súlyosan diszfunkciós elemek nincsenek. Csak aki dönt róla, remélem az nagyon tisztában lesz ezekkel, és helyesen fog dönteni.

Nagyon jó a nemzetközi jogi kötelezettségre való hivatkozás: egyetlen hatása van: az Alkotmány félretehető. Teljesen mindegy, mit ír, csak üres szócséplés, mi meg nyugodtan tehetünk-vehetünk alkotmányellenesen. Ezáltal az Alkotmány alárendelődik, ellégiesedik, és nem tölti be funkcióját és feladatát.

Meg fogok nevezni ilyen művet. Fejből most hadd ne emlékezzek. De elég erős érv az ezt eltörlő alkotmánymódosítás. Főleg, hogy csivitelnek ezt-azt a madarak. Ha érted, mire gondolok. ;-)

Egyébként, ha végignézel régebbi jogszabályokat, akkor törvény végrehajtására adtak ki elég sokszor kományhatározatot. Egységes szerkezetbe is foglalták a törvénnyel. A régi Jat is szándékosan szakított ezzel az igen diszfunktív elemmel. Ezért tartják azt is rendszerváltó törvénynek. Hmm?

Mindenki tudja, hogy a Complex nem hivatalos jogforrás, azaz nem azonos a Magyar Közlönnyel. Egyedül a Magyar Közlöny a hiteles jogforrás (plussz lsd. 148/2002. Korm. hat.).

Minden jogásznak ismerinek kell a "lex posteriori..." elvet, ettől lesz valaki jogász, nem attól, hogy megtudja nyitni az adatbázist meg kitudja keresni benne, hogy Ptk. stb.

„Valami hihetetlenül naivak vagytok.”

Ó köszönjük, hogy ilyen naívnak tekintsez minket, köszönjük, hogy egyáltalán a mi "hihetetlen naív" személyiségünkkel, mint amilyenek, mi vagyunk - nem tudom Big cat ezt, hogy fogja lereagálni... - köszönjük, hogy szóbaállsz velünk, és megosztod az ismeretlen tudományos tapasztalataidat, amikről senki más nem tud... [lehet, hogy azért mert nem léteznek...]

Jé a képviselők is tudják. A rá adott válasz sem vitatja: http://www.mkogy.hu/…n039_101.htm

Nézd meg, pl. az 1974. évi III. törvény, a külkereskedelemről. Az MT határozat még jogszabály kiadására is felhatalmaz! Ezt megteheti egy határozat, mai nem jogszabály? A határozatot 1990 után már bizonyos részeiben hatályon kívül helyezték: kormányrendelettel. 1971. évi IV. törvény, az ifjúságról. Végrehajtja a 1043/1971. MT határozat.

6/1971. EüM rendeletet is érdemes megnézni, 4/1974. HM rendelet, 24/1987. MM rendelet, 9/1990. PM rendelet,

Nézzünk pár határozatot: 1027/1964. Korm. határozat, az állami díj, Kossuth díj, kiváló művész cím, etc. adományozásáról szóló tvr. végrehajtásáról. 1093/1957. Korm. határozat. 1025/1981. MT határozat, 1035/1976. MT határozat, 1022/1976. MT határozat, 1038/1973. MT határozat (!), 1005/1973. MT határozat.

Ez csak tényleg egy aprócska szelet. Ez mind épül arra a rövid félmondatra, amit már ha megnéztek, akkor 2002. decemberében is ki akartak húzni. Igen erős eziránt az akarat, de valahogy az ellenzék ragaszkodik hozzá.

Írjak még, vagy elkezdtek hinni? Szerencsére most már nem alkalmazzák, és remélhetőleg már nem is fogják.

Sérteni nem akartam. És kérlek ne is így fogd fel. Ha megsértettelek volan - ami nem volt célom -, akkor bocsánatod kérem. Na megyek, ennek így nem sok értelme van. És már írtam is, hogy egyetérteni nem kell velem. A naivitás rám is jellemző, én nem érzem pejoratívnak. Csak ezt az élet rombolja. Azt hiszem nem szólok többet hozzá a fórumhoz, ha Titeket zavar. Remélem most elégedett lesz mindenki. T.

Sziasztok!

Igyekeztem végigolvasni a hozzászólásokat, ha valamit figyelmen kivül hagytam elnézést kérek. A Korm. határozat jogszabály e vagy nem. Nos véleményem szerint sem az, viszont annyiban van valami abban amit Tapsi mond, hogy látens módon lehet jogszabálynak tekinteni. Olyan értelemben, hogy egy korm. határozat lehet alapja korm. rendeletnek, vagy akár más jogszabálynak is tehát igy a hatását közvetve kifejtheti, mint jogszabály. Tudom hogy nem épp a legjobb a párhuzam, de példaképp emlithetném a magánjogi törvényjavalsatokat, amikből nem lett ugyan törvény, mégis a bíróságok előszeretettel alkalmazták polgári törvénykönyv hiányában.

De ki kell hangsúlyozni, hogy a Korm. határozat NEM JOGSZABÁLY a hatályos jogi szabályozás szerint.

Az alkotmánymódosításról. Pro és kontra sok érvet láttam, mindkettő elgondolkodtató, egy dolgot emelnék ki, amit leiterjakab irta az alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről. Egyetértek abban, ahogy nagyon fontos az Alkotmány szerepe az államhatalmi ágak közötti egyensúly fenntartásában, viszont véleményem szerint néhány olyan kérdés, mint pl. a halálbüntetés eltörlése olyan kérdés amiben az alkotmánybíróságnak nem volt joga dönteni. Én szerencsésebbnek láttam volna olyan megoldást, hogy a Btk-t 2-3 os többséggel lehessen módosítani ebben a kérdésben. Nagyon veszélyes az, amikor egy szerv egyre kontroll nélkül marad, és önhatalmúlag dönthet alkotmányos kérdésekben.

Még visszatérek ide, de sajnos dolgoznom kell, ha kicsit elkapkodott az iromány, elnézést.

Az, hogy az előző rendszerben az MT.hat-ban lehetett normatív szabáylokat is megállapítnai ez még nem bizonyítja, hogy Korm.hat. jogszabály:

1. az előző korszak nem volt jellemezhető a jogállamiság fogalmával. Azt, hogy milyen jogszabályt adtak ki azt nem ellenőrozte alkotmánybíróság ill. nem ugyanaz volt a jogforrási hierarchiáról alkotott koncepció sem. Az nem ugyanaz az állam volt.
2. Az általam áttekintett MT hat.-ok többsége nem normatív szabályokat tartalmaz, hanem kinevezésket, felmentéseket, szervezetet stattuál, működési szabályokat, programmokat, terveket állapít meg. Ezek tehát egyedi esetekre vonatokzó aktusok.

A Korm. hat. tehát nem csak azért mert a Jat. azt az állami irányítás egyéb eszközei között tartalmazza, hanem azért is mert a Korm.hat. jogelmélet lényegét - ami független a hatályos szabályoktól - tekintve is egy olyan aktus ami egyedi ügyre vonatkozik és