ajándékba kapott ingatlan értékesítése

Mancus25,

„1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
...
62. § (1)Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket
...
(2)gb)ajándékozással szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül”

Mancus, kétféleképpen kell kiszámolni az adót is és az illetéket is, külön-külön az örökölt és az ajándékba kapott hányadra.

„ugyanakkor semmilyen egyéb költség nem elszámolható. ”
Valóban. Elnézést.
(De az egész csak akkor igaz, ha az ajándékozás után nem vetettek ki illetéket.)

Tisztelt Hölgyem/Uram! Szüleimnek fele-fele arányban volt ingatlan a tulajdonukban. 2018.márciusában édesapám elhalálozott, így hagyatéki tárgyaláson vettünk részt. A testvéremmel megörököltük az ingatlan felét. A másik felét édesanyánk nekünk ajándékozta. Sajnos októberben ő is elhunyt. Az ingatlant felértékelték, melyet most nem egészen egy évvel ezután, a felértékeléssel megegyező áron eladtunk. Én azonnal egy másik ingatlanba fektettem a pénzt, megtoldva ezt még 9 millió Forinttal. Kérdésem az, hogy most mi után vagyok illeték illetve adóköteles és mikor?

én fizettem, és én is így gondoltam. de a NAV információs vonala azt mondja, hogy ebben az esetben az értékesítési ár 75%-a levonható költségként, ugyanakkor semmilyen egyéb költség nem elszámolható. nem tudom, hogy ki értelmezi rosszul a jogszabályt...

Csak ha te fizetted.

kedves Fórum!

az alábbi kérdésem lenne:
illetékmentes ajándékozással szerzett ingatlant értékesítettem, a szerzés után 1 évvel.

ha jól tudom, a törvény alapján az értékesítési (adásvételi) szerződésben rögzített vételár 25%-át kell jövedelemnek tekinteni, és ennek 15% az SZJA.

első kérdés: igaz-e ez így?

második kérdés: az ÉRTÉKESÍTÉS (tehát nem a szerzés) során felmerülő ügyvédi költség elszámolható-e költségként ebben az esetben?

előre is köszönöm a válaszokat!

drbjozsef Köszönöm még egyszer a segítséget!

Dóra-1986,

Semmi.

„Ptk. 6:234. § [Csereszerződés]
Ha a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.”

Akár értékben, akár olcsóbbra+KP-ra cseréled, a bevételed a cserébe kapott dolog értéke lesz. Onnantól ugyanúgy kell számolni a jövedelmet, esetedben marad a 25% 15%-a.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm, akkor megnyugodtam! Reméltem, hogy jól kalkuláltam.

Még annyi kérdésem lenne, hogy ha nem eladom, hanem elcserélem a lakásom, akkor mi változik.

Dóra-1986

„1. Írhatunk ilyen értéket? Van ennek bármilyen következménye?”

Bármit. Nincs jelentősége.

„2. Mennyit kell majd adóznom?”
Két éven belül, 25M eladási ár után 937.500.- forint lenne az SZJA.

Kedes Fórumozók!

Speciális kérdésem lenne. pontokba szedem az átláthatóság végett.

Visszavásároljuk a Nemzeti Eszközkezelőtől a lakásunkat kb. 4M Ft - ért. Anyukám venné vissza, majd rögtön nekem ajándékozná. A szerződésbe kb. 25M - t írnánk ingatlan értéknek.

1. Írhatunk ilyen értéket? Van ennek bármilyen következménye?

Ezután én 1 éven belül el is adnám a lakást szintén kb. 25M Ft - ért.

2. Mennyit kell majd adóznom?

Hárommilliós teleknél még talán annyi sem.

jól tetszett érteni)

tehát kb 67,000 től indul
a telek 3 millió volt

köszönöm

zozo1971,

Ha helyesen használod a bejegyzett élettárs fogalmát (bocs, ha igen, csak sokan keverik), vagyis az élettársad azonos nemű veled, akkor igen, az a házasságra is vonatkozó szabályokkal egy tekintet alá esik, az ügylet illetékmentes.

Ügyvéd is, közjegyző is készítheti az okiratot, valamelyik a kettő közül kötelező. Nagyjából hasonló áron.

Az okirat szerkesztés díja szabadáras (az ügylet értékének 0,1-0,5%-a, min. kb. 60.000.- Ft), a bejegyzés eljárási díja a földhivatalnál 6.600.- Ft.

Szeretném kérdezni, hogy 10 éve bejegyzett élettársi kapcsolatban a párom a telke felét ajándékozná nekem.
Az ado.hu oldalán azt olvastam ez köztehermentes .

kell e fizetnem valamit az ajándékozás után
kinél kell készíteni a papírokat? ügyvéd? esetleg közjegyző?
milyen költségekkel jár nagyjából az eljárás

köszönöm a választ

Bgabóca,

Ha a mostani házat ugyanannyiért adjátok el, mint amennyiért tavaly megvettétek, akkor nincs belőle jövedelem, se Te, se édesanyád nem fizet SZJA-t.

Ha az új ingatlan 50M (a garázs csak akkor számít külön, ha önálló helyrajzi számmal, önállóan forgalomképes ingatlanként vásároljátok, feltételezem nem ez a helyzet),
és 1/1 a tied, akkor abból levonhatod 2 gyerek után a 2.6M CSOK-ot, és az előző lakás eladási árából a Te részedet, és az után 4% az illeték : (50-2,6-(49,2 x 2/3)) x 0,04 = 584.000.- forint.

Ha nem vesztek fel CSOK-ot, és 1/3-2/3 marad az arány, akkor jobban jártok, hiszen a teljes 49,2M levonható. Vagyis az illeték : (50-49,2) x 0,04 = 32.000.- forint. Ennek 1/3-át édesanyád fizeti, 2/3 részét Te.

Ha édesanyád most neked ajándékozza a részét illetékmentesen, akkor eladáskor Te fizetnél 49,2M x 1/3 x 0,25 x 0,15 = 615.000.- forint SZJA-t az után. Viszont felveheted a CSOK-ot, és a teljes lakást levonhatod az illetékbe, tehát azt nem fizetsz.

Valamit félreértesz.

Tisztelt Kovács Béla Sándot!

Leírnám számadatokkal, hogy számomra egyszerűbb legyen az Ön válasza

Tavaly 49.2 M Ft-ért vettük a házat. 2/3 az enyém, 1/3 az édesanyámé. Idén ugyannyiért adjuk el.

Az új építésű házat 49 M Ft-ért vesszük + 1 M Ft hozzá a garázs.

Ha az új házat én venném meg 1/1, akkor édesanyámnak a saját jelenlegi 1/3 = 16.4 M Ft tulajdonrésze után 15% = 2.460.000 Ft SZJA-t kellene fizetnie, nekem pedig (mivel az új házban az 1/1 hányadom miatt ezzel az összeggel több lesz a tulajdonom) 4% = 656.000 Ft illetéket?

Neked természetesen illetéket kell fizetned az eladott lakásingatlan-illetőséged eladási ára és a megvásárolt ingatlanilletőség értéke közötti különbözetre. (Mínusz kedvezmények.) Anyádnak akkor kell adót fizetnie az eladás után, ha van belőle jövedelme. Ha a mostani eladási ár megegyezik a tavalyi vételi árral, akkor nincs jövedelme.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Jól értem, hogy ha anyukám az eladott 1/3 tulajdonjoga értékéért nem lesz tulajdonos az új házban, akkor nem kell 15% SZJA-t fizetnie és nekem sem 4% illetéket az új házban szerzett +1/3 rész után, holott az nála jövedelem lenne nálam pedig annyival több a megvásárolt tulajdon? (Ajándékozási szerződés nélkül.) A tavalyi vételi, az idei eladási ár u.a., illetve az új háznak szintén azonos az ára.

Válaszát előre is köszönöm!

BGabi

Ezek szerint az én válaszom nem látszik. Azt hittem pedig, hogy publikusra vagyok állítva.

drbjozsef

Köszönöm!
A III. pontban is tudna segíteni, tanácsot adni?

BGabóca,

I.: ismerősnek.

II.: nem lesz illeték, mert a vissza nem térítendő állami támogatások levonhatók az illetékalapból, és utána kell vizsgálni a különbözetet.

„ mert az ajándék és a vásárlás értéke ugyan annyi lenne.”
Csakhogy az ajándékozással szerzett hányad eladásából származó adó alapja nem a különbözet, hanem az eladási ár 25%-a.

„akkor nekem anyukám 1/3 része után 4% illetéket, anyukámnak pedig 15% SZJA-t kell fizetni?” Egyenesági rokonok között minden ügylet illetékmentes. Az adót pedig a szerzéskori érték és az eladási ár különbözete után kell fizetni, ami azért annyira nem lehet nagy, még ha fel is ment tavaly óta valamennyi. (Viszont nem csak anyádnak, hanem neked is fizetni kell. Ha kell.)