Ernus
Fogadj ügyvédet. Egy ügyvéd fellépése sokszor csodákra képes.
Ezen túl a lehetőségeid:
Tisztelt Fórumtársak!
Olyan kérdésem lenne, hogy mi a jogi szabályozása a szomszédok közötti vízelvezetésnek?
A helyzetünk a következő. A mi házunk a telekhatárra épült, amit ugyanezen vonal mentén egy présház követ. A szomszédunk a présházunk oldala mellé vezeti a tetőről lefolyó vizét. Ez a pincénkben időszakos beázásokhoz vezetett. Mivel most újítanánk fel a házat és meghosszabítanánk az eredeti házfalat, ez a probléma most már az új házfalunkat is érinti. Kötelezhető ő arra, hogy máshova vezesse a vizet?
Arra hivatkozik, hogy már 40 éve így működött a dolog és eddig nem volt baj- anyukám "oldotta" meg eddig a beázás problémáját- és a mi présházunk fél oldaláról is oda folyt a víz.
Tisztelt Fórumtársak!
Olyan kérdésem lenne, hogy mi a jogi szabályozása a szomszédok közötti vízelvezetésnek?
A helyzetünk a következ?. A mi há
Segítséget kérek !
A helyi Önkormányzat a csapadékvíz elvezetési nyomvonal változtatás miatt ( a villanyoszlop miatt egy nagy törést kellett volna beiktatni a nyomvolnalba)elbontotta mind a két darab hídamat. A csapadékvíz nyomvonal árokelemekkel ki lesz bélelve (eddig nem volt ) A költségek egy részét rám akarják terhelni. Már meg is kaptam 9 db hídgyűrűről a számlát. De a bontási és a rom eltakarítási számlák egy részét is rám akarják tolni.
Hídgyűrűm ugyan nem volt de az árok két oldala fel volt betonozva kb 30 * 50 * 400 cm-méretben ( 4 X) ?
Kérdeztem az alpolgármestert, hogy a hídgyűrűk árából levonható-e az árokelemek ára, de nemmel válaszolt. Pedig 2 árokelem (1 m ) ára drágább, mint 1 hídgyűrű, ami szintén 1 m.
Az Önkormányzattal semmilyen megállapodásunk nincs, de még írásos tájékoztatót, határozatat sem kaptunk semmiről. Egyik napról a másikra falhoz vagyok állítva.
A hídgyűrű vásárlásba is csak azért mentem bele, mert a kertben búza van és a napokban aratni kellene.
Eredetileg úgy terveztük, hogy hasonló módon lesz a bejárat megoldva, mint volt, de amikor 3 zsák kőkemény döglött cementet hoztak az önkörmányzati közmunkások betonozni és hullámpalával akartak 10 cm-es méretben zsaluzni, a betakarítás közeledteével a hídgyűrű mellett döntöttem. Ja, igen ezt ingyen kihozta a szomszédos településről az önkormányzat kisteherautója, mert éppen szervízben volt és hazafelé voltak szívesek ezzel kedveskedni.
Hogyan tovább ? Fizessek, mint egy katonatiszt ?
„Már meg is kaptam 9 db hídgyűrűről a számlát”
Ki állította ki neked ezt a számlát?
Margó
OTÉK
47. § (1)
„(2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.
(3) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható.
(5) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz - a vonatkozó hatósági előírások megtartásával - nyílt árokban is vezethető.
(6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.
(7) A bekötő csatornavezetéket a vonatkozó szakmai ekőírások szerint kell megvalósítani.
(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.”
Elnézést, nem számlát, hanem egy szállítólevelet adott át nekem az alpolgármester úr, amelyen én vagyok a vevő, a szállító pedig egy "TÜZÉP".
Ő segített be a rendelésbe, miután kiderült, hogy az eredti állapot helyre állítását hullámpala zsaluzással, döglött cementtel kívánja az önkormányzat elvégeztetni, amelyért természetesen felelősséget nem vállal.
Ekkor döntöttem a hídgyűrű mellett ( az aratási idő is belejátszott ) és vetette be az alpolgármester úr a kapcsolatait.
Nekem tökéletesen megfelelt volna az eredeti megoldás is, ha normálisan megcsinálják, vagy legalább az aratás idejére felfüggesztik a munkát.
(Addig meghagyják a régi hidat, és aratás után lett volna idő egy rendes, normális kivitelezésre.
Milyen szabályok vonatkoznak egy utcában az út melletti szikkasztónak nevezett árok létesítésére?
Az önkormányzat egyszer csak kizavart néhány közmunkást, akik kb 30-35 cm széles, 40cm mély szikkasztónak nevezett árkot ástak. Az utca még nem burkolt, csak útalap van, de tragikus az út állapota, az árkot az út melletti homokos talajon ásták. Az árok fala teljesen instabil, az eső már így is szétmosta, most már a gaz is úgy benőtte, hogy nem is látszik. Cserébe a vízelvezetést semmilyen szinten nem oldja meg, mivel az úton magán vannak olyan elég nagy tál szerű mélyedések, amikben tóként áll meg a víz. Már több autó is belement, miközben az úton lévő aknatölcséreket próbálták kikerülni.
Mit lehet tenni, kihez érdemes fordulni? Nem kell semmi engedély, tervezés, stb egy ilyen az út mellé pakolt létesítményhez? Bármilyen balesetveszélyes árkot megcsinálhatnak? Nem kötelességük legalább annyira karban tartani, hogy látható legyen? És sorolhatnám még. Szóval mit lehet tenni.
Kedves Fórumozók !
Ezek szerint az Önkormányzat teljesen jogosan bontotta el a hídjaimat és nekem kell viselnem a költségeket vagy azok egy részét ? Mindenféle megállapodás nélkül?
Előzetesen nem kellett volna mondjuk X nappal korábban kiküldeni egy tájékoztatót, határozatot, hogy ilyen és ilyen jogszabály, ennyi bekezdés szerint teszik ezt és melyik sóhivatalhoz forduljak az esetleges problémámmal ?
Reggel 8.45-kor telefonon közlik velem a jóhírt és délután 14.00 órakor már nincs meg az egyik hidam.
Szerkezetileg teljesen jó volt, egyben emelték ki a kb. 30 X 50 x 400 cm-es betontömböket.
birtokvédelem a jegyzőnél, 2000 ft.
A telek megközelíthetőségét nyílván ingyen biztosítani kell, ha eddig ingyen biztosítva volt.
Én nulla forintot fizetnék érte, természetesen az elszállítás annak a dolga, aki megzavarta az eredeti állapotot.
„birtokvédelem a jegyzőnél, 2000 ft.”
Na ne. Annál a jegyzőnél kérjen birtokvédelmet aki elbontatta?
Írtam már a Címzetes Főjegyző Asszonynak egy levelet, de nem birtokvédelem kérésével.
Kifogásoltam az eljárást és kértem hogy indokolja meg mi alapján akarják a költségek akárhányad részét rám tolni.
Se határozat kiküldése, se tájékoztatás, se megállapodás, mi alapján döntenek a fejem felett ?
Lehet, hogy mégis kérni kell a birtokvédelmi eljárást, hogy érdemben foglalkozzanak a problémámmal ?
Kezdjek fényképeket, tanukat gyűjteni, hogy volt két hidam ?
Tartok tőle, hogy a Címzetes Főjegyző Asszony is csak tőlem értesült a bontásokról és az ügy eddigi menetéről.
Tisztelt Fórumozók !
Megteheti azt az Önkormányzat,hogy a hídjaim bontásáról határozatban előzetesen - mondjuk kb. 15 nappal - nem tájékoztat,nem egyeztet velem ? Mert ez történt. Reggel 9.45-kor közölte velem az alpolgármester, hogy a mérnök kifejezett kívánsága a bontás és délután 13.30-kor az egyiket már szét is szedték. ( Előzetesen már voltak ugyan utaló jelek, amiből erre magamtól is rájöhettem volna, csak az alpolgármester úr egy furcsa pókerbe kezdett és szerette volna, ha én magamtól a saját költségemen bontatom el és hozatom helyre a hídjaimat. )
Hova forduljak, ha továbbra sem jutunk dűlőre egymással?
Két hete, hogy a kiemelt betontömbökkel - amelyeket ott hagytak a garázsbejárónál - kizártak a saját ingatlanomból.
Az udvarra vezető hídnál, pedig a kapubejárónál felejtettek egy kb. 100 kg-os fedlapot. Alig tudtuk annyira arrébb tolni, hogy legalább oda be tudjak állni. Ráadásul a gyalogos forgalomra is veszélyes, bárki hasra eshet benne.
Jó ötlet a birtokvédelem kérése, de ezekután kitől kérjem ?
Birtokvédelmet a jegyzőnél kell indítani.
A fényképes bizonyítás ebben az esetben elégnek tűnik.
Volt már rá itt precedens, hogy a polgármester "segített" valakinek... de a segített csak a birtokvédelemmel érte csak el a célját.
Nagyon köszönöm !
Tisztelt Fórum!
Az alábbi témához kérek segítséget.
Örökségvédelem alatt álló Társasházban lakom. A házunk tűzfala a szomszédos ház udvarával találkozik kb. 15 méteres szakaszon. A fal két méter magasságig vizesedik. Ez már olyan mértékű hogy a lakásokban is problémát okoz.
Megpróbáltam utána járni a dolognak. Bejutottam a szomszéd ház udvarába,és a következő dolgokat tapasztaltam:
az egész udvar le van térkövezve és (komoly lejtéssel bír a tűzfal felé) a mi házunk tövében végig futó szintén térkőből kialakított 5x5cm-es repedezett folyókába van vezetve.Ez lenne hivatott a kb 100nm2 udvar és a tetőről szintén odafolyó csapadékvíz elvezetésére.Az egész egy 110mm ejtőcsatornába van kötve. A csatorna ott jártamkor tele volt falevelekkel, törmelékkel, amennyire tudtam kitisztítottam.
Laikusként úgy gondolom,hogy ez így nem szabályos. Józan ésszel is belátható hogy egy épülettől mindig kifelé vezetik a vizet, tehát nem az épület felé lejt a terep.
Megkerestem ez ügyben a helyi Örökségvédelmi és Építésügyi hatóságot az észrevételeimmel kapcsolatban, és állásfoglalást kértem tőlük.
Válaszlevelükben készségesen arról tájékoztattak, hogy
helyszíni bejárással ellenőrizték és megállapították az általam elmondottakat, mely alapján kötelezik a mi társasházunkat balesetveszély elhárítására, mert a málló vakolat balesetveszélyt okoz. Valamint a jó karbantartási kötelezettségünknek sem tettünk eleget, ezzel jogszabályt sértettünk, ezért eljárást kezdeményeznek ellenünk, ha 1 hónapon belül nem intézkedünk. A szomszédot csak arra kötelezték hogy a lefolyót tisztítsa ki.
Szerintem ez így nincs rendben. Nagy valószínűséggel a probléma legfőbb oka a lejtés iránya, a nem vízzáró folyóka és a gyakran eltömődő alulméretezett elvezető csatorna. A félig mohás udvar is jelzi, hogy ott megáll a víz és a mi házunk tövében szikkad el.
Kérdés:
A szomszéd áztatja ami házunk falát, a hivatal pedig minket tulajdonosokat fenyeget bírsággal mert nem teszünk eleget a jó karbantartási kötelezettségünknek.
Sajnos hiába kutattam olyan jogszabály után amiben le van írva egyértelműen a megoldás. Ilyet nem találtam.
Van e valakinek hasonló ügyben tapasztalata? Nagy segítség lenne!
Várom a segítő hozzászólásokat
Üdvözlettel Csuli.
Tisztelt Fórumozók !
Azt hiszem mégis inkább ügyvédet kell fogadnom, mert a helyi Önkormányzat jegyzője úgy értelmezi a csapadékvízzel kapcsolatos jogi hátteret, hogy ők felelnek a csapadékvíz elvezetéséért, és nekem kell ÚJBÓL megépíttetnem azt a két hidat, amit ők bontattak el.
Ha jogi útra terelem akkor állítólag rám verik még a bontási, romeltakarítási költségeket is.
A két híd újjáépítésére kb. 850.000,- Ft-os árajánlatot kaptam egy cégtől.
Idegileg már teljesen kivagyunk.
Megtehetik ezt velünk ?
Kérem aki tud segítsen !
Előre is köszönöm !
„A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a Kkt. alapján a települési
önkormányzatok a tulajdonukban levı helyi közutak, azok mőtárgyai és tartozékai kezelésének további,
részletes szabályait - a helyi viszonyokat figyelembe véve - önkormányzati rendeletben állapíthatják meg. Az
önkormányzati rendelet kötelezettségeket állapíthat meg abban a körben is, amelyben a Szabályzat csak
javasolt intézkedéseket, illetve javasolt intézkedési gyakoriságot tartalmaz. ”
Nézd meg van-e önkormányzati rendelet !
Tudor 70
Ők felelnek, ez teljesen igaz, de a telekre való bejutást biztosítaniuk kell.
Ha valakinek van gépjárműbehajtója, és jönnek tisztítani, és bontaniuk is kell, akkor az eredeti állapotot kell visszaállítaniuk.
Kedves Fórumozók !
Nagyon köszönöm a segítséget.
Ma voltam egy ügyvédnél, szerinte a birtokháborítás nem állna meg.
Inkább valami másba kellene kapaszkodni. Van már ötlete, hogy hogyan kellene indítani, de még gondolkodást kért.
Tudom, hogy a régi, akármilyen szuper jó hídjaimért cserébe nem várhatom, hogy az önkormányzat 2 ÚJ hidat építsen, építtessen; de a mód, hogy az aránytalanul nagy részt a nyakamba sózza nagyon is bosszant.
Semmilye nincs, se szakember, se alapanyag, se pénz, de még alapvető józan paraszti esze sem, mert nem hiszem hogy végig gondolták, hogy ez a nyomvonal egyenesítés nekem mennyibe kerül.
Most pedig az anyagiakon kívül még idegileg is alaposan igénybe vesz, hogy hogyan fogok a jelenlegi hozzáállásukkal bármit is kikényszeríteni belőlük.
Önként nem hiszem, hogy bármire is hajlandóak lesznek.
Ez a kérdésem elsikkadt, megpróbálom újra:
Milyen szabályok vonatkoznak egy utcában az út melletti szikkasztónak nevezett árok létesítésére?
Az önkormányzat egyszer csak kizavart néhány közmunkást, akik kb 30-35 cm széles, 40cm mély szikkasztónak nevezett árkot ástak. Az utca még nem burkolt, csak útalap van, de tragikus az út állapota, az árkot az út melletti homokos talajon ásták. Az árok fala teljesen instabil, az eső már így is szétmosta, most már a gaz is úgy benőtte, hogy nem is látszik. Cserébe a vízelvezetést semmilyen szinten nem oldja meg, mivel az úton magán vannak olyan elég nagy tál szerű mélyedések, amikben tóként áll meg a víz. Már több autó is belement, miközben az úton lévő aknatölcséreket próbálták kikerülni.
Mit lehet tenni, kihez érdemes fordulni? Nem kell semmi engedély, tervezés, stb egy ilyen az út mellé pakolt létesítményhez? Bármilyen balesetveszélyes árkot megcsinálhatnak? Nem kötelességük legalább annyira karban tartani, hogy látható legyen? És sorolhatnám még. Szóval mit lehet tenni.
Tisztelt Fórumozók!
Egy nyolc éve felszerelt klíma kondenzvíz elvezetésével kapcsolatban érdeklődöm. Négy emeletesben a negyediken lakunk. A közös képviselő felszólított, hogy oldjam meg a lakáson belül a kondenzvíz elvezetését. Hozott papírt is róla, melyben szó volt a létesítésről (55/2013-as önk. rend). A létesítésnek teljesen eleget tettünk anno. Viszont a vízelvezetésről nem ír semmit a rendelet.
Utána olvastam még, hogy van előírás a "csapadékvíz" elvezetésről is. A kondenzvíz csapadékvíznek minősül? Vonatkozik rá az előírás? A kondenzvíz az utcára csöpög egy beugróba, a járdán közlekedőket egyáltalán nem zavarja. Néha napján működik a klíma, mikor már elviselhetetlen a meleg a negyediken.
Tegyél alá egy cserepes leandert. Az szereti a sok vizet, azt a pár litert simán benyeli.
„A kicsapódás eredményeként folyékony, vagy szilárd halmazállapotban megjelenő víz a csapadék.”
Bizony, azt neked kell elvezetned. Ott az ereszcsatorna, vezesd oda.
Nem várhatod el, eltűrjék neked, hogy a negyedikről csepeg a víz a földszintre és ott szétfröccsen